Nem csak hogy! Nálunk lakik, fenn az északi sarkon. A rénszarvas nem húzza, hanem repíti, Rudolffal az élen.
Saját címe is van, ahová az érdeklődők üzit küldhetnek. Gondolom erre vagy kiváncsi ezzel a puhatolódzással, hát tessék. Komplett cím, postai irányítószámmal:
Kaliforniában élő barátnőm szerint az ott divatos és mindenütt fellelhető Santa Claus csupa ronda pedofil akik kihasználják az alkalmat, hogy kisgyerekeket fogdossanak.:-(
Jóbarátom, aki most már, ahogy elnézem, örökké Angliában lesz tanár, mesélte tanulságos beszélgetését a kollégákkal tavaly Mikuláskor. Kissé felelőtlenül megemlítette, hogy ez nálunk ünnepnap, mert ilyenkor jön a Santa Claus. Igen? És mit csinál? Ölébe ülteti a kisgyerekeket? És csokoládét kapnak vagy virgácsot? Krampusz is van, aha...
Ehhez képest a repülő pirosorrú rénszarvas meg a kémény tényleg maga a decens elvonatkoztatás.
Van olyan (tőlünk meglehetősen távoli) kultúra, ahol Santa Claus karácsonykor (december 24-én éjjel) a rénszarvas húzta szánkóján közelíti meg a házakat, majd lemegy a kéményen és megkóstolja a sütiket, amit a gyerekek még este kikészítettek neki, iszik hozzá egy pohár tejet, és otthagyja az ajándékokat, hogy mikor a család reggel felébred, rögtön ki lehessen bontani azokat komolyan, még pizsamában.
Ez a hétfő délutántól csütörtök délutánig tartó befogadóhely-üzemeltetés annyi időmet elvette, hogy még mindig vannak elvarratlan szálak a heti történésekből, nem tudok sajnos veletek tartani. :(
Húgom egyik legszebb története. Koratéli este, kis hó a pilisi falu utcáin, csillagragyogás, roppanó hideg. Az ablakokban pisla fény, néhol már látni a kipucolt csizmácskákat.
Az - akkor még - két gyerek a kocsi hátsó ülésén, amikor is csöng a mobil. A házakat vigyázó biztonsági cégtől jön a hívás. Valami mozgást érzékelnek az egyik szobában. Mit látnak? Libeg a függöny az ablak előtt. Hol? A földszinten. Van behatolás? Nem tudjuk. Hm, az a gyerekszoba...
Mire a gyerekek hátulról: - Megjött a Mikulááááááááááááááás!!!
Simán bevettem volna ezt az egészet, ha nem kavar be a műegyetemi Mikulás. Na de hogy harmadikán vagy negyedikén az Aud Maxban jöjjön egy, aztán pár napra rá odahaza... Ez az én rendszerető lelkemnek már háromévesen is felfoghatatlan volt. :)
Bizony, ötödikén este jár a Mikulás. Néha személyesen is megjelent. Érdekes módon, mindig pont elment, mire Apám hazaért az irodából.:-) Ha nem jött személyesen akkor este vagy legkésőbb reggelre az ablakba rakott cipőkben volt az édesség.
Mi csak valamikor 6-7 éve kb. Én is a lakást néztem főleg. Egy nagyon kedves hölgy volt ott, aki látva az érdeklődést sokat mesélt a hajdani tulajdonos családról. Máig is bennem van, hogy bár nagy volt a lakás, hálószoba csak egy volt, ahol felnőtt lány is a szülőkkel egy szobában aludt.
Hátőőő... izé... Ötödikén este kellett kitisztítani és kitenni az ablakba a lábbeliket, majd nyugovóra térni. Hatodikán reggel lehetett elcsodálkozni a felsorolt termékek - opcionálisan virgács - megjelenésén.
Szóval tulajdonképpen lehet, hogy már ötödikén este megjött, de inkább csak hatodikán hajnalban. Hiszen sok helyre kellett mennie, ez azért neki is időbe telik! :-)
Egyébként: bocsánat az idétlen kérdésért, de olyan régen voltam gyerek... A Mikulás az nem ötödikén este jött? Mintha nálunk úgy lett volna. Ablakköz, csizma, piros celofánban nugáttartalmú termék... :)
Azt hiszem, hogy a Benzúr utcai Postamúzeum talán a legkisebb alapterületű múzeum Budapesten, az én benyomásom az volt, hogy sokkal kisebb, mint az Andrássy úti volt..
Ez de jó... Szerintem én csak a kilencvenes években vetődtem arra, és amilyen hülye vagyok, akkor is folyton a lakást néztem a postai cuccok mögött. :)
A nyolcvanas évek közepén többször is bementünk megnézni a kiállítást. El volt dugva az első emeleten, kívülről nem is nagyon látszott, csak egy kis táblácska jelezte, hogy ott a múzeum. Egy bácsi volt a személyzet, gégemikrofonnal, hihetetlen lelkesedéssel kalauzolt végig a termeken, a végén pedig, a legfőbb attrakciónál az izgalomtól babarózsák ültek ki az arcára és büszkeségtől csillogó szemmel mutatta be a büszkeségét: a videótelefont. Ki is lehetett próbálni: két sarokban két készülék, úgy szkájpolhattunk egymással. :) Csuda volt.
Bizony, holnap (szombaton) 17:00 órától, az Emma linkjén található üzemegységben. Sajna az emeleti ficak foglalt, de szerintem a földszinten is jót fogunk beszélgetni. :)
A Postamúzeum: régebben Andrássy út, Saxlehner palota, mostani székhelye a Benczúr utca. És ennek része a várbeli Telefónia Múzeum, meg még néhány másik filiálé.
Az Andrássy úti házat felújítják, és igen, azt gondolom, valaki gazdag fog a tulajdonosi lakásban lakni. Aki nem nézte meg időben, múzeumként, az így járt.
Szerintem elég értelmesen leírtam lejjebb, de akkor kezdjük elölről.
Ahogy a Budapest folyóiratot, úgy a telefonkönyveket is az Arcanum digitalizálja, de a Budapesttől eltérően ezt ingyen. A végeredmény viszont teljesen ugyanaz: ingyen lesz elérhető ugyanott, ahol a Budapest. Viszont aki ajándékba ad valamit, az maga szabhatja meg a feltételeket, tehát ők szétszedhető példányokat keresnek.
