A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A relativista fizika teljes tévedésben van a mozgás értelmezése terén. Ezek a tévedések az alábbiak:
A testek mozgása kizárólag relatíve értelmezhető
Abszolút mozgás nem létezik
Az abszolút mozgásnak nem létezik természetes viszonyító bázisa
Minden mozgó rendszer egyenértékű, nincs kitüntetett rendszer
A természet törvényeit kifejező képleteknek minden rendszerben pontosan ugyanolyan alakúaknak kell lenniük
A mozgó rendszerek között az időtartam és távolság adatokat Lorentz transzformációval át kell számolni.
A Szuperfizika azonban másképpen tanítja.
A testek mozgására vonatkozó új elvek:
A testek mozgása alapvetően abszolút mozgás, de értelmezhető relatívként is (a relatív mozgás kizárólagosságának megszüntetése).
Az abszolút mozgásnak létezik természetes viszonyító bázisa
A mozgó rendszerek nem egyenértékűek, a természet által kijelölt rendszer kitüntetett.
Az univerzumnak nincs egyetlen egy középpontja, amelyet abszolút nyugvónak nevezhetnénk, de van sok-sok lokális központja, amelyek a saját környezetükben természetes helyi viszonyítási bázisként működnek.
A természet törvényeit kifejező képletek mozgó rendszerekben eltérő alakúak. A legegyszerűbb alak a természet által kijelölt rendszerben adódik (az einsteini speciális relativitás elvének érvénytelensége).
Az időtartam és távolság adatok univerzális érvényűek, ezeket nem kell átszámítani mozgó rendszerek között.
A testek számára nincs elméleti sebességhatár, a fénysebesség sem az.
Erőmentes mozgás a természetben nincs, mert a gravitáció minden testre hat, ez nem kapcsolható ki, és nem árnyékolható le.
A testek szabad mozgásán azt értjük, amikor csakis a gravitációs erő hat rájuk
A természetben nem létezik egyenesvonalú egyenletes mozgás, erről csak elméletileg, kis környezetben beszélhetünk.
"Ha van rá bármi alternatív magyarázatod, akkor írd le!"
Nincs neki.
Vágyálom képzelgései vannak. Szerinte a világnak kutya kötelessége úgy működni, ahogyan azt egy felegyenesedett szavannamajom ösztönösen elképzeli. Ezért aztán se a relativitáselmélet se a kvantumfizika nem lehet igaz, hiszen olyasmiket állítanak, amik a kavicsokra és leopárdokra készített "józan paraszti észnek" ellentmondanak. Mivel pedig semmit sem képes kiszámolni, ezért számára azok az érvek semmit sem jelentenek, hogy a fizika érvényes elméletei számszerűen pontosan írják le a világ működését. Mint ahogy a vaknak se jelent semmit, hogy a kékre festett helyiség hidegebbnek-ridegebbnek érződik, mint a sárgára festett, hiszen nem képes ezt érzékelni és felfogni.
Pelágyi Menyhért, Einstein kortársa így ír a relativizmusról: Az így keletkezett világ egy fantáziavilág, melynek nincs köze a reális világhoz, s maga a speciális relativitáselmélet, e fantáziavilág leírása.
Már többször említetted, hogy a "relativisztikus hatás" miatt nem lehet a részecskegyorsítókban elérni a fénysebességet.
Én pedig többször leírtam, hogy erre van egy egyszerűbb értelmes magyarázat.
De valamiért ez az értelmes magyarázat téged nem érdekel, mert egyszer sem kérdeztél rá, hogy mi lenne ez a magyarázat.
Vajon miért nem kérdeztél rá? Menekülsz a valóság elől? Inkább a homokba dugod a fejed, csak nehogy olyasmit kelljen olvasnod, ami ellentmond a relativista dogmáknak? Félsz, hogy összeomlik a fejedben lévő einsteini fantáziavilág?
Bár nem nekem szólt a beírásod, azért ugye én is elmondhatom a véleményemet.
"Korunkban - évtizedek alatt - egy olyan folyamat zajlott le az emberi fejekben, s egyre inkább a fiatalokéban kiteljesedvén, amely rendkívüli vonzalmat kelt a misztika iránt, s mellesleg a tudomány elutasítását, de legalább is a mellőzését vonja maga után."
Valóban van egyfajta vonzódás a misztika iránt. Ez a "modern" fizikának köszönhető, amely maga a tömény misztika. A csodálatos feketelyukak, féregjáratok, időgépek, multiverzumok világa, ahol már nem érvényes az okság törvénye és a vak véletlen az úr. Ez egy misztikus fantáziavilág, a relatimisztika csodákkal teli világa.
Valójában a tudomány helyébe lépett relativizmus fordítja el a fiatalokat a tudománytól.
"A tudomány napjainkra egyre kényelmesebbé tette a létünket, és azt sugallta, hogy az emberi létnek, pontosabban a vágyott boldogságnak a lényege, hogy minél több élvezetre tegyünk szert. ...
Ám kiderült, hogy ez az út helytelen, mert nem a boldogságot hozza el, hanem a jólét közepette a boldogtalanság lesz a fejlett civilizációnkban úrrá."
Én sohasem éreztem úgy, hogy a kényelem és a jólét boldogtalanná tenne. Kényelmes meleg lakásban élek, ahol nem kell félnem a hidegtől, az esőtől, a hótól, a dermesztő széltől. És ezt nagyrészt a tudománynak köszönhetem.
Ha ez téged boldogtalanná tesz, akkor költözz ki egy viskóba az erdő közepébe, ahova a tudomány még nem tette be a lábát. Ahol nincs fűtés, nincs villany, nincs víz, nincs szennyvízelvezetés. Ha neked ez jelentené a boldogságot, akkor miért nem hagyod magad mögött az átkos tudomány vívmányait? Költözz ki, és boldog leszel.
Megtehetnéd, de mégsem teszed meg. Vajon miért nem?
Szerintem ezt a hozzászólásodat repülőgépekről kellene röpcédulákkal terjeszteni, no meg a datAdat Emiljei segítségével. Egy igazi fáklyavivő vagy a szememben. Gratulálok!
Bár minden szavad elismerendő, mégis egy kicsit le kell, hogy hűtselek. Nem a tartalom miatt, hanem abbéli reményeid kapcsán, hogy valamiféle célt fogsz itt elérni (amely egyébként jól is jöhetne). Ám van egy olyan gátló tényező, amelyre eme topikban régebben többször is utaltam, és amely nem a fizikával (sokkal inkább a tudománnyal) kapcsolatos, ugyanakkor biológiai alapú.
Ezért innen inkább:
OFF
Az "eredménytelen bohóckodás", amire célzol, az bizony nem lesz neki eredménytelen! Az eredménye nem lesz más - hiszen filozófiai vonalú -, mint az Isten felfedezése. Ez akkor is megtörténik, ha az illető tagadja, sőt el sem tudja képzelni ezt magáról.
Korunkban - évtizedek alatt - egy olyan folyamat zajlott le az emberi fejekben, s egyre inkább a fiatalokéban kiteljesedvén, amely rendkívüli vonzalmat kelt a misztika iránt, s mellesleg a tudomány elutasítását, de legalább is a mellőzését vonja maga után. Hamarosan egy parányi elit osztályrészévé válik, amint az idősebbek eltávoznak közülünk. Ők azok, akik majd tovább viszik a gyertya lángját, feltéve ha rádöbbennek az emberi lét lényegére, ugyanakkor a tudás birtokában őket is magával vonzhatja a mai létben elhanyagolt misztika. Utóbbira ugyanis az emberi fajnak létszükséglete van, akár igaz amit állítanak, akár nem. A maradéknak pedig egyre inkább a boldogtalanság válik osztályrészéül.
Mindeddig nem értettük, hogyan is valósulhat meg a sok tízezer éves történelem folyamán újra meg újra, de mára egyre világosabbá vált, különösen az agykutatás, a hormonkutatás, a biokémia kapcsán, és hamarosan forradalmasítja a pszichológiai ismereteinket is.
A lényeg - tömören is - hosszú, és pillanatnyilag nem részletezem. A dopamin áll mögötte, és lényeges a szerepe a szerotoninnak is.
Az ember több százezer éves történelme során - többnyire primitív, de értelmes lényként - megpróbáltatások özönében élte létét és abban szaporodott. Életéhez hozzátartozott az, hogy önnön értékességének érzetét - amire értelme folytán létszükséglete volt - erőfeszítésekből, és az abból adódó eredmények örömként való megéléséből nyerte. De folyton törekedett arra is, hogy az erőfeszítéseit csökkenteni próbálja (energiaminimum elve). Ez, ha nagyon lassan is, de kikényszerítette a tudomány megjelenését, annak a létfenntartásról való leválását, s eredményeinek felhasználását. A fehér területeket hiedelmekkel töltötte be, és létében megjelentek a "bohóckodások" is, rítusok formájában, amelyek - ha elmaradtak - (számunkra eddig érthetetlenül) a közösség szétbomlását eredményezte.
(most ugorjunk egy nagyot)
A tudomány napjainkra egyre kényelmesebbé tette a létünket, és azt sugallta, hogy az emberi létnek, pontosabban a vágyott boldogságnak a lényege, hogy minél több élvezetre tegyünk szert. Erre épült a kb. 50 éve már stabilan álló "fogyasztói társadalom" gépezete.
Ám kiderült, hogy ez az út helytelen, mert nem a boldogságot hozza el, hanem a jólét közepette a boldogtalanság lesz a fejlett civilizációnkban úrrá. Bár ezt már 2500 évvel ezelőtt észrevette egy Gautama nevű királyfi, akinek feltűnt, hogy a szegények sokkal boldogabbak, mint ő, aki gazdag jólétben él.
Kb 2018 körül kezdték el az addiktológusok kommunikálni azt, hogy a széles körű boldogtalanság mechanizmusa azonos a drogosok létében tapasztalható jelenséggel, amelyben egyre több, sőt egyre erősebb drogra vágynak, és egyre mélyebbre süllyednek. S az újabb adag már nem élvezetet okoz, hanem a pokoli létük enyhítését adja.
Mi sem érezzük jólétnek azt, amit pár évtizede még megvalósulható álomnak véltünk, és mára beteljesült. Mögötte a lecsökkent szerotonin szint áll, és a dopamin rezisztencia. S mindezt az olcsón és könnyen megszerezhető élvezetek generálják, a sör a hűtőből, a csoki, a nass a polcról, és a digitális világban már tucatszám sorolható eszközök (játék, YouTube, de pl. a fórumozás is, a chat mellett).
Agyunk állandóan jár, a vágyaink egyre erősebbek és kielégíthetetlenek. Elégedetlenség lesz mindenkin úrrá, fontos dolgokat cselekednénk, amikhez erőfeszítések kellenének, de nem megy, mert helyette előnyben részesítjük a könnyen megszerezhetőt (a "TL;DR"-nek is ez a lényege.) Kimászni ebből csak úgy lehet, mint a drogból: böjtöléssel (YouTube-on a neve: dopamin fasting, vagy dopamin detox a leszoktató klipeknek). Azaz megvonással, ami komoly, szinte leküzdhetetlen megvonási tünetekkel jár, és visszaránt az élvezetekhez. De gyanakvási érzeteket is kelt, gyakran paranoiás gondolatokká kristályosodva. Ez a mentális miliő kedvez a misztika felé hajlásra, sőt egyes vallási gyakorlatok azok, amelyek kivezethetnek a mélyülő mocsárból.
Hosszasan folytathatnám, de a lényeg: ne áltassuk magunkat, mert egy új korszak indul be a fiatalok körében. S ez a tudományt háttérbe szorítja, művelőinek egy bő körét eltéríti. (ha nem a misztika felé, akkor marad pl. a laposföld)
Az alacsony szerotonin szint egyébként gyakran depressziót eredményez, de az önbecslési érzetet komolyan alacsony szintre viszi, amelyet egyesek mások lealacsonyításával kompenzálnak (ez a trollkodás mechanizmusa). Ez utóbbi energiát is ad, a nagyon alacsonyra került erőfeszítési motivációnak, tehát akinek van bőr a képén, az a trollkodást erre használja, bár ösztönösen, nem tudatosulva. Láthatjuk itt is a gyakori megjelentét.
Ha érdekel, tudom még folytatni, illetve a kihagyott részleteket ismertetni, de már ez is "TL;DR", és komoly erőfeszítésbe kerülhet a végigolvasása (20 évvel ezelőtt ez még a legtöbbünknek könnyen ment)
"Mondjam azt, hogy a téridő Minkowski geometriájú?"
Mondhatod, de ez ugyan olyan butaság, mint az "ilyen a világ".
A geometriákat az ember találja ki, a természeti jelenségeknek pedig fizikai okai vannak.
Ezekről meg semmit sem tudsz.
Szerintem inkább te vagy a laposföldes. A relativitáselmélet "inerciarendszere" csakis a laposföldön létezhetne. Ezt már Eötvös Loránd kimutatta. És Einstein is elismerte. Tehát ha itt valakik laposföldesek, azok éppen a relativitás hívők.
"Csak senki sem tudta kimutatni a létezését, ezzel szemben Einstein a speciális relativitáselméletben levezette, hogy nincs is szükség a feltételezésére."
Maxwell idejében valóban nem tudták kimutatni a fényközeget, mert az abszolút nyugvó éter tényleg nem létezik. De másfajta fényközeg létezik, amelyet kimutatott a Sagnac féle forgóasztalos tükrös kísérlet, majd a Michelson-Gale kísérlet. Csak ezt ti letagadjátok.
Einstein fiatal korában, amikor a relativitáselméletet megálmodta, valóban azt gondolta, hogy nincs szükség fényközegre. De idősebb korában ezt írta: "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény...". Szóval Einstein megvilágosodott, csak ezt nektek már nem tanították.
Erről ugye még nem is hallottál?
"Az elektrodinamikában NINCSEN MEGHATÁROZVA, hogy a hullámegyenlet mihez képest ad fénysebességű terjedést."
A "modern" elektrodinamikában valóban nincs. De Maxwell elméletében meg van határozva.
"Utólag kiderül, hogy azért nincsen, mert MINDEN VONATKOZTATÁSI RENDSZERHEZ képest ugyanúgy fénysebességű a terjedés. Ez a speciális relativitáselmélet egyik posztulátuma."
Nem derült ki semmi sem, mert nem létezik olyan kísérlet, amely ezt bizonyítaná. Egyetlen egy sem.
Az igaz, hogy ez a butaság speciális relativitáselmélet egyik posztulátuma. Ezért (is) hülyeség az egész relativitáselmélet.
Ebből az egyetlen tényből kibontható az összes relativisztikus hatás.
De te olyan "laposföldes" vagy, hogy nem a valódi valóság érdekel, hanem a személyes vágyálmaid álomvilágában akarsz lebegni. Ám tegyed. De akkor ne csodálkozz, hogy totálisan eredménytelen bohóckodás, amit "fizika" néven művelsz.
"A Maxwell modellben létezik fényközeg, amit Maxwell még éternek nevezett."
Csak senki sem tudta kimutatni a létezését, ezzel szemben Einstein a speciális relativitáselméletben levezette, hogy nincs is szükség a feltételezésére.
"A Maxwell modellben az éterhez viszonyítva értelmezett a fénysebesség."
Hát, egy büdös fenét.
Az elektrodinamikában NINCSEN MEGHATÁROZVA, hogy a hullámegyenlet mihez képest ad fénysebességű terjedést.
Utólag kiderül, hogy azért nincsen, mert MINDEN VONATKOZTATÁSI RENDSZERHEZ képest ugyanúgy fénysebességű a terjedés. Ez a speciális relativitáselmélet egyik posztulátuma.
"Most már te is belátod, hogy Einsteinnél: 1c+1c=1c"
Látom, nem fogod fel, hogy másról pofázok én és totálisan más hülyeséget írogatsz te.
Pedig még le is írtam. A sebesség mindig vonatkoztatási rendszerhez képest rendelkezik fizikai értelemmel, viszont a fénysebességgel haladó dolgokhoz lehetetlen vonatkoztatási rendszert felvenni, ezért a vonatkoztatási rendszerekben mért sebességek átszámítási képletébe soha de soha de soha a büdös életben nem kerül be az 1c sebességérték.
Sajnos ez eléggé "bonyolult" elmélet, kell hozzá egy gimnáziumi fizikaismeret, és így nem lehet leegyszerűsíteni óvodás szintre, hogy az ilyen intellektuális szinten állóknak elmagyarázzuk.
"A Halálcsillagtól "közel fénysebességet" mérnek a Millenium Falconra (még te magad adtad meg!), az ionrakétára meg "mégközelebb fénysebességet" mérnek."
Most már te is belátod, hogy Einsteinnél: 1c+1c=1c
"Amikor viszont egy dolog sebessége megközelíti a fénysebességet, akkor érzékelhető nagyságúra növekszik a relativisztikus hatás. Na, ez az oka annak, hogy akármeddig "löködheted" egy gyorsító elektromos mezővel a töltött részecskét az LHC-ban, soha nem éri el a fénysebességet, csak megközelíti."
Egyáltalán nem ez az oka.
Einstein képletei nem tudják megakadályozni a fénysebesség elérését a részecskegyorsítóban, mert a képletek csak papíron léteznek, meg a ti agyatokban. Valamilyen fizikai ok kell hozzá.
"Ha az autóddal nekimész egy fának 80-al, összetörik az eleje.
De ha 80-al nekimész egy szintén 80-al szembejövő autónak, akkor az egész kocsi összetörik, veled együtt."
Okoska!
Helyettesítsed be a 80 km/h-dat a specrel sebesség-képletébe, és ámuljál el azon, hogy milyen infinitezimálisan kicsi ebben az esetben a relativisztikus hatás. Olyan picinyke, hogy nyugodtan elhanyagolhatod, ahogy azt tette mindenki 1905 előtt mert nem vették észre, és ahogy azt a köznapi helyzetekben azóta is tesszük, mert nem számít ilyen esetekben.
Amikor viszont egy dolog sebessége megközelíti a fénysebességet, akkor érzékelhető nagyságúra növekszik a relativisztikus hatás. Na, ez az oka annak, hogy akármeddig "löködheted" egy gyorsító elektromos mezővel a töltött részecskét az LHC-ban, soha nem éri el a fénysebességet, csak megközelíti. És mivel a pályán tartó mágnesek, meg a gyorsító elektromos mező időzítése és térerőssége függ a részecskecsomag mozgásától, ezért bizony a részecskegyorsítók tervezésekor használni kell a specrelt, mivel az adja meg számszerűen helyesen a részecskecsomag pontos mozgását.
"a Halálcsillagtól, közel fénysebességgel menekül a Millenium Falcon. Han Solo észrevesz egy aszteroidát, de kitérő manőverre ennél a sebességnél nincs lehetőség, ezért kilő egy közel fénysebességgel haladó ionrakétát. mekkora sebességet mérnek a Halálcsillagon a Millenium Falconra és az ionrakétára?"
A Halálcsillagtól "közel fénysebességet" mérnek a Millenium Falconra (még te magad adtad meg!), az ionrakétára meg "mégközelebb fénysebességet" mérnek. Sajnos számértékek híján ennél pontosabb válasz nem adható.
a Halálcsillagtól, közel fénysebességgel menekül a Millenium Falcon. Han Solo észrevesz egy aszteroidát, de kitérő manőverre ennél a sebességnél nincs lehetőség, ezért kilő egy közel fénysebességgel haladó ionrakétát. mekkora sebességet mérnek a Halálcsillagon a Millenium Falconra és az ionrakétára?
