Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól.
Most mit játszod a meglepetett? A legelső pillanattól kezdve, amikor kiejtették a szájukon az új alkotmányt, nyilvánvaló volt, hogy ennek csak egy célja van: a Párt uralmát örök időkre bebetonozni. Csak ez sztem nem fog menni nekik, Rákosi se húzta tovább 7 - 8 évnél, pedig neki komoly külföldi patrónusai voltak, OV -t viszont egész Európa egyre jobban rühelli - és joggal.
Milyen szerencse, hogy az MSZP jóvoltából a választók megtudhatták milyen veszélyeket rejt a Fidesz kétharmada. Sajnos, akkor az MSZ teljesen hiteltelen volt!
az a mondat azt jelenti, hogy hogy az országnak abban az időben nem volt önrendelkezése (azaz külső hatalmaktól függött). történelme, léte ettől még volt.
A tervezetben szereplő ezen megfogalmazás, miszerint:
"Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk."
fideszül azt is jelenti, hogy 1944. március 19.-e után a következő naptári nap 1990. május 2.-a volt. (lett!)
Amennyiben megszerzésének körülményei megfelelnek az akkor még Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának 1944. előtti feltételeinek, akkor igen, egyebekben nem.
Létezni létezünk, de nem vagyunk jogszabályszerűen anyakönyvezve úgy 60 éve, szóval ki kell egészíteni az adatokat, hogy megfeleljen az 1894. évi XXXIII. tc-nek. Viszont, mivel az Alkotmányság hatályba lépése után azonnal nem fognak tudni az anyakönyvi szabályoknak megfelelő születési, halálozási, házassági anyakönyveket kiadni, így végül is lehet, hoyg annyira nem tudod bizonyítani a létezésed papíron.
3. Az Alkotmánytervezet egyszerűen elutasítja a jogfolytonosságot, ezáltal lényegében a törtémelemből kivett és el nem ismert időszakban történtekből semmit sem ismer el.
Akkor nem történt meg Orbán "híres" beszéde sem Nagy Imre újretemetésekor?????
1. Az Alkotmánytervezet visszamenőlegesen kíván szabályozni. 2. Az Alkotmánytervezet a történelem egyes szakaszait lényegében nem létezőnek kívánja tekinteni. 3. Az Alkotmánytervezet egyszerűen elutasítja a jogfolytonosságot, ezáltal lényegében a törtémelemből kivett és el nem ismert időszakban történtekből semmit sem ismer el. Ebből kifolyólag - többek között - a fidesz sem létezik. Hiszen akkor létre sem jött. Az önrendelkezés deklarált hiánya alapján nem volt, mi alapján a fidesz létrejöjjön. 4. Mivel a még jelenlegi Alkotmányt - a deklarációja szerint - nem ismeri el, ezért és ebből következően semmit sem ismer el, ami a jelenlegi Alkotmányon alapul. Vagyis minden jogilag semmis és nem létező, ami a jelenlegi Alkotmány alapján történt. Pl. akkor ezek szerint a legutóbbi választás is. 5. A Szent Koronát a jogfolytonosság alapjának kinyilvánítva lényegében köztársaság elnevezéssel (tartalmában) a királyságot, mint államformát akarja.
Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt: ......." A nemzet és a köztársaság kapcsolatáról úgy fogalmazott, hogy: „Számunkra a magyar nemzet a jövő. A magyar nemzet a mi közösségünk, a köztársaság csak a lakásunk. Ha úgy tetszik, a magyar nemzet a test, a köztársaság pedig a ruha. És bennünket nem a divat érdekel, hanem amit a ruha rejt"....…
"Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk".
Csakhogy az 1990-es Országgyűlés megválasztásáról, a választáson induló pártok szabályozásáról még 1989-ben döntöttek... Vagyis akkor a fidesz megfogalmazásából következően egy általa nem legitimált normákon alapuló választás eredménye már legitim. Ebből kifolyólag - többek között - a fidesz sem létezik. Hiszen akkor létre sem jött. Az önrendelkezés deklarált hiánya alapján nem volt, mi alapján a fidesz létrejöjjön.
XIV. Cikk A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
XXI. Cikk (2) A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának – illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít.
Akkor ezek szerint mégsem egyenlő mindenki a törvény előtt. Mégsem egyenjogúak a férfiak és a nők.
Alaphelyzetben miért kizárólag csak az anyának biztosítják a plusz szavazatot? És az apák hol maranak az egyenlőség jegyében?
Arról az apróságról nem is beszélve, hogy - véleményem szerint - nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha valakinek csak egy szavazat van, míg másnak esetleg kettő. Vagy három. Esetleg négy vagy több. Hát már semmin sem csodálkozom. A fidesz - a történelem után - már a matematikát is megerőszakolta.
Megnyílhat az út a legjelentősebb kommunista bűnök elkövetőinek tényleges felelősségre vonása előtt – értesült lapunk. A kormány ugyanis nemcsak az új alkotmány első fejezetében, hanem átmeneti rendelkezésekben is egyértelművé tenné, hogy a kommunista időszak legsúlyosabb, a nemzetközi jog alapján is büntethető tetteivel kapcsolatosan nem tekinti lezártnak az igazságtételt. - írja a Magyar Nemzet
Vagyis az alább idézett alkotmánybírósági határozatot kívánja a fidesz mindezzel felülírni. Persze, nem meglepetés annak türkében, hogy a fidesz az Alkotmánytervezetben kinyilvánította:
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét. Ebből következően a (még jelenlegi) Alkotmány alapján hozott alkotmánybírósági határozatokat sem ismeri el a fidesz.
Mindennek viszont beláthatatlan jogi következményei lehetnek!
A fidesz ezekkel a megfogalmazásokkal lényegében az Alkotmánybíróság 11/1992. (III. 5.) AB határozatát szeretné felülírni. (Közzétéve a Magyar Közlöny 1992. évi 23. számában, AB közlöny: I. évf. 3. szám, 2086/A/1991)
Tehát mindezek mögött valójában az húzódik meg, hogy a fidesz az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatának alább idézett alkotmányerejű megállapításait kívánja felülírni:
1. A már elévült bűncselekmények újból büntethetővé tétele alkotmányellenes. 2. A még el nem évült bűncselekmények törvényi elévülési idejének meghosszabbítása alkotmányellenes. 3. A még el nem évült bűncselekmények elévülésének törvénnyel való félbeszakítása alkotmányellenes. 4. Nyugvási vagy félbeszakítási oknak visszaható hatályú törvénnyel való megállapítása alkotmányellenes. 5. Az elévülés szempontjából nem lehet alkotmányosan különböztetni aszerint, hogy az állam politikai vagy pedig egyéb okból nem érvényesítette büntető igényét. 6. Határozatlansága miatt a jogbiztonságot sérti és ezért alkotmányellenes annak elévülési nyugvási okká nyilvánítása, hogy " az állam politikai okból nem érvényesítette büntető igényét " . 7. Alkotmányellenes, ha a törvény akként vonja hatálya alá a hazaárulás bűntettét, hogy nem veszi figyelembe a bűncselekményi tényállás által védett jogi tárgy többszöri változását a különböző politikai rendszerekben. 8. A kegyelmezési jog korlátozása a törvény alkalmazásával kiszabott büntetés korlátlan enyhítésére alkotmányellenes.
Belekerül néhány klerikális utalás, hogy a nem létező kádéenpé örüljön, meg egy két utalás arra, hogy férfi csak nővel, buzik meg kizárva, oszt kész. Mit kell ezen annyit szarakodni?
A tervezet preambuluma szerint, amelynek - állítólag a "Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat" nevet kívánják adni a preambulum fogalma helyett, tartalmazza a következőket (is):
"Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk."
Ugyanis ezzel a megfogalmazással lényegében kitörölnek a magyar történelemből 46 évet, annak minden jogi eljárásaival, intézkedéseivel egyetemben. Vagyis ez a 46 év nemhogy nem létezik, de amí ez idő alatt történt, az jogilag sosem történt meg.
Mindezt alátámasztja és megerősíti, hogy ugyanezen Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat" tervezett elnevezésű preambulum az alábbiakat is tartalmazza:
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
"Tehát ez alapján az 1944 és 1990 között történt minden olyan intézkedés, amelyhez akár csak közvetett módon is joghatás fűződhet, semmis és nem létező. Sosem történt meg" Egy konkrét példa:.
„A közteherviselésről és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény rendelkezik.”
Ezen tervezet értelmében egyrészt a sarkalatos törvények lennének a kétharmados törvények. Másrészt ezen 40. cikkely lényegében azt jelenti, hogy a fidesz ebben arról rendelkezett, hogy az őt követő következő kormány kezét lényegében megköti, hacsak nem lesz annak is kétharmados többsége.
Vagyis egyszerű többséggel a következő parlamenti többség nem nyúlhat majd sem az adótörvényekhez, sem a nyugdíjtörvényekhez semmilyen tekintetben. Sem a hazai belső, sem a külső változásokra egyáltalán nem tudnak majd reagálni az adó- és járulékfizetési, valamint a nyugdíjszabályok változtatásával, ha nem lesz kétharmados többségük! Ez pedig egyenértékű a következő kormányzás ellehetetlenítésével. Magyarul: a mostani kormány alkotmányosan garantálja, hogy az utódja semmit nem csinálhat. Legalábbis ebben a körben.
- A központi költségvetés elfogadásához a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.
- Az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését - ettől csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.
- A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha az Országgyűlés a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
Amennyiben a következő választást - akármikor is történne - nem a fidesz nyeri, hanem egy másik (szinezetű) kormány, akkor a következő valószínűsíthető:
A költségvetést előzetesen áttekinti az átalakított és (szakmailag már csak a nevében) Költségvetési Tanács. Az a testület, mely három főből áll: a Schmitt Pál által kinevezendő elnökből, a Schmitt Pál által kinevezendő jegybankelnökből, és a fideszes képviselőből számvevőszéki elnökké lett Domokos Lászlóból. Hírek szerint Járai a tervek szerint az MNB élére kerülhet, így a fideszesek pedig Schmitt Pál által egy újabb, nyilván a fentiekhez hasonlóan "független" tagot delegálnak. Így teljesen - mondhatnám fullra - színtiszta fideszes lesz a Költségvetési Tanács is.
Vagyis egy kormányváltás után - bármikor is történik - a következő évi költségvetésről egy ilyen fideszes triónak kell döntenie. És ha úgy ítélik meg, hogy az növeli az államadósságot, akkor már meg is kérhetik Schmitt Pált, hogy írjon ki új választásokat.
Remélem, azt senki előtt sem kétséges: a költségvetés kapcsán nem lesz olyan szám, adat, amit fideszes kreativitással ne lehetne másképp értelmezni az államadósság kapcsán. Sőt, csak annyit kell tennie a tanácsnak, hogy közlik: ők bizony másképp számoltak, mint a kormány, nekik több jött ki. És már meg is van az alkalom és lehetőség az (esetlegesen) új Országgyűlés feloszlatására.
