Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Az írástörténetet illetően pedig még nagyobb a bizonytalanság az akadémikus "tudományban", ezért maradjunk inkább a tényeknél.
szarmata: Sajnos én az írástörténet vizsgálatakor mindkét oldal részéről igen nagy bizonytalanságokat látok!
Sokszor kissé erőltetettnek tűnik mindek bekarcolt, esetleg utólag megkaristolódott felület feltétlen elolvasása...
provó: Valóban sok a hibás olvasat.
******************************************
szarmata: A hun korból pedig abszolut nem meggyőző az általad felhozott rovásemlék(ek)!
A fibula - ha egyáltalán hun kori, én a fénykép alapján nem mondanám, ráadásul a cikádákhoz valymi kevés köze van - egyszerűen díszített lehet, amit nem valószínű, hogy írásnak szántak...
provó: Nem fibula, csak ruhadísz, vagy jelvény. A felső felirat írás jellegét (éSZAK)az bizonyítja, hogy az alsó részen az északi sarkon elképzelt világhegy rajza van négy "s" (sarok) betűből kialakítva.
****************************************
szarmata: A tolna megyei súlyok rómaiak! Hogy jönnek ide a hunok??
provó: Az elsőként közlő régész, Soproni Sándor szerint római kor utáni, periférikus súlyhasználatról van szó. Ez pontosan megfelel a hun, vagy az avar kornak.
**********************************************
szarmata: Keszi Dénesné??? Mióta magyar eredetű a Dénes név?? Ha jól tudom egy görögből eredeztethető nemzetközi név... Jelentése Dionüszosznak ajánlott.
Ha megnézed a korabeli hun személyneveket, ill. a 9. sz-tól ismert magyar névadási gyakorlatot, nem igazán találkozol vele!
Ráadásul a -né utótag egy egészen újkori fejlemény!
provó: Az olvasat pontos jelölése: "KeSZi DéNeSNé", ami azt jelenti, hogy a magánhangzók tetszőleges másikkal helyettesíthetők.
Tehát elvasható "KéSZ a DioNüSZiaNa"-ként is, erről a dionüsziánáról pedig már volt szó, éppen a Kis Szkítiába menekült hunok területén 470-ben született szerzetes kapcsán.
Alinei pedig az etruszkoknál találta meg a -né utótag párhuzamát, azaz akár 3000 éves is lehet. De ez csak megjegyzés, amely az olvasatom szempontjából nem perdöntő, mert én is túl modernnek érzem a Keszi Dénesné olvasatot.
Hivatkozhatnék Vékony Gáborra is, aki "sötét kor"-nak nevezte a korai ősmagyar kort (Kr. e. 1500 - Kr. u. 400) az adathiány miatt. Ami azt jelenti, hogy a hunok megjelenése előtti finnugrista őstörténetre nincs adat (a nyelv adta következtetéseket leszámítva, de a finnugrista következtetések politikai megrendelésre készült blöffnek tekinthetők, mert nincs tudományos alapjuk).
vagyis arra sincs adat amit Te vázolsz fel, ha a logikádat használom...
provó: Azt, hogy nincs (nyilván régészeti sem) adat az obi-ugorok felé, Vékony Gábor mondja, ez az ő logikája. Én nagyon sok adatot találok a hun régészeti anyagban, ami a magyarságukat támasztja alá. Pl. szinte az egész székely ábécé megtalálható a hun leleteken.
**********************************************
szarmata: Én főként a régészeti bizonyítékok alapján, ill. természetesen a fennmaradt források kritikai vizsgálatával merem azt állítani, hogy a hun népnek és a magyarságnak nincs genetikai köze egymáshoz!
provó: A bátorság rokonszenves dolog, de nem tudományos érv. Jó lenne, ha részleteket is mondanál!
S egyáltalán, hogyan lehet a kapcsolat a hiányát a régészeti anyag alapján bizonyítani? Ha nem figyelünk fel a jelkincs azonosságára? Ha nem figyelünk arra, hogy azt a monochróm ötvösstílust, amit a Szent Korona képvisel, a hunok terjesztették el?
*********************************************
szarmata: Más kérdés, hogy a hunoktól való származtatás a steppei népek körében hosszú időn át bevett gyakorlat volt (nem csak egy magyar/székely sajátosság), ui. a legitimáció egyik alapeleme egy régi, neves ős felmutatása (Lásd. a románok ragaszkodását a dáko-román elmélethez!!!!)
provó: Ez igaz, de nem zárja ki a hun-magyar azonosságot, hanem erősíti legalább az azonosságtudat hun eredetét.
**********************************************
szarmata: Régészetileg az egyik legfontosabb vizsgálati szempont a temetkezési szokások elemzése, ui. ez a legarchaikusabb, legkonzervatívabb elem!
Ez pedig nem mutat sok hasonlóságot a két nép esetében. Ui. az hunok főként az É-D tájolást használták, míg a magyarságál a Ny-K, DNy-Ék-i irányítás a jellemző. A hunoknál megfigyelhető volt a hamasztásos temetkezés is, míg a magyaroknál ez nem fordul elő, csak a szomszédos szlávok alkalmazták!!
A hunoknál nincs meg a részleges lovas temetkezés, ami a magyarok egyik jellemző rítuseleme!
provó: Úgy tudom, a hunok csak egyes sírmellékleteket égettek el (lásd Nagyszéksós!), magukat a holtakat egy kissé távolabb temették el megégetés nélkül. Nyugodtan javíts ki, ha tévedek!
Érdy Miklós meg három temetkezéssel kapcsolatos szokást is dokumentál a hunokról írt könyvében, köztük az egyik éppen a részleges lovastemetkezés (ha jól emlékszem - most nem találom a könyvét).
Valamelyik hozzászólásban kérted a Bihari munka adatait:
Bihari Gábor: A népek országútján - Szkíták, szakák, székelyek, a nomád népvándorlás története (Szkíta Szarvas Kiadó, Nyíregyháza,2004, B5/300p., 2300,- Ft.)
Ugyane kiadótól:
Scott Littleton-Linda Malcor: Szkíthiától Camelotig--- Az Arthur legendakör eredtének radikális felülvizsgálata "..-- A legendakör magja azokkal a szarmata és alán lovagokkal került a 2. századi Britanniába és az 5. századi Galliába, akik valaha a Római Birodalom légióival harcoltak együtt a "barbárok" betörései ellen, a Birodalom határai mentén..."
1. Türk (török) források közül a legjelentősebbek Köl tegin herceg (+731), Bilge kagán (+734) és a 720 táján készült Tonjukuk érdemeit megörökítő sírfelirat (ezeket legutóbb a dán V. Thomsen dolgozta fel). Becses anyagot tartalmaz az Okhek-husotui felírat. Az ujgur feliratok közül fontos a Szine-uszu-i és a Karabalgaszun-i és a Szudzs-i felírat. A jenyiszeji feliratokat a kirgizeknek tulajdonítják. E felíratok a türk nyelv szükségleteihez alakított azon rovásírással készültek, amely közeli rokonságban állnak az ősi magyar írással.
A legfrisebb Berta árpád 2004-ben megjelen bilinguiális kötete, melyben az összes türk felirat össza van gyűjtva, nem csak a legismertebbek!
"Már ha ismernénk a hunok vagy az avarok nyelvét!"
Az előbb soroltad be őket a török nyelvűek közé, mert így tanultad az iskolában.
"És még egy kérdés: Ha a hunok és az varok magyarok, akkor miért mongolidok antropológiailag mindkét társaságnál a vezetők? miért tűnik úgy, hogy egy belső-ázsiai vándorlás, népmozgás hozta ide őket? Ja, és a magyaroknál miért nincs meg ez a mongolid elem?"
Hogy miért mongoloidok a vezetők? Gondolom, a tanhu dinasztiájának és az előkelőknek a kínai dinasztiákkal és előkelőkkel kötött házasságai miatt is!
Ki állított olyat, hogy nem Belső-Ázsiából, ill. a Huangho vidékéről jöttek?
A magyaroknál (gondolom, a Hetumoger szövetségre akarsz gondolni) miért nincs meg ez az elem? Nyilván azért, mert Transzkaukáziában nem fordulnak elő mongoloidok, roppant nehéz kérdés...
Kiszely István: A magyarság antropológiája "Az arc kissé széles, a járomcsontok kissé előreállnak, az orrhát egyenes, a szemrés kicsi, a szem kissé "húzottnak" (ferdének) tűnik, a szemek sötétek, kisgyermekkorban előfordul a "mongolredő", a száj kicsi, a fej rövid, a nyakszirt gyengén kidomborodó, a haj sötétbarna, vastag szálú, egyenes és dús."
Igen, ez az un. kun típus jellegzetesége! mikor is jöttek be a kunok?
Hát kérlek! Ezek valóban hun (kori) temetkezések, de lónak nyoma sincs...
Egy-két helyen még hullának sem (pl.: Nagyszéksós), ott csak hamvasztásos sír volt!
ha gondolod leírhatom a pontos régészeti közlemények irodalmi hivatkozásait, de azok az interneten nem találhatóak meg, így könyvtárba kell menni, ha hozzájuk akarsz férni...
szarmata: "magyaroknál miért nincs meg ez a mongolid elem?"
Kiszely István: A magyarság antropológiája "Az arc kissé széles, a járomcsontok kissé előreállnak, az orrhát egyenes, a szemrés kicsi, a szem kissé "húzottnak" (ferdének) tűnik, a szemek sötétek, kisgyermekkorban előfordul a "mongolredő", a száj kicsi, a fej rövid, a nyakszirt gyengén kidomborodó, a haj sötétbarna, vastag szálú, egyenes és dús."
1. Türk (török) források közül a legjelentősebbek Köl tegin herceg (+731), Bilge kagán (+734) és a 720 táján készült Tonjukuk érdemeit megörökítő sírfelirat (ezeket legutóbb a dán V. Thomsen dolgozta fel). Becses anyagot tartalmaz az Okhek-husotui felírat. Az ujgur feliratok közül fontos a Szine-uszu-i és a Karabalgaszun-i és a Szudzs-i felírat. A jenyiszeji feliratokat a kirgizeknek tulajdonítják. E felíratok a türk nyelv szükségleteihez alakított azon rovásírással készültek, amely közeli rokonságban állnak az ősi magyar írással.
2. Tibeti források közül a legjelentősebb a Stein Aurél által megtalált Dunhuang-i tekercsek és lapok, amelyeket folyamatosan olvasnak el és különösen a belső-ázsiai törzsszövetségek összetételére szolgáltatnak adatokat. A tibeti kolostorokban levő szanszkrit és kínai nyelvből fordított írásokat Kőrösi Csoma Sándor is tanulmányozta; ezek alapján jutott arra a megállapításra, hogy a magyarság őseit a jugarok között kell keresnie. Jelentős forrás a Kr. utáni 650-es évektől induló Ótibeti Évkönyv és az Ótibeti Krónika, amelyekben a belső-ázsiai népek mozgásáról jó leírásokat kapunk.
3. A mongol történeti irodalom közül jelentős az az 1242-ből való Mongolok Titkos Története, amely jó betekintést ad a korai türk társadalmi berendezkedésről. Mongólia területéről mintegy 30 korai rovásírásos feliratot ismerünk; ilyen származik pl. Köli csorból, Ongból és Ihe Aszheté ből." http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/003irott_forrasok.html
Érdy, Miklós A hun lovastemetkezések magyar vonatkozásokkal
Az első kérdés : van-e kapcsolat az ázsiai és az európai hunok között: (Xiongnu and the Huns. )
Válasz: igen, egyelőre 3 főbb régészeti témában vannak régészeti bizonyítékok több helyről Eurázsiából,Kínától a Kárpát medencéig
The Xiongnu and the Huns: Three Archaeological Links
In spite of an ancient Sogdian letter in which there are two references to the Xiongnu as Huns at the time of sacking Luoyang, it was argued that the document does not decisively settle the question of historical continuity.
1. The first archaeological link is the sacrificial and funerary bronze cauldrons of the Xiongnu. The earliest publication of their map was in the Harvard Newsletter (1990) and the distribution of 185 cauldrons was mapped in 1995 in the Eurasian Studies Yearbook, dotting the territory of Central Eurasia from the Yellow River to the Danube valley.
2. The second archaeological link comprises the remains of partial horse burials, when the skull, lower legs, and later the skin of the horse was buried with the deceased male or female. The early results were presented at the ICANAS in 1997. In addition, there are fine details of four types of grave structures (or arrangements) that accompany the Hun's funerary horse cult throughout Eurasia.
3. The third archaeological link is the gold diadems of Hunnic women traversing the whole of Central Eurasia. These are unpublished result which were presented first in a lecture at Harvard University's Inner Asia Committee, 1999. There are only nineteen finds, but the highly characteristic and ethnospecific diadems convincingly demarcate the itinerary taken by the Huns at the beginning of the Migration Era. Each of these maps demonstrate the historical continuity of the Xiongnu of the east and the Huns of the west as they were migrating across Central Asia in 225 years. As a consequence the ethnic names should be interchangeable. A map of arrows shows the datable movements of the migrating branches of the Huns. Two ancient sources substantiate the conclusions based on archaeology. One is the Wei shu referring to events in the 4th c. AD stating that the "Xiongnu" defeated the Alanliao (Alans) in Sute, the older name is Yentsai (in West Asia). The other source is one of eight Sogdian letters, found by Sir Aurel Stein in a watchtower, that was discussed above.
"Az onogur (1o ogur) törzsszövetség egy török nyelvű banda volt!"
Konkrét nyelvemlékek?
Vagy csak egy toposzt ismételgetsz, ami azon alapul, hogy a hunogurok is beletartoztak a Türk Birodalomba?
Egyébként ez a "török népek" terminus is egy meglehetősen ingatag, önkényes kategória, ilyen alapon ugyanilyen joggal lehetne hun vagy avar nyelvű népekről beszélni. Miért pont őket ragadjátok ki, akik eleinte sokkal jelentéktelenebbek voltak???
Látom, még a Theophülaktosz-féle szöveghelyet se ismered. Olvasd el pl. Szádeczky-Kardossnál (egyébként egy régi egyetemi jegyzetében ő is írja, amit nem ide kapcsolódóan megkérdőjeleztél, hogy a szkíták voltak egy időben a görögök legfontosabb gabonaexportőrei).
Az onogur 'tíz nyíl' egy másik, ócska magyarázat, nem hiszem, hogy a topic olvasói közül bárki is ne ismerné...
Ha ilyesmikkel akarsz itt villogni, akkor inkább maradj csendben.
...az onogurokról, ui. már az első avar hullám is kevert avar--hun volt.
Az onogur (1o ogur) törzsszövetség egy török nyelvű banda volt!
Az avarok első hullámához nem sok közük volt. Az uarchonita elnevezés Theopülaktosz egyik, az avarok eredetét elemző passzusa. Akkoriban elterjedt toposz volt a bizánci történetírók körében, hogy a steppei népeket hunként aposztrofálták!
Így lettek az avarok is hunok!
Az onogurok csak a második avar hullámmal kerültek, kb. 680 környékén, az onogur birodalom felbomlását követően a Kárpát medencébe!
....nem ártana a fejedet is használni néha.
Ezt a stílust nem tudom hol szetted össze! Talán jobban tennéd, ha az indulataidat olvasásra, kutatásra használnád, nem pedig félinformációk tényként kezelésére...
Nem is az Attila-féle hunokról beszélnek itt a komolyabb kutatók, hanem az onogurokról, ui. már az első avar hullám is kevert avar--hun volt. Theophülaktosz Szimokattész és a régészet is ezt mondja (Var + Khunni "törzsek"), nem ártana a fejedet is használni néha.
A magyar gestákban pedig nyilván azért nincsenek avarok említve, mert hunoknak nevezik őket (egy páran felismerték már...).
Én minden szót komolyan gondolok, mert csak ezeket látom bizonyíthatónak. Neked most lehetőséged van résztvenni az írástudomány legérdekesebb műhelyének munkájában. Rajtad áll, hogy képes vagy-e rá, vagy sem.
Köszönöm, megtisztelő a lehetőség, igyekszem kultúrált vitákkal ösztönözni a műhely munkásságát segíteni, (az általam) igazabbnak vélt út felé vivő ösvényre ráirányitani, ill. szakirodalmi ismereteimmel segíteni!
