Nem tudom lehet-e ilyen 'saját' topicot nyitni itt az indexen, majd kiderül.
Azt a pár topikot amit valamennyire követek a személyes profilom "bejárt topikok" menüjén keresztül, sokszor veszélyeztetem offtopikolással, és ennek szeretnék végetvetni e topikkal. (Ahhoz persze nagyon kevés vagyok, hogy saját blogot nyissak.)
A kihívás hatodik napján arra kértünk Titeket, ajánljatok egy hallgatható kortárs zeneművet. Több mint hatvan hozzászólás alapján az alábbi zenéket szeretitek leginkább.
Kultúrtörténeti évfordulók december 20-án: 1740: Megszületett Benkő József református lelkész, teológus, botanikus, történetíró, nyelvész 1834: Megszületett Than Károly kémikus. 1867-ben fedezte fel a karbonil-szulfidot, amelyért az osztrák tudományos akadémiától díjat kapott. Legnagyobb felfedezése 1887-ben látott napvilágot, amikor definiálta a gázok móltérfogatának fogalmát.
1946: Megszületett Patti Smith amerikai zeneszerző, énekesnő. 1947: Megszületett Gigliola Cinquetti olasz táncdalénekesnő és színésznő.
Ez érdekes, mert ő pont ezt a helyzetet helyteleníti az Xfaktoros versenyzők esetében, amikor is elhitetik velük, hogy úgy jók ahogy vannak, csökkentve ezzel a további fejlődés motivációját.
Igen úgy müxik, hogy ha valaki a főkommentet törli valaki, akkor az összes alatta levőt is törli.
Te gondolom nem FB-zel, nálam az Indexen és a Fidelión ha hiszed, ha nem (de Foeni meg tud erősíteni), kb nyolc(!!!!!) törölt komment jut egy megjelent kommentemre.
Az indexes kommentmotor egy istenkirálycsászár cucc az FB-hez képest, pedig az is kukába való. És nem mentség, hogy az FB-t többen használják.
Böngésző-független a dolog, akármivel próbálkoztam az FB sztochasztikusan töröl engem :)
Az viszont egészen biztos, hogy Boglárka törölt és nem az FB rekurzívan (mert az aktivitásaimban megjelentek a kommentjeim és olyankor már nem törlődnek a kommentek FB által).
Az FB egy esetben töröl rekurzívan is kommentfolyamot (felhasználó akarata ellenére), ha valaki saját kommentjére válaszol. Ezt is a Fidelión tapasztaltam meg "szépen".
A kognitív disszonancia, nem betegség (különben is csak a legeslegvégén került elő), egyébként sem szégyen, mi emberek erre vagyunk kalibrálva, alapvetően.
Kis gyakorlattal száműzhető és akkor az ember kezdheti kiküszöbölni a másik 999 hibáját, mint nekem is feladatom :)
Szerintem annyira durván bepörgött a vita, és hozzá az FB annyira ócskán müxik, hogy esélyed nem volt konstruktív mederbe terelned az egészet (rajtad kívülálló okok miatt tehát)
Az meg hogy engem ért némi igazságtalanság, zagson. Ebben is rutinos róka vagyok mára már :)
Úgy működik a fészbúk, hogy ha törlöm a hozzászólásomat, akkor az arra jött válaszok is törlődnek? Mert ugye egyéb módját nem látom annak, hogy valaki törölhesse másvalaki hozzászólását egy olyan témához, amit nem ő nyitott.
Igen, igazad van abban, hogy igazságtalanul, részrehejlóan reagáltam. Éspedig azért, mert Boglárkát nem ismerem, nem tudom, hogy milyen súlyú vitapartner, ezért elsőre azokat a gondolatait fogtam meg, amelyekben tudok osztozni, hátha felbátorodik és jobban kifejti a véleményét, legalább annyira, hogy vitára alkalmas legyen. Téged nem féltelek attól, hogy nem mered kifejteni a véleményedet, akkor sem, ha valamely célból elsőre csak az azzal ütköző nézeteimnek adok hangot.
A fiatal hölgyet rá lehet vezetni a nézeteinek a több oldalról való megvilágítására úgy is, hogy nem árulom el neki, hogy melyik pszichológiai esetbe soroltam be őt magát. Szerintem ugyanis ez verte ki nála a biztosítékot.
Azért van annak valami bája, hogy versenyben törlődnek a kommentjeim Boglárka és az FB "jóvoltából", a XXI.század legnagyobb "dicsőségére".
Petyus, azt gondolom nem volt korrekt az FB-kommented. Boglárka "bátran" felvállalva a véleményét, törölte a kommentjét, az én hozzászólásaimmal együtt is. Ez nem zavar téged, sőt Boglárka mondandójában semmi nem zavar. De nekem felrósz dolgokat, amit a később jövök nem tudhatnak kontextusba helyezni, hiszen minden kommentem törlődött Boglárka véleményével együtt. Ráadásul ezáltal nem is tudok kommentelni az FB-n, még neked sem tudok reply-t nyomni.
Ugyan lementettem a Boglárkás threadet, mivel ugye manapság mindennapos a komment-eltünés, és már rutinos róka vagyok. De bármennyire égeti is a kezemet a dolog, hogy bemásoljam legalább ide, nem teszem, mert nem ér az egész ennyit. Szívesen végigrágtam volna veled a témát, de csonkán nem látom értelmét. Így még a te kommented konkrétumaira sem tudok válaszolni, érdemben. Pedig elhiheted lenne mondandóm: sírnivaló katasztrófa volt, amit Boglárka prezentált, és nincs vele egyedül, ami az igazán tragédia, a szememben.
Azzal meg nyilván nincs semmi gondom, hogy középszerűnek látod (míg én laikusként ennyi alapján nem látom védhetetlennek a lányka szerepeltetését)
Kultúrtörténeti évfordulók december 19-én: 1895: Magyarországon rendelet engedélyezi a nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti egyetemi karok látogatását 1900: Megszületett Féja Géza író. Egyik legjelentősebb műve a Viharsarok című szociográfia volt, amelyben éles társadalomkritikát fogalmazott meg. 1915: Megszületett Edith Piaf francia sanzonénekesnő.
1937: Megszületett Marék Veronika írónő, grafikus. Szabadfoglalkozású író és grafikus, mesekönyveket ír, amelyeket ő maga rajzol. A mesekönyvek mellett rádió-és tévéjátékokat, rajzfilmsorozatokat és bábjátékokat is ír. Külső munkatársa volt a Kisdobos és a Dörmögő Dömötör című gyermekfolyóiratoknak, mesekönyv-sorozatai közül legismertebbek Kippkopp és Boribon.
1950: Megszületett Tímár Péter filmrendező, forgatókönyvíró
Kultúrtörténeti évfordulók december 18-án: 1879: Megszületett Paul Klee svájci festő 1894: Megjelenik az Új idők című képes szépirodalmi hetilap első száma Herczeg Ferenc szerkesztésében 1904: Megszületett George Stevens Oscar-díjas filmrendező (Óriás). 1906: Megszületett Zelk Zoltán költő, prózaíró 1931: Megszületett Gyurkovics Tibor, Kossuth-díjas költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1946: Megszületett Steven Spielberg amerikai filmrendező
Igen, kissé összemosódott számomra a két rész, amit most kettéválasztottál... :) lehet, csak hétvége lévén nem tudtam megfelelően rákoncentrálni a témára.... :)
Elveszettem a fonalat. Mi is a vita tárgya pontosan?
Én kettéválasztaná:
(1) Mi a helyes szerintem
(2) Mit érzékelek a világból, ami világ nyilván nem hallgat rám :)
(1) Axióma: nyilván helytelenítem, hogy külsőségekkel operál valaki, pláne tehetséget pótolandó, ahogy egyébként jellemzően a saját véleményemet írtam az inkriminált hozzászólásban.
(2) Axióma: nyilván nem csukott szemmel járok, én is látom, hogy klasszikus zene hátrányainak leküzdéséhez, korábban nem látott eszközök vetődnek be.
A vitás pont kettőnk között az, hogy hol van a határ, hogyan viszonyuljunk ehhez az utóbbi esetben.
Az én konkluzióm az az, hogy általánosságban ne döntsünk a kérdésről, hanem csak esetileg és konkréten.
Mert ebben elfér az, hogy a Brahmsos lila ruhája nekem tetszik Yujánál, nektek meg nem.
A maximum az az, hogy legalább elvek szintjén jutunk konszenzusra:
Pl.: be lehet dobni polgárpukkasztó ruhát a nőknek (megpróbálni elmenni megértésben, elfogadásban ameddig lehet), de csak értelmesen és mértékkel, nem túlspilázva, mert vissza lehet vele élni.
Másik oldalról meg azért tiltakozom, mert Matsuevet vagy Volodost kifejezetten nem a macsó szépségükért szeretjük.
Azaz a kiválasztás azért csak müxik ma is valahogy.
Én például a ma élő zongoristák közül talán csak Schiffet tartom túlértékeltnek, és nem azért, mert nem elég szép ember nekem.... :)
Meg Clayderman is hiába szép ember, sokra nem fogja őt senki tartani (jó lemezeladási számok mellett sem), mert alapvetően rossz amit csinált.
Itt az én konkluzióm, ezt írtam a levelezőtársnak: alapvető módon nem értjük a folyamatokat (pl.: Miért a recsegős Hungarotonos gyenge minőségű Ránki videóm a legnépszerűbb?)
Magyarán azért a klasszikus zene van még annyira erős manapság, hogy nívótlanság nem tud tartósan kiemelkedni.
Azaz a végeredmény magyarázható, a hozzvezető út viszont nem.
Megítélés kérdése, hogy szerencsénkre vagy pechünkre.
Jó a virtuózos felvetés. Ezt én úgy látom, hogy attól még, hogy a Virtuózok zsüri nem jól működik, attól azt még lehetne jól csinálni, és még csak a világot sem kell megváltani hozzá. Annyit kell összesen belátni, hogy a zenei produkciók megítélése zenészeknél elvégezhető, a produkciók rangsorolhatók, verbálisan véleményezhetők, horribile dictu objektív korrekt módszertannal. Szó nincs arról, hogy véletlenszerűen vesznek fel Zeneakadémiára, hogy majd próba-szerencse alapon tehetséget ültetnek a növendékbe. Ami a Virtuózokos verbális zsüri-véleményezést tönkreteszi az csak a másodlagos szempontok manipulációja (belterjesség nyomán).
Na ez verte ki nálam a biztosítékot ;) mert ez nem így van normális esetben. Nyilván első benyomást a külső adja, de ez nőkre és férfiakra éppúgy igaz. Viszont az már nagyon nem hogy
1. a férfi elég, ha egy fokkal szebb az ördögnél
2. a nőnek nem senki nem az eszét nézi... hidd el, lehet a leggyönyörűségesebb, extra alakú nő, ha nem tudsz vele beszélgetni, mert süt belőle a butaság. Előbb megunnád, mint egy csúnyácska, de intelligens nőt... persze, ha valóban kapcsolatot akarsz vele, és nem dekorációra van szükséged...
Pedig a nevezetes toposzt a pénzt nem is említettem :DDDDDDDDDDD
Kettőnk között a releváns eltérés ott van, hogy én a párkapcsolat indulásáról beszélek, te meg a teljes párkapcsolatról.
Utóbbit ("teljes párkapcsolatban") illetően egyetértünk: de az okosság, butaság folyamatában derül ki a nőnél, még az igen/nem elött, ahogy a férfinél is nyilván.
Amiről én beszéltem, hogy megadódik-e az esély indulásnál és ez mennyire megalapozott. Mármint hogy ez kiderüljön.
Azt váltig állítom, hogy nagyon nagy kockázat csak levelezés alapján beleszeretni a másikba, mert hamis illuziós képet lehet felépíteni, nagyon könnyedén:
Kell, szerintem szükségesnek látszik, hogy a - nyilván valamennyire tűréshatáros - fizikai összbenyomás előzzön indulásnál (ha párkapcsolatépítés a cél), mai világban és releváns (extremitásokat nélkülöző) mértékben.
Abban viszont nyilván nem kell egyetértenünk, hogy mi a tapasztalatunk.
Anemrégiben meghalt operaénekes. Nézd meg a fotókat róla, a fb oldalán. Vagy akár Jonas Kaufmannról, Villazonról, mind sejtelmes tekintet, erőteljes kisugárzás a képeiken, főleg lemezborítókon.
Másrészről, amit akartam neked írni már korábban, aztán végül töröltem, a könnyűzene tipikusan olyan. Vannak ezek a sok semmi előadók, rapperek, ócska, hallgathatatlan zenékkel (hidd el, még a fiatalok sem szeretik, követni sem lehet) és félmeztelen lányok vonaglanak a klipeken, majd megveszik az "életérzés" miatt a lemezt... mind erről szól :(
Klasszikus zenében ez azért tud megjelenni, mert a karizmatikus előadókkal együtt halnak ki a füledzett hallgatók is. Mert aki laikus, az nem érzi az apró különbséget előadás és előadás között. És így a külsőségek, és a 'hájp' adja el a zenét, pontosabban az előadót. Mint akár a Virtuózokban, amikor az átlag nézőnek a zsűri véleményére kell hagyatkoznia, mert vagy ő maga sem tudja, és elhiszi, vagy családtag :)
egyre kevesebben hallják meg a különbségeket, és aki meg igen, azt sznobnak tartják...
"Pont úgy ahogy a való életben a párkapcsolatoknál is.
Vesd össze a férfi elég ha akár csak egy fokkal szebb az ördögnél ha egyébként intellektusban, humorban, kiállásban, kommunikációban lábról levevő.
Míg a hölgyeknél topprioritás a szépség, a báj, a csinosság (senki nem az eszét teszteli a lánynak először és aztán nézi meg magának)."
Na ez verte ki nálam a biztosítékot ;) mert ez nem így van normális esetben. Nyilván első benyomást a külső adja, de ez nőkre és férfiakra éppúgy igaz. Viszont az már nagyon nem hogy
1. a férfi elég, ha egy fokkal szebb az ördögnél
2. a nőnek nem senki nem az eszét nézi... hidd el, lehet a leggyönyörűségesebb, extra alakú nő, ha nem tudsz vele beszélgetni, mert süt belőle a butaság. Előbb megunnád, mint egy csúnyácska, de intelligens nőt... persze, ha valóban kapcsolatot akarsz vele, és nem dekorációra van szükséged...
Nem tudtam dekódolni az iróniát, így nem tudok reflektálni érdemben.
Ha komolyból nézzük a kérdést, én mindig azt mondom a komolyzene óhatatlanul tért veszít idő haladtával, a világban érzékelhető őrület fokozódásával párhuzamosan.
Csak a szinten tartás (érdeklődés, anyagi alap) is óriási és egyre nagyobb erőfeszítéseket követel magának.
A globális internet is a (túl)pörgésnek dolgozik alá.
A marketing meg médiahírverés egyre profibb technikákkal egyre durvábban tolja a szekeret, az intimitásnak is oda-odacsapva.
YS S01E08 többször nézősen jó lett. A kiscsaj (szerepe) egyre jobban növi ki magát. Szegény Georgie karaketere viszont sajnos megállíthatatlanul laposodik.
Szóval a zenei torta ugyanakkora. Egy jó lemezfelvétel csak az inyenceket, meg a kritikusokat érdekli, de a nagyobb bevételt hozó koncerteket ahol fontos a teltház, már csak a sajtó által becsalogatott nézőkkel lehet elérni? És talán nem tapsolnak bele. ;)
Ezen ruhák egyike sem bejövős nekem (maximum nem zavar a műélvezetben).
Az első kettő kifejezetten ronda.
Tán az utolsó kettő, ami még jobban elfogadható.
Meg nyilván fókuszban van Yujánál, hogy hogyan lehetne minél több anyagot kispórolni a ruhából, lépésről-lépésre haladva. :)
Én csak az általam linkelt videón látható ruhát védtem, azt én per mostanáig elfogadhatónak tartom, nemcsak szimplán tetszik nekem.
Viszont azt azért mondjuk ki, hogy a csajok alapból szeretnek üzenni az öltözködésükkel.
És minél merészebb az üzenet annál merészebb lehet az öltözködés.
Nem Yuja találja ki ezt, hanem csak reflektál a világra, hozzáadva egyéniségét meg persze saját exhibicionizmusát.
Ebben élünk, az lenne a meglepő, ha nem így lenne.
Benne van a ringlispilben, nincs megállás, csak gyorsítás.
Nézőként megállítani, visszafordítani nem tudjuk: pörög a világ, mohón generálja a minél nagyobb változást, termékeny táptalaja van minden vadhajtásnak.
Vagány produkciókhoz vagány öltözet, és mindig újabb és újabb és merészebben és még merészebben
(pont mint az avantgarde vadhajtásának szárbaszökkenése és kifulladása)
Kikerülhetetlen a túlspilázás majd visszanyesődés (hiszen ezekbe a képen látható rondaságokba is bele lehet fásulni hosszabb távon)
Reméljük kinövi: mert lássuk be kétségtelenül nagyon fiatalon brutális nagy reflektorfényt kapott (amúgy megérdemelten).
Azt is lássuk be Yuja a pianisták között olyan magaslatokban van, mint például Magnus Carlsen a sakkban.
(Nyilván nem azt mondom, hogy Yuja a világ legjobb zongoristája, ennyiben nem áll az analógia, csak az ünnepelt krémben van benne)
Arról perlekedünk itt, hogy elég-e 100 ponttal vezetni egy rangsort, vagy csavarva a dolgokon cél a 200 ponttal vezetés.
Lubickol a merészkedési lehetőségekben, mutatva, hogy ez is belefér még neki, komolyan gondolja a "200 pont" megcélzását
Tétje már nincs a dolognak, csak veszélye, amit kit tudja mennyire lát át.
Majd megnézzük őt is mire jutott, mint manapság Kennedyt. :)
Régen a művészek szépen végigehették a menüt életük évtizedei alatt, gyomorfekély nélkül, sőt egészségesen is.
Ma annyira minden egy pillanatba sűrűsödik, koncentrálódik, annyira intenzív a tombolás, habzsolás (nyomában felületesség), a hullámvasút.
Teljességgel ködbevész az évtizedes művészpályáknak csak a lehetősége is.
Örök memento Kocsis is, aki idő elött halt meg, utolsó 5 évének brutális egészségügyi tünetei között.
Pedig ő nyugodtabb világban emelkedett fel, a világi őrület csak az ÁHZ-val jött az életébe.
Yujáék kötosztályának a hosszúság kontrollálása nem adatott meg, ezért intenzításban, töménységben tombolják ki magukat (önveszélyes módon).
