" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ez engem is érdekelne ! Nekem is olyan van ami meg nyilik amikor érik ,és a hangya belemászik ! Egyszer láttam olyan nagy lilát az teljesen zárt volt !
káki: utóérlelni kell. hátránya az előnye: kevés a sava, ezért sokan répagyümölcsnek mondják. Nálam szinte egyszerre érett be a garázsban tárolt több 10 kiló, mind nagyon löttyedt lett. Nem ehetetlen, de nem gusztusos. Nálunk így már nem fogy(megy a komposztra). Szóval kéne valami jó tárolási módszer, mert a fűtetlen garázs kevés.
(mert pl. a kajszinak van sava is ami plusz zamatot ad neki.) egyes fajták hajtásvégei -15 fok alatt elfagynak. fiatal fa ki is pusztulhat tartós -20-25 foknál. igaz manapság nincs ilyen hideg, de nem zárható ki, hogy néhány éven belül nem is lesz. déli domboldal, jó fagylefolyás ajánlott, ha nincs ilyen, akkor túl kell élni az első 5 évet.
Szerintem a hidegebb tűrő orosz-ukrán-cseh stb fajták a legbiztosabbak, ha nincs jó fagylefolyású hely.
jujuba: sokan csalódnak: "fűrészpor ízű". szerintem: a legtovább, amíg lehet, a bokron kell hagyni. mézben kandírozva már jó édes. van akinek nem akar teremni. kicsit tüskés. Nálam pár éve elég sok kukacos gyümölcs van, pontosabban valamilyen állat bábja van a gyümölcsben, eső nélkül is felreped a gyümölcs, ezért a nyirkos őszi időben sok gyümölcs bepenészedik a repedés mentén. Létezik tüske nélküli fajta is. Az én gyerekeim frissen, ropogósan szeretik, aszalva nem.
indián banán: fiatal korában napégésre érzékeny, később viszont teljes fényt igényel. savanyú talaj jobb neki. nem tárolható. gond: túl finom :) beporzást szokták problémaként felhozni, de mindenkinél máshogy jelentkezik, van akinél nem probléma. Nálam igen meszes a talaj, de klorózisos-levélsárgulásos tünetem soha sem volt. Némelyik gyümölcs túlságosan illatos/kölnis aromájú számomra. Hűtőben kb 3 hétig eláll. Aszalva olyan cifra-görcsös gyomorbántalmakat okoz, hogy nem ajánlom az aszalást senkinek (kb egy maroknyi aszalványt ettem meg) !!!!
füge: nem tárolható. (jó)éretten hullik. berepedezhet (rothadás). -15 fok után kifagyhat, fajtától függően, igaz tőröl szinte mindig kihajt (de abban az évben nem, vagy keveset terem.) darazsak, hangyák szeretik, dézsmálhatják. "nem lehet" metszeni (néha kellene, ha pl. belenő az ajtóba, ablakba, szomszéd kertbe...), mert visszavág még erősebb növéssel. mivel hagyni "kell" nőni, öregebb (magas növés) pl. 40 éves korban a bokor teteje nehezen szedhető (bokorra nem lehet mászni, szedővel meg macerás). van, amikor nem érik meg / be a héja, akkor csak a belseje finom. sok magja van, valaki ezt nem szereti. Szerintem az éretten alul nem nyitott(hanem zárt) gyümölcsű fajták nem hajlamosak a belső rothadásra, erjedésre, én ezeket részesítem előnyben.
mogyoró (corylus avellana): imádja a vizet. őt meg a mogyoróormányos. állandó, szakszerű metszés. több fajtát kell ültetni.
törökmogyoró. Én is nevelgettem 2 fát vagy 10 évig, aztán meguntam és kb 2m-es magasságban ráoltottam néhány mogyoró fajtát. Így nem kell küzdeni a mogyoróbokor állandó sarjadzásával és nem kell 20 évet várni, míg a törökmogyoró fa elkezd teremni(ki tudja mekkora termése lenne) és nem lesz olyan óriási a fa.
káki: utóérlelni kell. hátránya az előnye: kevés a sava, ezért sokan répagyümölcsnek mondják. Nálam szinte egyszerre érett be a garázsban tárolt több 10 kiló, mind nagyon löttyedt lett. Nem ehetetlen, de nem gusztusos. Nálunk így már nem fogy(megy a komposztra). Szóval kéne valami jó tárolási módszer, mert a fűtetlen garázs kevés.
(mert pl. a kajszinak van sava is ami plusz zamatot ad neki.) egyes fajták hajtásvégei -15 fok alatt elfagynak. fiatal fa ki is pusztulhat tartós -20-25 foknál. igaz manapság nincs ilyen hideg, de nem zárható ki, hogy néhány éven belül nem is lesz. déli domboldal, jó fagylefolyás ajánlott, ha nincs ilyen, akkor túl kell élni az első 5 évet.
Szerintem a hidegebb tűrő orosz-ukrán-cseh stb fajták a legbiztosabbak, ha nincs jó fagylefolyású hely.
jujuba: sokan csalódnak: "fűrészpor ízű". szerintem: a legtovább, amíg lehet, a bokron kell hagyni. mézben kandírozva már jó édes. van akinek nem akar teremni. kicsit tüskés. Nálam pár éve elég sok kukacos gyümölcs van, pontosabban valamilyen állat bábja van a gyümölcsben, eső nélkül is felreped a gyümölcs, ezért a nyirkos őszi időben sok gyümölcs bepenészedik a repedés mentén. Létezik tüske nélküli fajta is. Az én gyerekeim frissen, ropogósan szeretik, aszalva nem.
indián banán: fiatal korában napégésre érzékeny, később viszont teljes fényt igényel. savanyú talaj jobb neki. nem tárolható. gond: túl finom :) beporzást szokták problémaként felhozni, de mindenkinél máshogy jelentkezik, van akinél nem probléma. Nálam igen meszes a talaj, de klorózisos-levélsárgulásos tünetem soha sem volt. Némelyik gyümölcs túlságosan illatos/kölnis aromájú számomra. Hűtőben kb 3 hétig eláll. Aszalva olyan cifra-görcsös gyomorbántalmakat okoz, hogy nem ajánlom az aszalást senkinek (kb egy maroknyi aszalványt ettem meg) !!!!
füge: nem tárolható. (jó)éretten hullik. berepedezhet (rothadás). -15 fok után kifagyhat, fajtától függően, igaz tőröl szinte mindig kihajt (de abban az évben nem, vagy keveset terem.) darazsak, hangyák szeretik, dézsmálhatják. "nem lehet" metszeni (néha kellene, ha pl. belenő az ajtóba, ablakba, szomszéd kertbe...), mert visszavág még erősebb növéssel. mivel hagyni "kell" nőni, öregebb (magas növés) pl. 40 éves korban a bokor teteje nehezen szedhető (bokorra nem lehet mászni, szedővel meg macerás). van, amikor nem érik meg / be a héja, akkor csak a belseje finom. sok magja van, valaki ezt nem szereti. Szerintem az éretten alul nem nyitott(hanem zárt) gyümölcsű fajták nem hajlamosak a belső rothadásra, erjedésre, én ezeket részesítem előnyben.
mogyoró (corylus avellana): imádja a vizet. őt meg a mogyoróormányos. állandó, szakszerű metszés. több fajtát kell ültetni.
törökmogyoró. Én is nevelgettem 2 fát vagy 10 évig, aztán meguntam és kb 2m-es magasságban ráoltottam néhány mogyoró fajtát. Így nem kell küzdeni a mogyoróbokor állandó sarjadzásával és nem kell 20 évet várni, míg a törökmogyoró fa elkezd teremni(ki tudja mekkora termése lenne) és nem lesz olyan óriási a fa.
Akkor máris bocs, mert pont azzal kevertem. :) Ezért valószínű olyan lesz a termés mint a képen. :)
Van ilyen Nigra a pártüdülőben, kb. fele akkora a termése mint a Morus alba Sziciliáé, eleinte. Később ahogy érik, egyre kisebbek a szemek. Viszont nagyon finomak. :)
Na én ezért oltottam méteres vesszőt, aminek nem vágtam le a kinti végét. Az egyetlen bajom , hogy így nem tudtam rendesen a vessző helyzetét rögzíteni.
Hany het alatt all meg a kivi folyása? Ket hete folyik ez a vessző mar, lezarni sem lehet oltoviasszal. Kis zacsi rá es gumizzam le? Szamitottam ra h folyni fog csak arra nem, hogy elvérzik lassan :)))
Kérdésem lenne, hogy a különböző fanyarka fajták képesek e egymást keresztbe porozni? Valszeg igen?!
Emellett az érdekelne, hogy megtartják e saját fajtájuk gyümölcseinek jellegzeteségeit, gondolok itt arra, hogy ha két eltérő fajtát egymás mellé ültetek.
persze, hogy meddig nem kell permetezni ezeket a növényeket, az kérdés.
reméljük soha, de sajnos minden változik, az időjárás, globalizáció (lásd: behurcolás)
pl. a fügét, gránátalmát, kákit károsítgatja délebbre a földközi-tengeri gyümölcslégy.
a telelés gondot okoz neki, de már ezt írják róla:
"A szigorú karantén intézkedések ellenére, a felgyorsult világkereskedelem folytán semmi sem szab határt a légy terjedésének, így a közeli országokban Ausztria mellett, már Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Albániában is megtelepedett."
a telelés a kulcskérdés szerintem. ha nem tud áttelelni, akkor az aktuális nemzedék nem tud meghatványozódni. addig remélhetőleg csak a behurcolt egyedek szaporodnak, az pedig nem jelentős (?)
ha ilyen enyhék maradnak a telek, vagy még melegednek is, probléma lehet ezzel a kis állatkával...
mit szeret, amit mi is? :)
"A soktápnövényű kártevő, a Citrusféléken túl megtámadhatja például a fügét, gránátalmát, kajszit, őszibarackot, almát, körtét, szilvát, szőlőt, cseresznyét, szamócát, málnát, szedret, ... Fölbukkanhat a télálló medvetalp kaktuszok (Opuntia) terméseiben is. A vastagabb héjú és a csersav tartalmú termések mérsékeltebben fertőződnek" (káki).
a képet nem találom!
