Ha mar igy szoba kerult... nem most aktualis de lesz meg az is.
Az ak) pontot hogyan kell ertelmezni? Nem vagyunk egyszeru eset: elol O.K. (utca), de oldalt es hatul is kozterulet van a hatarunkon: gyalogut (jarda), illetve patak. Akkor ha a keritesunk (elozo tulaj csinalta, fem oszlopok + drothalo, hatul a lejtes miatt beton labazat de alig a fold fole nyuloan) utcafronti reszehez nem nyulok, akkor oldalt-hatul en is azt csinalok amit akarok, vagy megsem a kozterulet miatt? (Kene a hatso kerites labazatan - nem tudom, engedelyeztettek-e anno - emelni egy kicsit, meg oldalt egy picit bekanyarodni vele).
46/1997. (XII.29.) KTM rendelet
Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység
9.§ (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek: a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve: aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót, ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.), ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét, ad) a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket, ae) antennát, zászlórudat, af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt), ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet, ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket, ai) a síremléket, urnasírt, aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat, ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést, al) a zárt állandó jellegű kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt; b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár; c) építményen: ca) portál (üzlethomlokzat), ab) 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény, cc) 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen: cd) 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla, ce) fényreklám, építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése; d) polgári lőtér létesítése; e) közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenően: ea) park, sportpálya, játszótér létesítése, eb) szobor elhelyezése, ec) bármilyen kerítés létesítése; f) a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan; g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása; h) építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése; i) védetté nyilvánított vagy a műemlékvédelmi törvényben meghatározott területvédelemmel érintett területen álló építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatra szerelt vezetékek létesítése; j) az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.
Mi is pontosan a kérdés? Akarsz egy télikertet építeni, falazott lábazattal és mondjuk acél tartószerkezetű üveg, vagy polikarbonát fedéssel? Milyen szempontból kellene meghatározni a lábazat magasságát?
Meg tudná valaki mondani, hogy télikerthez milyen magas lábazatot építhetek téglából? Azt hiszem ez pontosan szabályozva van, de a neten nem találtam meg sehol.
Előre bocsátom, hogy tényleg nagy a káosz e témában. Az ügyintézők nagy része nem ismeri a tutit. Most röviden összefoglalnám:
A 46/1997 KTM r szerint az ügyfelet az ingatlannyilvántartásban szereplő címén kell értesíteni. Ha ott cím nem szerepel, akkor az érintett ingatlanra kell címezni a levelet.
A kézbesítés szabályairól a 43/1953. MT r. rendelkezik. Ez kimondja, hogy ha az ügyfél a hivatalos levelet a második értesítés hagyása utáni 5. napig nem veszi át (függetlenül attól, hogy nem kereste vagy nem akarta átvenni), akkor a hivatalos levél átvettnek kell tekinteni! Tehát kötelező átvettnek tekinteni!
Ekkor az éphatnak a kiértesítést megtörténtnek kell tekinteni és el lehet úgy járni (fellebb időt számolni, intézkedni stb) mintha ténylegesen átvették volna.
Ha az ügyfél saját hibáján kívül nem tudja átvenni a küldeményt (a térti elhunyt vagy elköltözött jelzéssel jön vissza) akkor ezt a tényt a BM adatnyílvántatón keresztül kell ellenőrizni. Az onnan visszakapott adatok alapján kell tovább lépni. Ha tényleg elhunyt akkor az örökösöket kell meghatározni és mint jogutód értesíteni. Ha új címet adott a BM akkor ott kell kiértesíteni, ha az eredeti cím jött vissza és az első értesítés nem volt kétszeri, akkor újra ki kell oda postázni a "kérem a szabályos kézbesítést" megjegyzéssel. A BM által megadott lakcímen akkor is átvettnek kell tekinteni a levelet, ha a posta akármi más megjegyzéssel (elhalt, elköltözött)küldi vissza. Ílyenkor is szabályos kézbesítést kell kérni, ha ez nem történt volna meg.
Ha a levél kézbesítésére reális esély nincs (le nem folytatott hagyatéki, BM-nél adathiány miatt nem azonosítható személy stb) akkor ügygondnokot kell kijelölni és az ügygondnok gyakorolja az értesítendő jogait. Az ügygondnok az első sikertelen kiértesítés után már kijelölhető. (Nem szokták, mert pénzbe kerül és ezt az önkormnak kell kifizetni) Ez a jogilag helyes eljárás.
A gyakorlatot nem írom le, mert ez úgyis ügyintézőfüggő. Mi pl. a nem megtalálható ügyfél értesítésétől - ha az értesítendőnek érdeksérelme egyébként nem várható - el szoktunk tekinteni. Persze ennek is megvan a maga menete, de a lényeg, hogy az időt ne húzzuk.
Ha az ügyintéző rugalmas, akkor bepróbálkozhatsz azzal, hogy a terv csak egy jelenlegi állapotról készűlt fényképet, a tető állapotáról szóló felmérést és a munka rövid leírását tartalmazza. Így gyorsabban elkészülhet és lényegesen olcsóbb is. Ha pedig elfogadja, hogy a szomszédok lemondanak a fellebbezési jogukról, akkor akár 2-3 héten belül jogerős enged lehet. A jogszabály ad rá lehetőséget. A kérdés csak az, hogy mennyi az éphat munkája és mennyire segítőkész az ügyintéző?
Engedélyköteles minden olyan építési tevékenység, ami valamelyik tartószerkezetet megváltoztatja vagy azon tehermódosulást idéz elő. Tehát igen. Minden esetre tényleg beszélj az ügyintézővel, hátha eltekint tőle. Viszont ekkor jön az, hogy megbízol-e a szavában (mert leírni nem írhatja le) és hogy ő lesz-e még az ügyintéző, amikorra befejezitek? Ez már a te döntésed.
Engedélyköteles, ahogy a homlokzati nyílászárók cseréje is annak minősül, csak nem minden önkormányzat foglalkozik vele. Budapesten engedélyköteles. A legjobb, ha bemész az önkoriba és rákérdezel (akár konkrét cím megadása nélkül)
Lenne egy kérdésem. Olyan tetőfelújításhoz, ahol csak a tetőfedő anyagot cserélik le, kell építési engedély? Régi típusú cserép van a házon, ezt szeretnék leszedni, és vagy bramac-ot, vagy zsindelyt tenni a helyére, de az ácsszerkezet nem változik, ahhoz nem nyúlnak. Esetleg zsindelyfedés esetén annyi változik, hogy teilibe lécezik a tetőt. De még ez sem biztos, mert lehet, hogy cserép mellett döntenek. Építész barátom szerint ha szerkezeti változás nem történik, akkor nem engedélyköteles.
Sok önkormányzat a fellebbezési jogot úgy értelmezi, hogyha az egyik szomszéd nem tudja, vagy nem akarja átvenni a részére küldött tértivevényes levelet, akkor sohasem emelkedik jogerőre a határozat. Már keresgettem erre jogszabályt, de nem találtam a megoldást. Ha lesz egy kis időm írok a BM-nek, hátha tudnak segíteni a kérdésben.
Ha helyesen értelmezik az említett önkormányzatokon a jogszabályt, akkor ha valaki ki akar szúrni a szomszédjával, a helyett, hogy fellebbezne egy határozat ellen (amit azért meg is kellene indokolni) inkább nem veszi át a tértivevényes levelet és soha nem fog jogerőre emelkedni a határozat.
Több olyan esetről tudok, ahol fél évig, vagy még tovább elhúzta a jogerőre emelést az önkormányzat, mert nem volt elérhető a szomszéd.
De ha a kamara nem csak díjosztogatással, pénzszedéssel, lobbizással és művészieskedéssel foglalkozna (ezek is fontosak, a hangsúly a csak-on van) hanem a pórnép problémáival, elismerve, hogy a nem VIP-es tervező is ember akinek nem csak a díjfizetési kötelezettsége van, hanem elvárhatna valami segítséget is, akkor talán lehetne valamit kezdeni a problémával.
De kezdünk nagyon off-ok lenni, úgyhogy ezt a vonalat én befejezem.
Ezért van szükség a referencia megvizsgálására. Bár a referencia sem ad teljes biztosítékot, hogy a legjobbat fogja kapni a megrendelő, de legalább csökken az esélye, hogy átverik.
Látom az É1-kel kapcsolatban nem vagyok egyedül az ellenérzéseimmel. Egyébként tökéletesen egyetértek veled. Csak az a baj, hogy a megrendelők nem ismerik a helyzetet. A terveztetést és a kivitelezést a megrendelő oldaláról én egy bandzsi-dzsamping-hoz (fonetikus, de érthető) hasonlítanám, ahol még az is csak az ugrás végén derül ki, hogy rögzítették-e e a kötelet vagy sem?
Amit az építészekről írtál abban sajnos igazad van. A legtöbb, építész, aki eléggé tehetségesnek tartja magát le se sz-ja az építési jogot, "mert ő nem jogász, hanem művész és szabadon alkot" Sajnos ez a hozzáállás a kamara vezetői és elismert tagjai között is megvan. Személyes tapasztalatom, több E1-es építész munkáját ismerve és nekik dolgozva, hogy sok "művész" se az előírásokat, sem az épületszerkezeteket, sem a teherhordó szerkezetet nem ismeri. Ez önmagában még nem volna olyan nagy baj, ha lenne egy alkalmazottja, aki ért ezekhez a dolgokhoz, és a vezető tervező baklövéseit kijavítja mielőtt beadásra kerül a terv. Ez azonban ritkán adatik meg. Az a nehéz az építész szakmában, hogy amellett hogy tehetséges művésznek kell lenni, még a reál dolgokhoz is érteni kell, ez azonban nagyon kevés embernek adatott meg. Általában az építészeknek az egyik vénájuk erősebb, és vagy szép házakat adnak be 0 műszaki tartalommal, vagy korrekt terveket, gyengébb építészeti megfogalmazással (arról nem is beszélek, hogy van olyan is, aki 0 műszaki tartalommal ad be gyenge építészeti megfogalmazású tervet) Az a szerencsés eset, amikor két különböző beállítottságú építész tud összedolgozni, mert akkor van esély az igényes épület megtervezése mellett annak megfelelő műszaki tartalmú dokumentálására is.
(1) Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt adhat, ha a 18-19. §-okban és a 31. §-ban meghatározott feltételek fennállnak, vagy megteremthetők. (2) Fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. (3) Az építésügyi hatóság az építtetőt - kérelem hiányában - a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja, vagy az eljárást hivatalból az építtető költségére lefolytathatja. (4) A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetőleg az (1)-(2) bekezdés szerinti szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett - meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet. (5) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egyidőben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után a 44. § előírásai szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
49. § Az építésügyi bírság
(1) Ha a 48. § szerint a fennmaradási engedély megadható, ezzel egyidejűleg az építésügyi bírságot is ki kell szabni. Az építésügyi bírság alapjául a szabálytalanul létrehozott vagy megsemmisült építménynek, építményrésznek a külön jogszabályban meghatározott értéke szolgál. Az építésügyi bírság az építmény, építményrész készültségi fokának megfelelő érték legalább 20%-a, legfeljebb 100%-a. Az építésügyi bírságot az építésügyi hatóság a 48. § (4) bekezdés szerinti határozatában előírt határidőben kell megfizetni. (2) Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.
Tehát én a helyedben kiszedném a+1 ablakot, és az eresz szintjének változását műszakilag kell megindokolni. Ha ezt megteszed, szerintem 85% esélyed van a bírság elkerülésére. Ha van mellé egy jó ügyvéded, ez az esély még ennél is nagyobb.
Akinek jogi problémája van ajánlom a www.archiweb.hu oldal alján található jogszabálygyűjteményt.
Ebben tökéletesen igazad van! A közigazgatásban az elhivatott kisebbségen kívül (remélem magamat is ide tudhatom) azok dolgoznak, akik hozzáállásuk vagy szaktudásuk miatt a piaci életben életképtelenek lennének. Nagyon egyszerűen nem fizetik meg. Nem van jól, de ez van!:(
A másik fő probléma pedig az építészek, műszaki ellenőrök gyenge jogi képzettsége. Mert egy hozzáértést tanusító építész más partner az ügyintézőnek mint egy jogszabályokat böngészgető építtető. Sőt, a tervezők egy jó része ellenségnek tartja az előadokat, nuki kommunikációs készséggel. Egy tervező kifejtette nekem egyszer, amikor 6. kérésre hajlandó volt befáradni a hivatalba az igen gyenge kidolgozású és jelentős hiányokat (kémény megoldatlansága, használhatatlan lépcső, a metszet mást mutatott mint az alaprajz, helyi szabályzat figyelmen kívül hagyása stb) mutató terv kijavításának megbeszélésére, hogy Ő egy x díjas menő tervező és én a sz...ros kis ügyintéző mit képzelek, hogy felülbírálom a tervét. Valahol igaza van a maga szempontjából, bár tudomásom szerint nekem ez a feladatom. Szerencsére ez kirívó kivétel, de létező jelenség.
De amikor rendszeresen nekem kell a tervezőt eligazítanom a legális kiskapus lehetőségekről, hogy a tulaj egyébként jogos kérelmének törvényesen is helyt tudjak adni (engem köt a jog), akkor mit várhatunk egy rosszindulatu ügyintézővel szemben? Keresztben "lenyeli" a tudatlant! Persze sokszor én is vért izzadok egy-egy ügyintézővel szemben, amikor a "tuloldal" képviseletében járok el. És ki szív? Persze a tulaj. Én őket sajnálom ilyenkor. Pénz, idő, idegeskedés teljesen feleslegesen.
Egyszóval katasztrófa a mai építéshatósági ügymenet, úgy anblokk.
Bocs az általánosításért, természetesen vannak igen jó szakemberek is az önkormányzatokon, de sajnos személyes tapasztalatom alapján ők vannak kissebbségben. Ami a XXI, kerületi önkormányzatot illeti, volt egy esetem, amikor az előadó nem volt hajlandó elővenni az építési törvényt, és megérteni hogy miért jogtalan amit kér tőlem. Ezek után állásfoglalást kértem az építésügyi hivataltól, aki nekem adott igazat, és miután ezt az állásfoglalást adtam be a kívánt, jogtalan kiegészítés helyett, csak akkor adtak igazat nekem, pedig elég lett volna, ha a kérésemre elolvassák az általam idézett bekezdést. Sajnos az a tapasztalatom, hogy sok esetben (tisztelet a kivételnek!) az önkormányzatokon nem ismerik a jogszabályokat.
Az ügyintézőről az ismerősi, baráti, és családi körből is hasonlóan gondolkodnak, sőt . Ma próbálok beszélni az irodavezetővel, és viszek magammal egy építészt is. Meglátjuk, mi lesz.
Csak amíg így állnak az emberek a kérdéshez, addig nem is érdemelnek jobbat, mint ami van.
:-) Én épp fordítva gondolom. Amíg az ember azt látja, hogy egy gazdag vagy jó kapcsolatokkal rendelkező emberre valahogy nem pont úgy vonatkoznak az építési törvények mint másokra, addig nem lehet attól a polgártól elvárni, hogy úgy álljon a kérdéshez ahogy elvileg kellene neki. De ez már egy tágabb probléma azt hiszem -más területeket is érint-, ezért valóban ne menjünk bele.;-)
Egyébként az egyik hozzászóló problémája is ezt támasztja alá. Most nem hiszem, hogy az a 3 fokos tetőmódosulás a valóságban bárkit zavarna. Persze be lehet tartatni a törvényt keményen is ha egyszer eltér a tervtől, de akkor tartassák be ugyanezen keménységgel azoknál is, akiknek komplett házrészeik vagy szintjeik épülnek fel illegálisan, csak épp pénzük vagy jó kapcsolataik révén ebből -az egyébként másokat akár ténylegesen is zavaró, és sokkal súlyosabb építési szabálysértésekből- semmi problémájuk nem származik. Esetleg fizetnek 2-300ezer forint büntetést, hogy meg legyen a látszat és el van intézve.
A gyakorlatban én azt látom, hogy bizony van szelekció, van "kis vétség" "nagy vétség", és azt hiszem ezek szankicionálása éppen ezzel ellentétes ;-)
Én azt mondom, abból a pénzből, amit a büntetésre fizetsz, fizess inkább egy jó ügyvédet, aki talán kimossa a dolgot. A te eseted is olyan, hogy az ügyintézőről süt a rosszindulat. Ha a szomszédokat nem zavarod, és az eltérés csupán annyi amit leírtál, akkor ebbe belekötni, és főleg, többmilliós bírságot kiszabni tisztán az ügyintéző emberi rosszindulatára utal. Egy jó ügyvéd kell, az vélhetőleg talál joghézagot. Esetleg kicsit alakítotok a házon, ami még mindíg sokkal olcsóbb, mint kifizetni -irreálisan- x milliót büntetésre.
