Na akkor Temesvár:
Reggel 8-kor indultunk egy kisbusszal és egy kocsival a Devilsel közösen. Elég lassan haladtunk a sűrü megállók miatt, Pestre pl több mint 4 óra alatt sikerült odaérni. :) Az első gubanc a határon adódott, az egyik srácnak nem sikerült a határ átlépés, vele irány vissza Makó, újabb 45 perces csúszás. A második Aradon, ahol beszart a gps-ünk, úgyhogy eltévedtünk, de azért csak sikerült megtalálni a vértanuk emlékművét.
Temesvárra a csarnokhoz kb 15 percel kezdés elött érkeztünk, rendőr sehol, parkolóhely egy utcával arébb. 1 bejárat van, közös a hazaival. A meccs ingyenes volt,a bejáratnál 2 secus, meg a csarnokban szanaszét még kb 8, ez az össz biztonsági. Ja meg van a csarnokban egy baszott nagy konditerem, aminek minden fala üveg, ott még gyúrt vagy 50 batár állat, akik érdeklődve nézték, hogy kik lehetünk. :) Gondolom ha gond lett volna szívesen segítettek volna a secunak. :)
Bemutatásra pont beestünk. Vmi öltönyös figura odasétállt a pályáról és üdvözölt minket.
A hazaiak egyáltalán nem foglalkoztak velünk, félidőben közöttük sétálgattunk, álltunk sorba a büfébe stb...
A táboruk kb alba szinten van, úgy 20-an szurkolgattak több-kevesebb szünettel, fociszurkolók nem voltak. Szerintem kb 2500 néző lehetett , nehéz megsaccolni egy oldalon van csak lelátó. Minket az egyik lenti sarokba raktak be, Közvetlen mellettünk felettünk hazaiak.
Félidőben már volt kinnt 2 rendőr. :) Ekkor érkezett 4-5 kopasz csuklyás srác akik nézegettek minket kb 10 méterről, majd elűntek.
Sör a csarnokban nincs, viszon van egy benzinkút kb 2 percre. :)
Mi úgy 30-an lehettünk, becsületesen végigszurkoltuk a meccset. (kijött a sok megálló egyik előnye:))
A csapatuk szar, itthon 8-ban sem lennének, szerintem ha kcsit jobban akarunk nyerni meg is lett volna, nekem nagyon úgy tűnt, hogy ez csak egy szükséges rossz nekünk... Sztem sima lesz az Olaj és a németek továbbjutása.
Meccs után odajöttek ott élő Magyarok, velük beszélgettünk egy kicsit, majd a benzinkutat ismét útba ejtve elindultunk haza. Hazafele már ritkultak azért a megállók,(bár a sofőrnek nem biztos hogy ez a véleménye:)) Szegeden felvettük a Makón kitett srácot és húztunk haza. 7 körül már itthon is voltunk.
Összességében egy fasza túra volt, figyelembe véve, hogy keddi nap kb 600 km-re, a biztos vereség tudatában elfogadható volt mind a létszám, mind a szurkolás.
Ahogy hallom Németországban többen leszünk, bár majd hiszem ha látom.
