Nem bírok rájönni melyik Maiden számra emlékeztett nagyon egy Dark Tranquility szám rövid részlete. A szám a Format C: for Cortex (igen, valóban ez a címe :) a Damage Done albumról, és a kérdéses részlet a 30-adik másoderctől kezdődő pár pillanat.
No, megnéz klip, hallgat zene. Szvsz. ha nem Dickinson énekelne akkor elsőre nem is mondhatnám, hogy ez Maiden.Talán csak a szám utolsó 2/3-a után. Hidegrázás, lúdvérc elmaradt de attól függetlenül nem rossz.Mindenesetre remélem a többi track jobb jobb lesz, akkor is ha nem mind húzós, pörgős lesz. A klip meg olyan mintha összemixelték volna at Out of silent planetet (ez jó kis nóta) meg a Virust. Szal. ez a szám biztos nem lesz se az párom se az én kedvencem az már biztos.
Mondjuk Marduk? De mintha az Ossian-nak is lett vón' hasonló.De attól még nem szar....szerintem. (ha már Ossian:láttunk mi már Ossian pólót Maiden gitároson. :o) )
Seventh Son alap lemez, ez tény, viszont a stílusa akkor is teljesen más mint Clive Burr-é és nekem pont ez nem tetszik benne. Ember megnézi a Early Days dvd-ről a londoni koncertet és nem hisz a szemének hogy egy-egy dal mennyire más életre kelhet egy másik dobossal.
Harris nyilatkozott az új lemezről, annak készítéséről - sajnos nem jegyeztem meg, hol; a google-ban bukkantam rá -, s akkor jegyezte meg, hogy ezúttal az önfejű, makacs Nickoval sem volt gond. Úgy tűnik, az előzőekben kialakult vitáik NEM konkréten Nicko dobtémái miatt alakultak ki.
És lehet, hogy nem Nicko vált zenei-puritánná, hanem maga Harris? Szabó Pisti erőlteti az élő felvételt, a dob hangzásán sem kell finomítania a producernek, és ez nála nem valami új dolog, hiszen a No Prayert is élőben, mobilizálható stúdiócuccal, Harrisék házában vették fel. No, de akkor még erősen hatott a bandára egy bizonyos Martin Birch...
Harrisre a zenei-puritán kifejezés - mégis úgy érzem - túlzás, mert az utóbbi albumokon olyan hangszerelések szerepelnek, hogy ihajj, viszont mi a Maident nem a művészlélek rejtelmei miatt szeretjük, hanem a vad, nyers, vágtató metal-zene miatt.
DE, szeretem a Maiden új korszakát is, meg a Blaze-es időket is, sőt veletek együtt várom az új lemezt is.(és vagyok olyan naív, hogy minden lemez előtt elhitetem magammal, hogy visszatér a régi lendület...)
Clive Burr egy vadallat (nem pejorativ ertelemben), Nicko meg teljesen mas, jazz-es diszitesekkel tarkit mindent, az o jatekaba nem illik bele az a zuzas. Mas emberek, mas stilus. Nem is csoda, hogy nem ugy dobolja az elso 3 lemez temait, mint Burr.
Eloszedtem a tavalyi Ullevi-ben keszult felvetelt, en semmi kivetni valot nem talalok a Running Free-jeben. Ennel az anyagnal maradva (ha lattad), mi a problemad?
Tessek mar meghallgatni egyszer a Seventh son-t csak a dobra figyelve! Ha ez neked/nektek nem technikas, utanozhatatlan jatek... Egyebkent a temak komplexitasabol valoban visszavett az utolso lemezeken, bar jegyezzuk meg, hogy o amit labdob teren muvel, azt masok duplazoval is keptelenek kivitelezni. Lehet nezegetni a Rock In Rio-t is.
Az utolsó mondatod csak illik a szövegkörnyezetbe, vagy valahol olvasható, hogy az előforduló veszekedések tényleg Nicko dobtémái miatt alakultak ki???
Szerintem Nicko egyébként nem a Piece-n a legjobb, eleve nekem a Powerslave-en sokkal jobbnak tűnik, de a Somewhere-en hibátlan!
És a Breeg esetében is pont annyit játszik, amennyit a dal megkíván.
Nem beszélve arról, hogy a koncerteken magasan übereli az albumokon ütött témáit!!!
Lehet, hogy az ütemek nem tűnnek túl komplikáltnak, de pl. a Dream of Mirrors, Ghost of the Navigator, vagy a Face in the Sand-ben nem baj, hogy konkrétan Ő ül a doboknál!
Azért van abban valami furcsaság, hogy bár elvileg és remélhetőleg gyakorlatilag is mindannyian szeretjük a Maiden-t, mégis többen már most lesajnálják az új albumot, pedig kb. 64 percet még nem is hallottunk belőle.. :)
Nicko-val soha nem voltam én se kibékülve, bár az első két vele készült Maiden lemezen azért jó, azóta viszont ő a leggyengébb láncszem. Mondjuk nem hinném hogy vala is váltanak már ezen a poszton.
Lénárd Laci írta még régebben, hogy kedvenc vesszőparipája Nicko mester. Szerintem amit a vidám ombrénk a Piece of Mind-on nyújt, az abszolút meggyőző. DE! Elismert dobtudás, doboktatás, dobvideó meg ki tudja miegymás, mégis, igazat kell, hogy adjak Lénárdnak amikor ezt írta: "... hol vagy Clive Burr, amikor a legjobban kellenél?". Még itt a laza, borongós - sőt Blaze-utánérzésű(!) - "Breeg"-ben is lélektelenül, unalmasan játszik. Ismét a Deep Purple jut eszembe, ahol a '80-as évek letisztultabb, egyszerűbb megközelítésű, direktebb témáinál "ján péjsz" dob-isten megmutatta, hogy igenis lehet nem egyszerűen, témázgatva ütni a nyers riffekre. A hányaveti Nickoval az előző lemeznél is már majdnem összevesztek a többiek...
Hallgatom a "Breeg"-et... Még a Metal Hammer-esek írták anno, hogy íme visszatért a Maidenbe Dickinson és Smith, e két igencsak meghatározó zenész, talán ők végre "felébresztik" Harrist és Murray papát. A "Breeg"-et is ez utóbbiak jegyzik, s megjegyzem akár Blaze is énekelhetné, mert nem az a kimondott mulatós "lendület-májden" nóta!/Nagy-Brittannia felett beborult az ég-típusú...) Mindenesetre Smith és Dickinson is szült ötleteket, remélhetőleg ezeket a szigorú "szabó-főnök" nem nyirbálta meg túlságosan... És hallgatom a "Breeg"-et és Dickinson hangja csillog, nyoma sincs kopottságnak, rekedtségnek, azthiszem kinevezhetjük őt ennél a dalnál a "számmentőnek"...
Hallgatom a "Breeg"-et... Azthiszem az a baj, hogy a zene fáradt, erőtlen és ötlettelen. Annyira szeretném végre én is mondani, sőt üvölteni, hogy a Szörnyeteg visszatért, de inkább félve bújok el az új lemez elől...(pedig - veletek együtt - mennyire várom!)
Nekem tetszik a borító...lehet,hogy f*sz vagyok, de bejön a tank(talán a csontvázak kicsit tulzások, de ettől még siráj). Szerintem épp hogy jó, hogy nem Eddie a domináns, ezért tetszik még BW-jé!!!!
Hallgatom a Breeg-et és tetszik, de nincs libabőr, meg hidegrázás. Hol van a Killers mindent elsöprő lendülete, a Number kemény fémzuhataga, a Piece dallamba öltött misztikuma, a Somewhere és a Seventh progresszív iránya? Hiányzik az izgalom, a fékevesztett tűz. A Deep Purple jutott eszembe, akik szintén "nyugisabbak", érettebbek lettek, más stílusok felé is kacsintgattak, de mégis ott van a de... a klippet itt látni: http://www.youtube.com/watch?v=dNttRSMqOe0 A borító nektek tetszik? Hol van Eddie bácsi?
