Some Kypch. forms (Tat. ŭčsɨz, Bashk. ŭshŭδ 'cheap') are probably a result of reinterpreting učuz as uč-sɨz "edgeless" - as a result of late folk etymology.
Proto-Altaic: *ŋṓjču Meaning: thin, small Russian meaning: тонкий
Proto-Altaic: *si̯ŏ́k`ù Meaning: small, few Russian meaning: мало, немного
Proto-Tungus-Manchu: *siKe- Meaning: short Russian meaning: короткий, куцый Literary Manchu: sixete Comments: ТМС 2, 81. Cf. also Man. saqa 'few'. Attested only in Manchu, but having probable external parallels.
Korean: *hòk-
Proto-Japanese: *sùkù- / *sùkuà- Meaning: few Russian meaning: мало, немного Old Japanese: suku-na-, sukwo-si Middle Japanese: sùkù-na-, sùkó-sì Tokyo: sukuná-, sukóshi Kyoto: súkúnà-, sùkóshì Kagoshima: sukuná-, sukóshi
Proto-IE: *(a)tor[e]kʷ-, *(a)trēkʷ- Meaning: to twist; spindle Old Indian: tarku- m. n. `spindle' Old Greek: átrakto-s m. (/f.) `Spindel; Pfeil' Slavic: *torkъ Baltic: *tark= Germanic: *ɵrēx-s=, *ɵrēxs-t-[ō]- vb. Latin: torqueō, -ēre, torsī, tortum `drehen, winden; verdrehen; martern'; torquēs, -is f. `Halskette; Blumenkete', tortus, -a `gedrehet; verfänglich'; tortor, -ōris m. `Folterknecht, Schinder, Bedränger'; tormentum, -ī n. `Seil zum Aufwinden; Fesel; Wurfmaschine; Folter; Folterwerkzeug; Marter, Plage'; pl. tormina n. `Leibschmerz, bes. Ruhr', torculum, -ī n. `Presse, Kelter' Albanian: tjerr `spinnen'
Proto-IE: *dherg'h- Nostratic etymology: Nostratic etymology Meaning: to weave, to spin Other Iranian: NPers darz, darza `Naht', dazmān, darznān `Faden', darzan `Nadel'; Pehl darzīk `Schneider' Armenian: darnam, aor. darʒay `sich wenden, sich drehen, sich kehren; zurückkehren', darʒ `Wendung, Umkehr, Rückkehr' Albanian: dreɵ, aor. droδa `umdrehen, zusammendrehen, zwirnen, spinnen'
Sanskrit tarkuh "spindle;" Latin torquere "to twist;" Old Church Slavonic traku "band, girdle;" Old High German drahsil "turner," Old Norse þvert "across,"
Proto-Altaic: *t`akV Meaning: completely Russian meaning: полностью, совершенно Mongolian: *tag
Proto-Mongolian: *tag Meaning: completely Russian meaning: полностью, совершенно Written Mongolian: tag (L 762) Khalkha: tag Kalmuck: tag Ordos: taG Comments: KW 374. Mong. > Turk. tak etc. (VEWT 456).
Proto-Tungus-Manchu: *taKa- Meaning: 1 completely 2 until, for a while Russian meaning: 1 совсем 2 пока, временно Literary Manchu: taqa 2 Jurchen: ta-ka (434) 2 Solon: taxati 1
Proto-Korean: *tà'ằ- Meaning: all, completely, exhaust Russian meaning: весь, полностью, исчерпывающий Modern Korean: tā Middle Korean: tà'ằ-, ta'o-
taqir adj. Bald; barren; waste: — bas bald head/ — tag bald mountain/ — yär wasteland. Also tap-teqir, tetir, teqir 2; cf. ünümsiz 1. [U. taqir / Y. taragaj].
t῾ṓŕe soil, dust: Tung. *turV; Mong. *tor-; Turk. *tōŕ; Kor. *tr. PTung. *turV 1 earth 2 lump of earth (1 земля 2 ком земли): Evk. tur 1(dial.); Evn. tȫr; Neg. tūj 1; Nan. tur-qa 2. ◊ ТМС 2, 217-218. PMong. *tor- 1 snuff, tar 2 flying dust; black and blue spot, bruise (1 копоть, гарь 2 пыль в воздухе; синяк): WMong. tortag (L 827: tortuɣ) 1, toru 2 (L 827); Kh. tortog 1; Bur. tortog 1; Kalm. tortəg 1. PTurk. *tōŕ dust (пыль): OTurk. toz (OUygh.); Karakh. toz (MK); Tur. toz; Gag. tōz; Az. toz; Turkm. tōz, tozan; MTurk. toz (Sangl.), tos (Pav. C., Abush.); Uzb. tọzɔn; Uygh. toz; Krm. toz; Tat. tuzan; Bashk. tu- δan; Kirgh. toz; Kaz. toz; KKalp. toz; Nogh. tozan; SUygh. tos; Khak. tozɨn; Shr. tozun; Oyr. tozɨn. ◊ VEWT 492, EDT 580-1, Лексика 99-100. Cf. also Yak. tor ‘soot’. Despite Лексика, the stem tozan is rather not a deverbative in -ɣan from the verb toz- (cf. the absence of any traces of -ɣ-), but a denominative (like er - eren); this would explain the lack of length in Turkm. This may also be a noun in -n derived from a denominative verb in -а- (Turkm. toza- ‘to become dusty’, also without length). PKor. *tirih field, steppe (поле, степь): MKor. tiri (tirih-); Mod. til. ◊ Nam 171, KED 533. ‖ KW 405, АПиПЯЯ 19, 70, 91, 274 (but Jpn. *tùti should be rather attributed to PA *t῾ēŕu), Дыбо 11. Cf. Jpn. doro ‘dirt’ (PJ *tr; attested late and initial not clear). Contaminations with *t῾ēŕu were possible.
tar v ter : lehetne, de furcsa, h az alapszóként a tert adják meg, mikor minden nyelven tar v taz (ami szabályos R > Z)
TAR lásd még
PKor. *taŋh / *təŋh hollow, empty (полый, пустой): Mod. thaŋ, thəŋ. ◊ KED 1694, 1704. ‖ Doerfer (TMN 3, 207) considers the Kalm. form to be the source of TM, which is hardly plausible. Cf. *t῾ḕŋa ‘lowland’.
"Egyezik vele legközelebb a votják tod-, erzamordvin soda-, melyek szintén azt teszik: tud-ni; nem különben a régi hiungnu (hún) tusi, mely Deguignes szerént bölcset (tudót), különösen bölcs királyt jelentett; a mongol tüszü-kü (préméditer) honnan: tüszetei (prudent), tüszele-kü (comprendre), tüszüb (combinaison) stb., toda v. todo (klar, deutlich), csida-khu (können, vermögen). Továbbá rokonok Vámbéry szerént csagataj nyelven: tuj-mak am. megtudni, megérteni, felfogni; és oszmanli nyelven: dujmak am. érezni, megtudni, hallani; Budenz J. szerént pedig a finn tietä- am. tud-ni, tiedusta- tudakoz-ni, taita- (können, verstehen), az észt teed-, teäd, a lív tiedö-, a lapp tete-, taide-, a finnlap diette- am. tud-ni. Végül idesorozható a peres dákh-tan, másképen: dán-isztan 1) scire, intelligere, percipere, cognoscere; 2) putare; 3) discernere, distinguere: 4) posse. (Vullers); innen dánis tudás, dáná tudó, tudós, bölcs; a zend dáó tudó (in fine compositorum = sciens. Vullers)."
Nem hiszem, hogy az ütéshez bármi köze volna.
A tevéshez annál inkább. Képessége van valamit megtenni, mert tudja, hogy hogyan kell.
A TeN gyök is ezért része az Is-TeN szónak. (A Ta ősgyök miatt.)
A tudós szónak is a Ta gyök az alapja.
Egyébként a magánhangzó vastag vagy mély hangrendűsége nem játszik szerepet.
Mindegy, hogy TeR vagy TaR. Jelentésmódosulást okozhat ugyan, új szót lehet így alkotni, de a gyök attól még ugyan az.
taň II int. Don't know (in answer); Also tanay. taňsuq adj. Rare; uncommon; peculiar. Also tan- siq; cf. alamat 6, nadir 1. [M. taňsuq (marvelous; novel)]
tän III n. tän al- to admit, acknowledge: öz xata-ligini ~ al- to admit one's mistake/ tän bär- to resign oneself to, be reconciled to, be content with: täqdirgä ~ bär- to resign oneself to one's fate/ mäglubiyitigä ~ mäslik not to be reconciled to defeat. [U. tan].
tonu- vt. To know, understand, recognize: ~p yät- to see clearly or recognize/ xät ~ to know how to read, be literate/ män uni ~ y-män I know him. [Mo. tani / Ta. tany- /Tu. tana- / U. tani-].
tonut- 1. vt. To cause to know, understand, recognize: xät — to make literate. 2. vt. To teach a lesson:
tonu$ 1. n. Understanding; knowledge; cognition 2. n. Acquaintance 3. adj. Known; acquainted; familiar
tuta$ 1. adj. Joined; linked: - orman a patched together forest. 2. adj. Abutting; neighboring: bag dyldr bildn — garden and houses abutting each other/ etizlar orman bildn — fields and forests abutting one another. [Th. totaš].
tuta$- 1. vi. To abut, be joined: urumginin bir tdripi sanjiga tutisidu one edge of Urumqi borders on Changji/ qdlbi-qdlbigd — to be close or intimate with each other/ Idxmildr bir-birigd -ti tunnels were joined. 2. vi. To stick together, adhere: taxtaylar —ti wooden boards stuck together. [KK. tutys- /Tw. tuduš- (to held each other)].
ami szerintem a toldás (tódás)
a túl tol told értelmekből csak kicsit továbbértelmezve
a hivatalos nyelvtudomány szerint a studium az ütésből ered
Latin studium "study, application," originally "eagerness," from studere"to be diligent," from PIE *(s)teu- (1) "to push, stick, knock, beat" (see steep (adj.)). The notion appears to be "pressing forward, thrusting toward," hence "strive after."
érdekes módon az ütés az altai nyelvekben is kimutatható ezen szóalakkal
t῾ut῾ì to beat, strike: Tung. *tute-; Turk. *tüt-; Jpn. *tutuk-; Kor. *tùtrí-. PTung. *tute- sword, spear (меч, копье): Evk. tutekēn. ◊ ТМС 2, 224. Attested only in Evk., with probable external parallels. PTurk. *tüt- to quarrel (ссориться): OTurk. tütüš- (OUygh.); Karakh. tütüš- (MK, KB); Turkm. tüte- ‘be angry at smb.’; MTurk. tütüš- (MKypch. - Houts.); Chuv. tətər- ‘to scold’. ◊ VEWT 507, EDT 462 (if not a metaphor for *tüt- ‘to fume’). PJpn. *tutuk- to beat, hit (бить, ударять): OJpn. tutuk-; Tok. tsutsúk-; Kyo. tsútsúk-; Kag. tsutsúk-. ◊ JLTT 776. Accent reconstruction unclear. PKor. *tùtirí- to beat, hit (бить, ударять): MKor. tùtirí-; Mod. tudɨri-. ◊ Liu 237, KED 503. ‖ An expressive root, but no doubt common Altaic. The Turkic, Korean and Japanese forms correspond well to each other; the TM (isolated Evk.) reflex is more questionable.
ugyanis valószínűleg hangutánzó mint a dob (dörömb, dong)
tumi drum: Mong. *düŋgür; Turk. *düm-; Jpn. *tuntumi. PMong. *düŋgür shaman’s drum (колотушка шамана): WMong. düŋgür (L 281); Kh. düŋger. ◊ Mong. > Chag. tüŋür etc. PTurk. *düm- drum (барабан): Karakh. tümrüg (MK Oghuz.); Tur. dümrü (Osm.), dümbek; MTurk. dümbek. ◊ EDT 509, VEWT 504-505. PJpn. *tuntumi drum (барабан): OJpn. tudumji; MJpn. túdúmí; Tok. tsuzumí; Kyo. tsúzùmì; Kag. tsuzumí. ◊ JLTT 559. Modern dialects point uniformly to *tùntùmì, but RJ has high tone. ‖ An expressive root, reduplicated in Japanese.
szavakból, fogalmakból nem tudja visszavezetni, mert nem úgy van.
nincs magyar aqua. magyarul ved, víz
az ujgurban meg úgy néz a törökös szógyökök kiszorították az eredeti szavakat és csak minimális összefüggések figyelhetők meg (töredezett az értelmi szerkezet maradt a szótövek között)
ujgur:
aq 1. adj. White 2. adj. Innocent
aq- 1. vi. To flow, drip, trickle [KK. aq/M. aq/Ot. aq/Ta. ak/Tu. ak/Tv. ak/U. oq].
aqar adj. Running; flowing
aqar- 1. vi. To turn white 2. vi. To become clean
äqälli adj. Minimal; rudimentary; elementary; at least,
ÜGYEHET „A vigasztalandó szent szellet ügyehet tünektek mendeneket, valamelleket mondok." (Suggeret vobis omnia) azaz, eszetekre ad, figyelmetekbe hoz. [Müncheni codex János XVI.fej]
ÜGYEKÉZÉS Törekvés, iparkodás
ÜGY Jászay Pál szerént (Müncheni cod. 358.1.). ,ügy' helyett hajdan ,ige' szó is divatozott volna, mert a Münch. codexben Márk XV. fejezetében olvassuk: „ő igéjének czimerlete" (titulus causae cius);
az ügy általán bizonyos cselekvési mozgékonyságot igényel, s azzal szokott járni: innen azon hasonló hangú gyökökkel rokonítható, melyek folytonos, vagy élénkebb mozgásra vonatkoznak, mint az üdő és üget szók gyökei üd és üg, t. í. a rokon d, g, gy, hangok fölcserélésével, és vég elemben az űz (=ü-öz) ige.
ÜGET Budenz J. szerént rokon vele (vagyis az üg gyökkel) a lapp oko-, a finnlapp oakko-.
