… Teljesen új emberi társadalmat teljes új emberiségből lehet csinálni, teljesen új emberiséget csinálni viszont nem lehet …
Átgondolva, amit megfogalmaztam, pontosítanom kell magam; lehetséges új emberiséget csinálni, szó szerint, de ehhez egészen különleges körülmények és feltételek kellenek.
A következőkre gondolok, amennyiben egyszer megvalósul egy olyan jövő, amelyben a csillagközi űrhajózásnak meghatározó szerepe lehet, úgynevezett magvető űrhajókkal exportálható az emberiség sejt, illetve DNS reprodukciós szinten. Ezt úgy kell elképzelni, hogy megépítésre került (milliárdszor milliárd dolláros (eurós) értéken egy emberi léptékkel számítva iszonyú gyors, csillagközi mértékben számítva lassú, de teljesen automatizált űrhajó, amiben elraktároznak milliónyi ember DNS-ét, sejtjeit, elindítják egy idegen naprendszer lakható bolygója felé, (erre irányuló kutatások már évtizedes időtávban zajlanak, és rövidesen a James Webb űrteleszkóppal újabb lendületet kapnak) és amikor odaér, adott esetben évezredek múlva, ott a gépezetek működésbe lépnek és legyártanak egy új emberiséget, ami majd gyarmatosítja ezt az új világot.
Persze, ez az emberiség sem lesz teljesen új, hiszen genetikailag, sejttörténeti szinten a régi lesz, de humán történelmi, kulturális, gazdasági, pénzügyi értelemben teljesen tiszta lappal indul.
... Mégis mit várnak Lovasék, kik csatlakozzanak hozzájuk, ahol ott ül Lendvai Ildikó, Kósáné Kovács Magda, Kovács László ...
Ez a kérdés számukra nem létezik azon alapmegfontolás szerint, hogy akik nem csatlakoznak hozzájuk, azok szükségszerűen orbánista, nyilas-fasiszta, antiszemita nácik, minimum, és mind meg fognak halni, még ha fizikai értelemben (egyelőre) nem is.
A véleményem az, hogy a közömbösség és az érdeklődés intenzitása hullámzik, egyszer lassabb a hullámverés, másszor gyorsabb, összességében a változás jelensége fontosabb, mint az érdeklődés éppen aktuális erőssége, vagy gyengesége, ami, mint számos példa is mutatja, gyorsan megváltozhat. Itt van példaként az internetadó ügye, ami eredetileg Telekom adó kiterjesztése lett volna, és az internetszolgáltatók kellett volna fizessék, de mire a kormánykommunikáció megmozdulhatott volna az internetes hírportálokon már azt lehetett olvasni, hogy minden internet előfizetés összege minimum meg fog duplázódni, ezen felbuzdulva hamarjában szétverték a Fidesz Lendvai utcai székházát, miközben egy ilyen esemény pár nappal korábban elképzelhetetlen lett volna. Azóta persze az ilyen töltetű megmozdulások kifulladtak, ami nem jelenti, hogy ilyen ne történhetne bármikor, értsd, pláne nem jelenti mindez, hogy ne történhetne meg az előbbi esemény fordította is azok elszenvedőiként, akik a jelzett eseményből igyekeztek politikai tőkét kovácsolni.
Teljesen új emberi társadalmat teljes új emberiségből lehet csinálni, teljesen új emberiséget csinálni viszont nem lehet. Emiatt olyan a történelmünk, amilyen, és létezik az a változó erősségű hullámzás, amiről beszéltem.
Lármásan és kitartóan folytatja kardcsörtető politizálását a Szabad Demokraták Szövetsége. Ám a maguk keltette hangzavarba újabban sok disszonáns hang vegyül. Mind többen veszik észre, hogy az SZDSZ hangadó vezetőinek antibolsevista meze alatt bizony másfajta szív dobog… „Az SZDSZ vezetői közt számos a volt doktriner kommunista, még ha az idők szavára hallgatva ma a radikális antikommunizmus báránybőre alól bégetnek is ki.” (Nyugati Magyarság, Montreal, 1989. november-december) Az ügyvivő testület tagjai közül jópáran nemrég az állampárt (igen, az MSZMP) soraiban vitézkedtek. Nem közkatonaként, hanem mint stratégák, a marxi és hasonló tanok elméleti kutatói-továbbépítői. Haraszti Miklós szülei az izraeli kommunista párt alapítói, ’70 körül maoista összeesküvés vádjával állt bíróság előtt, (a többiek: Csákó Mihály, ma az SZDSZ által alapított Szolidaritás szakszervezet vezetője, Hamburger Mihály, Hamburger Jenő 19-es népbiztos utóda, ma a SZER munkatársa, Dalos György, Pór György). Kis János az MTA Filozófiai Intézet párttitkára volt, ’73-ban kizárták az MSZMP-ből, „túl baloldali” nézetei miatt; ezt követően az Akadémia különböző intézetei (élükön Aczél legényei) tartották el titokban és bőségesen. Tamás Gáspár Miklós édesanyja a román kommunista párt alapítója, Kolozsvárról Budapestre költözésük után az egyik legnagyobb pártnyugdíjat kapja (fia „ebből” ellenzéki); a mama dicső múltja segíti remek lakáshoz a fiút, aki szintén a Ceausescu-féle KP tagja volt. Bauer Tamás apja a Sztalin út 60-ban specialitásáról „körmös Bauer” néven volt ismert. Fia, Laki Mihály és Soós Károly Attila jelenlegi SZDSZ szakértőkkel együtt a Közgazdasági Egyetem pártalapszervezetét hívta életre. Pető Iván párt-, Tölgyessy Péter államigazgatási karrierjét váltotta „szabadra”. Mindketten az MSZMP tagjai voltak.
Bizonyára további tájékozódással a példákat lehetne folytatni, de fejezzük most be. A fenti tényeket bűnül nem róhatjuk fel. Változnak az idők, változhatnak a politikai nézetek. De ha valaki ilyen háttérrel unos-untalan a kommunista diktatúra elleni küzdelem élharcosának pózában tetszeleg (ha vannak is részérdemei), ez már több, mint visszatetsző. Ez megtévesztő politikai stratégia. Külföldön ez már széles körben ismert. Az egyik újságíró így ír erről: „Az SZDSZ intelligens, jól képzett, polgári származású elitisták gyülekezete. Esélyük arra, hogy egy kormány vezető erejét alkossák, elég csekély. Így aztán nem érdekük sem a koalíció, sem egy más összetételű, erős, működőképes kormány létrejötte. Az ő legnagyobb befolyásuk egy gyenge, a parlamentnek teljesen kiszolgáltatott, cselekvőképtelen, egyik kormányválságból a másikba tántorgó kormány alatt valósulna meg. Jellemző álláspontjuk cinizmusára, hogy a népszavazás után azt is felajánlották, hogy a parlamenti választások után akár közvetlen szavazással is megválasztható lehessen a köztársasági elnök, ha annak jogkörét a minimálisra szorítják. Értsd: még a népnek is meg lehet engedni az elnökválasztást, mert csak egy jólöltözött köszönőembert választ.” (Nyugati Magyarság, Montreal, 1989. nov-dec.)
Hogy mennyire igazak e sorok, jól jelzi az SZDSZ „új” jelmondata. „Aki ellenünk van, az velük van.” Nem kell különösebb lélektani érzék és ismeret, hogy megérezzük a mondat mögött meghúzódó gondolkodás sémás, kirekesztő voltát. Ez a gondolkodásmód a világot két részre osztja: „MI”-re és mindenki másra, „ŐK”-re. Kik is gondolkodtak így az elmúlt évtizedekben? A kizáráshoz-kirekesztéshez, a mindenki „más”-t egy kalap alá vonó megközelítéshez adjuk hozzá az agresszív stílust, és már meg is kapjuk ennek a politikai számtannak a magyarság számára oly keserves végeredményét, a diktatúrát. Kirekesztés + agresszió = diktatúra. Ebből pedig már elegünk van, egyszer és mindenkorra! Se vöröset, se másmilyet belőle! Az SZDSZ vezetői persze „visszavonták” e jelmondatot – ugyan a plakátok már az utcán vannak. De a visszavontat is ők találták ki! Vagy a „legprofibb” szervezet (hogy erre az általuk keltett mítoszra is utaljunk) kampánya lenne esetleges? Dehogyis. Ezt a mondatot kitalálták, jóváhagyták, kinyomtatták, terjesztették, kiragasztották. Nem kell ezt a jelszót visszavonni, hiszen „hiteles”, kifejező. Beleillik a sorba: „Aki nincs velünk, az ellenünk” (Rákosi 1950), „Aki nincs ellenünk, az velünk van” (Kádár János, 1957), „Aki ellenünk van, az velük van” (SZDSZ 1990).
Van persze más jelszava is a Szabad Demokraták Szövetségének. Azzal pedig messzemenően egyetértünk. „Döntsön a nép”. Döntsön bizony, de ne a manipulációs megtévesztés hatása alatt, hanem teljes körű tájékozódás, mérlegelés után. Erre van szüksége a nemzetnek. A kiérlelt, nem indulatokon, hanem tisztánlátáson alapuló döntés bizonyára elhallgattatja a szélsőségeket, és megerősíti a tisztességes, józan politikusokat. Tartozzanak azok az SZDSZ-hez, MDF-hez vagy bármely demokratikus párthoz.
Tegnap Kovács László - aktuálisan az MSZP külügyi kabinetjének vezetője - elballagott a Demokratikus Kerekasztal szeánszára és aszonta: "Amikor Schiffer Andrásnak megszűnik a felmenői miatti kompenzációkényszere, akkor majd esetleg az LMP is jön." Namármost, az ugye világos, ha ezt a szolid apákésfiúkozást nem egy szocialista politikus és nem a hivatásos demokraták között ereszti el, akkor éppen a jelenlevők törtek volna ki hangos elhatárolódásba, megspékelve egy kis fasiszta-veszéllyel, antiszemitázással,miegyébbel. Na de ez egy toleráns közönség, amelyik rendreutasítás helyett tapssal jutalmazza Kovács Lászlót, sőt még azokat is megtűrik maguk között, akik a cigányozástól sem rettennek vissza,ha a demokraták miskolci győzelme úgy kívánja. A kompenzációkényszer azonban valami freudi elszólás lehetett Laci bácsi részéről. Talán még a pénteken benyújtott lusztrációs törvényjavaslatunk reá nézve hátrányos következményein rágódott (pedig kár aggódni, a fideszes kétharmad úgysem enged ilyesmit), esetleg eszébe juthatott régi elvtársa, az adósságfelhalmozó Papandreu sorsa, aki estére lehajtott fejjel hagyta el a politikai színpadot. Szóval kompenzációkényszer dolgában Laci bácsi hatalmas tapasztalatokat szerezhetett:közel ötvenéves koráig főhivatásszerűen védte a Varsói Szerződést és a KGST-t, hogy a következő negyedszázadban ugyanazzal a lendülettel hivatkozzon az európai elvárásokra. Nyilván az sem véletlen, hogy egyáltalán megtisztel jelenlétével egy "árokbetemetőnek" hirdetett rendezvényt. Magyar igazolvány, hatpárti egyeztetés, huszonhárommillió román, 2001.december -megvan még? Az esetnek egyetlen örökérvényű tanulsága van. Ha az ember éppen kezdi elhinni, hogy az MSZP meg tud újulni, mindig előugrik a bokorból egy Kovács László.
A társadalom szerintem a politika wirtschaftjai iránt és a rendszeressé váló majomcirkuszok iránt, a hatalmi kaparások iránt jóval közömbösebb mint volt. Csak azért mert talán meglátja hogy boldogulása saját magán múlik. Igen kiszolgáltatottja a politikának , de hogy ezt hogy kezeli az tényleg csak saját magán múlik. Amit a politika nem von ki adó formájában a társadalomból, az az erőforrás mind a rendelkezésére áll. Ezeknek segítségével, ha van társadalmi akarat képed csökkenteni a társadalmi feszültségeket. Ha megteszi, akkor egy új társadalmat lesz képes építeni, ami nem fog a "halál dús ösvényén át" vezetni. Ha meg nem lesz képes önnön erejéből saját problémáit kezelni, akkor azt kapja amit megérdemel, ilyen módon a politikai elit is a társadalom hű tükre.
Levelet írtak Angela Merkelnek a Demokratikus Kerekasztal tagjai. A balliberális értelmiség mai találkozóján abban ismét egyetértettek, hogy Orbán Viktor diktatúrát épít, de ahogy az egyik résztvevő fogalmazott, arról már fogalmuk sincs, hogy mit is szeretnének elérni a kerekasztallal.
… Részben elfogadható de a társadalmi béke elsősorban a társadalmon múlik és nem a politikán. Megfigyelhető hogy a politikától való eltávolodás fokozódik és ez talán azt jelenti hogy a társadalom egyre inkább fog koncentrálni a maga bajaira és nem a politikára mutogat …
A lakosság, mint olyan, nem távolodott el a politikától és nem is közelített hozzá, az most is, ami eddig volt: a kiszolgáltatottja, jelen értelmezésben egyértelműen elszenvedője. Az, ami mozgásjelenséget képez az elszenvedés tűréshatára, ennek a tűréshatárnak mozgatója pedig a hatalom önvédelmi erejét felőrlő bűncselekményhalmaz, amit a hatalmon lévők - és értsd ebben Magyarország esetében hangsúlyozott módon azokat is, akik éppen aktuálisan ellenzékben vannak – elkövettek saját érdekeik védelme és érvényesítése miatt.
A zajló jelenségek megértése terén alapkövetelmény, hogy ne szegmentumokban lássuk a bennünket körülvevő jelenségek eseményit és következményeit, hanem panorámaszerűen. Ez alapján azonosíthatóak azok pontok, amelyek a társadalmi fermentum kialakulásának állapotáért felelősek, beleértve ennek következményeit is.
A jelenleg fennálló társadalmi rend – és ez alatt azt értem, aminek ellenkezőjéről Fukuyama úr úgy értekezett, mint a történelem vége - mindenképpen meg fog változni, a változás útja pedig, ahogy eddig is mindig az emberi történelem során, a halál dús ösvényén át vezet – szintén szokás szerint egy nem feltétlenül jobb emberi világba, de mindenképpen egy olyan rendbe, amelynek hatalomgyakorló elitje jól különválasztható az elődökétől. Ellenkező esetben nem lenne változás, és Fukuyama úrnak részben igaza lenne, mindössze csak abban tévedne, hogy ez nem a történelem, hanem az emberiség végét jelentené, kivel a társadalmi fermentum ugyanolyan természetes, humánspecifikus jelenség, mint a rend és béke.
Részben elfogadható de a társadalmi béke elsősorban a társadalmon múlik és nem a politikán. Megfigyelhető hogy a politikától való eltávolodás fokozódik és ez talán azt jelenti hogy a társadalom egyre inkább fog koncentrálni a maga bajaira és nem a politikára mutogat.
... Csak azt állítom, hogy de facto az LMP politizálása a Fideszt támogatja a választások során ...
De facto, fájó módon szemben az ortodox kommunistákból korcsosodott balliberális birodalmi érdekekek képviselő pártok, és ezek érdekeltjeinek személyes érdekeivel. Milyen szomorú is ez, és antidemokratikus, fasiszta és náci, és holocausttagadó, homofób, és miden egyéb progresszióellenes ...
A véleményem az, hogy nem anyira az számít ma már, hogy kiben mennyire bíznak, vagy mennyire nem bíznak, hanem sokkal inkább az, hogy a döntéseknek milyen következményei lesznek.
Az, ha Magyarországon olyan kormányzat alakulhatna, amit balliberálisok akarnak, és az elkezdené megvalósítani a programját, értsd: egy sz*ral sem különbet, mint amit eddigi kormányzásaik 12 éve alatt műveltek, a társadalmi béke minden látszatának vége lesz, abban a pillanatban, és ez akkor is igaz, ha a JOBBIK valósítaná meg a programját, egyedül kormányozva.
Annak, hogy Magyarországon ma (még) béke van, egyedüli oka a Fidesz kormányzása, ha ez nem lesz, mindenki búcsút inthet a nyugalmának, ki ezért, ki azért, ki amazért. Csak hogy érteni lehessen, ha 2010-ben a Fidesz nem kerülhetett volna hatalomra, bármely okból következően, hanem az folytatódik, ami annak előtte volt, azok, ma ma (meg az elmúlt évek során végig) minden értéket relativizáltak cinizmusuk okádéka, amit gondolataiknak neveznek az egekig emelkedett, azaz minden lehetséges eszközt megragadtak kizárólagos önérdekeik érvényesítése felé, miközben a demokráciát és a szólásszabadságot emlegetik, mind halottak lennének.
Mi problémád van neked a kommunistákkal, balliberális olvtársam, mikor vérükből származol? Megbüdösödött tán a hulla, ami kihordta azt az értékrendszert, amit magadénak vallasz? Gondolom, hogy igen, de túlságos empátiát ez nem érdemel.