az MNO a Napi Gazdasag cikket kivonatolta, amely pedig a The Economist-ban megjelent rangsort elemezte. ugy latszik, ezek e a kriptofasisztak mar mindenhova beettek magukat...
Ejnye, ejnye... hát hiába építem az országot már 46 éve? Ti szétlopkodjátok, elajándékozzátok, jól éltek én meg nyomorgok. Mit gondoltok meddig lehet ezt?
Gondolkodom, de imádkozzatok, hogy nehogy kitaláljak valamit..
Magyarország vezető helyen az adósságteher világranglistáján
2005. január 10. 10:05
MNO
Az adósságteher „versenyszámban” csak Sierra Leone, Brazília, Argentína és Libanon előzi meg hazánkat. A Napi Gazdaság cikkéből az is kiderül, hogy a környező államok közül nálunk volt a legkisebb a munkaerő-állomány a népesség arányában mérve.
Magyarország az állami adósságszolgálat terhét tekintve az ötödik helyet foglalja el a több mint 170 országot figyelembe vevő világranglistán – derül ki az Economist kiadványából, melyet a Napi Gazdaság ismertet.
A különböző gazdsági és társadalmi mutatókat évente összesítő World in Figures legfrissebb adatai szerint ebben a „versenyszámban” csak Sierra Leone, Brazília, Argentína és Libanon előzi meg az országot. Az adósságszolgálat terhét a termék- és szolgáltatásexport arányában meghatározó mutatót tekintve Magyarország 42 százalékos szinten állt, tehát az exportbevételek közel felét költötte az ország az államadóssággal kapcsolatos kifizetésekre, amely a tőketörlesztés mellett a kamatokat is magában foglalja.
Kelet-Közép-Európában ez a 42 százalékos mutató kiemelkedőnek számít: a sorban következő Litvánia esetében 37, Lengyelországnál 32, míg Bulgáriánál és Szlovákiánál csak 19 százalékos. Az adatokat célszerű ugyanakkor megfelelő óvatossággal kezelni. A 2003-ban összeállított 2004-es kiadás listái töbnyire a 2001. december 31-ével zárult időszakra vonatkoznak, és nem veszik figyelembe az azóta történt változásokat.
Az adósságszolgálat mellett más régiós negatív rekordokkal is büszkélkedhet az ország: a környező államok közül például nálunk volt a legkisebb a munkaerő-állomány a népesség arányában mérve. A vonatkozó mutató 41,3 százalékos értéke a 23. helyre jogosít a világranglistán, mellyel megelőzzük még a súlyos munkaerő-piaci problémákkal küszködő Lengyelországot is (45 százalék).
A táblázat alján pedig a legaktívabb országok között megtaláljuk Romániát 51,1 és Csehországot 50,4 százalékkal. A komplex versenyképességi mutató (mely 259 tényezőt, így a nyitottságot, a pénzügyi piacok és az infrastruktúra fejlettségét is figyelembe veszi) már kedvezőbb képet mutat: itt a dobogós Egyesült Államok, Finnország és Szingapúr mögött Magyarország a 35.
A régióból csak Észtország (21.) és Csehország (30.) teljesített jobban. A versenyképesség fenntartása tekintetében ugyanakkor elgondolkoztató, hogy míg kutatásra és fejlesztésre 2001-ben Svédország GDP-je 3,6 százalékát költötte, Csehország és Szlovénia 1,3 százalékát, addig Magyarországon ez az arány csak 0,9 százalékos volt.
Sajnos a topiccím már rég elavult.
Elajándékoztuk (privatizáltuk) az ország 80%-át, az államadósság mégis nő. Hogy van ez, mie ez - rablógazdálkodás. A baj az, hogy az orgazdál által kapott üveggyöngyök: mercédesz 600 stb. - megrozsdásodnak, 1-2 év után szart se érnek, termelőerőnk, versenyképességünk nem nő tőle. Az öngyilkos nemzet választott "vezetősi" által: Lopcsányi, Pető - egyre mélyebbre süllyed...
Hazánk államadóssága meghaladja a 11 796 milliárd forintot
2004. december 18. 0:02
Magyar Nemzet
Hazánk államadóssága meghaladja a 11 796 milliárd forintot – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) tájékoztatójából, amely szerint idén 888 milliárd forint kamatot törlesztünk. A kormányváltáskor az adósság 8280 milliárd volt. A költségvetésben november végéig felgyülemlett 1435,1 milliárd forintos hiány százmilliárddal több az idei évre tervezettnél.
Több mint 1200 milliárd forinttal nőtt az idén az államadósság – adja hírül a PM. Az összefoglaló szerint az adósság mértéke immár eléri a 11 796 milliárd forintot, amely azt jelenti, hogy a kormányváltás óta 42 százalékkal növekedett hazánk államadóssága. Az eladósodás felgyorsulásával párhuzamosan megnövekedtek a kamatfizetési terhek is: az idei év első tizenegy hónapjában csupán adósságszolgálatra 832 milliárd forintot kellett kifizetnie a központi büdzsének.
Az államadósság finanszírozási igénye is megugrott, hiszen a tavalyi kétmilliárd és az idei hárommilliárd eurós finanszírozás után jövőre már 3,5 milliárd euró (mintegy 865 milliárd forint) összegű kötvénykibocsátásra lesz szüksége hazánknak ahhoz, hogy finanszírozni tudja a költségvetés hiányát.
Itt egy idézet az MNO-ból
(Harminc év Az ország eladósodásának okai
2004. június 26. (21. oldal),)
http://www.mn.mno.hu/index.mno?cikk=225764&rvt=22&rvt2=57&s_text=tervhivatal&s_texttype=2&norel=1&pass=3
csak azért lásd, nem csak foxi-maxi szemlélettel lehet közelíteni ezeket a dolgokat!
"...Ebből a szempontból az 1993–2001 közötti kilenc évet önálló szakaszként lehet értelmezni, amelyet az jellemzett, hogy a nagymértékű (összesen 27,3 milliárd dolláros) fizetésimérleg-hiányt a közvetlen tőkebefektetések hasonló nagyságrendű beáramlása kompenzálta (ebből hétmilliárd dollár volt a privatizációból származó bevétel), ennek következtében a nettó külföldi adósság lényegében nem változott.
Ettől a helyzettől az utolsó két év tendenciái lényegesen eltérnek. A fizetési mérleg egyensúlya jelentős mértékben tovább romlott. Míg az 1993–2001 közötti időszakban évente átlagosan hárommilliárd dollár volt a fizetési mérleg hiánya, az utóbbi két évben ez megduplázódott. A fizetési mérleg hiányának elsődleges elemévé a korábban bejött közvetlen tőkebefektetések jövedelmei váltak (a külföldi befektető itt realizált nyeresége negatív tételt jelent ebben az egyenlegben), de jelentősen tovább növekedett (egy évre vetítve) a külkereskedelmi mérleg hiánya is. Ezen túlmenően az áruforgalmon kívüli tételek korábban jelentős aktívuma is csökkent, mert az üzleti és egyéb szolgáltatások, a szabadalmi és licencdíjak, a biztosítási szolgáltatások gyorsan növekvő negatív egyenlege rontja a turizmus bevételi többletét. Lényeges fordulat az is, hogy míg a fizetési mérleg egyenlege éves szinten jelentősen romlott, a közvetlen tőkebefektetések színvonala a korábbi felére esett vissza, emiatt jelentősen megnőtt az adósság típusú finanszírozási igény, azaz, hogy a hiányt közvetlenül a pénzpiacokról beszerzett különféle hitelekkel finanszírozzuk. Ennek hatására két év alatt a nettó adósság csaknem tízmilliárd dollárral nőtt, és mára elérte a 21,9 milliárd dollárt.
A gazdaság vonatkozásában persze nemcsak az adósság mértéke számít, hanem az ide bejött közvetlen tőkebefektetések mértéke is, amelyek elérik a 40 milliárd dollárt. Az egyébként általában pozitívan megítélt közvetlen tőkebefektetések azonban kockázati tényezőt jelentenek, mert egyrészt jövedelmeik (amelyeket nem biztos, hogy újra befektetnek Magyarországon) rontják a fizetési mérleget, másrészt e befektetések igen könnyen elvándorolhatnak más országokba. Ha tehát a nettó adóssághoz ezt is hozzáadjuk, akkor megkapjuk az úgynevezett nettó külföldi tartozást, amely (a pontosabb számítások szerint) 2003 végén 58 milliárd dollárt tett ki; ez Magyarország egyévi GDP-jének 75 százaléka. Nem önmagában a 75 százalékkal van baj, hanem azzal, hogy ez gyorsan romló fizetési mérleggel párosul, amelynek hiánya 2003-ban már elérte a 7,2 milliárd dollárt, vagyis a GDP majdnem tíz százalékát.
Az Európai Bizottság követelni fogja e hiány mérséklését, amit a jelenlegi kormány – neoliberális gazdaságfilozófiája miatt – a költségvetési kiadások lefaragásával, vagyis a közszolgáltatások színvonalának csökkentésével kíván majd elérni (ezt teszi most is). A recept, ahogy látjuk, évtizedek óta változatlan. Ez azonban ugyanúgy nem hozhat tartós eredményt, mint a Bokros-csomag, hiszen az alapprobléma nem a túlzott költségvetési elosztás, hanem az, hogy a rendszerváltás hevében neoliberális gondolkodású közgazdászaink – a vállalatokkal együtt – eladták az ország exportpiacait is. Lényegében ugyanaz a gárda, amelyik negyed százada a hitelfelvétel mellett érvelt, most könnyedén odadobta a magyar vállalatokat és piacaikat a multinacionális vállalatoknak. Erre sem a Nemzetközi Valutaalap, sem a Világbank nem kényszerítette, sőt a Világbanknál módfelett csodálkoztak azon a könynyedségen, ahogyan Magyarország felszámolta saját iparát. A külföldi tőke 60–80 százalékos jelenléte a feldolgozóiparban, a pénzügyi szektorban és más szolgáltatásokban a világon egyedülálló jelenség. Az unió régi tagországaiban ez az arány 10–30 százalék között váltakozik, és a többi rendszerváltó országban sem közelíti meg a magyarországi arányt. Ez a helyzet egyrészt nagymértékben szűkíti a mindenkori gazdaságirányítás mozgásterét, másrészt rendkívül nagy bizonytalanságot jelent, mert a magyar gazdaság egyensúlya (és ezzel együtt a gazdasági növekedés, az életszínvonal alakulása) szinte teljes egészében külső tulajdonosok döntéseitől függ.
Az uniós tagságból származó potenciális nettó forrásbeáramlás ezen a helyzeten nem sokat segít, mert a várható 1–1,5 milliárd dolláros nettó beáramlás eltörpül a fizetési mérleg hétmilliárdos hiánya mellett. Ugyanakkor az unió leendő alkotmányának van egy-két olyan pontja, amelybe belekapaszkodva – talán – stabilizálni lehet a gazdaságot. Ilyen például az euró bevezetéséhez kapcsolódó III/91–III/96. számú cikkely. E cikkelyek ugyanis kimondják, hogy a súlyos fizetésimérleg-egyensúlytalansággal küzdő országok segítséget kaphatnak „a felmerült vagy fenyegető nehézségek leküzdéséhez, a bizottság a gazdasági és pénzügyi bizottsággal folytatott konzultációt követően kölcsönös segítségnyújtásra és ehhez megfelelő módszerekre tesz javaslatot a Miniszterek Tanácsának” (alkotmánytervezet, III/95. 1. cikkely).
Vita tárgya lehet, hogy mit jelentenek a „megfelelő módszerek”, és a magyar állásponthoz értékes segítséget lehetne kapni akkor, ha a magyar képviselők eredményesen lobbiznak az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságában, azt azonban nyilvánvalóvá kell tenniük, hogy nem segélyekre, hanem piacokra van szükségünk.
Most, az uniós tagság kezdetén – akárcsak a rendszerváltás kezdetén – megint van esély arra, hogy megállítsuk a magyar gazdaságnak az adósságörvényben való egyre nagyobb mértékű elmerülését. A megfelelő feltételek kicsikarásához azonban olyan magyar kormányra van szükség, amelynek vezető erejét nem a gazdaságpolitikát harminc éve uraló, neoliberális gazdaságpolitikai eszméktől megfertőzött közgazdászok adják."
A magyar gazdaságot – az év első négy hónapjában a világgazdaság fejlett térségeiben tapasztalt
élénkülésnek megfelelően – dinamikus fejlődés jellemezte. Ennek mértéke magasabb volt, mint az
Európai Unió átlagában. Áprilisban – egyes ágazatok adatai alapján – kissé mérséklődött a
növekedés üteme. A külkereskedelmi áruforgalom dinamikusan bővült, a hiánynak az exporthoz
viszonyított nagysága valamelyest csökkent. Erőteljesen nőtt a fizetési mérleg deficitje és az
államháztartás negatív egyenlege. Az infláció gyorsult. A munkaerőpiacon nem következett be
lényeges változás. A reálkereset kismértékben meghaladta a tavalyit.
A világgazdaság fejlett térségeiben áprilisban folytatódott az élénkebb növekedés. Az Egyesült
Államok <FONT face=TimesNewRoman>ipari termelése 4,8%-kal haladta meg a tavaly áprilisit (a munkanapok számával kiigazított
index szerint). Idén ez volt a legmagasabb havi növekedési ütem. (Az I. negyedévben 3,5%-os volt a
növekedés, tavaly pedig éves szinten stagnált az USA ipari termelése.) <FONT face=TimesNewRoman,Bold>A 15 tagországot magában
foglaló Európai Unióban <FONT face=TimesNewRoman>sem tört meg áprilisban a lassú élénkülés folyamata. Az áprilisi ipari termelés
1,7%-kal haladta meg a tavalyit (az I. negyedévi 0,7%-os és a 2003. évi 0,3%-os növekedést követően).
Figyelmet érdemel, hogy a <FONT face=TimesNewRoman,Bold>német ipar <FONT face=TimesNewRoman>az EU–15 átlagánál jóval gyorsabban (3,8%-kal) növelte áprilisi
teljesítményét. Az EU–15-ben az <FONT face=TimesNewRoman,Bold>építőipari termelés <FONT face=TimesNewRoman>I. negyedévi adatai is az élénkülést igazolták. Az
Európai Unióhoz az idén <FONT face=TimesNewRoman,Bold>májusban csatlakozott 10 ország <FONT face=TimesNewRoman>közül Lengyelországban továbbra is
kiemelkedően magas (22%-os) volt az ipari termelés növekedése a tavaly áprilishoz képest.
Csehországban és Magyarországon 10% körüli ütemben nőtt az ipari termelés, szerényebb (5%-os)
növekedést ért el Szlovákia és továbbra sem tudott elmozdulni a holtpontról a szlovén ipar (–0,8%).
<FONT face=TimesNewRoman,Bold>
A magyar gazdaságot az év első négy hónapjában <FONT face=TimesNewRoman>dinamikus fejlődés jellemezte, bár az áprilisi
adatok némi ütemcsökkenést jeleztek. Az <FONT face=TimesNewRoman,Bold>ipar <FONT face=TimesNewRoman>január–áprilisban 10,4%-kal termelt többet, mint az előző
év azonos időszakában, áprilisban kissé (9,4%-ra) mérséklődött a növekedés üteme. A húzóerőt
változatlanul az export képviselte; január–áprilisban 20%-kal, áprilisban 18%-kal nőtt az ipari kivitel. A
belföldi értékesítésre a stagnálás-csökkenés a jellemző. Az export dinamikus fejlődésében meghatározó
szerepe volt a legnagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatnak, a villamosgép- és műszergyártásnak, de
emellett az ágazatok túlnyomó többségére a kivitel élénk növekedése volt a jellemző. A <FONT face=TimesNewRoman,Bold>feldolgozóipar
termelékenysége <FONT face=TimesNewRoman>január–áprilisban 16%-kal lett magasabb.
Az <FONT face=TimesNewRoman,Bold>építőipar teljesítménye <FONT face=TimesNewRoman>január–áprilisban 16%-kal, áprilisban 10%-kal nőtt az előző év azonos
időszakához képest. Áprilisban a két építményfőcsoport közül az épületek esetében a növekedés hasonló
volt mint a négy havi, az ütemcsökkenés az egyéb építményeknél következett be.
<FONT face=TimesNewRoman,Bold>
Mezőgazdasági termékekből <FONT face=TimesNewRoman>január–áprilisban 11%-kal kevesebbet vásároltak fel, mint tavaly.
Ebben a múlt évi rendkívül gyenge gabonatermés áthúzódó hatása is érvényesült, de kevesebbet
vásároltak fel élő állatokból és állati termékekből is.
A <FONT face=TimesNewRoman,Bold>külkereskedelmi áruforgalom <FONT face=TimesNewRoman>volumene az év első négy hónapjában az exportban 19%-kal, az importban
18%-kal emelkedett. Január–februárban az export gyorsabban nőtt az importnál, március–áprilisban
a helyzet megfordult. Az utóbbi két hónapban az import gyorsuló, illetve az exportét meghaladó növekedési
ütemében az EU-hoz való csatlakozással összefüggő taktikai elővásárlások hatása is megjelent,
emellett élénkült a beruházási célú gépek és a fogyasztási javak behozatala is. A külkereskedelem négy
havi deficitje a tavalyi 1,4 milliárd euróról 1,5 milliárd euróra emelkedett. A hiány exporthoz mért relatív
nagysága az idén továbbra is valamivel kedvezőbb (11,2%), mint 2003. január–áprilisban volt (11,9%).
Te naiv, a körmödre kő nyézni, mer túl sokat hazudozol!
02-es kormányátadáskor cca. 8200 mrd vótt a zállamadóságh /Rogánék szórólapgya xerint, ami ~2200 mrdal nőtt, tehát mintegy 25%-al. Előtte a 4 év alatt kb. 1600 mrd-al. /Nem tsökkent, hanem Viktátorod alatt is nőtt ~20%-al -jó világgazdasági körülmények között!, -mint a pálma a teher alatt!!!!!/
Baromira rossz a szemüveged!
--Kettős látást a cihijátrián gyógyítsák! ha az van!
A helyzet nem javul:
Duplájára nőtt hazánk adóssága 2002. év elejéhez képest
2004. június 30. 14:20
MNO
Megemelkedett a nettó adósság az év első negyedévének végén – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A szerdán közzétett adatok szerint az első negyedév végét a nemzetgazdaság 201 milliárd euró nettó adóssággal zárta. 2003 utolsó negyedéve alacsonyabb, 193 millió eurós nettó adóssággal zárult.
Magyarország nettó külföldi adóssága 2002. év elején 4,49 milliárd euró volt, 2004 első negyedévének végén pedig 8,87 milliárdra rúgott.
A gazdaság bruttó adóssága 46,8 milliárd euró; 2003 végén 45,7 milliárd euró volt.
A többi új tag ezen értéke 40% körüli.
Ment itt a pohintés hosszú éveken át, milyen rossz gazdaságpolitikát csinálnak a csehek stb. .. csak a magyar út a jó...ebben élen járt a HVG is.
Persze, mert ez kövezte kia a privatizációnak nevezett szabad rablás útját.
Az eredményt dédunokáink is fizetni fogják.
Az Európai Bizottság elemzése szerint a magyar államadósság az idén meghaladhatja a GDP 60 százalékát, ami azt jelentheti, hogy egyedül a 25 uniós tagállam közül egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesítünk.
Kellemetlen meglepetés érheti Magyarországot július ötödikén, a magyar felzárkózási programhoz készített brüsszeli vélemény nyilvánosságra hozatalának napján - írja a Magyar Hírlap. Az EU gazdasági és pénzügyi bizottsága kedden megtárgyalta a csatlakozó országok által készített konvergenciajelentéseket.
Tavaly 59 százalék volt
A költségvetés felhalmozott adóssága a múlt esztendő végén a GDP 59 százalékát tette ki. Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint ezzel Magyaroroszág a csatlakozó országok között az élmezőnyben van, az adat megfelel a maastrichti követelményeknek. A Pénzügyminisztérium a mutató kiszámításánál 18.575 milliárd forintos múlt év végi GDP-t vett figyelembe - közölte a tárca szerdán.
A magyar felzárkózási programban - amelyet a Pénzügyminisztérium készített - még az szerepel, hogy a magyar államadósság a GDP 59,4 százalékára rúg az idén, vagyis éppen a hatvanszázalékos követelményszint alatt marad. Jegybanki források szerint viszont az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) által elfogadandó jelentés tervezetében - vélhetőleg hibás számítások miatt - 60,4 százalékban határozták meg az államadósság idei évre várható mértékét, amivel hazánk egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesítene. Az inflációt 2,7, az államháztartás hiányát a GDP három százalékára kellene csökkenteni, ám az infláció vélhetőleg 6,5-6,9 százalék lesz, a deficitet pedig 5,8 százalékra várja a PM).
A jelentés végleges változatát július ötödikén hozzák nyilvánosságra, miután azt az Ecofin elfogadta. A PM úgy tudja, hogy a szövegben továbbra is az szerepel, hogy az államadósság "hatvan százalék közelében" lesz az idén, számszerűen pedig 59,4 százalék kerül a jelentésbe. Ha mégis a 60,4 százalékos szám kerülne a Európai Bizottság értékelésébe, az azt jelentené, hogy az idén a magyar gazdaság egyetlen maastrichti követelményt sem teljesít, ami viszont komoly presztízsveszteséget jelent a magyar gazdaságnak, és tovább ronthatná az amúgy sem túl kedvező befektetői megítélést.
A Magyar Hírlap jegybanki értesülései szerint a gazdasági és pénzügyi bizottság keddi ülésén azzal sem voltak túlságosan elégedettek, hogy a magyar államháztartás hiányát csak 2008-ra csökkentenék a GDP három százaléka alá. A többi tagállam ugyanis vállalta, hogy ezt 2006-ra teljesíti. Ugyancsak július ötödikén dönt az Ecofin arról, hogy mely országok ellen indít eljárást az EU a magas hiány miatt. Jelenleg a 25 tagországból 12-ben az idénre várható államháztartási deficit meghaladja a GDP három százalékát. A deficiteljárás során az Ecofin ajánlásokat tehet a hiány csökkentésére, ám közvetlen szankciót nem alkalmazhat a most csatlakozott országokkal szemben."
Azé jobb lenne, ha a kormánzváltás után az Orbánkúrmány által még vállalt kifizetéseket levonnád, és azután néznéd meg mennyi adósságot halmozott fel a mostani kúrmáyzat.
Mert!
-Bruttó!-
wizes.
Koszi a tamogatast, azt hittem senki nem erti mit irtam.
A jo magyar cegekkel az a fo baj, hogy nem eletkepesek, mert nem fejlodtek. Ez is olyan, mint a biologia es az evolucio. Az eletkeptelen egyedek kihalnak, az erosebbek eletben maradnak. Lehet sajnalni oket, lehet allatkertbe zarni, de elobb-utobb ugyis elpusztulnak, mindegy mennyi penzt ol bele az ember. Ahhoz pedig, hogy eletkepesse tegyuk az ilyen cegeket egyreszt vagy koppintani kell a kulfoldi modern licenceket, vagy sajatot letrehozni. A legtobb magyar vallalatnal nem sokat tettek ebbe az iranyba, vagy ha megis, akkor sem tudtak ugy osszehozni, hogy az gazdasagilag is megerje. Ergo lehet, hogy szepen nez ki, de attol meg eletkeptelen. Ez van.
Olvasgass, akkor nőnek a szinapszisaid! :p Saccra 62-63%nál tartunk. Viszont Brüsszelben másunkról is azt hiszik... Ehhez mondjuk nyugati bulvár-magasröptűt ajánlok. Aztán Andaxint.
Az a baj a gzadasaggal, hogy tul bonyolult az egyszeru lelkeknek, akik mindent atszamolnak rogton lelgezetetogepre, meg a sajat havi nettojukra. Illetve ez meg nem is lenne olyna nagy baj, mert nem ert hozz => nem szol bele.
Filozofalni persze lehet rajta, hogy jajaj, mi lett a kivalo Ikarusszal, jajaaj, nincs mar Videoton, jajaj, idegen kezbe kerultek csodas magyar mernokeink; de amikor raadasul az egeszet csak azert csinaljak, hogy ki tudjak hogy ki tudjak hozni, hogy fideszazistenhajramagyarorszag, na az mar siralmas.
>> Amint azt mar beirtak, az allamadossag nagyjabol ugyanannyi, mint 2000-ben (ki is volt akkor kormanyon?).
mennyi volt 2000-ben?
Mennyi most?
A bruttó és nettó is érdekelne.
Sajna, van rá esély...
