Attól függ. Szerintem nem igazán, hiszen valószínűleg ő úgy érezte, hogy ezzel jót tesz, hogy így kell nevelni, tehát jót akart neked, csak nem a legjobb módon. Nem tette olykor hozzá, hogy neki ez még jobban fáj? És valószínűleg így is érezte, csak valamiért úgy gondolta, hogy így kell embert faragni.
Persze, elméletileg ez is bántalmazás, de mégsem tartom egy kategóriának azzal, aki ok nélkül ver végig mindenkit a családban. Ahogy az sem bántalmazó szülő, aki ráver a konnektorba nyúlkáló gyerek seggére.
Itt jön a képbe az a hiszti, amit mostanában levágnak bántalmazás témakörben. A legszebb példány, egy femcsi blogger már egészen odáig ment, hogy szerinte bántalmazó az a kapcsolat, ahol a nő nem érzi magát méltónak és szabadnak. Szerintem pedig ez elég veszélyes irány, valami abszolút mértéket kell szabni, hogy mi bántalmazás és mi nem, különben az IE alapján elvitetik azt a férjet is, aki nem vesz minden évben új nercbundát a feleségének (minkcoat deprivation rape ;-)...
Lehet, hogy az ő hasukkal, meg hát tudod, a másik dologgal nem foglalkoznak megfelelőképpen a férfiak... Lehet, hogy ők is békések lennének így kiszolgálva - csak ezt még nem próbálta ki senki. :)
Szerintem ez nem tény, hanem narratíva. :) Rengeteg egyszerű, "primitív" ember van, akik teljesen kezelhetőek (olyan a habitusuk), és vannak értelmes, tehetséges emberek, akik agresszívek, és csak erő- vagy hatalomfölényből értenek. :)
"Akkor meg ne rinyáljon, ha a rendőrnek is eljár a keze."
De hát meg kell adni a módját. :) Hát őt megütötték. :) Ki kell fejezni a méltatlankodást. :)
"Ó bár lenne igazad és csak azt a nőt bántják, aki először támad kekeckedik."
Láttad a reprezentatív felmérést, nem?
A bántalmazó kapcsolatok felében kölcsönös a bántalmazás, az egyoldalú bántalmazások esetében pedig 70%-ban a nő az agresszor.
A homoszexuális párkapcsolatokban is úgy jön ki a heterókhoz hasonló átlag, hogy a homi férfiak kevesebbszer bántják egymást, a leszbik meg sokkal többször.
A férfi alapvetően békés lény: tele has, üres zsák, és elvan szépen békében. A nők békétlenkednek mindig, amint az köztudott :-)
"Ilyen alapon bárki kinevezheti magát nálam sokkal cizelláltabbnak, és elkezdhet pofozni, merthogy én csak abból értek."
Ez nem így működik, hanem először megpróbálják szép szóval, és ha az nem megy, akkor lehet más eszközökhöz nyúlni. Hozzád eleve nem megy ki a rendőr azért, mert másokat versz a munkahelyeden, és ha ki is menne bármi másért, akkor sem ütnéd pofon, így nem is kapsz hasonló makarenkóit. Más meg kap, mert csak abból ért.
""Szenvedélyes" viszonylatú közeget tudok köré képzelni, ahol eljárogat a keze ennek-annak,"
Akkor meg ne rinyáljon, ha a rendőrnek is eljár a keze.
"Öhm, most akkor a verbális agresszió mégse elég ahhoz, hogy egy férfi megüthessen egy nőt? Már kezdtem azt hinni pedig. :)"
Ja, te nem vagy egészen képben. A feminista szervezetek jönnek mindig azzal, hogy a verbális agresszió is bántalmazás (és pofátlan módon úgy adják elő ennek a különféle fajtáit, hogy azt a férfi követi el a nő ellen). Ezt szoktuk cikizni azzal, hogy mindig megemlítjük a nő verbális agresszióját is, mint lehetséges okot (ha már a női elkövetők esetében mindig gondosan összeszedik az újságcikkek, mennyi szenvedés érte őt korábban).
utana par honappal vajon mit latna a szakerto? az meg, hogy a surgossegin priorizalnak, es csak a legdurvabb, ellatast igenylo seruleseket veszik fel, az nem hiszem, hogy tul nagy problema.
"kívánatos lett volna egy jó nagy pofon. Minél primitívebb valaki, annál inkább csak az erőből és annak közvetlen alkalmazásából ért, ez elég logikus."
Ez nekem elfogadhatatlan. Ilyen alapon bárki kinevezheti magát nálam sokkal cizelláltabbnak, és elkezdhet pofozni, merthogy én csak abból értek.
"És igen, és súlyosabban ítélem meg a relatív erőt, mert az jelzi a szándékot: a kontrolálatlan agressziót, szemben a rendőr visszafogott reagálásával."
Na de nem a szándék a fontos, hanem az okozott sérülés.
A rabszolgatartók meglehetős higgadtsággal voltak képesek a rosszul viselkedő rabszolgáiknak erőteljes sérüléseket okozni. Ha kontrollálom a cselekedeteimet, az önuralmam birtokában vagyok, akkor nem ütök meg senkit, ez a normális, erre kellene tanítani mindenkit, szerintem.
"Pont azért bántalmaznak a nők olyan könnyedén, mert nagyon is biztosak abban, hogy érinthetetlenek."
:D
Ránézel arra a tanárnőre, elképzeled a környezetét, családját, esetleges férjét, az a benyomásod fog támadni, hogy lovagiasan bántak vele egész életében, és ez az első pofon, amit kap? :) Nekem nem. "Szenvedélyes" viszonylatú közeget tudok köré képzelni, ahol eljárogat a keze ennek-annak, esetleg ez a hierarchia alapja is, ezért tudott így eluralkodni a tanári közösségen is meg a gyerekeken - bizonyos szülőkön is.
"Mit szólnál hozzá, ha nem azt tanítanák a férfiaknak, hogy nem ütünk meg nőt, hanem hogy nem ütünk meg nőt elsőnek"
Öhm, most akkor a verbális agresszió mégse elég ahhoz, hogy egy férfi megüthessen egy nőt? Már kezdtem azt hinni pedig. :)
"Egyébként az apám érdekes volt, mert az anyámat soha nem bántotta se szóban, se fizikailag, pedig ő aztán rendesen megmondta a magáét mindig."
Ezek szerint nem is bántalmazott, legalább is nem annak tekintette, hanem nevelésnek?
Nekem is volt olyan osztálytársam, akit nadrágszíjjal meg vasalózsinórral vert az apja* egy rosszabb jegyért is, egyszerűen ő még ezt tanulta, hogy a gyereket szigorúan kell fogni.
* ez az apa dolga volt, az anya mosta kezeit, hiszen nem ő volt a bántalmazó.
"Na de ilyen alapon meg lehet, hogy a nő primitív gyerekeket vert. :)"
Az is lehet, bár akkor miért csak ő verte őket és a többiek miért boldogultak szép szóval is?
Ettől függetlenül, biztos te is láttad azt a videót a tanárát gúnyoló és fenyegető cigánygyerekről, na az ő esetében tényleg magyarázható, sőt kívánatos lett volna egy jó nagy pofon. Minél primitívebb valaki, annál inkább csak az erőből és annak közvetlen alkalmazásából ért, ez elég logikus.
De ha ő teljes erejéből pofon csap valakit, és csak egy 10%-os erejű legyintést kap vissza, akkor legyen hálás a sorsnak, hogy a másikba több önfegyelem szorult. És igen, és súlyosabban ítélem meg a relatív erőt, mert az jelzi a szándékot: a kontrolálatlan agressziót, szemben a rendőr visszafogott reagálásával.
Az erőviszonyokat pedig vegye figyelembe az agresszor, mielőtt agresszívkodni kezd. Pont azért bántalmaznak a nők olyan könnyedén, mert nagyon is biztosak abban, hogy érinthetetlenek. Megkötözött kezű emberekkel szemben erősek, na.
Mit szólnál hozzá, ha nem azt tanítanák a férfiaknak, hogy nem ütünk meg nőt, hanem hogy nem ütünk meg nőt elsőnek. Mert ha a nő úgy érzi, elég erős egy férfival verekedni, akkor legyen elég erős állni is az ütéseket, és tekintsük úgy, hogy lemondott a nőket illető közmegegyezéses védelemről...
lehet igy valosult meg a kolcsonos bantalmazas. anyadat nem merte (felt a verbalis bantalmazotol), ezert ott volt a gyengebb, akin keresztul attetelesen az asszonyt verte.
(ezt a kozmondast ismered? A vén asszony nyelve élesebb a borotvánál.)
de nem akarok amator pszichomokus lenni a csaladoddal, sajnalatos :(
Énnekem, gyerekként, meglehetősen sokszor volt részem fizikai bántalmazásban (az apámtól), SOHA nem előzte meg verbális abózus. Tehát érdekes lenne, ha a nane vagy bárki azt ismerné el, hogy a fizikai agressziót mindig megelőzi szóbeli.
De ha már kérded: habitus kérdése, hogy egy ember mennyi verbális abúzust visel el fizikai agresszió nélkül. Meglepő lehet számodra, de vannak olyan férfiak, akikbe nincs ennyire belenevelve a nőt nem ütünk meg elv.
(Egyébként az apám érdekes volt, mert az anyámat soha nem bántotta se szóban, se fizikailag, pedig ő aztán rendesen megmondta a magáét mindig.)
Nem 'csak'. De sok esetben pont a nő az agresszor. Tulképp erről szól az a már kismilliószor citált tanulmány is. De bár nincs itt püfi, azért citálnám az amerikai filmeket is, ahol szinte menetrendszerű, h a nők pofozzák a pasikat, az meg nem üt vissza. Ezzel mintegy tudatalatt félrevezetve a nőket, h ezt büntetlenül megtehetik. Aztán ez a lilaködös nőközpontú világ ott ér véget, amikor egy kellően öntudatos és agresszív migri tojik az európai női szabályokra:-) (Lásd, swéd rendőrnős videó:-))
Na de ilyen alapon meg lehet, hogy a nő primitív gyerekeket vert. :) Megfelelő narratívával bármelyik pofon magyarázható, sőt kívánatos.
Én értem, hogy a rendőr erejéhez képest nem volt nagy az ütés, de az erőviszonyokat nem úgy nézzük, hogy na, ez a saját erejéhez képest 100%-osat ütött, a másik meg a saját erejéhez képest 20%-osat, akkor az előző ütött nagyobbat. :)
Pont ez a torz látásmód egyik eleme, hogy nem veszi figyelembe valósághűen az erőviszonyokat.
Persze, hogy beakad, amikor egy nagyobb pofont neveznek legyintésnek, egy kisebb csapkodást meg pofonnak, mert nem valósághű, vagyis erősen mutatja a valóságtól való eltérést. Ez fontos.
Mint már mondtam, egy rendszer attól még, hogy logikus és koherens, nem biztos, hogy bármilyen köszönőviszonyban van a valósággal. Attól elszakadni meg mégsem kéne.
Az ítélet nekem is furcsa, mert ténylegesen a férfi ölte meg a lányt, ő dobta a vízaknába, ahol megfulladt, nálam megkapta volna az életfogytiglant, mert én rásóztam volna a különös kegyetlenséget is, szóval inkább TÉSZ.
nem ismerjuk a peranyagot. nyilvan ketelyek merultek fel a biroban is. (nincs jo tapasztalatom a birosaggal, de egy eroszaktevo, kislanygyilkost miert hagynanak futni, ha van mas ut?!)
Ezzel azt mondod, hogy a bíróság ne a tények, bizonyítékok alapján ítélkezzen, az érzékenyítéssel pedig a bírói függetlenséget sérted meg.
Az ítélet nekem is furcsa, mert ténylegesen a férfi ölte meg a lányt, ő dobta a vízaknába, ahol megfulladt, nálam megkapta volna az életfogytiglant, mert én rásóztam volna a különös kegyetlenséget is, szóval inkább TÉSZ.
