Tudom, hogy amúgy trendi az ilyesmit úgy ábrázolni, mintha az ájemef meg a többi, egy amolyan gigász lenne, mi meg a himbilimbije, amit néha megpaskolgat, ha jól szelel. Na most csak azért erre a hasonlatra próbáltam meg kihegyezni, hogy nagyjából érthető legyen, mit érezne az a bizonyos gigász, ha úgy döntene, hogy jól beletalpal(tat) az említett pöcsbe.
"Túl szigorú feltételek mellett hitelezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországnak, Lettországnak és Ukrajnának - írta egy amerikai tanulmány, a Der Standard* című osztrák lap keddi ismertetése szerint. A lap szerint a takarékossági intézkedések csaknem mindig a rossz szociális helyzetűeket érintették.
A washingtoni székhelyű Gazdasági és Politikai Kutatások Központja (Center for Economic and Policy Research - CEPR**) az említett három országról készült tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy az IMF a szükségesnél rosszabb helyzetet idézett elő. Ha érzékenyebben reagált volna, kevesebb munkahely szűnt volna meg és kisebb megszorításokra lett volna szükség a szociális ellátások terén. Ukrajna esetében az IMF politikája az ország politikai destabilizáláshoz is hozzájárult a CEPR szerint - írta a Der Standard."
Mondjuk, odáig már nem jutott el a tényfeltárás, hogy vajon mi okból volt szükség azokhoz a manyupos zsetonokhoz hozzányúlni.
Miért ne jutott volna el?
Pontosan lehet tudni, hogy alapvetően két oka volt.
1, Brüsszel nem engedte a matolcsyék által megcélzott 7%-os éves kvts.-i hiányt.
2, A zemberek többsége sztoikusan fogadta a kormány manyupdöntését, és palotaforradalom se lett, így aztán az eredeti időszakos befizetési stop helyett végül a teljes állami lenyúlás lett a dolog vége.
Az, hogy az így eltapsolt pénz majd sokáig hiányozni fog a jövőbeni nyugdíjasoknak, azzal a kormányzat nem törődött.
Akkor már úgysem ők fognak uralkodni, az legyen a jövendő kormány meg a jövendő nyugdíjasok baja.
Köszönöm a levelét, és hogy aggodalmait megosztotta velünk. Az Önök véleménye, mint az összes civil szervezet véleménye, fontos számunkra.
Először is hadd szögezzem le, hogy az IMF és az Európai Bizottság júliusi küldöttsége nem támasztott meghatározott feltételeket. A megbeszélések a politika mozgásterének széles körére összpontosultak annak érdekében, hogy megmaradjon a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás, kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb legyen a kormány által tervezett pénzügyi kiigazítás, és megteremtődjenek a gyorsabb növekedés alapjai. A közszférát illetően a kormányon áll, hogy milyen mértékű és jellegű csökkentést hajt végre, ennek részleteit nem vitattuk meg a júliusi látogatás során.
Kérem, ne habozzon kapcsolatba lépni velem, ha további kérdései vagy aggályai lennének,
Már a szakértőbb szocikban sem lehet bízni és ők sem bíznak... :-)
French finance minister defends growth forecast after IMF downgrade
Reuters – Tue, Oct 9, 2012
LUXEMBOURG (Reuters) - Finance Minister Pierre Moscovici defended France's growth forecasts after the IMF added to growing doubts about the government's economic outlook by downgrading its own estimates.
The Socialist government is trying to forge its fiscal credibility with a 2013 budget which relies on forecasts that Europe's second-biggest economy will grow 0.8 percent next year after an estimated 0.3-percent expansion this year.
However, private-sector economists widely expect lower growth next year. The International Monetary Fund forecast on Monday the economy would grow only 0.1 percent this year and 0.4 percent in 2013, cutting its estimates from 0.3 percent and 0.8 percent respectively in July.
"We are just discussing our budget in the (National) Assembly and our prospects, our forecast, for growth are ... realistic," Moscovici told journalists on the sidelines of an EU finance ministers meeting in Luxembourg.
Moscovici has insisted the government has enough political will to stick to its deficit reduction targets even in the face of growing doubts about its economic outlook.
The government, which has pledged to cut the public deficit to3.0 percent of economic output in 2013 from4.5 percent this year, will have little choice but to raise taxes or make painful spending cuts if growth falls short of its forecast next year.
The 2013 budget is already France's toughest in at least three decades with 10 billion euros ($13 billion) in tax hikes for the wealthy and another 10 billion euros in tax hikes affecting businesses.
Five months into office, President Francois Hollande's approval ratings are falling in the face of high unemployment and growing dissatisfaction with the government's austerity drive.
On Tuesday, thousands of protesters took to the streets in major French cities, in marches against austerity called by the hardline CGT union.
Egy napon belül másodszor cáfolta meg a magyar kormányt a nyilvánosság előtt Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselet-vezetője.[...] Bővebben!Tovább »
Még ők sem, de megvan az az előnyük, hogy az ajvékoló-huhogó, ámde szociálisan érzékeny (muhaha!) ballib bagázsnál objektívebbek. Pici öröm, de öröm. Majd erre koccintunk kisfröccsel a Savanyú A Ballib Szőlő Kisvendéglőben (SavABaSzKi).
A magyar kormány által hozott intézkedések – úgy tűnik – egyre népszerűbbek az unióban, mivel az elmúlt hetekben Franciaországban is a hazánkban alkalmazott receptet követik. Az ország pénzügyminisztere a magyar nyilatkozatokhoz hasonlóan a szuverenitás részének nevezte, hogy a hiánycsökkentés módjáról ők dönthessenek és nem a globális intézmények. A Nemzetközi Valutaalap a kijelentések hatására elutasította, hogy ők megszorító politikákat követelnének.
Rájár a rúd a Nemzetközi Valutaalapra (IMF). Miközben még egy olyan kicsi érdekérvényesítő képességű országgal sem bír megállapodásra jutni potom 15 milliárd eurónyi elővigyázatossági megállapodásról, mint amilyen Magyarország, aközben arra is képtelen, hogy döntéshozatali mechanizmusát demokratikusan (!) hozzáigazítsa a megváltozott körülményekhez, a korhoz, amelyben működnie kellene.
A 68 esztendős IMF a napokban tartott tokiói közgyűlésén képtelen volt végrehajtani azt a „történelmi” reformot, amit két éve elhatározott. Az Egyesült Államok és az Európai Unió mégsem engedte ki kezéből az ötvenszázalékos döntési befolyást, nem adtak át szavazataikból az úgynevezett feltörekvő országoknak. Furcsa ez, hiszen míg például az euróövezet GDP-je jövőre az IMF szerint jó, ha 0,2 százalékkal növekszik, aközben Kínáé például 8,2-vel, Indiáé hattal, Brazíliáé néggyel. Pedig valamit jobban tudhatnak, mint mi itt az unióban vagy akár az óceán túlsó partján a nemzetgazdaságok motorjairól. A teljesítmény nem számít, nem osztanak nekik több lapot. Pedig akárhogy is nézzük: a jelenlegi gazdasági válságot az Egyesült Államokban idézték elő, ami átgyűrűzve Európába megoldhatatlan feladat elé állította a vén kontinens összes vezető ortodox közgazdászát. Az IMF-nek nem sikerült idejében észlelnie a bajt, nem nagyon serénykedett strukturális és piacszabályozós ötleteivel bombázni Washingtont, hogy csírájában fojthassák el a válsággócot. A tokiói IMF-közgyűlés jó híre, hogy valutaalap rendelkezésére álló forrás ezermilliárd dollárra nő.
Tokióban még mindig Simor András jegybankelnök képviselt bennünket, aki ahelyett, hogy lobbizott volna egy hangyányit a kormányáért, a rá irányuló sajtóérdeklődést arra használta fel, hogy kifejtse a miniszterelnökétől eltérő álláspontját az euróövezethez való csatlakozásunk fontosságáról. Szerinte az, hogy az euróövezeti adósságszolgálati válság negatív hatással van Magyarországra, nem csökkenti az euróbevezetés szükségességét. Az adósságválság gyors rendezése érdekében szerinte a legfontosabb teendő az, hogy a krízistől leginkább szenvedő országok pénzügyi kiigazításokat és strukturális reformokat hajtsanak végre.
Pénzügyi kiigazítás, strukturális reform, megszorítás, lefaragás – ortodoxéknál tényleg megakadt a lemez… Jó tudni, hogy legalább Christine Lagarde, az IMF elnöke önérzetesen visszautasítja azt a vádat, hogy a valutaalap kényszerítene megszorító politikát Európára. Igaz, megtették ezt helyette az amerikai hitelminősítők. Lagarde asszony ma Orbán Viktor politikájának legnagyobb támogatója. Ezt mondta: „Nem az öncélú megszorítás a célunk. Hanem az, hogy az országok tartósan saját lábukra tudjanak állni, hogy önállóvá váljanak és a képesek legyenek a piacról finanszírozni magukat”.
Lényegét tekintve pontosan ezért küzd a magyar kormány is. A piac el is ismeri az eredményeket: a forint árfolyama erősödött, a kockázati felár csökkent. A hazai baloldali és liberális ellenzéken kívül szinte csak a hazánkat bóvli kategóriába soroló hitelminősítők erőltetik az IMF-fel való megállapodást. Elképesztő módon a legnagyobb hisztériát a baloldali közvélemény-formáló sajtómunkások csapják a két-három éves futamidejű IMF-hitelszerződés megkötése érdekében. A szociálisan amúgy nagyon érzékeny szocialisták szeretnék leginkább a pénzügyi kiigazítást, a strukturális reformot a hitelmegállapodásért cserébe.
Felettébb furcsa, hogy egy demokráciában, ahol váltógazdaság működik, azt követelik, bátran varrjon milliárdos adósságtömeget a következő kormány nyakába, miközben nincs ma olyan épelméjű ortodox, de még unortodox közgazdász sem, aki meg tudná mondani, Európa mikor lábal ki a válságból. Alaposan gyanítható: az IMF-nél sem tudja senki.
No, és hol írtam, hogy arról beszél? Azt írtam, hogy jópár dologról van véleménye. Meg azt is írtam, hogy ezzel szemben Stiglitz még az IMF-ről is beszélt, de őt például itt képes volt egy nick Bogár3-nek címkézni. Egy Kovács Árpád ilyen fórumos szakértői közegben nem sok jóra számíthatna, bármilyen okosságot mondjon is.
