És vajon manapság - ilyen árak mellett - ki finanszírozna meg kb. 500db KISS-t a Liliputnál,hogy egyáltalán foglalkozzon az ötlettel? Most nagyon nem 65000 körülre jönne ki darabja,mint anno a Flirt... Annak idején sokat vacilláltam a Flirten,de még sikerült elhozni az utolsó 6db egyikét.
Ha "zöld minden lámpa" akkor nem biztos,hogy van értelme várni. Csak jól átgondolt döntés legyen!
Azon kattogok napok óta, hogy megéri-e a brawa talent 2.
Nem szeretnék úgy járni mint annó a liliput flirt-el. Vagy másik opció kivarni egy eladó flirt máv startot, esetleg más festésűt, és mávosra festeni...
Vagy kivárni egy startos kiss-t. Liliputnak van ilyen szerszáma. Az jobban tetszik mint a talent.
Peco váltókkal ügyködöm jómagam is, érzésre én is úgy gondoltam, hogy nem szabadna kiszedni az arretáló rugót, tehát a megjegyzésed az elképzelésemet igazolta vissza.
Azonban van egy rakat "MTB" hajtóművem, ezért kérdezem, hogy erről van-e információd, vagy bárki másnak. Tud-e az "MTB" váltómű a rugó ellenében dolgozni, azaz elegendő-e a nyomatéka ?
Kiszedtem belőle a pici rugót. Élmény volt visszatenni (nem kívánom másnak). Ha nincs benn a rugó, akkor neked kell megoldani azt, hogy ne essen szét/ki a két csúcssín a helyéről... Azaz a szervóállító fém szálnak kell visszanyomni a váltószív felé a kettő csúcssínt is.
Abban szeretném a tanácsot kérni, hogy a servos váltóállításnál a váltóban lévő rugót ki kell-e szedni? A PECO váltóban egy pici rugó biztosítja az állást. A servo így is átbillenti, de nem olyan szépen, lassan megy mint amit a videokon látni.
Az Árpád típust soha nem hívták "Aamot sorozat"-nak. Eleve az Árpádok utastere a korabeli háromosztályos besorolás szerint legfeljebb II. osztályúnak volt tekinthető (annak is elég kényelmetlen volt), másrészt kb. az ötvenes évekig a betűs "-mot" végű megjelölés nem konkrét típust, hanem jelleget takart. A motorkocsik azonosítását a két- vagy háromjegyű pályaszámok végezték, amelyek egyediek voltak, nem 001-től indultak, hanem legfeljebb pályaszámcsoportokat alkottak, de azt sem mindig. A Menetrendfüggelékben is így szerepeltek. Az Árpádok és a Poloskák - mivel sínautóbuszok voltak - a "-mot"-os típusmegjelölést még tájékoztató jelleggel sem viselték. Az egyetlen Árpád-típus motorkocsi, amely megkapta ez az Aamot jelzést, az a 23-as volt (a Tas) és azt is csak az 1950-as években, amikor GySEV-hez került. Így sorozatjelnek nevezni végképp nem indokolatlan. (Ráadásul az itthon maradt c4-es motorkocsik a MÁV-nál szintén Aamot-ok lettek 1956-tól...)
Sorozatjelként (tehát a típus beazonosítására alkalmas megjelölésként) az ABbmot és a Bbmot kezdett igazából szolgálni, bár ez utóbbinál meglehetősen zavaró lehetett, hogy a Hargiták motorkocsijai szintén ezt a sorozatjelet viselték, tehát ez utóbbiak selejtezéséig még nélkülözhetetlen volt a pályaszám egyidejű feltüntetése a típus beazonosításához.
Csalóka lehet az a méret, de szerintem a Viessmann jelzők méretarányosak. Német alakjelzőkről találtam méreteket, a legtöbb magassága 8.000 mm (a talajtól a kar forgáspontjának távolsága), de léteznek 10.000 illetve 12.000 mm magas jelzők is.
Régen volt a Viessmann-nak pár olyan utcai lámpája, ami TT-s volt, de gyárilag ajánlották H0-ás kisvárosi utcai lámpának, mert a valóságban is a kisebb városok kisebb utcáiban alacsonyabb lámpák vannak. Ennél ez érthető, de a jelzőkre nem tudnék ráhúzni semmi hasonló elméletet. A TT-s jelzők szerintem túl kicsik lennének, maradj inkább a H0-ásnál.
Kaptam pár karos jelzőt a H0 méretben (Viessmann), de úgy érzem minth nagy lenne. Van arra példa itt, hogy H0 terepasztalhoz a TT méretű karos jelzőt használtok?
Az 1700 euros ar is ki van analizalva, a belso festetlen es az oldalablakok fekete csiksavja eszrevehetoen nyomtatott. A forgovazak elemei sincsenek kulon festve, tamponozva. Az orron a piros mezo ele nem pontosan koveti a format mint az igazin. Minden mas jo.
Az állomás feletti 2 csonkavágány a mozdonyszínhez tartozna, vele szemben lenne 2 tároló vágány, az egyiken dízel tankolóval. Jobb oldalon alul egy késöbbi bővítési lehetőség lenne, egy mellékvonallal.
Ha nem szeretnél felsővezeték rendszert, akkor is hagy legalább 45 mm a két szint között, felsővezetékkel pedig legalább 52-55 mm-et.
Az emelkedő sok mindentől függ, de alapból nem javasolnak 2,5-3%-nál nagyobb emelkedőt, mert vontatási gondjaid lehetnek és nem szép a túl meredek emelkedő.
Van aki elmegy 4%-ig is, de a legbiztosabb ha leteszteled magadnak. Csinálsz 2-2,5-3-3,5-4%-os emelkedőket pl. az étkezőasztal lába alá pakolsz könyveket és visszaszámolod az emelkedést, aztán kipróbálod, hogy egy adott mozdonyod a kívánt szerelvénnyel gond és megcsúszás nélkül felmegy-e. Az ívben levő emelkedő még egy kicsit ront a helyzeten, a vagonok gördülési ellenállása az ív miatt kicsit megnő, ezt is kalkuláld bele vagy ezt is teszteld.
Ezeken a linkeken találsz egy csomó nagyon jó N-es tervet és asztalt, inspirációnak nagyon jók.
