Tájszólásban még ma is hallani néha a BE szót BÖ-ként kiejteni. A BETŰ "BE" kezdésű megírása meg az első ismert emlékben is már szerepel.(Bécsi Kódex) De toldalékolásnál is használjuk a "BE" szót "BA" formában is ha az utcá-BA megyünk.
Meg hát ismerünk NÉ szót is a NŐ szó értelmében, előfordulnak ilyenek...
"Nem tudjuk, hogy egyáltalán a módszerre utal-e a "betű" szó."
De tudjuk. Ez a két alkotó gyökből derül ki: BE- és -TŰ/vagy -ÜT.
A BE gyök egyértelmű.
A TŰ jelentése pedig a" betűr" szónál érthető: valamilyen erős hatást fejez ki, olyat, mint a tűzésnél is láthatunk, mikor a tűt átszúrjuk az anyagon, vagy a TŰ-Z (pir) szóban, aminek a hőjét érezzük. Miután a T hang szintén egyértelműen a földre utal, ezért úgy vélem, eredetileg felkiáltó hang lehetett, mikor valaki egy hegyes, szúrós dologra lépett. Lásd még a TYŰ szót.
Ha már itt tartunk, az ÜT szó is a földdel kapcsolatos, ui. olyan dolgokat lehetett ütni, amik a földön voltak, vagy oda tették, hogy feltörjék, eltörjék, agyonüssék (zsákmányállatot)
"Szerintem nyomták."
Így van! a tűt is nyomjuk és nem ütjük... Ha valamit bekarcolunk, akkor nyomni kell a "szerszámot" (hegyes követ), mert az ütéstől lepattan a hegye.
Semmilyen görbeség nincs benne, a B hang teljesen egyértelműen a buborék, bugyog, búra, bel, bendő -be, -ben szavak, toldalékok jelentéséből vezethető le.
De ezek csak részben kötődnek egymáshoz, némelyik elem teljesen más. A PÖTTÖM az valóban a PÖTTY származéka lehet, ez szerintem rendben van. De a PICI már egy másból született fogalom. Ahogyan a CSÖPPSÉG is egész más, mert ez a CSEPP/CSÖPP amiből született, azaz egy hasonlat ez is.
Az eredeti szó gyöke itt is hangutánzó. PARÁNYI szó is egészen másból van, ez is egy hasonlat. Itt a POR(szem) amihez hasonlítunk, olyan kicsi. Azaz mondhatnánk úgy is hogy PORNYI méretű, ez önálló szóvá válik egy kicsi átformálódással és így lett belőlük PIRINYÓ illetve PARÁNYI szavaink, lényegében PORNYI méretről beszélünk a szó maga túlzó értelmében.
A "PACS" is hangutánzó gyökérszó, megfordítva értjük meg könnyen, mert ez ugyanúgy a CSAP hangutánzó gyökérszavunk. PACSI ami régen PACS is volt röviden, ez épp ugyanaz mint CSAP, jelen esetben a tenyérbe csapás amiről szó van. Ugyanez a logikája a ma PASKOL, régebbi PACSKOL szónak is.
Ez is egy (oda)CSAP-ó cselekmény.
POCS-olya eleje is ilyen, vagy a LOCS-POCS szavunk is. Hangutánzó gyökérszó eredetre nézve. A PÖTTÖM az tényleg a PÖTTY szava lehet, persze hasonlatként a PÖTTY volt az eredeti szó, ami még hangutánzó jellegű, és a kicsiségre vonatkozó hasonlat átvitt értelemben már egy későbbi fejlemény lehet...
A BETŰ szó már összetett szavunk és akár nekünk vagy akár a Cz-F szótárnak is legyen épp igaza ebben a szóépítését illetően, ez mindenképpen a "BE" igekötőnkkel indul el.
A "PÖTTY" szónak meg a hangutánzó POTYOG szóhoz lesz köze hangtanilag is , de értelmileg is hiszen valami lePOTYogott ami PÖTTYöt hagyott maga után. Hangutánzó szó voltaképpen.
ZEGZUG meg egy úgymond ikerszavunk, sok ilyen van nekünk. "ZIGZAG" és hasonló elváltoztatott formákban világszerte megvan. Aztán jött a német és "jó szokásához híven" a Z hangból C hangot csinált, legalább is kiejtésben mindenképpen és immár K-val megjelenítve az eredeti G hangot.. Ez lesz a magyarul is érthető CIKCAKK dolog.
Az való igaz viszont hogy ezek a ZEGEK és ZUGOK rokonságban lehetnek a mértani értelemben vett "szegekkel és szögekkel."...
A régi "török" BITIK mögött a BETŰK állhatnak már átírt külsőben, és mindez írás/irat jelentésében.
igen. viszont a betü a pöttyből ered. utána kéne járni, van ha nem tévedek 8 szóalak pt bd bt ft fd pd , nem itt 12 hangalak, 24 változat és ezeknek végülis egy koherens fogalomkört kéne leírnia
igen. (korábban elemeztem más nyelvekkel)
a cikkcakk. az nem olyan egyszerű. az a zigározik, és itt már szkitahun területre megy vissza
szökken szök
a szög is ide tartozik zegzug szög sziget
vélhetően a cikk is kraft. és a szük mint a zegzug
1: Igen, ez jó észrevétel, többnyire nincs szükség még a rovásoknál sem "csapkodásokra" . Meg a "BE" után mindig közvetlen a T jön, nincs sehol előtte magánhangzó.
Szerintem helytelenül, mert az írásjelet/motívumot inkább a tű-z-éshez kötöm. Feltételezésem szerint az írás egy hegyes kővel történt (karcolással) nem ütögetéssel.
Ugye, a sumerek is "tűzték" a jeleket az agyagtáblákba, s nem ütögették. (Csak kivételes esetben vésték kőbe a szövegeket)
"Az embernek ebből főleg a GÖMB formájú GYÖKÉR része az ami érdekes, ebből a két kulcsszóból áll össze ez a GYÖMBÉR szó,"
Pontosabban a megvastagodott gyökéren lévő gömböcskék lehettek a szó ihletői...
Magyar szavak jönnek magyar nyelven. Az UESzWeb vagy elidegeníti őket, vagy csak egyszerűen nem érti a felépítésüket :
CSEPEREDIK : Ugye ez kicsi dologból nagy lesz hiszen felnövekszik és ez épp ennek a folyamata. Azt mondják "fiktív" szótőből és ismeretlen.)) Pedig ennek van valós, és nem csak kitalált/elképzelt szótöve, hát ami kicsi arra azt szokás mondani hogy CSEPP, ami növésnek indul (ERED), tehát ez a CSEPP ERED + IK összevonva egy szóban.
MOGORVA : Valakik szerint "ismeretlen eredetű", pedig csak itt egy kicsike szótagcsere lehet, és ez mindenre magyarázatot is ad, az ilyen ember gyakran MOROGVA kommunikál a környezetével.
BETŰ : Egyesek szerint "török jövevényszó", biztos vagyok benne hogy nem az. A régi "török" BITIK mögött a BETŰK állhatnak már átírt külsőben, és mindez írás/irat jelentésében. Cz-F szótár a BEÜT fogalmából közelíti ezt meg, ez rovás esetén még meg is állhat egyébként. Ugyanakkor BETŰ néven nem csak kizárólag az írásjegyet nevezték meg régen, hanem a textilbe/ruházatba bevarrt/hímzett berakott motívumokat is, természetesen beleértve magukat az írásjegyeket is.
Ebben az az esetben a BETŰZÉS egy valódi kötőtűvel történő BE+TŰ-Z-ÉS lehetett...
TAPÉTA : Természetesen nem német jövevényszó, a TAPADÓ készre ragozott szavunk nélkül ez már a latin nyelvben sem létezhetett volna. Mert egyébként épp ez is az értelme egy tapétának hogy a falra TAPAD, és ez a faliszőnyegre is pont megáll. A latin nyelv másik szava még a TAPES volt a szőnyegre, ezt talajszőnyegre volt mondva, és ez meg ugyanezen TAP gyökérre épülő szavunk, a TAPOS(Ó) lesz. Hiszen járunk rajta, TAPOS-suk közben.
CIKCAKK : Ez sem német jövevényszó, csak C betűsítve van a ZEGZUG kifejezésünk, tehát ami cikkcakkos az eredetileg zegzugos volna.
BOGRÁCS : Nem kell hozzá nemzetközi (török/horvát/szerb) összefogás, mert minden eleme magyarul érthető és indokolható. Ez a kezdetekkor még egy BÖGRÉS jellegű főzőedény volt cserépből, és BOGRA akasztották fel. BÖGRE meg GÖBRE is volt, alapfogalom szavainkban a GÖRBE-ség tulajdonság megnevezése. BOG-GOB elemek a nyelvünkön több esetben is fordítható, ellentétben a GOM---MOG dologgal. A G-B és B-G viszont fordítva is barátok.
CSECS : hangutánzónak mondják itt is ott is. Ezt a vonatkozását nem feltétlenül vitatnám, ugyanakkor ez ennél sokkal de sokkal több , mert jelentést hordoz ez a CS+CS kapcsolat. Méghozzá nem más ez mint a CSÚCS fogalma. És a CSÖCS is CSÚCS-os szerv. Ugyanígy működik a CSÜCSörít szavunk is. De még a látszólag semmit sem jelentő fantáziaszüleménynek tűnő CSÜCSÜL szónak is éppen pont ez ad értelmet , másképp ez annyit tesz hogy CSÚCSOL a személyünk. Ő maga lesz a CSÚCSA a tereptárgynak éppen azzal hogy a tetejére ül.
Lehet még folytatni akár ezt a mindig is a hegyek CSÚCSAIN és a közte élő CSECSEN néppel akár, vagy a CSICSÓKA nevű dologgal, amit CSÚCSOS krumplinak is neveztek meg.
GYÖMBÉR : Ezt még Cz-F is idegenre vette, pedig ha több ideje van egy szóra talán észrevette volna ezeket a dolgokat a szavunkban : Az embernek ebből főleg a GÖMB formájú GYÖKÉR része az ami érdekes, ebből a két kulcsszóból áll össze ez a GYÖMBÉR szó, és ezen két fogalom összeháziasítása nyelvünkön adja meg ennek a hangalaknak a magyar értelmet...
és abban is biztos lehet mindenki, h a magyar kalandozó haderő se úgy ment előre, mint a rómaiak, h amerre mentek mindent felgyújtottak és felaprítottak.
a lehető legkisebb veszteséget okozták a megtámadott országnak. aztán persze ha feldühítették őket, akkor megmutatták, h képesek nagy pusztítást okozni.
Ami később történt az messze nem kizárólag Szent István hibája.
Először is egy ország megmaradása a katonai erőn múlik.
Ránk hatalmas csapást mértek a tatárok. Alapvetően megváltoztak az erőviszonyok.
a haderő átszervezése akkor történt. ki más felelős azért, h a későbbi harcokat nem vette sikeresen a nyugati módra átszervezett magyar haderő?? hogy megbukott ez hadszervezeti és hadászati mód, ami akkor
hány csatát viseltek a magyar törzsi hadak ez ellen a nyugati hadak ellen? mi a két hadászat, az ázsiai pusztai és a nyugati konzervdoboz-harc között? 15 : 2 ?
a tatárok ellen csak annyi kellett volna, h küldötteket küldeni eléjük és a nem-kiirtott/elüldözött más népekkel, pl. a kunokkal, besenyőkkel (Taksonynak még besenyő felesége volt ha nem tévedek), felkeresni és megegyezni. lehetett volna beszélni velük, a mongolok az egyik testvérnépünk volt, hány közös szavunk!!! lásd székelyek.
egész máshogy történhettek volna a dolgok, és azokat az ezeréves tragédiákat el lehetett volna kerülni, ha nem a római gondolkozás érvényes, hanem a magyar.
Sem nyugatra sem keletre nem kötelezte el magát.
dehoogyneeem! gyökeresen megváltozott az államszervezet, az egész magyar ország megváltozott. ez vicc???
ha egy magyar a 920-950-ben járja az országot, elmegy és megnézi 1020-50 ben az országot, az egy teljesen más ország.
hogy Szent István apostol király volt. Így nem volt, nem lehetett a németek bábja.
annál nagyobb a felelőssége abban (és mutatja csődötmondását), h latinul miséztek.
kicsi szerencsénk is volt, h nem jött be az, h a latin lesz európa minden népe által beszélt nyelve, a homogenizált róma uralma alatt - kultúrnyelvi presztizs-látszata ugyan megmaradt sokáig.
Szent István megmentette az országot azzal, hogy Rómát választotta.
ezzel nincs is baj, a kereszténység (és végső soron róma/vatikán egyház) állami vallássá tétele, mert az történt, nem rossz döntés. az nem baj, én azt mondom, h talán lehetett volna jobban is csinálni, nem minden más vallást kiirtani (mint a muszlimok csinálták) minden más írást, kultúrát, régi hun meséket tiltani, üldözni és inkvizíciót bevezetni. nem a gót módszereket csinálni és (ennek következtében) megtizedelni a lakosságot minden száz évben egészen a 16.századig.
talán lett volna egy harmadik út, nem csak háború vagy önfeladás létezik. valójában megtörténhetett volna, h ma latinul beszélünk. egy gyöngébb néppel már megtörtént volna. és ne legyen senkinek se kétsége, meg is történt! nagyon sok néppel!
Szent István megmentette az országot azzal, hogy Rómát választotta. Nem a németeket, nem Bizáncot, hanem Rómát ami akkor még jelentéktelen, nincs hatalma.
Sem nyugatra sem keletre nem kötelezte el magát. Ez akkor is így van, ha német egyházfikat is hozatott be.
Ha marad az ősi rend szerinti hatalomgyakorlás Magyarországon, akkor mindennek vége.
Ezer év távlatából nem szabad elítélni azokért a folyamatokért amiket akkor nem lehetett látni és nem is lehetett ellene tenni.
Ami később történt az messze nem kizárólag Szent István hibája.
Először is egy ország megmaradása a katonai erőn múlik.
Ránk hatalmas csapást mértek a tatárok. Alapvetően megváltoztak az erőviszonyok.
Megrendült a belső hatalmi, gazdasági egyensúly. Az idegen erők ekkor szilárdították meg először az országban a befolyásukat. Ez sokkal lényegesebb a történelem későbbi menetének alakításában mint az, hogy német papok is jöttek Szent István korában.
Ne felejtsd el, hogy Szent István apostol király volt. Így nem volt, nem lehetett a németek bábja. A pápánál is nagyobb tekintélye volt, hiszen a pápa csak apostoli
és onnan nézve, h véleményem szerint az első két érsek magyar volt.... az egyik megvakították, a másikkal már nem tudom, talán méreg végzett... onnan nézve, szégyenletes az egész latin rendszer,
és stefanus államvezetői képességeinek gyengeségéről árulkodó dolog. nem egy olyan vezető aki kézben tartotta a dolgokat és népének érdekei érvényesítésére alkalmas lett volna, illetve átengedte azt egy másik, külföldi hatalomnak.
(aminek következményei, h utána már magyarország királya nem magyar lett volna és polgárháborúk törtek ki, de a németrómai feudalista államszervezet megmaradt egészen a törökökig, majd a rákócziék után is újra meg újra átmentette magát)
ugye megvan a 8-9.századi romlott nyugati egyház sztorija? nem annyira van köztudatban, h mi zajlott a németrómai egyházban...
ezt hozták be, és csúcsosodott ki a Hunyadiak és Dózsa idejére (ők voltak akik felléptek ez ellen a világi hatalom ellen, amit a németrómai egyház okozott magyarországnak), a 16. századra, ami aztán már nem tudott hova korrumpálódni, akkor jött a török.
megérte? latinul kommunikálni és latinbetűvel írni, miközben magyarul beszélt a magyar, még az olasz is, meg a német is megtanult magyarul, és latinul beszélni az isTentiszteleten? komolyan? lehet h a németek úgy csinálják, de ki az a barom aki magyarul gondolkozik és aki szerint ez értelmes dolog?
ez az államigazgatás bitorlása, egy elszenvedő szolgaállam és egy parazitaállam között.
ami a leképeződése volt annak a döntésnek, amit dejcsa csinált, hogy a hatalomért cserébe eladta a fiát a németeknek, és ártatlanokat gyilkolt (Tanuz abát és feleségét), akiből németbarát lett, itt elosztogatta felosztotta az országot a német barátainak és mint "jó keresztény" behozta a németrómai egyház által intézményesített rendszerben működő "keresztény" vallást
ha jól rémlik, ezután volt egy olyan mozgalom magyarországon ami a régi rend féle országvezetést, államszervezést támasztotta volna föl (polgárháborúk stb után végül az egyik ilyen frakció megijedt a tömegtől ami összegyűlt), amit úgy neveztek, amikor még létezett a magyar köztudatban, h országközség
a magyar szellemnek, világnézetnek elnémetesítése. ócska aki hagyja, az én véleményem. a magyar sokkal régebbi, sokkal világközelibb, emberközelibb, okosabb, érettebb, értelmesebb.
csak az mindet elmond, h az új írás (latin abc) bevezetése után minden latinul került lejegyzésre, magyarul semmi nem volt többszáz évig. mintha egy latinul beszélő nép lett volna a magyar, elképesztő h valaki képtelen belátni ilyen alap dolgot...
ő? arra sincs bizonyíték, h egyáltalán részt vett volna a harcokban.
miután háta mögött a németekkel, a kiépített államrendszerrel, egyházzal, a származása révén melléállt nemzetségekkel, már az elnyomta, száműzetésbe szorította az eredeti kultúrát (és történelmi emlékezetet). többszáz évre kihatott a magyar történelemre ez a kultúraváltás, egyenes következménye volt a 15.századra létrejött népet lenéző, kizsákmányoló feudális rendszernek. már anonymus idejére is csak ködös elképzeléseik voltak nemhogy az Árpád előtti időkről, de még a stefanus előtti időkről is.
