Dr. Vámos Tóth Bátor amerikai magyar geológus 30 éve arra lett figyelmes, hogy a Földön sok olyan helynevet (település, víz, hegy, út, dűlő, stb) talált, amelyeknek itteni megfelelőik is vannak.
Eddig kb. 8000 ilyen helynév merült fel. A kutatók mindezidáig tartózkodtak e nevek eredetének meghatározásától, sőt következtetések levonásától is. A helynévbúvárok egyelőre semmiféle feltételezést nem fogalmaztak meg a jelenség okát illetően - így nem érheti őkat az a vád, hogy prekoncepció alapján kutatnának.
Egy lelet, amely előbb utóbb valamiféle magyarázatot követel majd...
Dehogy vagyok megsértve, valószinüleg magad is megtapasztaltad már milyen éles nézetütköztetések röpködnek egy tudományos elöadást követö beszélgetés alkalmával, azokhoz képest mi itt csak viccelödünk.
Söt örülök annak, hogy sikerült érdeklödést "provokálnom" nálad a téma iránt annak ellenére, hogy milyen véleményed van a dologról, egyébiránt a továbbiakban magam is javasolnám a korrekt hangvétel megtartását.
És közben gondolkodj el azon is, hogy miközben azt mondja a topikindító, hogy nincs prekoncepció és csak adatokat vizsgálgatok, akkor miért KIZÁRÓLAGOSAN a Kárpát-Medencével vetitek össze? Ez nem prekoncepció? Hiszen akkor már megelőlegezítek azt is, hogy mi a válasz, mivel nem készül el az ÖSSZEHASONLÍTÓ elemzés.
Kifejezetten sajnálom, hogy egzakt kritikai kérdésekre meg se próbálsz válaszolni, csak ismételgeted, hogy másról van szó. Közben pedig kilóg a lóláb, mivel már a kérdésfelvetés megelőlegezi a megoldást.
Kérem, hogy mind a 10 Palánka kapcsán válaszold meg egyenként az alábbi kérdéseket:
1. Mi a toponimia mai neve becsületes neve?
2. Mi volt a toponimia eredeti neve? (1. nem szükségszerűen egyezik a 2.-vel)
3. Milyen nyelven született a toponimia neve?
4. Mikor és milyen körülmények között született a toponimia neve?
5. A névadók nyelvén milyen jelentése volt a toponimiának?
6. Amennyiben a magyar Palánk és a hasonló hangzású toponimia jelentése között azonosság van, milyen körülményekre vezethető vissza?
Amíg e 6*10 kérdésre nem tudsz válaszolni, addig felesleges bármi vitát folytatni, mert csak azt hülyeséget ismétled, hogy két toponimia hangzásbeli hasonlósága elégséges alapot jelenthet a magyar nyelv legősibb mivoltához. Pedig illene azt is tudnod, hogy a betűk egymás mellé helyezése még nem jelent jelentsébeli azonosságot. Márpedig ha a magyar a legősibb nyelv, akkor a jelentésben is hasonlóságnak kell lennie.
Mi a szent szarért nem mertek Tanamások a hangzásbeli hasonlósságon túl a jelentésbeli azonosságot is megvizsgálni??? Mitől féltek? Talán attól, hogy bukta lesz belőle?
Aha, akkor nézd meg csak Turtur által belinkelt internetes Tamana térkép Közép-Amerikára vonatkozó részét. Hol találod ott a mexikói Palenquet?
Mit tesz isten a felsorolt 10 Palánkából 5 db. spanyol gyarmat, míg 2 portugál gyarmatterületen feküdt.
Akkor mégegyszer megismételném a Palenque kapcsán - módosítva - feltett kérdésem:
Első kérdés: van-e köze a magyar palánk szóhoz? Második kérdés: Mióta létezik a magyarban a palánk kifejezés? harmadik kérdés: mióta létezik a katalánban a palenc kifejezés. Negyedik: A spanyolok/portugálok nevezték el Palenquenek 1492-et követően, vagy már a az őslakosokis így hívták? Ötödik kérdés: milyen történelmi kapcsolatok voltak a katalánok és a magyarok között?"
(A portugál kapcsán megjegyezném, hogy az ókasztíliai spanyolhoz nagyon hasonló gallego-portugués nyelvből nőtte ki magát, illetve 1580-1640 között a két korona egy fő alatt egyesült és a portugál gyarmatok is a spanyol birodalom részei voltak.)
...igen magam is sokat olvastam a bolgárság korai világ-egység-uralmáról meg a történem elötti csehszlovákiai nagy és egységes ösbirodalomról valamint a dáko-Román azonosságról az idök kezdete elötti idökböl...
Egyszinten van a Tamanával. Maximum te ezt belülről nem biztos, hogy érzékeled. Maxvall példája tökéletes volt, sok ködevő van a világon.
"Jól van Carolus58, már csak a jókedv megörzéséért is érdemes volt veled értekezni. Nem elég, hogy semmit nem tudsz a kutatásról de eleddig még csak meg sem kísérelted tudatosan annak valamiféle befogadását, még annak elemi részleteiben sem.
Mentségedre legyen mondva, hogy továbbra is kitartóan a sötétben matatsz és az istennek nem hagyod magad tudatosan a rossz iránytól eltéríteni. De minden igyekezeted,akaratod ellenére már megindult az agyad tegyük hozzá ezuttal, a jó irányba."
Én is csak a jó kedv megőrzése végett mondom, hogy ezt a stílust most fejezd be.
Az, hogy te milyen fantazmagóriában hiszel az a te ügyed. Az, hogy mi a jó vagy rossz irány azt nem te fogod eldönteni. Ahogy szintén egyéni szocproblém, hogy egy rohadt szót nem értesz abból, hogy mitől nem állja meg a helyét a Tamana. De legalább a többi olvasó is elgondolkozik azon, hogy milyen erőltetett és felesleges ködevészet az egész Tamana ügy. Tiszteld meg azzal a vitapartnered azzal, hogy nem hülyézed le, mégha direktben nem is mered ezt a szót használni.
Ismét egy hasznos kiegészítés kisharsénytól, magam a 232. bejegyzéssel csak azt szerettem volna demonstrálni, hogy milyen egyszerü müvelet egy egetverö ostobaság közzététele ugyanazon oldalon.
A Történelemen van egy olyan rovat, hogy "Egy óráig sem élt Nagy-Moravia", másrészt a dákó-románok(:így szebb:) mindig szemérmesen elfeledkeznek azt említeni, mi a fészkes-fenét keres a középkori térképeken az Appeninek gerincén a vlachok felirat, később meg a Déli-Kárpátok, mégkésőbb a Keleti-Kárpátok külső ívén.
"Arról nem is beszélve, hogy a világ szinte minden országában léteznek "tamanisták", akik a világ összes nevét a saját neveikből vezetik le. Éppen nemrégiben olvastam egy bolgár munkát, mely többek között azt is "bizonyítja", hogy a magyarok nem léteznek. Számtalan bizonyíték van erre, egyik maga a "magyar" szó, mely kétséget kizáróan a bulgáriai Madara helységnévet jelenti. A "magyar" jelentése valójában "Madara környéki bolgár"
...igen magam is sokat olvastam a bolgárság korai világ-egység-uralmáról meg a történem elötti csehszlovákiai nagy és egységes ösbirodalomról valamint a dáko-Román azonosságról az idök kezdete elötti idökböl...
Jól van Carolus58, már csak a jókedv megörzéséért is érdemes volt veled értekezni. Nem elég, hogy semmit nem tudsz a kutatásról de eleddig még csak meg sem kísérelted tudatosan annak valamiféle befogadását, még annak elemi részleteiben sem.
Mentségedre legyen mondva, hogy továbbra is kitartóan a sötétben matatsz és az istennek nem hagyod magad tudatosan a rossz iránytól eltéríteni. De minden igyekezeted,akaratod ellenére már megindult az agyad tegyük hozzá ezuttal, a jó irányba.
"Mondok neked egy érdekeset, ami szerintem az összes Tamana hívő szemét elkerülte:
Palenque - mexikói maja romváros, ma is létező földrajzi egység. Nincs is rajta a Tamana térképen. Palenque - a spanyolban deszkákkal megerősített fal, helyőrség. A spanyol akadémia szótár szerint Palenque szó a katalán Palenc szóból ered.
Első kérdés: van-e köze a magyar palánk szóhoz? Második kérdés: Mióta létezik a magyarban a palánk kifejezés? harmadik kérdés: mióta létezik a katalánban a palenc kifejezés. Negyedik: A spanyolok nevezték el Palenquenek 1519-et követően, vagy már a maják is így hívták? Ötödik kérdés: milyen történelmi kapcsolatok voltak a katalánok és a magyarok között?"
-Méghogy elkerülte, meghogy nincs is rajta... te mit olvasol, az Új Embert ?
Az áll feketén a fehéren a 2005-ben kiadott TAMANA VILÁGNÉVTÁR c. könyv 81. oldalán balra lent szépen egymás alá rendezve betürendben, hogy holmindenhol található Palánka nevezetü helyiség... ott - a könyvben - 10 is van:
Zárszóként a további meddö szócséplést elkerülendö, mondok én is neked egy érdekeset, a mai Palánka helyén ott lenn Bácskában... még az évezred elejetáján, egy Tamana nevü települést jegyeztek az emlékezetek.
Csatlakozva turtur azirányú felhívásához, miszerint: "Na ehhez a melóhoz kellene egy pár ..." megállapítom, hogy ebben a percben értetted meg tudat alatt a kutatás lényegét ( ...igaz most még csak annyiban, hogy a társtudományok milyen gyakorlati következtetéseket vonhatnak le az egyes névszerkezeti azonosságokból) úgy, hogy elötte semmit de semmit nem tudtál róla és az továbbra is sugárzik rólad.
Viszont egészen addig míg ez nincs meg igencsak álságos dolog prekoncepciókat állítani...
Illetve, már többször is mondtam: kutatásetikailag elfogadhatatlan, hogy egyik Tamana térképen se szerepel, hogy mi a mai hivatalos neve a magyarra áterőszakolt toponimiáknak.
Na ehhez a melóhoz kellene egy pár nyelvész, helynévkutató meg aki még. Felállítják a kutatási módszertant, és elindulnak. Biztosani kiszórnak valamennyit, hisz alaki egyezés szerint válogattak eddig túlnyomórészt. A követhető maradékból azután szépen meg lehetne állapítani összefüggéseket, ha vannak. Minddez persze fikció addig, amíg az első fentebb említett kutató nem fog hozzá a munkához.
Vámos Tóth egyébként a CIA helynévadatait használta sokat, meg helynévtárakat, amelyekben hegy, víz, dűlő, táj stb. nevek is szerepelnek.
És honnan ez a bizonyosság, hogy a magyar? Innen nézve a Kárpát-medencéből, magyar szemüvegen keresztül talán igen.
De pl. mi a helyzet az olyan ősi népekkel, mint pl. a kelták (található még szép számmal belőlük Bretagne, Írország területén), a baszkok? Az ottani szemüveggel pedig talán az ő nyelvük őrizte meg a legtöbbet... A mai "modern" népeket tudatosan nem is említem.
Ez a névszerkezet azonosítósdi azért becsapós, mert úgy értelmezem, ahogy akarom. Önkényes, meggyőződés alapú. Ezért említettem pl., hogy több kellene azon túl, hogy hangzásban hasonlít két szó. Az még semmit sem jelent. A jelentést kellene mögötte megnézni és erre az ördögért se hajlandóak a Tamana hívek, hiszen akkor az önkényes összehasonlítás rendszere megdőlne.
Mondok neked egy érdekeset, ami szerintem az összes Tamana hívő szemét elkerülte:
Palenque - mexikói maja romváros, ma is létező földrajzi egység. Nincs is rajta a Tamana térképen. Palenque - a spanyolban deszkákkal megerősített fal, helyőrség. A spanyol akadémia szótár szerint Palenque szó a katalán Palenc szóból ered.
Első kérdés: van-e köze a magyar palánk szóhoz? Második kérdés: Mióta létezik a magyarban a palánk kifejezés? harmadik kérdés: mióta létezik a katalánban a palenc kifejezés. Negyedik: A spanyolok nevezték el Palenquenek 1519-et követően, vagy már a maják is így hívták? Ötödik kérdés: milyen történelmi kapcsolatok voltak a katalánok és a magyarok között?
Ez a leegyszerűsített séma, ami alapján értelmesen és logikusan lehetne vizsgálni az egész teóriát. Nem pedig azzal, hogy önkényes és meggyőződés alapú kijelentéseket teszek, amit vagy elhiszek, vagy nem.
Megértem aggályaidat kedves Carolus58, ha nem a pap akkor nyilván a papné...
Még mindíg azt mondom, hogy teljes mértékben érthetöek érterlmezésre váró fölvetéseid amiket az egyes újabb és újabban felmerülö adalékok alkalmával tovább gördítesz magad elött. Már-már az unalomig vagyok kénytelen ismételgetni, hogy olvasd már el az ég áldjon meg a tamana kutatásról mindenki számára elérhetö ismereteket.
Ki az ördög próbál téged arról gyözködni, hogy az általad említett - "Gondolj csak a Római Birodalom alapításaira, gondolj csak a középkori hospes mozgalomra, gondolj csak a mórok által létrehozott településhálózatra." - zöldmezös beruházások valótlanok?
A tamana nem a "tegnapi" eseményeket igyekszik számba venni, hanem az azonosítható névszerkezetek mentén koncepciójában az un.: évtízezredekben mérhetö örök emberi értelem lenyomataként fennmaradt azonos mintarendszereket (öthangú dallamok....kúpházas építkezés... ) igyekszik világképet kerekítendö, beilleszteni a köztudatba.
Abból az aspektusból, hogy az egyetemes és egységes öskultúra elemeiböl mindent összevetve és összehasonlítva a Magyar nyelv örízte meg a legtöbbet. Ha ezek után azt kérdezed, hogy az meg micsoda és miért.... akkor én is keresek neked egy csurka idézetet.
Én ezt értem, csak az a probléma, hogy ahhoz hogy értelme legyen az egésznek több feltételnek kellene teljesülnie:
1. A helynevek eredeti nevét kellene ismerni és nem a mait.
2. A helynevek jelentésben is kellene hasonlítaniuk egymáshoz.
3. Tudni kell azt is, hogy a település létrehozásakor egy ottani toponimiát használtak fel, vagy esetleg máshonnan hozták. Pl. Calatayud tökéletes példa arra, hogy a mórokra nagyon jellgzetes módon tisztséghez, személyhez kapcsolódó településnevet adtak Calatayudnak. Magyarul, a hasonló hangzás ellenére még köszönő viszonyban sincs Kalota és Qalat Ayyub.
" A világon sehol, de sehol nem találni olyan ösi települést amelyiket pl.: 711-ben vagy kr.u. az I-sö században "alapítottak"(!). Azonban olyan szépszámmal létezik amelyik korábban jelentéktelen de meglévö szálláshelyen fejlödött nagyobbá mintegy, várossá amit attól kezdve "jegyeznek" ugyanazzal a névvel mint amit korábban használtak a megjelölésére."
Ezt te se gondolod komolyan. Százával létezik csak Európában ilyen település, ami "zöldmezős beruházás volt"... Gondolj csak a Római Birodalom alapításaira, gondolj csak a középkori hospes mozgalomra, gondolj csak a mórok által létrehozott településhálózatra. A népességfelesleg szerinted hogy talált magának helyet a nap alatt? Csomó olyan település található a világon, amely pl. az alapító nevét viseli.
Aha. És mi ezeknek a településeknek a mai becsületes nevük? Azért mégis csak illene a Tamana szerzőknek megjelölni a forrásaikat és nem csak elferdíteni a toponimiákat. Vagy talán ennyire tart a szerző, hogy beazonosíthatóak az eredeti toponimiák?
Egyébként nézzük meg Varga-t, mert ez sok félreértésre is okot adó szó a spanyolban és a magyarban is. Míg pl. a spanyol Coche szó egyértelműen a magyarból ered és pl. a magyar korteskedni szó pedig a spanyol cortes (rendi gyűlés) szóból, addig a varga szavaknak nincs egymáshoz közük.
A spanyol családnevek között gyakori a Vargas (Bargas). A spanyolban a V és B egyazon bilabiális hang, kiejtésben nem is igazán van különbség a kettő között.
Varga
1. preromán eredetű Barga, elárasztott mező jelentésű szóból származik.
Jelentése földrajzi: egy lejtő legmeredekebb része.
2. kelta Barga (barc) faház jelentésű szóból származik.
Jelentése: szalma tetejű ház.
3. Latin Pargusból származó.
Baleári szigeteknél gyakori rákfajta.
ezt a három megfejtést a Spanyol Királyi Akadémia internetes értelmező szótárában ti is ellenőrízhetítek.
Ha azt jegyzed meg, hogy: "Kalotajut is igencsak messze van a magyaros hangzástól, sőt a Kárpát azonosságtól - ahogy ezt a Tamana baszk térkép nagy hangon hirdeti..."
-Akkor - én nem csurkát idézve - sokadszorra azt javasolom, hogy olvass már bele azénistenemáldjonmeg a Tamana kutatás alapjait jól szemléltetö alapanyagba!!
-Kalotajut úgy lesz tamana névszerkezet, hogy a kárpátmedencében van legalább egy darab KALOTA - SZEG is meg egy darab SIÒ - JUT is. Ha nincs a kárpátmedencében azonos név illetve névelem akkor az nem tamana névszerkezet!
A lakohelyek alapítása meg valahogy úgy nézhetett ki "rágmúltilag", hogy ha mondjuk azt olvassuk egy korai település kapcsán, azt akkor meg akkor alapították az nem azt jelenti, hogy lakossági igény alapján zöldmezös beruházásként építették a lakótelepet a jelzett idöszakban. Hanem úgymond, "kinötte magát".
Nézzük a gyakorlatban ez hogy néz ki:
Ha mondjuk te magad az idén átköltöznél egy másik városba akkor a továbbiakban az új lakhelyedet annak a településnek a - kitudja milyen eredetü és korú - nevével fogod megjelölni. De te csak onnantól számítod a város általad való gyarapodását...
Mert valljuk be - még a jogos költözési igényed alpján is - elég macerás lenne újat alapítani számodra. A világon sehol, de sehol nem találni olyan ösi települést amelyiket pl.: 711-ben vagy kr.u. az I-sö században "alapítottak"(!). Azonban olyan szépszámmal létezik amelyik korábban jelentéktelen de meglévö szálláshelyen fejlödött nagyobbá mintegy, várossá amit attól kezdve "jegyeznek" ugyanazzal a névvel mint amit korábban használtak a megjelölésére.
Mondok egy számodra értékelhetöbb anyagot is, szerinted hány évig vagy hány generációnak kell ahhoz helyben laknia, hogy egymás alatt kilenc földrétegben lehessen kimutatni egy adott település nyomait, ....ezer év......tizezer év....százezer év......vagy?
"Kalotajut is igencsak messze van a magyaros hangzástól, sőt a Kárpát azonosságtól - ahogy ezt a Tamana baszk térkép nagy hangon hirdeti -, mivel 711 után mórok alapították. Eredeti neve: Qalat Ayyub, azaz Ayyub vára (kastélya). Ayyub a wikipédia szerint a mórok közötti legmagasabb szintű vérvonalat jelezte. (talán a proféta vérvonala?)"
Felvetésedet több síkon kellene ellenőrizd. Kalotaszeg esetében az ottani arab hódítás hagyatékaként kellene értelmezd a nevet... :)))))))))
"ÉS még bőven lehetne az ott szereplő toponimiákból szemezgetni."
Szemezgettem kicsit Baszkföldön.
Kálonga Déva Varga Maros Zabola (előfordul a Fülöp-szigeteken is) Gálvára
http://web.telia.com/~u40916719/basqe.htm
Ha már a Fülöp-szigetek szóba került, nézzünk néhány helynevet:
Tolna Zalán Balog Bikal Sió Balaton Tamana Kiliti Szuha Szanda Palánka Dorog Zágon Bartók Liptó Tokod Galántai Magyar Tisza http://web.telia.com/~u40916719/fulop_sz.htm Remélhetően erre is lesz magyarázatod...
Bementél a csőbe. Ennyire olcsó poént szeretnél faragni? Vagy szerinted rajtad kívül mindenki csak hülye lehet? Vitakultúrád a kötözködésre épül, hátha sikerül valakit bunkónak nyilvánítanod.
Elvakultságodban már a finom gúnyt sem észleled, pedig ez a te számládon landolt. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa - meg az égés.
Szerintem ezután latinul írd a hozzászólásaidat. Új nikket is válthatsz: Toponímia.
Szövegeidet ismerik már a kollégák. Én a helyedben nem ismételgetném a klinikai minősítést igénylő szövegeidet. Amikor először betetted, már attól sem kapott senki agyvérzést. Csak te a nélkülözhetőség felismerésétől.
Ami anyagot én néztem, egyet-kettőt kinyomtattam, és itt van előttem pld: Kréta
Ezen nincs semmi kommentár-a másik azt hiszem Libanon volt. Namost ezen van: Máza, Kandáros, Vámos, Kalota, Oros, Mészár,Kosári, Karakas Magarikari, Ka-Kádia-Tisza, Szittya, stb. persze van Kákó-Móri, Kám-Báni, meg Aszó-Mata is, de Kánya, meg Szele is, meg Karassó.
A Tiéden Krétánál mi van ?
Bevallom, még nem néztem meg rlt. görög, meg libanoni térképen, mert nem találtam, meg nem ezzel kelek-fekszek, de érdekelne: Te mit látsz?
