"“Végeredményben nem fogalmaztam megfelelően, ez talán a húsvéti bódultságból adódott."
Na látod, csak beismerted, hogy hülyeséget írtál.
”De az általad írt mondat sem igaz egyértelműen. A 16 kHz helyett is valóban írhattam volna kevesebbet lényeg, hogy magasabb hangfrekvenciák szintje csökken, főként erre akartam célozni.”
Ne hülyéskedj már. Akinek bármi fogalma van az analóg, álló fejes hangrögzítésrõl, az nem ír le olyanokat, hogy 2,4 cm/s sebességen, krómszalagon, csak 16 kHz környékén kezdenek el jelentkezni a gondok. Örül a VHS, ha 6-7 kHz-t átvisz a -3 dB-es határon belül.
"De szerintem te is hülyén fogalmaztál, mindegy, alapjában véve nincs nekem időm ilyen részletekbe belemenni, mert azt a csúnyán idézőjelbe tett "szakmai hozzáértésemet" :))) némi pénzcsinálásra kell most használnom, bár most már nagyon csodálkozom, hogy egyáltalán képes vagyok ilyen jól megélni ennyi "szaktudásból"... :))"
Gratulálok, gondolom a munkaadód/megrendelõid balekok, akik egy ennyire szakmai analfabéta f@szt képesek alkalmazni.
Audio Frequency Modulation, a system for recording sound waves in HiFi quality (>16kHz); standard for Video8/Hi8 format.
http://www.camcorder-kauf.de/info.html
AFM-Tonaufzeichnung
Frequenzmoduliertes Tonaufzeichnungsverfahren beim Video8/Hi8 System. Ton- und Bildaufzeichnung erfolgen über rotierende Videoköpfe. Mono- und Stereo-Ton in HiFi-Qualität.
"...es meglatod, hogy a Video8 bizony PCM-et hasznal."
Látom... :)))
A Video8 rendszer négyféle hangrögzítést tesz lehetővé:
- analóg, álló fejes kétsávos
- mono, FM
- digitális sztereó
- többsávos digitális sztereó.
A régebbiek, amilyet még én is javítottam valamikor, sima analóg Video8 kamerák voltak. Akkoriban talán még tojáshéjjal a fenekeden szaladgálhattál, azért nem láttál még olyat. Végeredményben nem fogalmaztam megfelelően, ez talán a húsvéti bódultságból adódott. De az általad írt mondat sem igaz egyértelműen. A 16 kHz helyett is valóban írhattam volna kevesebbet lényeg, hogy magasabb hangfrekvenciák szintje csökken, főként erre akartam célozni.
De szerintem te is hülyén fogalmaztál, mindegy, alapjában véve nincs nekem időm ilyen részletekbe belemenni, mert azt a csúnyán idézőjelbe tett "szakmai hozzáértésemet" :))) némi pénzcsinálásra kell most használnom, bár most már nagyon csodálkozom, hogy egyáltalán képes vagyok ilyen jól megélni ennyi "szaktudásból"... :)))
Meg valami: a Videotechnika 2. szamanak (1987; akkor meg ugyebar nem volt D8) 14. oldalatol mutatjak be a Video 8 rendszert. A 18. es 19. oldalon beszelnek reszletesen a PCM-rol.
Na diohejban ennyit Kernel hihetetlen szakmai "hozzaerteserol".
Egyebkent egy VHS Hi-Fi analog rendszer soha nem lesz olyan jo, mint egy CD. Probaljatok meg kis jelszintu hangforrasrol felvetelt kesziteni (peldaul -20 - -30 dB-es jelforrasurol, amit ellenorizhettek felvetel kozben a videon, ha van kivezerlesjelzoje). Visszajatszasnal baromi zajos lesz, kb. olyan, mint normal audio track-rol visszajatszva. Azaz: a Hi-Fi hangatvitelnel sem jobb az SNR 70-75 dB-nel (vo. CD es 96 dB).
A jol ismert fejatkapcsolasi kattogasrol, ami nagyon sok, foleg regebbi VHS Hi-Fi magnon hallhato, nem is beszelek...
Egyebkent, azimuth-hiba ugyben: ha barmi fogalmad lenne a videotechnikarol, akkor tudnad, hogy a kommersz magnokban a VCR LP megjelenese ota van (lehetoseg) azimut-hiba(ra). Hogy ezt a kulonbozo szabvanyok hogy kezelik (esetleg hogy hasznaljak ki a javukra, lasd pl. a Video 2000-ret), az a szabvanytol fugg. A Video 2000 peldaul pont az egymast atfedo savok azimuthibaja alapjan autotrackingeli be magat. Video 8 detto. VHS: semmi ilyen nincs a szabvanyban - minden VHS magnon lehetseges a kezi tracking (amit nem csinalhatsz meg mondjuk Video 2000-res gepeken).
Errol beszeltem, okostojas. Ennek a vilagon semmi koze a hangatvitelhez.
"Az állófejes (hang) megoldásnál a viszonylag kis szalagsebesség miatt némileg behatárolt a magasfrekvenciás átvitel minősége, 16 kHz felett már gond van, ez a légrés minimális méretének fizikai korlátaiból adódik."
Megint egy "szakerto" megallapitas. 16 kHz-et, 0 dB-re kivezerelve (!) meg normal CC-n (a Te kedvedert, mert meg gondolom ezt se tudod: Compact Cassette) meg metalkazettan se viszed at a -3 dB-es tureshataron belul. Orulsz, ha 10 kHz-ig elmesz -3 dB-en belul.
Es ez 1, metalkazetta (a VHS-nel hasznalt krom rosszabb) 2, 4, 76 cm-es szalagsebesseg... Hol van ettol a VHS...
Szoval, kernel, van meg mit tanulnod. Szanalmasan ostoba vagy, tenyleg sajnallak.
"de az esetenként akár 20, max. 30dB-s SNR úgyis agyonvágja az egészet."
Bocsi, de ki kell javitanalak. 20 dB-es SNR meg LP modban sem jellemzo (esetleg EP-ben, azaz harmadolt sebessegnel, de az is csak veszett rosszul megcsinalt magnoknal). A 20 dB-es SNR mar az AM adasok (teoretikusan) 26 dB-es maximalis elerheto jel-zaj viszonyanal is rosszabb. (Igazan a frekiatvitellel van gond, es nem annyira a zajjal)
Kromszalagon (nem vasoxidon), azaz 70 (es nem 120) mikros korrekcional, emlekezetem szerint 0.8 mm koruli hangsav-szelessegnelnal, a mai technologiaval siman hozhato SP-ben (2.2 cm/s) a 40-41 dB, LP-ben 37-38 dB (azaz ketszeres zaj).
"Arról nem beszélve, hogy PCM (Pulse Code Modulation) a Digital8 szabványnál van, nem pedig Video8-nál, tehát olybá tűnik, okostojásunk némileg félrebeszél... "
Szanalamasan hulye vagy. Vegyel elo _barmilyen_ Videotechnikat vay nezz korul a neten (peldaul itt vagy meginkabb ezt) es meglatod, hogy a Video8 bizony PCM-et hasznal.
PCM für Video-8:
Aufzeichnungsspur vor dem Videosignal
Umschlingungswinkel 221°, davon 26° 18' für PCM
Abtastfrequenz pro Kanal (Stereo) 2 * fH
Abtastung alternierend zw. L. u. R., Start mit L.
Codierung: 10-bit-Code, Umsetzung auf nicht-linearen 8-bit-Code vor der Aufzeichnung
CRC-Code-Block a. 104 bit + 3 bit Sync-Wort
Übertragungsrate 5,75 Mbit/s (f. 50 Hz/625 Z.)
Szoval, Kernel, mindig is huye voltal, es az is maradsz.
PS valoban hibaztam, de nem abban, hogy a Video 8 hangja PCM, hanem abban, hogy eltevesztettem a felbontast, ami 8/10 bit, a fentiek alapjan.
Van nekem egy kb 7 éves Panasonic NV-SD400 videóm. Már régebben írtam ide a topicba, hogy időnként F03 hibával leáll, azóta elég rendszeressé vált a dolog, most már lassan használhatatlan a megbízhatatlansága miatt :-(((
Szóval a történet: ideje nagyrészében 300-as kazettára LP-ben (hogy akkor is ráférjen, ha több napig nem jutok haza) napi TV műsorok voltak rögzítve, visszanézve, ez mondjuk napi 1-3 óra használat, plusz 1-2 hetenként egy jobb film SP-ben hosszabb távra felvéve.
Hosszú ideig nem is volt probléma vele, kb 2 éve jelentkezett elöször, mikor egy nyaralásról visszérkezve elöször láttam a titokzatos F03 hibát. Nem reagált semmire, kihúztam a konnektorból, majd vissza, némi szöszmötölés után helyreállt. Gondoltam valami áramszünet vagy ilyesmitől kergült meg...
jó pár hónapig működött rendesen, majd megint F03...
Aztán már csak 1-2 hónap, majd csak pár hét, aztán már minden második nap... ekkor kikisérleteztem, hogyha felhagyok az LP-vel, és csak SP-t használok, akkor nem jelentkezik... pár hónap nyugalom, majd megint kezdte...
Újabb kisérletezés eredménye, hogyha 300-as kazetta helyett csak 240-180-as van használva, akkor működik...
(mindeközben kérdeztem itt a topicban, hol van megbízható Panasonic szervíz, de nem kaptam választ)
Aztán már így is előjött a jelenség, a jelenlegi állapot az, hogy ha 2-3 használat után oda-vissza végigpörgetem a kazettát, akkor általában működik.
Akkor jelentkezik az F03, ha állóhelyzetből felvétel vagy lejátszás van indítva, ill. gyorskeresésből lejátszás, tipikusan pl reklámblokk áttekerésénél: gyorsan előre, hopp vége a reklámnak, kicsit vissza, lejátszás, puff F03...
Az én teljesen laikus tippem valami szalag feszítési probléma.
Azt többször ellenőriztem, hogy a szalagon semmiféle rongálodást, gyűrést vagy csipkézést nem csinál.
Az F03 bekövetkezte után közvetlenül a power gomb megnyomásával, késöbb már csak áramtalanítással és visszakapcsolással, elkezd "helyreállni" kb 1 percig szöszmötöl, nagyon-nagyon lassan visszateker pár percet, majd után minden OK (egy darabig)
Most éppen van nálam egy digitális fényképező, gondoltam lefotózom a belsejét, hátha az itt topikoló szakértők gyakorlott szeme felfedez valami hibát... szerencsére fedél nélkül is hajlandó működni (korábban volt említve, hogy sok videó ilyenkor meghülyül az optoérzékelők miatt), így életemben elöször láttam videót belülről müködés közben :-)
A képek sorban: elöször csak körbefotóztam üresen a mechanikát, aztán behelyeztem egy kazettát. Némi ide-oda tekergetés, STOP,PLAY,stb után sikerült egy F03-at előidézni, ebben az állapotban is néhány kép. Ezután megfigyeltem a helyreállást: a fej nem pörög fel, csiga tempóban tekeri visszafelé a szalagot, az tekeri magával a fejet is visszafelé... pár percnyi visszatekerés után megfeszíti a szalagot, a fej felpörög, működéskész.
Utána megint probálkoztam előidézni a hibát, naná, hogy nem sikerült :-) Végül szimuláltam az elmentünknyaralni működést: beprogramoztam egy csomó 1 perces felvételt LP-ben, 2 perces szünetekkel. A 3. kezdetén F03...
Ezt az állapotot megint körbefotóztam, majd a helyreállás után megint.
itt vannak a képek, remélem észrevesztek valamit...
(jó nagy képek, ha kell lekonvertálom kisebbre)
Kérdéseim: mi lehet a hiba? :-) Mibe kerülhet a javítás?
Hol találok (Budapesten) megbízható szervízt, vagy szerelőt? Netán valamelyikötök vállalja?
Elég sokszor szóba került itt, hogy minél újabb egy szerkezet, annál szarabbul van megcsinálva :-) Ez a NV-SD400 még rendesen meg van csinálva? Érdemes megjavítattni, vagy gyűjtsek inkább egy újra, amitől ne is reméljem, hogy kihúz 7 évet?
Aiwa: úgy rémlik, a HFM-ban meg is hajtották rendesen, h a sokezredik fejpörgetés után is vissza talál-e még oda ahova këll, és nem volt gond... a váltás meg tényleg vmi 2-3 tized mp alatt történt
Kedves figyelmetlen kollégám kedvéért kénytelen vagyok magamtól idézni:(
Komolyan mondom, a lustaság és a spórolás hozta ezt a 4 pár szalagvezetôbe ragasztott fej megoldást,...
Na ennyit a forró kásáról.
Azok a régi Walkmanek voltak az elsôk, amik tudták az Auto Reverse funkciót! És 86-ban jelent meg a Sonynál a Mega Bass, ami azóta szinte minden audiókészülékben benne van. Nade az a minôség, ahogy az tudott szólni! Azóta sem igen sikerült olyan hangminôséget gyártaniuk. A WM-501-es Walkman 20-17.000 Hz-ig vitt, és ezt AKKOR még el is lehetett hinni.
A megpördülôs fej nem valami ritkaság ám! Szintén kb 85-86 táján az AIWA fejlesztette ki, és az R450 deckjében rettentô nagy sikert aratott. A mechanizmus tökéletes volt, külön reel motorral, külön capstan motorral. A fej olyan gyorsan és csendesen pördült meg, hogy az ehhez kifejlesztett opto-elektronikus szenzorral vezérelve a kazettán felvétel közben egy hangjegy maradt csak ki. Figyelte a szalagot és mielôtt a befutó elérte volna a fejet, azonnal váltott.
A fej stabil és pontos volt, jól állítható. Ez volt a Quick Reverse. Ha ezt beletették volna egy fluoreszcens kijelzôs modellbe, mint a 770-es, a világ leg királyabb deckjét építhették VOLNA meg.
Na hát azóta minden cég ilyen mechanikákat vesz a vacak tornyaiba, azzal a különbséggel, hogy tetü lassúak, és úgy csattognak, hogy este nem lehet megmaradni egy szobában egy ilyen szörnyeteggel. Ezen kívül olyan lassan csévélnek hogy egy 60-as kazit kb 6 perc alatt sikerül. Ja és ablak nincs, sempedig számláló. Értelmes megoldások a Sonytól. Dehát légy kreatív, illetve TEREMTS, vágjál ablakot a kazettaajtóra, meg építs bele háttérvilágítást.
Hát ez van, ez 2003.
Nekem még van Aiwa F770, és van R450-es deckem is! :)
Végre egy ember, aki nem hiszi el, ami a prospektusokba van írva, és van szeme, és füle hogy észrevegye, mekkora sitt ez a DVD.
Amíg egy film+hang nem lesz legalább 60-100Giga, addig szart sem ér az egész. Ha neadjistem bejön a blúréj, akkor talán két lemezre ráfér majd a cucc rendesen. Persze az is úgy lesz, hogy egyiken a film ezer hanggal, másikon meg a sok faszság.
Azért ezt a magnófej dolgot nem eszik olyan forrón. Az az egybeöntős állíthatataln nem azért van , mert olyan fasza, hanem mert kibaszott olcsó. Pláne azt figyelembe véve, hogy kevesebb alkatrész kell (így kevesebbet kell raktározni, előkészíteni, stb) illetve kevesebb munkafázissal jár az előállítás.
Az igazán profi cuccokban ilyenről szó sem eshet. Eleve egy olyan fej, amin 4 légrés, tekercs van nem tud olyan jó lenni. A fordulófej álltalános megoldás, mert így könnyebb egy jó fejet beletenni. Valamint a népies nevén törlőfejnek is a kombinált fej elé kell kerülni. Namost ezt nehéz megcsinálni, hogy minkét oldalon legyen, plusz 4 sávos legyen a fej. Ezért ez a kettő középre van építve, és együtt forog. Az, hogy ezek az egybeöntött fejek működnek, komoly árat kell fizetni. Viszonylag nagy rajtuk a légrés, melynek következtében kevésbé érzékenyek a beállítási pontatlanságra (hiszen nincs is nekik olyan lehetőségük), ámde az átvitelük (nyilván főként a magastartományban) jelentősen romlik. A rendes magnókban mivel iszonyú pici a légrés, rendkívül érzékenyek a tized fokokra is. Nem is hagyományos menetemelkedésű csavarral lehet ezért állítani, hanem annál jóvall sűrűbbel.
Aki nem hisz a fordulófejben, mint pl Naka Mihály, ott láthattunk egy érdekes megoldást, hogy a kazettát fordítják meg. Egy haveromnak van ilyen magnója, és fenomenális élmény, ahogy kiugrik a kazetta a magnóból megpördül 180 fokot, majd visszaugrik a helyére, mindezt kevesebb, mint egy sec. alatt. Nála láttam gyári számos ÖNTVÉNYHÁZAS TDK Master Metal kazettát (vagy 20 deka), szintén sorszámos, fémdobozos, KERÁMIAházas Sony kazettát, kb 40 kg súlyú, külső dupla toroidos, dupla tápos, beépített DAC-os, AIWA magnó decket, meg egy-két hasonló olyan dolgot, hogy aszittem lehidalok. Szóval annak idején, még tudtak ilyesmit is csinálni. De jó is jött volna ez vagy 15 évvel ezelőtt... Nekem akkoriban az arany Maxell volt a netovább...
Emlékszem ezekre a walkmenekre, elég borsos áruk tudott lenni, nem gondoltam volna, hogy ilyen fejbeállása volt. Mostmár ugye a "kétirányú fej" a divat, és csak ezt ismertem már meg, de ezek még nem ragasztottak. Ami igazán durva volt, nem tudom, ki gyártotta, musiccenter (egybeépített műanyag torony) kazettás egységében a fej egy dobon volt, és FORGATTA 180 fokban a tengelye körül, aszittem lehidalok, amikor megláttam. Szépe elhúzta a fejet, és megfordította, majd vissza. Nem tudom, mi volt ebben a pláne, de jó sokat kapott érte valaki. :)
Videón BIAS poti? Na ilyet még nem láttam. Ilyen manapság sem lenne rossz, én igény tartanék mindmáig a csak nagyon drága videókban használatos assembly funkció kapcsolhatóságára is, és persze a hifi hang/kép kapcsolahtóságára felvétel közben. Sajna ezt csak millióért vállalják a videók, így nagyon nehezen tudom elérni, hogy egy filmarchív VHS kazettán két felvétel között ne legyen szinkronugrás. Pedig semmibe sem telne a videó gyártójának, hogy ha van már szinkronjel, akkor folytassa azt, és ne "tépje szét". Erre jó az insert, de az csak szinkronalapra tud dolgozni. (illetve a kedves JVC-m, ami van, az érdekes módon képes szinkron nélkül is tovább csinálni a felvételt, és a fejdob adataira szinkronizál (csak ugye ha átviszem másik videóba, akkor van nagy baj), meg ugye a számláló áll.
Ami igen durva, ha már a szinkront szóba hoztam, a DVHS magnó, ami tud SVHS-t is, (végülis annak továbbfejlesztése), SVHS felvételt pause-ból indítva (azaz szinkronizálva) az állatja nem képes úgy beállítani a szalagot, hogy az jól álljon (elcsúszik), és a felvétel első nényán mp-ében a színek eltűnnek, mert rossz helyen volt a szalag. Na ennyi egy félmilliós videóról, ami jelest kap szalagrongálásból. Azóta letiltottam az SVHS-t, eszembe se jusson ilyen felvételt csinálni vele, a 10 éves 6900-as JVC 1000x jobban működik.
A műsoros kaziknál én is tapasztaltam a normál hangsáv használhatatlanságát, hát igen. Magyarországon a videosoxorosítók meglehetősen béna, olcsó, silány videókkal vannak felszerelve, így nem csoda, hogy ez van. És ez még a jobbik, mert találkoztam olyannal is, hogy nem volt hifisáv a szalagon, és a borítón ott fityegett a Hifi-stereo felirat. Kiderült, hogy csupa 4 fejes magnó van a másolóban. Gratula.
Az agyontömörítés, hát igen. A DVD vetekszik a VHS-sel, az MP3 128-as minősége meg a 10 éves kopott FE-s audiokazettákkal. És a durv aaz, hogy a studiotechnikában dolgozó bugyuta embereknek sikeresen bemesélik, hogy a DVD a legjobb, a 128k-s CBR MP3 pedig nem rosszabb, mint a 44.1kHz 16bit PCM. Hát elég botfüle lehet, ha nem hallja a különbséget. Véleményem szerint 320kbps MP3-nál kezdődik az, hogy tényleg nagyon de nagyon akarni kell különbséget hallani a CD és az MP3 között. És akkor még a CD minőségéről szó sem esett. Legalább van némi jó kezdeményezés, hogy DVD-n audioCD-t adnak ki 192kHz-es mintavételezéssel rögzítve, ami azért már tökéletesnek mondható, de nem tudom, hogy el fog-e valaha terjedni.
Hú, ne is mondd, ahány órát én már azimutbeállítással töltöttem...
Egy idôben a Sony volt ennek a világbajnoka, 86-körül mikor a kazitok méretű Walkmaneket kitalálta. Akkoriban volt 3.90 egy magyar ceruzaelem, aminek stílusosan AKKU volt a neve:). Sajnos akkor még nem volt ez a ragasztásos fix fejes módszer, hanem FWD és REW irányban is minden esetben különbözô iszonyatosan bonyolult és bizonytalan, minden fizikai hatásra érzékeny mechanizmusokkal átállította a fejet a mechanika. Na ez volt aztán a csúcs megoldás, kb minden második kazihoz hozzá kellett állítani a fejet, ha nem volt csavarhúzó kéznél (agyrém!) akkor meg azt kellett kikisérletezni, hogy melyik irányban, és a magnó milyen állásánál -függôleges, fekvô- szól tisztábban a kazi. Aztán olyan is volt hogy mondjuk egy ujjal kell nyomni a fedelét és akkor pont kafa...
Komolyan mondom, a lustaság és a spórolás hozta ezt a 4 pár szalagvezetôbe ragasztott fej megoldást, és azóta minden ilyen hiba örökre megoldódott. Föltalálhatták volna 15 éve, és akkor pár ôsz hajszálat megspórolhattam volna.
Kár, hogy a videóknál nem sikerült ezt megoldani, mivel ugye csak egy görgôjük van és semmiféle erô nem tudja visszatartani a szalagot ha el akar mászni, inkább cafatokká csipkézi magát.
Amúgy ha meghallgatod hogy milyen hangot vett fel egy ma 10 éves videó, amiben még volt BIAS poti is, hát nehéz megkülönböztetni a HIFI hagtól. Egyébként a Sony SLV 1000 videómnak is vannak olyan pillanatai bizonyos szalagoknál, mikor a hifi hangsáv tök halk és béna lesz, olyannyira, hogy a NORMAL hangsáv jobban szól, persze a szalagzajt is jól kiemeli.
Na ez a Panasonickal már nem fordul elô, nagynéha egyforma hangos a két hang, de a normal mindig sokkal tompább. Abban már semmit nem is lehet állítani.
A műsoros videókaziknál elôfordul, hogy kétszer hangosabban szól a Hifi hangsáv! Olyankor elképzelem azt a szerencsétlen embert aki 50ezerért vett egy új 4 fejes Panasonicot, és szomorkodik, hogy hát a régi kétfejes Philipsen mennyivel jobban szólt:(
Szívás.
Most meg, hogy elkezd terjedni a szilárd memória, a DVD, meg a mini winchesteres rögzítési mód, gyorsan szarrátömörítik a zenéket. Agyrém ez a világ, és egyértelműen az igénytelen habzsolás irányába torzítja az emberek igényeit.
Na igen, itt lett világos, mi a jelenség háttere (köszönöm a leírást), magyarul egyszerűen ezt hívom fejbeállításnak, annak minden paraméterével. Annak idején ütöttek rendesen, hogy miért fülre meg szemre hangolok ilyet (képnél a TBC-n a hangolást szemre csináltam :), mikor van műszer, de mindig egyezett a véleményem a műszerrel (utólag ellenőrizve), így azóta is fülre állítok hangfejet. Természetesen 4-5 forrású szalaghoz. (nem kell más hozzá, csak egy megbízható füles, aminek ma már sajnos elég tisztességes ára van)
Az én walkmanom szerencsére még kézzel állítható, általában, ha nem tetszik adolog, bivalyerős rugót teszek a csavar alá, aztán ha sikerült beállítani, akkor valamilyen ragaszóval rögzítem, és kész. (szükség esetén oldható ragasztóval)
A videók gyári katasztrófális fejbeállításaival egyetértek, bár szerintem ez az arány egyre rosszabb. (Ugyan ez más téme, de a Hifihang megtalálásáról már nem is beszélve, az lassan lehetetlen lesz a sok gagyi videón, mindegyik a képre hangol, pedig nem is olyan messze ott a hang is)
Ugyna nem te írtad, de a 16kHz-es normálhang-átvitel szerinte nagyon erős túlzás. A fele talán igaz, de az is csak nagy jóindulattal. Inkább 5kHz-ig visz át "élvezhetően", felette már nyagyon lenyomja, de az esetenként akár 20, max. 30dB-s SNR úgyis agyonvágja az egészet.
(a 16kHz már csak azért is bő túlzás, mert ennyit visz át a NICAM, és azért az enyhén szólva jobban szól, és az SNR-je is elég jó (mértem már 60dB-t is, de sajnos nem ritka a 40-50dB), bár sokkal jobb is lehetne, csak hát Magyarországon vagyunk, a hiba a TVtársaságban keresendő, vagy esetleg a szinkronstúdió igénytelensége...)
Ezek szerint a hibajelenséget ismertem, csak a nevét nem :) mert így más vili, hogy mit neveztek ennek, de hát amit látszik, ez a fejdobon nem igazán fordul elő, mert az látványosan szétszedné az egész kép és hangminőséget is.
A PCM hang fura volt, nem értettem, miért jó az neki.
A normál hangot semmire nem használom, mivel a szalagsebesség miatt dinamikája, SNR-je egyszerűen szólva is pocsék. És akkor még az LP-ről nem is beszéltünk, ugye :), az már egyenesen vetekszik az analóg telefonvonal átviteli karakterisztikájával, egy kis alapzajjal megspékelve.
A hangminőséggel (hifi) kötözködöm, mert a CD minőség számomra egy elviselhetetlen valami, a CD-t messze lekörözi egy jól működő HiFi videomagnó felvétele még LP-ben is. (itt most a saját felvétel visszajátszására gondolok). Ismerek egy csomó embert, aki csak ezért vett videót, hogy zenét tároljon rajta. (mellesleg jóval olcsóbb a hagyományos kazettás cumónál mind a gép, mind a kazetta)
A JVC-nek színes, de csak azoknak a típusoknak amelyek rendelkeznek a Digipure-al. Valószinüleg a 2Mb-s memória miatt, mert a normál készülékeknél ugyanúgy fekete-fehér.
Egy kicsit még kiegészítem:
Azimut probléma nem létezik a VIDEO8, Hi8, D8, Mini DV, DV, D-VHS formátumoknál. Tehát CSAK a VHS megnóknál van jelen, azokból is a 2 és 4 fejesenél fontos, mert a 6 fejes HIFI magnókban bár van ilyen fej, de a HIFI hangsávnál nencs jelentôsége. Ez persze nem jelenti, hogy nem kellene jól beállítani!
Jelentem, a SONY SLV SE 1000 is színes LP képléptetés módban is!
Mi is az azimuthiba?
Minden analóg, szalagos magnónak a feje egy elektromágnes ami a mágnesszalagra jeleket ír, majd lejátszásnál ugyanezekez visszaolvassa. A felvevô fejnek a jeleket pontosan egy meghatározott állásban kell a szalagra felvinnie, mikoris a fej rése pontosan 90 fokban áll a szalag széléhez képest. Ekkor tökéletes a felvétel. Ha a lejátszómagnó fejének ezen beállítása bármilyen okból (fizikailag hibás beállítás, vagy szalagvezetési pontatlanság) eltér ettôl a 90 foktól akár csak egy tized fokkal is, akkor a magas hangok tisztasága csorbát szenved. Minél nagyobb az eltérés, annál tompább, kásásabb, élvezhetetlenebb a hangzás. Amennyiben egy felvevô magnó azimuthibás, akkor minden felvétel amit készít, értelemszerűen csak saját magán lejátszva fog tisztán szólni, minden más, jól beállított magnón tompa lesz.
Az azimutot minden kazettás és orsós magnón egy sima műszerészcsavarhúzóval lehet állítani, egy kis csavar van a fej egyik oldalán, amivel oldalirányban billenthetô maga a fej. Ezeket a csavarokat minden magnón hozzáférhetôvé teszik, ezért egy kis nyílás van a burkolaton, ahol PLAY állásnál benyúlva pont elérhetô a csavar. A csavart gyárilag festékkel plombálják.
A mai magnókban (kivéve videók) gyakorta már nem lehet állítani az azimutot, mert a fejet egy műanyagból készült szalagvezetô keretbe, precíziósan beszabályozva beleragasztják. Ilyeneket találunk (hála a magasságosnak) az oda-visszajátszó Walkman-ekben, és egyre gyakrabban a rádiósmagnókban. Ez a megoldás korrekt, jó, és tartósan, a vezetôkeret drasztikus kopásáig tökéletes azimutbeállítást garantál.
Sajnos manapság egyre gyakoribb, hogy a gyári műsoros hangkazetták rossz azimutbeállítással készülnek. Ezzel és a szalag katasztrofális minôségével kívánják a vevôket rákényszeríteni a CD-vásárlásra.
Videómagnóknál az azimutbeállításnak csak akkor van jelentôsége, ha a magnó nem 6 fejes HIFI stereo. A Hifi hang ugyanis a fejdobon pörgô, óriási relatív szalagsebességű hangfejeken át jön, ezért hifi. Ha a magnót NORMAL hangsávon hallgatjuk, vagy régi, nem stereo felvételt nézünk, akkor a hang az álló hagfejrôl szól. Ez a videóba benézve a fejdobtól jobbra található fekete-króm fejegység. A króm oszlop lábánál lévô fekete kis téglalapnál van maga a hangfej. A videókban ez a torony minden irányban dönthetô, szerepe nagyon fontos a szalagvezetésben, a tracking-beállításban, és természetesen az azimutbeállításban. Ez a három összefügg, és bármelyiket állítjuk, az azimutot mindig ellenôrizni kell.
Mikor mono hangfelvételű kazettát teszünk a videóba, gyakorta hallható, hogy a magashangok indítás után 4-5 másodperc alatt kitisztulnak, vagy épp eltompulnak, a REW üzemmód után playre állítva pedig az esetek 95százalékában megfigyelhetô ez a jelenség. Ennek az az oka, hogy az ellenkezô irányú műveletnél (REW) a szalag a nyomógörgô alatt lassanként félrecsúszik, kb 0.5mm-nyit, ettôl pedig a normal hangfej elôtt is elmozdul a szalag, és máris oda az azimutbeállítás. A normál lejátszási irányban a szalag SP-ben kb 3-4, LP-ben 6-8 másodperc alatt ujra visszakúszik a megfelelô sávjába.
Videómagnó esetében az azimutot akár fülre is be lehet állítani, kivált egy HIFI koncertfelvétel NORMAL hangsávját hallgatva. A fejet kézzel is meg lehet mozgatni jobbra-balra óvatosan a csavar elállítása nélkül, és azonnal hallható, hogy javul-e a magashang átvitel valamelyik irányban, vagypedig romlik. Ha azt halljuk hogy egyik irányban javul, akkor az azimut beállítás nem tökéletes. Vigyázzunk azonban, mert a videókazetták is igen gyakran eleve rossz fejbeállítású másolón készülnek, tehát 10-bôl legalább 2-nek ROSSZ az azimut és TRACKING beállítása.
A beállításhoz műszer nem árt, mert sajnos a TRACKING alapbeállítása is megváltozik a fej billentésével, miáltal PAUSE állásban zavarcsík jelenhet meg a kép alsó vagy felsô szélén. Amúgy ha ilyen zavarcsík MAJDNEM minden kazettánál jelentkezik, biztosak lehetünk benne, hogy a videónk TRACKING beállítása rossz. De ez már egy másik történet.
Joggal kérdezhetjük: mikor tűnik el már a francba minden istenverte szalagos rögzítési mód???
Magát a szót egy angol szótárban is megtalálhatod, már az orsós és kazettás audio-magnóknál ismert fogalom, a fej légrésének dőlésszögével kapcsolatos.
Azimuth-hiba: dőlésszög-hiba.
Amennyiben a hanginformáció is a forgófej által rögzítődik, elmarad az fix audiofej és annak esetleges dőlésszöghibája, bár az normális esetben úgyis be van állítva, úgyhogy nem ez a lényeg. Inkább azt gondolhatta a hozzászóló, hogy bedob egy érdekes szót (azimuth), ezáltal majd baromi okosnak fog tűnni... :) Ráadásul a képminőség kapcsán emlegeti az azimuth-hibát, ő tudja miért... :)
Az állófejes (hang) megoldásnál a viszonylag kis szalagsebesség miatt némileg behatárolt a magasfrekvenciás átvitel minősége, 16 kHz felett már gond van, ez a légrés minimális méretének fizikai korlátaiból adódik.
Viszont a forgófejek — szintén fizikai adottságaikból fakadóan — a kisfrekvenciákat nem képesek jól rögzíteni, ezért a hangjelekkel modulálni kell egy nagyobb frekvenciát (Video8/HI8 esetén frekvenciában, vagyis FM), amit rögzít a fej, majd ezt a lejátszás során nyilván demodulálni kell.
Gondolom, ezt nevezte "gyorsításnak" a fantáziadús nevű (hphphphp) hozzászóló, ami mint szakkifejezés eléggé nevetséges. Lényeg, hogy laikus ne értse meg... :). Arról nem beszélve, hogy PCM (Pulse Code Modulation) a Digital8 szabványnál van, nem pedig Video8-nál, tehát olybá tűnik, okostojásunk némileg félrebeszél...
Akár FM, akár PCM, nyilván nincs azimuth-hiba, mert a frekvencia-, illetve impulzus kódmodulációra nincs hatással a fej dőlésszöge. Pl. egy hangfejnél a dőlésszöghiba a magasabb hangok szintjének csökkenését eredményezi, de frekvenciát természetesen nem képes változtatni.
Egyébként a moduláció-demoduláció, mint oda-vissza alakítás, nyilván torzulásokkal jár, mint minden transzformáció, de ennek ellenére jó hangminőség érhető el (CD minőség).
Tény, hogy hozzászólásom megalkotásában (némi Bikavér mellet) az is motivált, hogy a fantáziadús nevű (hphphphp) hozzászóló, egy másik topikban eléggé lesajnálóan nyilatkozott a személyes értelmi képességeimről...
Szerintem ne ítélj elsőre kisöcsi, mert aztán esetleg félrészegen is különbeket tudok írni, mint Te józanul... hehe... :)))
Aztán legközelebb ne keverd össze a Video8-at a D8-cal, az FM-et a PCM-mel! :))) Nem ugyanaz...
Hát nem tudom, de az én "legdrágább" már ami a filipsznek van VR1600-asa SVHS. Az még harmadolt (EP) üzemmódban is színesben lassít, kockáz keres, csinál bármit. De szerintem sima VHS üzemmódban is, de erre most nem iszok hipót.
Maj mingyá kiprószálom...
"A 255 sornál szerintem valamivel jobb, talán köszönhető annak, hogy minden a fejdobon van, szalagirányú rögzítés nincs rajta, a hang és a törlőfej is a fejdobon van. Ez ott alapszabvány, vagy csak a kamerákat csinálják így?"
A Video8 12 bites PCM sztereo digi hangot hasznal (asszem effektive csak 10 bites) a keppel azonos csikon, azaz ez is gyorsitva kerul fel (egyetlen vagy ketto hossziranyu savra nem is nagyon kerulhetne - hadd utaljak a Philips DCD-re, ami allo fejet hasznalt, es 8+1 parhuzamos digi savon dolgozott a 3,81 mm-es magnoszalagon). A lenyeg viszont az, hogy a PCM hangsav lenyegesen tobb helyet elvisz, mint ha hossziranyu lenne a rogzites. Ennek ellenere a fej relativ sebessege itt is 5 m/s korul van, ezert nem rosszabb a V8 kepminosege, mint a VHS-e (sot, valamivel jobb, es nem csak az azimuth-hiba hianya miatt)
