A mozdony önmagával is tud interferálni. Engedj át egyesével mozdonyokat két nyitott alagúton. Az alagutak mögöttük elhelyezett ernyőn látni fogod az interferenciaképet. Persze jó nagyító kell hozzá, mert a mozdony hullámhossza elég kicsi (h/mc2, ahol m a mozdony tömege).
Hö!
Látátok a Mindendugás Egyremegy-e c. sorozatban a kvantumos részt? Mintha az láttam volna, hogy a fullerén molekulák /C60/ is mutatják a kétrés-effektusnál az interferenciát? Akkor ez még a makroszinten is müxik? Két mozdony már nem mutatja!
Helyszini Tudósító
Mindent le lehet írni minkét modellel. Csak az SR a gravitációs erőt a modelltől független erőnek tekinti (mnt bármi más erőt), a GR pedig geometriának, vagyis a téridőmodell szerves részének.
Az SR-nek nem a Lorentz-transzformáció, hanem a Minkowski-metrika a lényege. SR (Minkowski-téridő) van vonatkoztatási rendszerek nélkül is.
A GR-nek százszor akkora a jelentősége (és a bonyolultsága), mint az SR-nek. Az összes mai kozmológiai elméletnek ez az alapja.
A gravitáció téridőmetrikaként való értelmezése nem triviális dolog, ehhez kellett egy Einstein.
Aha. Akkor az GR segitsegevel lehet kulonbseget tenni egy (gravitacios terben) szabadon eso 'inerciarendszer(?)' es egy 'normalis' inerciarendszer kozott.
A SR elmelet eleje (es talan az egyik leglenyegesebb resze) a Lorenz transzformacio, mint koordinata transzformacio eleg konnyen adodik az ido hozzavetelevel es fenysebesseg allandonak vetelevel, kerdesem hogy a GR az SR tovabb altalanositott elmelete, vagy nagyon kulonbozik attol? A gravitaciot hasonloan egyszeruen lehet bevezetni, mint a fenysebesseget a SR-nel? Van-e akkora gyakorlati jelentosege a GR-nek, mint az SR-nek?
A speciális rel. elm. (SR) a gravitációmentes téridőt modellezi, az ált. rel. elm. (GR) pedig a gravitációt.
Kicsit hosszabban:
Az SR téridőmodellje (görbületmentes) Minkowski-tér, a geotedikusok (=két téridőpont között extrémális /itt: maximális/ ívhosszúságú görbék) az inerciarendszerek pontjainak világvonalai, vagyis olyan részecskéké, amelyek nem állnak semmivel kölcsönhatásban.
A magukra hagyott részecskék tehát a Minkowski-féle görbületmentes téridő egyenesei (geodetikusai) mentén mozognak.
A GR téridőmodellje Riemann-tér amelynek a metrikáját az anyagsűrűség szabja meg ("az anyag meggörbíti a téridőt", Einstein-egyenlet). A téridő geodetikusai itt az olyan részecskék világvonalai, amelyekre csak a gravitáció hat.
A gravitációs hatásnak kitett részecskék tehát a Riemann-féle görbült téridő egyenesei (geodetikusai) mentén mozognak.
Ha kiveszel egy alap kvantummechanika könyvet könyvtárból, ott kb az ötvenedik oldal körül le van írva. Ahhoz, hogy ezt az 50 oldalt megértsd, a középiskolai anyagon felül nagyjából ugyanennyi matematikai alapozásra van szükséged. Tehát ez nem olyan nagyon bonyolult dolog, csak hát 100 oldalt, tele képletekkel megtanulni, megérteni... elég macerás.
Én nem értem, de ezt az utat választottam és valami azt súgja, hogy pár héten belül már fel fogom fogni.
Szerintem az a legegyszerűbb, ha valamiféle töltésnek fogod fel. Eddig ahány nálam okosabbat kérdeztem erről, mind mást mondott és közös volt a mondandójukban, hogy a javarészét nem értettem. Ugyanakkor meglehetősen egyértelműnek tűnt, hogy nagyon is jól tudják, hogy miről beszélnek, de csak akkor tudnák nekem elmagyarázni, ha én is ismerném a kvantummechanikát legalább egy alapszinten.
Attól, hogy egy légkör milyen sűrű (vastag), nem függ, hogy miből van. Ha például különös növények a Vénusz teljes légkörében megszüntetnék a szenet, akkor egy kb 60-70 atmoszférás, szinte tiszta oxigén légkör maradna.
Végülis mindegy. Egy orbitálon levő 2 elektron ellenkező spinű.
(valamikori "képszerű" elképzelés szerint az egyik elektron jobbra, a másik balra forog) Innét az elnevezés.
A Venuszra visszaterve:
en hallottam mar hipoteziseket arrol, hogy a venusz felso legkoreben letezhet egy habitable zona, ahol a homerseklet es a nyomas is emberi lepteku.
Viszont a hidrogen hianya eleg meggyozo erv az elet letezese ellen.
Mindenestre szerintem, ha venusz legkore oxigen lenne, akkor a legnyomas nem lehetne sokkal nagyobb, mint a foldi, hisz a ket bolygo gravitacioja kb egyforma, nem?
vagy hogy van ez?
De ez nem lehet az elektromos taszítás :( ,mert 10 nagyságrendel nagyobb gyorsulás jött ki,ráadásul B inerciarendszer negyed fordulata után az A rendszer a végtelenbe távozik.
Akkor folytatom:)Vegyünk két inerciarendszert,és kössük ki,hogy csak egyenes vonalban mozoghatnak egymáshoz képest.Amíg egyik sem forog ,addig semmi probléma nincs.Ha az egyik renszert megforgatjuk,A-ból nézve a B forgó rendszerrel semmi gond,de a B-ből nézve A keringene B körül ,amit nem tehet.Csak úgy maradhat meg az egyenes vonalú mozgás,ha a két rendszer távolodik egymástól.Mivel B-ből nézve A körpályájának eltérése az egyenestől a távolságot növelve csökken,így a kiegyenlítéséhez szükséges gyorsulás egyre kisebb lesz.Ezzel létrehoztunk egy taszító erőt,ami nagyon hasonlít az elektromos töltések taszításához,ugyan úgy távolságfüggő.
Vegyük most úgy ,hogy tényleg forog...
Ha összevegyítjük a kvantum-egyenleteket és a forgás egyenleteit,minden részecske forgási frekijére a f=mcc/h jön ki./ismerős a E=mcc és E=hf-ből/
Az atomban az első 'pályán' 2 elektron lehet,amiknek a spinje ellentétesen áll.
Ha az elektront forgó inercia-rendszernek vesszük,és ugye a spin mindig a haladás irányába áll/a forgás tengelye/,a két szembe haladó elektron ugyan úgy forog ,vagyis nem zavarják egymást /inerciarendszerük ugyan az/.
A részecske forgása és a környezete közt doppler-eltolódás jön létre,amivel leírható a részecske hullámhossza.A v sebességgel mozdó részecske hullámhossza lamda=h/mv ,ami levezethető a forgó rendszer frekije és ennek doppleresen eltolódott frekijéből,
lamda_d=h/mc*(1+v/c) /környezeti freki hullámhossza/
lamda=(h/mc *lamda_d)/(lamda_d-h/mc)
ennek eredménye egyezik a kvantummechanikai lamda=h/mv -vel./kis külömbséggel ami asszem h/mc ,de ezt még nem tudtam hova tenni/
Lehet ekkora eggyezés ,ha az egész csak egy nagy baromság?:)
Pont a tömeget akartam kihozni belőle,mondjuk úgy ,hogy az inerciarendszer /pl a proton/ nagyobb forgási sebessége miatt a környezet nagyobb nyugalmi energiájúnak 'látja'.
Nem, a tömege nagyobb 1836-szor. A forgását hétköznapi fogalmak szerint nem lehet definiálni. Azért a spinnek nagyon is van köze valamiféle forgómozgáshoz (ha jól tudom, pont Einsteinnek volt erre egy híres kísérlete), de attól még nem forgás.
A fotonoknak a perdületét R.Beth mérte meg úgy, hogy cirkulárisan poláros fényt visszaverődésekor keletkező forgatónyomatékot mérte.Ha valamit hozzávágok egy másik tárgyhoz ,az akkor fog megpördülni ,ha a tettes az ütközés előtt forgott./föleg ha nincs kiterjedés ,erőkar/
Nem tudnál ajánlani valami linket, ahol tudományosan írnak róla? Mert Hawking könyvét (az idő rövid történetét) olvastam, és abból nem világlott ki számomra, hogy mi az a spin. Azt írta, hogy:
"...vannak olyan részecskék is, amelyek ne mlátszanak ugyanolyannak, ha gyszer körbeforgatjuk őket: ehhez két egész fordulatot kell végezni!..."
Ez nem hangzott túl tudományosan, és gyanítom, hogy túl közérthető akart lenni, ezért pontatlanul fogalmazott. Most akkor hogy kell elképzelni ezt a spin-dolgot? (egy link is megfelelő lenne, de nem tudom, hol keressek erről).
