Ma a világon mind politikai, mind gazdasági, mind katonai téren tényező: Kína.
Magyarország is érintett: ingatlanpiacon a kínai vásárlók ( még ha most szünet is van e téren ), Belgrád -Bp vasútvonal, Fundan....úgy tűnik,. az USA is kénytelen átengedni a világ vezető hatalmának szerepét Kínának.
Vajon lesz háború emiatt? Hogyan érint ez minket itt Európában és Mo -on?
Welchem Projekt erteilte Stalin im März 1950 sein Plazet? In krassem Kontrast zu allen bisher selbstverständlichen Vorstellungen, denen zufolge die ,Befreiung' ganz Südkoreas in einer großangelegten militärischen Operation von vornherein beabsich- tigt war, muß davon ausgegangen werden, daß ursprünglich ein Blitzschlag von be- grenztem Zuschnitt geplant und vereinbart war: Die nordkoreanischen Streitkräfte sollten lediglich bis Seoul vordringen72. N u r für diese begrenzte Aktion existierte ein Operationsplan, der unter der Verantwortung hoher sowjetischer Militärs ausgear- beitet worden war73. (...)
Umgekehrt ließen sich aus einer planmäßigen Durchführung der von Kim vorgeschlagenen Operation hin- sichtlich Chinas sogar positive Effekte ableiten. Erstens wäre das seit dem 19.Jahr- hundert zwischen Rußland und China umstrittene Korea dann auf absehbare Zeit dem chinesischen Zugriff entzogen worden, und zweitens hätte ein geeintes, sowje- tisch kontrolliertes Korea strategische Schlüsselfunktion gegenüber China gewon- nen - nicht nur militärisch, sondern auch wirtschaftlich81. Darüber hinaus ist jedoch davon auszugehen, daß das Taiwan-Problem einen we-sentlichen Ansatzpunkt für das Stalinsche bzw. sowjetische Kalkül bot (...)
Zweitens durfte man aus den jüngsten Erfahrungen des Ost-West- Konflikts folgern, daß auch die Vereinigten Staaten bei einem Gegenzug zunächst ein- mal die Chance nutzen würden, der militärischen Konfrontation mit der Sowjetunion, und sei sie nur indirekt, aus dem Weg zu gehen. Auch unter diesem Aspekt bot sich Tai- wan als Reaktionsfeld an. Schließlich sprachen außerdem die militärischen Gegeben- heiten dafür, daß die USA zugunsten Taiwans eingriffen. Dort hatte man noch eine Ba-sis und konnte sich gegen eine mögliche bevorstehende Aggression auf die einsatzbe- reite Flotte stützen. In Korea hingegen hätte unter viel ungünstigeren Voraussetzungen ein Krieg zu Lande, vielleicht sogar von See aus, geführt werden müssen. Eine umgekehrte Abfolge, d. h. die Einnahme Taiwans vor der Seoul-Operation, hätte dagegen das sowjetische Kalkül auf mehrfache Weise durchkreuzt: Sie hätte au- tomatisch das Prestige Chinas und nicht das der Sowjetunion gemehrt, Taiwan hätte als Folge der Eingliederung in die Volksrepublik seine Qualität als Blitzableiter" ver- loren, das Aufschrecken der Vereinigten Staaten mußte das Risiko einer anschließen- den Aktion in Korea um ein Vielfaches erhöhen. Die aus Moskauer Sicht allein akzeptable Abfolge Korea - Taiwan" war mithin geeignet, China von zwei Seiten her unter Druck zu setzen und die Gefahren des chi- nesischen Titoismus" einzudämmen: Gesetzt den Fall, daß sich die öffentlichen Be- kundungen amerikanischen Desinteresses jenseits des verengt abgesteckten defense perimeter" bewahrheiten sollten, so wäre der Korea-Coup reibungslos aufgegangen und Stalins Asien-Autorität für die Eingeweihten wiederhergestellt bzw. für die Welt eindrucksvoll unterstrichen worden. Eine nachfolgende Eroberung Taiwans hätte dann weniger als eigenständiger Erfolg Chinas denn als Schlußstrich unter die Ei- nung und Konsolidierung des Sowjetblocks gewirkt, ganz zu schweigen von den Auswirkungen eines sowjetischen Festsetzens auch in Südkorea auf die chinesische Bewegungsfreiheit. Gesetzt aber den Fall, die Amerikaner würden doch in Ostasien ihre bislang praktizierte Disengagement-Politik revidieren, so sprach viel dafür, daß China das direkte Opfer dieser Kehrtwendung würde. Diese Überlegungen mögen Stalin dazu bewogen haben, das von ihm gesehene Ri- siko einer amerikanischen Reaktion nicht nur billigend, sondern möglicherweise so- gar absichtlich in Kauf zu nehmen.(...)
Tatsächlich scheint weder Stalin noch irgendein anderer Angehöriger der So- wjetführung mit der tatsächlichen Möglichkeit einer bedrohlichen Intervention der Vereinigten Staaten in Korea gerechnetzu haben87.
- Hauptspannungsquellen lagen zweifellos in den für die damalige sowjetische Poli- tik maßgeblichen China-Vorstellungen. Soweit sie sich erschließen lassen, sollte Chi- na im Rahmen der damals gültigen Block-Konzeption eine quasi-subsidiäre Rolle übernehmen: Als Agrarland wurde ihm in erster Linie die Aufgabe zugedacht, die So- wjetunion mit landwirtschaftlichen Erzeugnissen zu beliefern; außerdem hatte Stalin offenbar die chinesischen Rohstoffreserven im Blick57. Die Sowjetunion sollte weiter- hin das Zentrum der Schwerindustrie im Block bilden, auf das sich die Wirtschafts- strukturen der verbündeten Länder auszurichten hätten. Ein weiteres, wichtiges Motiv für dieses Arbeitsteilungskonzept bestand in der un- ausgesprochenen Absicht, eine umfassende Industrialisierung Chinas so weit wie möglich zu verhindern, denn darin hätte auf lange Sicht der Keim einer militärischen Bedrohung der Sowjetunion liegen können58. Das war der Hauptgrund für das hart- näckige Bestreben der Sowjetführung, ihren bestimmenden Einfluß in der Mand- schurei, Chinas Industrieschwerpunkt, aufrechtzuerhalten. Denn gerade gegenüber der jetzt geeinten Volksrepublik muß eine unterschwellige Sorge wirksam gewesen sein, die von der Vorstellung eines grundlegend modernisierten China mit seinen im- mensen Menschenmassen ausging. Gegenüber dem Sohn Tschiang Kai-sheks hatte Stalin 1945 diese Befürchtung mit der Bemerkung anklingen lassen: Sie sagen, China besitze nicht die Kraft für einen Angriff auf Rußland. Gegenwär- tig trifft das zu. Aber China braucht nur einmal die Einigung zu gelingen, dann wird es raschere Fortschritte machen als irgendein anderes Land."59 Auch auf der Konferenz von Jalta hatte Stalin sich über China in einer Weise geäu- ßert, die vielleicht mehr Ernst barg, als die scherzhafte Atmosphäre ahnen ließ, in der diese Äußerung fiel. Nach den Aufzeichnungen von Alger Hiss reagierte er auf die Warnung Churchills, den drei Großmächten könnte Streben nach Weltherrschaft vorgeworfen werden, mit den Worten: I don't know any great power which would have intention to be master of world . . . I ́m sure Mr. C(hurchill) & Britain doesn't want domin(ate). I'm sure US hasn't opin(ion) of this kind. USSR hasn't. There remains only one power. China."60 Der Logik des sowjetischen Konzepts für China erwuchs die Verpflichtung zum militärischen Schutz des Verbündeten. Dieser Schutz stellte zugleich das Hauptele- ment einer mehrschichtigen Kontrollstrategie dar: Sowjetische Militärpräsenz an den Grenzen und auf dem Territorium Chinas war - wie bei den osteuropäischen Verbün- deten der Sowjetunion - immer außengerichteter Abwehrschild und binnengerichte- tes Kontrollinstrument in einem. Die technologische Abhängigkeit Chinas bzw. ent- sprechend dosierte Unterstützung ließ sich also in einer Doppelfunktion wirksam machen. Schließlich konnten auch die sowjetischen Spezialisten als gleichsam kon- trollierende Berater tätig sein, wobei Kontrolle" in diesem Sinne nicht als bloße Überwachung mißverstanden werden darf. Es handelte sich vielmehr in erster Linie um anleitende Hilfe, die allein und von innen heraus die Verwirklichung des vorgege- benen China-Konzepts der Sowjetunion sicherstellen konnte und sollte. Über die Kontrolle der inneren Entwicklung hinaus mußten auch die außenpoliti- schen Spielräume Chinas vorsorglich beschränkt werden, um die Chancen einer Emanzipation von sowjetischer Bevormundung möglichst gering zu halten. Die so- wjetisch-chinesische Allianz vom 14. Februar 1950 entsprang zwar tatsächlich beider- seitigen Interessen, implizierte aber gerade in der Art, wie vor allem die sowjetischen Medien sie der Welt präsentierten, auch die Intention, die Volksrepublik China und die Vereinigten Staaten auf Abstand voneinander zu halten. In beiden Ländern hatte man nämlich besorgnisserregende Anzeichen gegenseitiger Verständigungsbereit- schaft zu erkennen geglaubt61. Besonders hervorzuheben ist, daß Wu Xiuquan bei seiner Schilderung der chine- sisch-sowjetischen Verhandlungen Ende 1949/Anfang 1950 die Bedeutung dieses Aspekts ausdrücklich bestätigt: Das Neue China war gerade zwei Monate alt. Die Sowjetunion betrachtete die chinesischen Verhältnisse skeptisch, insbesondere die Richtlinien und die Politik. Da wir in der Vergangenheit nicht auf falsche Ideen der Komintern bzw. Stalins ge- hört hatten, schöpfte Stalin den Verdacht, China wolle den Weg Jugoslawiens'ein-schlagen; wegen der Teilnahme einiger demokratischer Parteien und parteiloser Demokraten an der Regierung Chinas befürchtete die Sowjetunion, China könne eine probritische und proamerikanische Linie verfolgen ... Daher war die sowjeti- sche Haltung uns gegenüber auch in anderen Fragen kühl und skeptisch .. ."62 Von amerikanischer Seite waren mit dem im August 1949 veröffentlichten China White Paper" die versäumten Gelegenheiten" auch noch aller Welt vor Augen ge- führt worden. In einer solchen Atmosphäre konnte nicht nur der chinesisch-sowjeti- sche Freundschaftsvertrag selbst, sondern auch seine groß aufgemachte Präsentation durchaus abschreckend wirken. In diese Argumentationslinie fügt sich schließlich die überzeugend belegte These von Simmons, wonach der sowjetische UNO-Boykott ab Januar 1950 nur vorgeblich die Aufnahme der Volksrepublik China in die Weltorga- nisation erzwingen, tatsächlich jedoch die Tür versperrt und China weiterhin in au- ßenpolitischer Isolation halten sollte63. All diese Hintergründe sind gemeint, wenn M a o später vor KP-Funktionären be- klagte, Stalin habe 1949/50 starken Druck auf ihn ausgeübt, weil er in ihm einen asia- tischen Tito sah64. Ergänzend wird aus internen sowjetischen Quellen berichtet: Über seine Gespräche mit I.V. Stalin 1949 in Moskau sagte Mao, daß die allgemei- ne Tendenz der gegen ihn erhobenen Vorwürfe dahin ging, daß der Kommunismus in China nationalistisch sei, daß Mao nationalistische Neigungen habe, obwohl er Kommunist sei. Stalin drückte den Worten Maos zufolge die Befürchtung aus, daß der Rückfall in den Nationalismus in China gefährliche Folgen zeitigen könne. Sta- lin mißtraute uns, meinte Mao, für ihn stand hinter uns ein Fragezeichen ... "65 Den gleichen, aus den Worten Maos hervorgehenden Tatbestand meinte schließ- lich auch Chruscev in einer Rede, die er Mitte März 1956 anläßlich der Beisetzung Bieruts vor ausländischen KP-Führern in Warschau hielt. Trotz der denunziatorisch übertreibenden Absicht gehen aus ihr wesentliche Elemente der China-Vorstellungen Stalins ebenso hervor wie deren Probleme. Nach einem Bericht der N e w York Times beschuldigte Chruscev Stalin, fast einen Bruch in den Beziehungen zwischen der So- wjetunion und ... China verursacht" zu haben.
Nem, Te esetekben olyanok utan mesz, akik viszont egyertelmüen atirjak a törtenelmet.
(Tibet: valamikor 1912-ben Kina az utolso örseget is kivonta Tibetböl, a Dalai Lama visszament Tibetbe, es kikialtotta Tibetnek a függetlenseget, ezt követöen Tibetnek önallo hadserege lett, önallo penzneme, közigazgatasa, stb. Tehat egy teljesen önallo otszag lett, kivalva Kinabol.)
Ahhoz hogy egy kicsit finomitva lett Kina szerepe most azzal, hogy a seemi közetöl mar a besegitett az USA-nak lett, no, ez mat valami elmozdulas a kiindulo pontodrol, de megitelesem szerint meg mindig keves a kimozgas, a következök miatt:
van közvetett es közvetlen katonai beavatkozas ( beavatkozas ertve most mint intervention): a közvetlen, na ja, a közvetett viszont a fegyverszallitasokkal a Vörös Khmer reszere bizonyitott.
A Kina csak besegitett az USA-nakhoz altalaban egy ellentetes peldaval illusztralva hogy ez nemigen megy ez a csak besegites szo, mert > egyszer, Kina nagyon is az USA-hoz akatz fotdulni, es ezt kontinuitassal, csak hogy ez megtörtenjen, azt a szovjetek eredmenyesen meg a 40-es evek vege fele es 50-ben megfurtak.
A Szovjetunio -Sztalin- mindenkeppen meg akarta azt akadalyozni, hogy Kina -vagy Mao egy masodik Jugoszlavia vagy Tito legyen, mert ezt (Hugoszlavia, Tito) el tudta viselni, Kinanak a kivalasat a szocialista-kommunista tabotbol, a lenini-sztalini internacionalizmusbol viszont sem gazdasagilag, sem katonailag, es politikailag sem tudta volna elviselni.
Ha jol emlekszem -de lehet javitani- valaki a topikban korabban irta, hogy Mao meg a go-parti a szovjetekkel, meg ezt Kina-Mao megnyerte, no ennek pont az ellenkezöje törtent, mert a szovjetek-Sztalin itt evtizedekre kisakkozta Kinat, vagyis nem lehetett Mao-Kina bennt az UN/Enszben, a helyet Taiwan töltötte be a kinai helyet, hogy Mao-Kina mennyire az amerikaiaknak a kedvet kereste a 2. Vh utanni gyözelme/allamdektalacio utan, ahhoz a következö reszletet erdemes a gugliforditoval elolvasni, Sztalin-szovjetek egyenesen a Korea-i Haboruval Kinat a jegre vittek, jopar evtizedre, alzartak az USA-tol pedig Kina nagyon de nagyon akart az USA-val együttmüködni hogy az önalloagat es a Moszkvatol független külpolitikajat mutassa, de Moszkva ennek a Mao-Kina törekvesnek az un go-parti soran betett.
Mielött idezek, meg azt megemlitem, hogy Kina mar regularis csapatokkal a Kinai Nephadseregböl meg azelött bennt volt Koraban, minthogy katonai segitseget kert volna a Kim-papa Maotol, tehat az un kinai önkentesek Korea-i rezvetele elött mar Kina a kinai nephadsereg csapataival Koreaban volt (az egyik a Saposnyikov akire itt mint erre forras lehet hivatkozni, a masik meg maga Huang Hua. (termeszetesen :-) az amerikaiakat itt mint forras kihagytam erre :-))), de meg Hruscsow is erre kitert).
Peng Dehuais Erinnerungen wurden 1981 in Beijing posthum als Autobiogra- phie" veröffentlicht25. Dieses Dokument ist zwar von einem Herausgeberkomitee re- digiert worden, büßt aber deswegen seinen Quellenwert nicht ein. Wir besitzen in ihm ein wichtiges, von Beijing offiziell freigegebenes Zeugnis, das neues Licht auf Chinas Entscheidung zur Intervention in Korea wirft. Von ihrer Substanz her erweisen sich Pengs Korea-Passagen mit weiteren chinesischen Materialien, die unter ganz ande- ren politischen Vorzeichen entstanden sind, als deckungsfähig26; bis zu einem gewis- sen Grad erhärtet das auch ihre Authentizität. (...)
USA.: A tehetetlen Norodom Szihanuk királyt Lon Nol vezetésével, USA támogatással megpuccsolták. Ezt követően a Dél- Vietnámi erők USA katonai segítségével megpróbálta kiszorítani a Vietnámiakat.
.
" Norodom Szihanukot, és a veszélyhelyzetre tekintettel Lon Nol tábornok lett az állam feje. Március 28-29-én nagyszabású, Szihanuk-párti tüntetések törtek ki több városban, de a fegyveres erők leverték azokat. Az összecsapásokban több százan meghaltak. A Khmer Köztársaságot októberben kiáltották ki, a királyt pedig távollétében halálra ítélték. 1970 áprilisában amerikai és dél-vietnámi csapatok léptek kambodzsai területre, hogy visszakergessék az észak-vietnámi katonákat a határ mögé.[15]"
"Miután azonban 1970-ben egy jobboldali katonai puccs megdöntötte Szihanukot, a vörös khmerek politikai koalícióra léptek vele, és egyre nagyobb támogatottságot kezdtek vonzani a kambodzsai vidéken, ezt a tendenciát felgyorsította a Kambodzsa feletti pusztító amerikai bombázások korai szakaszában. 1970-es évek. Ekkor már a vörös khmerek is jelentős segélyeket kaptak Észak-Vietnamtól, amely Szihanuk uralma évei alatt visszatartotta támogatását."
Vietnám .: Az első időszakban támogatja és segíti a vörös khmereket.- 1975-ig, ezt követően a 1979-ben a népírtó és vietnámi kisebbségeket is legyilkoló rezsimet megbuktatják.
"1979-ben uralmukat megdöntötték a megszálló vietnámi csapatok, akik egy új kommunista rendszert vezettek be. Pol Pot vidékre, a Thaifölddel határos Pailin környékére menekült, ahonnan folytatta gerillaháborúját a következő kambodzsai kormányok ellen. Uralmát a vietnámiak kambodzsai kivonulásáig Kína és közvetve Thaiföld is támogatta. A vörös khmerek azonban egyre inkább elszigetelődtek, ahogy a kambodzsai kormányok hatalma megszilárdult. Számuk teljesen elenyészővé vált, amikor sok csapat élt az 1995-ben ajánlott amnesztiával. Pol Pot 1998-as halálát követően 1999-ben az utolsó vörös khmerek is megadták magukat. A vörös khmer vezetők elleni perek napjainkban zajlanak. Öt vezetőt vádoltak meg, az első, Kaing Guek Eav 2009 februárjában állt bíróság elé. A széles körű felelősségre vonás elmaradt ott is."
"Ezt hogy csak vesztett a területeböl, ezt nem lehet igy mondani, mert ott van Tibet peldaul, Tibet valoban az 1700-as evekben lett kinai csaszari protektorat, de a 20. szazad elsö feleben -atnyuloan a masodik felere is- Tibet több evtizedig önallo allam volt, a Kinai Nepköztarsasagba valo beillesztese csak a 20 szazad masodik feleben, az 50-es evekben törtent."
" A Csing-dinasztia bukása után a 13. dalai láma1913-ban kinyilatkoztatta Tibet függetlenségét, azonban más országok nem ismerték el független nemzetnek."
Kína legnagyobb kiterjedése az 1700-as évek közepére tehető, azóta csak vesztett területéből.
Ezt hogy csak vesztett a területeböl, ezt nem lehet igy mondani, mert ott van Tibet peldaul, Tibet valoban az 1700-as evekben lett kinai csaszari protektorat, de a 20. szazad elsö feleben -atnyuloan a masodik felere is- Tibet több evtizedig önallo allam volt, a Kinai Nepköztarsasagba valo beillesztese csak a 20 szazad masodik feleben, az 50-es evekben törtent.
Tehat pl Tibet vonatkozasaban Kina hol nyert területet, hol evtizedekre elvesztett, majd ujbol megszerzett maganak a korabban is ( a 18. szazadban elsö izben maganak megszerzett) hozzatartozo területet.
PS.: Kína ... Szovjet-kínai határincidensnél komolyabb fegyveres konfliktusa csak Vietnámmal volt.
Tehat szerinted a Koreai Haboruban a 2. Vh utan kinai katonak nem voltak Koreaban, es Kina a Koreaban levö sajat katonait megcsak fegyverrel sm latta el, es a vagy 1 millio kinai szabadsagon levö katonat szabadsagon levö kinai katonatisztek parancsolgattak, szabadsagon levö paancsnokaik voltak, ez a megoldas emlekeztet engem a Kelet-Ukrajna 2014-töl szakadar területeire, ahol szinten szabadsagon levö orosz katonak harcoltak.
Ezt Te nem allithatod biztosan, hiszen ezt Te -es mas sem nagyon, kiveve a helyiek, meg akik elmenekültek- nemigen tudod, hogy anno mi is volt Kambodzsaban, a nepirtasra a gyanu is ha most jol emlekszem egy -ket evvel a Vörös Khmernek a hatalomta jutasatol szamitva merült csak fel, es mint az egyik idezet is mutatja, Kina mar a Vörös Khmernek a hatalmon levösege alatt is fegyvereket szalliott Kambodzsaba a VK-nek, es en velelmezem azt is, hogy katonai tanacsadokat is küldött Kina Kambodzsaba be, es valahol azt is olvastam, hogy a fegyvereket a kommunistava valt Laoszon keresztül jutatta el a VK-hez, es ott azokra csak ki lelett kepezni is, tehat Kinabol kikepzök jelenlete a VK/Vötös Khmernel nagyon is velelmezhetö nekem.
PS.: Kina mar egyszer eljatszotta azt a Vilag fele Koreai Haboruban, hogy allitolag nem az allam intervenalt katonailag Koreaban, hanem allitolag önkentesek mentek Koreaba harcolni, igy sokan be is vettek ezt a kinai allitast meg a mai napig is.
"Kina egyebkent -a törtenelmi kis mag-Kina, maga is kolonizalt Azsiaban, hiszen Kinanak, a mag-Kinanak a területenek a növekedeset kell csak a szazadok alatt megnezni, es maga Kina is a 2. Vh-t követöen jo par helyen -mas orszagokban- katonailag intervenalt, pl Kambodzsaban, Laoszban, stb-ben"
-interveniál közbelép, közbenjár.-
Tehát, " katonailag interveniál" azt jelenti katonailag részt vesz, közbelép.
Kína nem avatkozott be katonailag, de támogatta és fegyverekkel adott el a vörös khmereknek USA jóváhagyásával. Ekkor szakított véglegesen Szovjetunióval, jó kapcsolatokat épített ki USA-val, - Tajvani támaszpontot felszámolták , elszállították az atomrakétákat és Tajvan helyett Kínát vették fe az ENSZ-be.
Kína legnagyobb kiterjedése az 1700-as évek közepére tehető, azóta csak vesztett területéből. Szovjet-kínai határincidensnél komolyabb fegyveres konfliktusa csak Vietnámmal volt.
Meg egy par forrast es idezetet megadok (de allitolag az amerikaiak ugye csak hazudnak :-), ahogy a szovjetek is, az egyedülui aki allitolag nem hazudik az a mai Oroszorszag is :-)))), pedig valakinek Ukrajnaban a szakadar terület harcosait csak el kell latnia vagy 8 eve fegyverrel ugye), de maguknak a vietnamiaknak talan lehet hinni? Tehat Kina nemcsak akkor tamogatta katonailag a Vörös Khmert amikor mar 78/79-nek a forduloja utan Thajföldre atment, es onnan tamadta a kambodzsai illegitim kormanynak a vietnami megszallo katonasagat, hanem Kina a Vörös Khmert akkor is mar fegyverrel stb-vel, katonai segitseggel tamogatta, amikot az meg hatalmon volt Kambodzsaban, tehat >
Vietnam appealed to Beijing to control their clients, but Beijing stepped up the flow of military aid and diplomatic support for the Khmer Rouge. (...)
With over one million men under arms, Vietnam had one of the largest standing armies in the world. The Khmer Rouge was not eliminated, however, and with Thai and Chinese assistance, it regrouped and rearmed. During the 1980s, Vietnam had between 100-200,000 troops in Cambodia, but it was never able to stamp out the Khmer Rouge guerilla forces. An annual cycle evolved; in the dry season, the Vietnamese were able to capitalize on mechanized armor and greater mobilization and firepower. In the rainy season, with mechanized armor all but incapacitated, the Khmer Rouge regained lost territory. Although the Cambodian people were grateful that the Vietnamese unseated the Khmer Rouge, the Vietnamese were seen as an illegitimate occupying force.(...)
Es a semleges fozzas ugye > McChargo/ Pathmanand: The Thaksinization of Thailand. < erre hivatkoznak szinten sokan, konkretan arra valahonnal a kb 30. old.-tol kezdödöen a legtöbben, hogy a segelypenzekböl amik a menekültek ellatasara lett adva, hogy ezen segelypenzek jo reszeböl lett Kinanak fizetve azert, hogy Kina fegyvereket, katonai tamogatast adjon a 78/79. evi evvaltast követöen Thajföldre menekpült Vörös Khmernek.
Mint irtam, ennek mar utanna neztem, be is tettem, de itt van egy forras a szamtalanbol Kinanak a Vörös Khmer fele törtenö tamgogatasara >
With Hanois support, he and other defectors founded the Kampuchean United Front for National Salvation (KUFNS) on December 2, 1978.12 Then on Christmas day that year, KUNFNS, 150,000 Vietnamese troops, and other anti-Khmer Rouge elements stormed into Cambodia and drove the Khmer Rouge to Thailands borders (Richardson 2010). By January 7, 1979, Vietnam had taken control of Phnom Penh, established a puppet regime called the Peoples Republic of Kampuchea (PRK), and stacked it with DK defectors. Vietnams invasion placed Cambodia under its tutelage for the next ten years and pushed the Washington, which had its scores to settle with Hanoi, to join Beijing-led isolation of the PRK and to support the Khmer Rouge. After ten years, Vietnams occupation of Cambodia came to an end on September 26, 1989, thanks to political breakthroughs within the Eastern bloc. In the late 1980s, Chinese President Deng Xiaoping grew weary of the prolonged war in Cambodia and wanted to redirect resources to his economic modernization program (Zhang 2015).
Annak nézz utána, hogyan avatkozott be Kína Kambodzsa-ba.
Mar irtam, itt van megegyszer (a betüelütesemet a lenntiben korrigaltam)>
a Vörös Khmer meg nem akarhova ment, hanem Thailandba/Taiföldre be, onnan tamadtak be a Vietnam (es a szovjetek!) altal instalalt kambodzsai kormanyra, es ekkor lett Kina-Tajföld, USA, (NSZK is benne pl) nyomasra egy un exilkormany letrehozva, ami Kambodzsanak az UN-üleset betöltötte, tehat ez 79-utan volt, a tajföldi kormany meg Kinaval összefogott, es a segitö penzek jo reszet ami a Thajlandban levö kambodzsai menekültek megsegitesere lett adva (akik a vietnami csapatok kambodzsai bevonulasa miatt oda, Thajföldre menekültek)
attolta Kinanak, a penzekert cserebe meg Kina! fegyveteket szallitott a Vörös Khmer Thaiföldre menekült csapatainak.
Ugyhogy nem lehet azt mondani hogy Kinanak semmi köze nem volt a Vörös Khmerhez.
Azt mondod Kambodzsa, akkor én azt mondom USA, Kínának semmi köze hozzá.
"A vietnami csapatokszámos határincidenst követően 1979. január 7-én elfoglalták Phnompent, véget vetve ezzel a vörös khmerek közel 4 évig tartó ámokfutásának. ...
Pol Pot és emberei a dzsungelbe menekültek, ahol többek között amerikai segítséggel folytatták gerillaharcukat. "
"Az ENSZ Pol Pot rezsimjét továbbra is, mint az ország legitim kormánya ismerte el, így azok még a népirtást követően 10 évig megtarthatták helyüket az ENSZ-ben."
No, szoval a Mult-Kor nem passzentos adatokat it, sokat ki is hagyott, igy az a velemenyed hogy Kinanak nem sok köze volt hozza, az sem passzentos, de nem is lehet mert ez a Mult-Kot-nak az nem passzentos allitasaita epül ugye.
Röviden, a lenyeg:
A vietnamiakat a szovjetek tamogattak, Kina meg akkoriban mar böven a SU-val szemben ment, amikot 79. elejen a vietnamiak bementek kambodzsaba, akkot egy vietnami es szovjetbarat kotmanyt telepitettek Kambodzsara be, a Vörös Khmer meg nem akathova ment, hanem Thailandba/Taiföldre be, onnan tamadtak be a Vietnam (es a szovjetek!) altal instalalt kambodzsai kormanyra, es ekkor lett Kina-Tajföld, USA, (NSZK is benne pl) nyomasra egy un exilkormany letrehozva, ami Kambodzsanak az UN-üleset betöltötte, tehat ez 79-utan volt, a tajföldi kormany meg Kinaval összefogott, es a segitö penzek jo reszet ami a Thajlandban levö kambodzsai menekültek megsegitesere lett adva (akik a vietnami csapatok kambodzsai bevonulasa miatt oda, Thajföldre menekültek)
attolta Kinanak, a penzekert cserebe meg Kina! fegyveteket szallitott a Vörös Khmer Thaiföldre menekült csapatainak.
Ugyhogy nem lehet azt mondani hogy Kinanak semmi köze nem volt a Vörös Khmerhez.
A vietnami -Kambodzsat megszallo- csapatok meg csak a 78. ev vegetöl valo kambodzsai megszallasukat csak vagy 10 evvel kesöbb, tehat valamikot 1989.-ben szüntettek meg.
(Az USA-nak meg inkabb a vagy 70-ben megpuccsolt Suhanuk utani idöhöz volt köze, amikor a Vietkong, meg kesöbb a vietnami hadsereg attolta Kambodzsa területere is az USA-Vietnam habororunak a vitelet, a Pol Pot rezsim meg ugye 75. aptilisaban ketült hatalomra.)
PS.: tehat ami 1979-töl betöltötte az UN-ülest, az nem az a Pol Pot kormany volt, ami a reszim alatt volt, hanem az un exil-kormany, ami vagy harom-vagy negy tarsulatnak a szövetsegeböl allt, ebböl csak az egyik volt a Thaiföldre menekült Vötös Khmer tarsulat, es az un exil-kotmany ami thajlandi, kinai, stb nyomasra lett összehozva, es ezt ismerte el aztan az UN, mert a Vietnam (es a szovjetek) altal instalalt babkormanyt ugye nem ismerte az UN-el.
Ennek hogy allitolag a Vörös Khmert a szetzavatas utan allitolag az USA tamogatta volna, enenk utanna fogok nezni, a forrasod nekem erre nemigen tetszik, nekem mar maskor is volt ezzel az oldallal problemem, en ugy latom hogy a napi politika szerint vannak a tartalmak ( es nevtelenül ha jol emlekszem ) irva, törtenelem temaban en meg ezt nem szeretem.
Ennek -hogy Kambodzsa ellen volt-e egy UN-Resolution- utanna kellene neznem, de kotabban mar irtam mshol, hogy az UN/ENSZ-t meg kellene reformalni, mert pl az UN-BT-ban az allando tagokbol regebben a Szovjetunio esetekben, ma meg az oroszok vagy Kina vetezok, vagy ott van a UN-Közgyüles, ott meg mara szinte ket blokk van a szavazasnal, es ha egy Resolutiont a Közgyüles meg is szavaz, nemsok olyan eszköze van az UN-Közgyülesnek, amivel egy negativ eliteles eseteben csinalhat valami erdemit is, esetekben valamilyen szankcionak meg a megszavazasai is elegge bizonytalan.
De visszaterve most magara Kinara, Kina elegtelen adatokat szolgaltat sok területen nemszetközi szintü szervezeteknek, intezmenyeknek, , oszt hogy ott valojaban mik is vannak, ezt pontosan tudni, nem is igen lehetseges.
Azt mondod Kambodzsa, akkor én azt mondom USA, Kínának semmi köze hozzá.
"A vietnami csapatok számos határincidenst követően 1979. január 7-én elfoglalták Phnompent, véget vetve ezzel a vörös khmerek közel 4 évig tartó ámokfutásának. A kivégzések, az éhínség és a különböző megbetegedések (vérhas, mocsárláz stb.) következtében Kambodzsa 7 milliós lakosságából mintegy 1,5-2 millióan vesztették életüket. Az országban még 1990-ben is kevesebben éltek, mint 1970-ben.
Pol Pot és emberei a dzsungelbe menekültek, ahol többek között amerikai segítséggel folytatták gerillaharcukat. "
"Az ENSZ Pol Pot rezsimjét továbbra is, mint az ország legitim kormánya ismerte el, így azok még a népirtást követően 10 évig megtarthatták helyüket az ENSZ-ben."
"Könnyü ugy valami szellemi munkat csinalni, ha a nyugaton honos szabadalom-vedelem ignoalva volt Kinatol, evtizedekig, oszt most a szoszerint ellopott hosszu evtizedekig nyugaton folytatott alapkutatasok eredmenyeire epitenek valamit fel."
Az ipari kémkedést nem a kínaiak találták fel.
Még az ipari kémkedés know-how-ját is nyugatról lopták :))))))))
a Vörös Khmer ki be jart a kinai anno vezetöknel, oszt fel Kambodzsa lakossagat ugye a Vörös Khmer kiirtotta szoszerint
A szocializmus idején a béketáborban ki-be jártak a terroristák. Idehaza is járt egy-kettõ és nem börtönben. És persze mi is támogattuk a fejlõdõ országok szocialista országainak békeharcát...
Vagyis a demokracia, es annak a vilagszerte levö intezmenyei, intezmenyhalozata.
Így is fel lehet fogni. Egy rendszer ami felszámolja önmagát. Ha liberalizmus van, akkor az antiliberálisoknak is jogan van tevékenykedni. Ott lehetnek az oktatásban is. És a következõ generáció már lelkesen dolgozik a liberális demokrácia felszámolásán.
Van aki -a legtöbb allam a Földön ugye- a menekültekre vonatkozo un Genfi Megallapodast alairta
Ja. Csak anno ezek a nagy humanista egyezmények az 50-es években keletkeztek. Egy másik világban, ahol a legnagyobb problémának akkor a nácik és a holocaustjuk tûnt, és kb. mindent ennek a fényében néztek. Az a világ még az én nagypapámék kora volt, pedig már én is bõven a nagypapa korban járok.
A Genfi Megallapodas volt pl annak az alapja, hogy az un Nyugat pl 1956-ban szamtalan magyarorszgi menekültet befogadott, ezek a menekültek ugye anno feher börürüek voltak
Itt a lényeg nem a bõrszín, hanem az, hogy a befogadott magyarok úgy 90%-a kb. gond nélkül beilleszkedett az õket befogadó társadalomba. A magyar szakmunkás, orvos, mérnök némi nyelvtanulás után pont olyan szakmunkás, orvos, mérnök lett mint az osztrák, német, angol, kanadai vagy amcsi. És nem szemüveget árultak a strandon, és nem akartak Aranybulla alapú törvénykezést bevezetni az USA-ban, és nem szerveztek vallási csendõrséget a magyarok lakta városnegyedekben.
hogy ez a sok menekült az utobbi evekbn mind az USA-nak a haboruinak az eredmenye lett volna
Az, hogy kik harcolnak benne egy dolog. Az, hogy kik és fõleg kinek az érdekében szervezik, az egy másik. Sem a szír konfliktus nem volt az európaiak érdeke, sem az ukrán. Hogy csak két példát mondjak hirtelen.
de ott sem a négerek a sároksakhanem az agyhalottak
Vagyis a demokracia, es annak a vilagszerte levö intezmenyei, intezmenyhalozata.
PS.: tja, visszakerültel a demokraciara valo köpködeseddel a kiindulo allaspontodhoz, amire eredetben itt kicsivel lejjebb mar reagaltam.
Itt van pl az UN/ENSZ, aminek van ugye egy Chartaja/Alapokirata vagy ott van az elödje, az un Nepszövetseg, de maradjunk az UN-nal, meg meg az un Genfi Megallapodasoknal, melyek szorosan kapcsolodnak az UN-hez mint intezmenyhez.
Van aki -a legtöbb allam a Földön ugye- a menekültekre vonatkozo un Genfi Megallapodast alairta, mara Europaban minden allam ugye (most hogy a törökök ezt alairtak volna, meg hogy a törökök Europahoz tartoznak-e, no annak utanna kellene neznem, de most a hagyomanosan vett ertelemben levö Europat nezem, tehat az Uraltol nyugat fele esö területet).
A Genfi Megallapodas volt pl annak az alapja, hogy az un Nyugat pl 1956-ban szamtalan magyarorszgi menekültet befogadott, ezek a menekültek ugye anno feher börürüek voltak (hamar te itt fekete-börüzöl > "négerek"), es valamelyik UN/ENSZ megallapodasban is ugye az is benne van, hogy Embereket nem szabad a börszinük, a vallasuk vagy a nemük miatt megkülönböztetni, tehat manapsag a leköpködött ...hm... Magyarorszagon mar szinte sokaktol csak cinikus hangnemben emlegetett fejlett Nyugaton ez a gyakorlatban is igy van, es az allamok intezmenytendszereben es jogszabalyaiban ez meg is jelenik mind gyakorlati mind elmeleti területeken is.
Van ugye a demokracianak intezmenyrendszere, felepitmenye, es ez igy van jol.
PS.: hogy ez a sok menekült az utobbi evekbn mind az USA-nak a haboruinak az eredmenye lett volna, kizarolag, no ezt en vitatom, hiszen a Közel-es Közep keleten folytatott haboruk nagyobb reszeben NATO-tagallamok is reszt vettek, igy pl Magyarorszag is, tehat megitelesem szerint elegge komplikalt az, hogy a sok menekült kiknek a katonai intervencioja miatt jött is el valojaban a lakhelyeröl.
PPS.: Kina egyebkent -a törtenelmi kis mag-Kina, maga is kolonizalt Azsiaban, hiszen Kinanak, a mag-Kinanak a területenek a növekedeset kell csak a szazadok alatt megnezni, es maga Kina is a 2. Vh-t követöen jo par helyen -mas orszagokban- katonailag intervenalt, pl Kambodzsaban, Laoszban, stb-ben,, a Vörös Khmer ki be jart a kinai anno vezetöknel, oszt fel Kambodzsa lakossagat ugye a Vörös Khmer kiirtotta szoszerint, most mas kontinensekre nem is megyak at (manapsag meg az USA-nak a segge alatt Latinamerikaban, meg Delamerikaban ugye ott tüzelget, gyujtogat. Szoval Kinat egy nagy artatlannak mutatni, akki csak a sajat területet vedi -nemtudom ugyan ki ellen- az nem egy passzentos dolog. Es Kina csak par eve -talan meg tiz eve sincs ennek, elsö izben ha jol emlekszem a görögöknel levö penzügyi valsag -Tsipras ideje ugye- idejeben kezdte csak belobogtatni, hogy penzügyi hiteladast es befektetest egy allamnak/allamban mindenfele ideologiatol mentesen csinalna, ez meg -a görög penzügyi valsag- a 2010-es evek elsö feleben volt, ugyhogy nem is olyan regen ugye. Abban az idöben ha kinai privat cegek fektettek be valahol Kinan kivül, akkor is a cegnyeresegnek vagy az 50%-at le kellett a kinai allam egyik un alapitvanyanak adniuk, vagyis maganak az allamnak, de nem adokent, az ado az allam egyik zsebebe ment, az alapitvanyba kötelezöen a megadozott nyeresegnek kb 50%-a meg az allamnak a masik zsebebe. Afrikaban meg Közep Keleten meg Kina mar vagy 40 eve bennt van (es Iranban-Irakban is vastagon mar evtizedek ota az ottani olajüzletben is peldaul benne van/volt.
Mert kínába az ipar nem úgy ment ugyebár európából és az usa-ból hogy egy rakás gazember ócsítva akarta a termékeket elõállítani - az európai / amcsi melós rovására? Ráadásul úgy, hogy tudták hogy ez hova vezet, elvégre egyszer már eljátszották ugyanezt Japánnal, és az agyonverte az amcsi ipar jó részét, ergo kb. tudni lehetett, hogy mit hoz majd ha ugyanezt eljátsszák a kínaiakkal akik azért picit többen vannak. És igen, ez lett. De ha a szellem pofánver akkor nem a szellemet kell szidni, hanem azt az agyhalottat aki anno kiengedte a palackból. De az agyhalott szent és sértehetetlen: ma egyrészt az USA társadalmát rúgja szét a faji feszültségek szításával és más fasza dolgokkal, másrészt meg európát segít betelepíteni muszlim négerekkel. Aztán amikor 30 év múlva az a szar is a nyakunkban lesz, akkor lehet majd szidni a négereket (már annak aki meri), de ott sem a négerek a sároksak hanem az agyhalottak. Akik ugyanaz a csapat.
Az amerikai fejlesztések mind európai alapkutatásokon alapulnak. Sõt, kínaiakon, elvégre ha azok anno nem találják fel a puskaport, akkor Samuel Colt max. az íjpisztolyt találja fel.
... Izrael hadiipara is jórész lopáson alapult, ... Kina azt tette, amit japán a XX. században: amit tudott, ellopott
Hehe, mentek Kinaban israeli segitseggel lopas nelkül is :-), hiszen Kina elöször az arab allamohhoz huzott, majd amikor a Szovjetunioval szembe ment, es Israel a SU-beli zsidokkal szemben törtenö szovjet atrocitasok miatt egy SU-ellenes vonalvivesre allt at, akkor emiatt Kina Israelt a partnerenek vette, Israel automatikusan a SU-elleni szövetsegeseve lett, termeszetesen a fü alatt, kimondottan bizalmasan törtent ez a szövetsegesseg statusza Kinaval kapcsolatban Israelnek, a kapcsolat titkosan kteskedelmi kepviseleteken es tudosok/kutatok misszioin keresztül folyt, es miutan közös SU-ellenes erdekek alltak fenn, igy az együttmüködese Kinanak es Israelnek kiterjedt peldaul a fegyvertechnologiata is gyorsan, valamikor mar 71 elejetöl Kinat több szaz izraeli latogatta meg, ezek között szamtalan hadsereghez tartozo generalis, es meg együtt is dolgozott Kinaban Israel katonai projekteken, vagy 81-töl mar Kinaban az israeliek tankepites es tankelgaritas? területen/szektorban is együtt dolgoztak, repülögep epiteseben is, a radartechnika-es raketatechnikaban is, Tel Aviv katonai technologiat is szallitott Pekingnek, Kina meg viszonzasul strategiailag fontos anyagok szallitasaval egyenlitett Israelnek.
(Persze Kina elegge kettös jatekot jatszott itt, hiszen a fegyverek egy reszet tovabbadta aztan az arab allamoknak, kesöbb a PLO-nak is, söt, a PLO-nak iroda-kepviselet megnyitasat biztositottak Kinaban, miutan 1964-ben a diplomaciai kapcsolatot felvettek a PLO-val, elismertek a PLO-t, Kinaban ... PLO-harcosokat -akik valojaban terroristak voltak- kepeztek ki a kinaiak.)
PS.: szerintem Kina mindig is a Tavol Keletröl jövö Trojai Falo volt.
De ha semlegesen, targyilagosan nezzük a dolgot, vagyis az un kinai csodat > ti, gazdasagi ugrast, es az abban, abbol eredö mai es közel-tegnapi (sicc!) kinai ambiciot, hogy az USA-t mint a SU-összeomlasat követö egyetlen megmaradt szuperhatalmat levaltsa mint uj es egyedüli szuperhatalom, no akkor itt a tenyeket szükseges megvizsgalni azon az uton, melyet Kina folytat ennek az elereseben.
PS.: Kod nick kolega, tudom hogy Te sokat olvasol, tajekozott vagy, igy tudod Te is hogy ez egy nagyon komplex ut a Kinaitol kitüzött kinai celhoz.
Hogy ez nekünk itt mint az EU.nak a tagallamainak a polgarainak, hogy ez jo-e lesz, hogy az USA-t mint egyedüli szuperhatalmat Kina levaltja, no ez a jo avagy megsem az mindenkinek egy szubjektiv megitelese, az enyem az, hogy ez nem lesz jo.
PPS.: Kina ahova eddig betette a labat a különfele eszközeinek az alkalmazasaval a celjahoz vezetö uton, ott azokban az orszagokban a lakossag nagyobb reszenek inkabb negativ dolgokat hozott mint pozitiv valtozasokat, lasd az afrikai allamoknak a lakossaganak több helyen, pl az egyes afrikai orszagoknak a textiliparaba valo beruhazasaival, mert ezzel egyreszt megkerülte pl az USA-nak a Kinaira kiszabott importvamjait, ugyan akkor az Afrikaban levö olcso kinai elöallitas miatt az afrikai kisipar-kisüzem sok helyen csödbe ment, mert nem tudtak lepest tartani az Afrikaban levö kinai produkcioval, hogy csak egy dolgot emlitsek csak ( pl Delafrikaban vagy 70 ezer textilüzemi munkas került az utcara mert a kinai befektetes soran keletkezett cegek kiszoritottak a helyi cegeket a piacrol -es nemcsak a hazirol!- az olcsosagukkal).
PPS.: az meg hogy Kina nem csinal haborut, akkor az a sok kemszattelitje fönnt micsoda? Haborut manapsag nemcsak tankokkal vivnak, hanem befolyasokkal is.
(Hehe, Israel, a majd minden peldaba bekerülö Israel :-)), talan meg kellene közelebbtöl nezni azt is, hogy milyen a kinai-israeli kapcsolat :-))
