" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én fának nevelem és ősszel kukoricaszárral takarom ,azt olvastam ha 5- évig meg tudom óvni a fagytól, akkor utána már csak a nagy fagy tesz kárt benne ,de csak az ágaiban, a fatörzs nem károsodik !
"Az indián banánra is igaz hogy terem szólóban is vagy oda tényleg több kell?"
Erre azért nem lehet egyértelmű választ adni, mert vannak öntermékeny fajták is és idegen beporzást igénylő fajták is. A magoncokról soha nem lehet előre tudni semmit, sem az öntermékenységet, sem a gyümölcsminőséget illetően. A fajtanévvel rendelkező oltványok esetében más a helyzet. Azokról lehet tudni, öntermékenyek-e, avagy nem, illetve hogy milyen ízű és méretű gyümölcsöt teremnek.
Fájó szívvel teszem én is a következőt, de muszáj. :)
Kicsi a kertem, de imádom a fügét, így kényszert érzek arra, hogy többféle is legyen. van 3 kicsi ami most terem először, és kb. 7-8 db kerül még kiültetésre.
A véleményedet kérném:
Ahogy nőnek a bokrok és pár évente kivágnám mindig az idősebb ágakat, szerinted a gyökérzet nem lenne-e egyre erősebb a nem növekvő bokorhoz képest? Megbomlik-e annyira az egyensúly, hogy egy idő után csak hozza a hatalmas vesszőket és nem terem?
Gödörben van a kert, többször elfagy a füge mint nem, de annyira oda vagyok érte, hogy muszáj valahogy termesztenem.
Másik kérdés: A zöld fán aszalódó szerintem nem nevelhető fának a fagyveszély miatt. Bokorként is ugyanúgy teremhet mint más fajták?
Akkor jó,mert sok helyen olvastam hogy kell mellé még egy és ha lehet másik fajta legyen mert akkor jobban terem.Persze lehet hogy ez az árudák reklámfogása hogy inkább 2 -3 db -ot vegyél mintsem egyet.Az indián banánra is igaz hogy terem szólóban is vagy oda tényleg több kell?
A háziorvosunk borászata a Bussay szőlészet a pont egy vonalban volt kb a magasságot illetően és átlehetett látni hozzá a pincénktől.Bár most a lányai viszik a borászatot,mert apjuk sajnos elhunyt.
Tényleg a hegy gerincen volt a területünk és sokáig gondolkodtam hogy beültetem akáccal és lesz a kemencébe tűzifa,de aztán letettem róla,és inkább eladtuk.Sajnos van olyan emberke aki hajnal felmegy és leszedi más kajszibarackját és a Lenti piacon azt árulja és ez érvényes más gyümölcsökre is,ezek után érdemes lett volna oda ültetni bármit is.Persze ha ezt Velem megcsinálta volna biztosan kilesem és a kezeit a hátába állítottam volna.De Engem most már ez hidegen hagy oldják meg azok akiknek még ott a pincéjük,és nem csak egy szarka van ezt hozzáteszem.
sok helyet foglalt es levágta felét :)) Vagy annyit termett nem tudott mit kezdeni vele bar ez igy hulyen hangzik :) gondolom annyira Te nem sajnalod, van vagy ezer bokrod :))
Ezt én is bátran állithatom ! Dolgoztam felétek és láttam talán Dobri ? A Bázakerettyei leágazástól a Szlovén határ felé menve, az út jobb oldalán, felfelé lévő hegyen, ahol a háziorvos szőlője van ,kis köves út vezet felfelé az úttól nem messze akkor épült ezen az úton egy új házféle ,már biztos kész ,annak a szomszédságában gyönyörű magas fák vannak fügéből ,olyan mint a képen ! A gazda azt mondta 20 éve nem volt elfagyása a déli lejtőn !
Talán furának tűnik, ha azt mondom, hogy ezeknek a kevéssé elterjedt fajoknak van egy bizonyos fokú repellens hatása, a jónép kevésbé esik nekik, mivel idegenkedik tőlük. Jó a jóban. :)))
"Vannak annál sokkal értékesebb, és növényvédelmet egyáltalán nem igénylő fajok."
Éppen a káki érleléséről szóló feltett video mellett is van egy (ugyancsak spanyol nyelven), amelyik a káki hihetetlen gyógyhatásáról szól. Többek között ezt kell termeszteni. Olyan helyen, ahol biztonsággal lehet. A hegyen!
(Caqui: Una poderosa fruta que te puede sanar más de 5 enfermidades)
Tíz éve unszolom a fórum résztvevőit, hogy ahol lehet, tegyenek szert dombi/hegyi telekre, mert a korlátozottan téltűrő növényekkel (amelyek jelen topic fő témáját képezik) kizárólag ott érdemes foglalkozni szívfájdító-csalódás-mentesen.
Ugyanis a hegyen ilyen fügefát lehet produkálni, a völgyben/síkon pedig "fát" egyáltalán nem, legfeljebb sűrűbben, vagy (szerencsés esetben) ritkábban visszafagyó bokrot.
Hol van az megírva, hogy a hegyen azzal a szar, féktelen növényvédelmi igényű szőlővel kell föltétlenül foglalkozni, amit, ha bizonyos időszakban naponta háromszor nem permeteznek meg, tönkremegy? Vannak annál sokkal értékesebb, és növényvédelmet egyáltalán nem igénylő fajok.
"Szőlőhegyet a pincével épp novemberben adtuk el,pedig jó magasan volt a Vörcsöki hegyen..."
Az ezt a fórumot régóta követők ennek a mondatnak olvastán, gondolom, elviselhetetlen szívtájéki fájdalmat éreznek, tudván, hogy a két hely klímája közti különbség egy Szentpétervár - Róma kontrasztot valósít meg.
Végül is csak azért mentem el egy kertészetbe hogy megkérdezzem van e mézbogyó,az nem volt 5 csemetével lettem gazdagabb,mert vettem még két egrest is.Azokat már kiültettem mert szabad gyökeresek voltak.Mi a tanulság nem szabad bemenni a magamfajtának kérdezősködni egy kertészetbe sem ;))).
Szőlőhegyet a pincével épp novemberben adtuk el,pedig jó magasan volt a Vörcsöki hegyen,de Engem a szőlő nem érdekel és így nem vacakolok vele.Oda fel meg nem ültetnék gyümölcsfát mert soha nem tudnám leszedni,mert biztosan megelőznének,sajnos vannak szarkák rendesen.Én meg másnak nem ültetek és nem gondozok gyümölcsfákat,inkább itthon gazdálkodok.
A halászat sajnos már a múlté,pedig szép idők voltak Én is szűrtem a vizet rendesen,de mára már hal sincs a Kerkában nincs értelme lemenni.Mert volna valaki szólni az emelőzés miatt,biztos a vízben landolt volna.
De visszatérve a fórum témájára valahol itt zalában tudnék venni mézbogyót?Csak hogy legyen egy párja a mostaniak.
A kákik mellé elhelyez egy alkoholba mártott kanócot, amit lezárás előtt meggyújt. Lezárás után a tűz föléli az edényben lévő oxigént, ezáltal magától elalszik. Ugyanakkor az égés révén így abból széndioxid képződik, ami lebontja a csersavat. 6 napot ír. Ezek szerint durván egy hétig tartják CO2 alatt az érlelendő kákikat.
Ugyanerre kitaláltam már régebben egy alternatív megoldást:
Szódásszifonba víz nélkül beleereszteni a patron tartalmát. A kákikat hermetikusan lezárható nejlonzacskóba/zsákba helyezni. Kinyomni körülük a levegőt, majd a szifonba lévő gázzal fölfújni és tökéletesen lezárni.
Ezek nyugodtan mehetnek Szentkirályra, le a faluba. De amennyiben rendelkezel szőlőhegyi területtel, a kákit és fügét mindenképpen oda ültesd. Ott is a terület legmagasabb pontjaira. Szentkirály falu a körzet legeslegalacsonyabb fekvésében van, gyerekkoromban nem is a Kerka partján, hanem szinte a KerkáBAN. A mostani tó folytatásában lévő mederszakaszon a házak udvara a Kerkában végződött. Az udvarokban pedig ott száradtak a (tiltott) emelőhálók, amelyeknek használatát az ottani lakosok alanyi alapon járó jognak tekintették ("saját területen folytatott tevékenység" címén). De mindezt Te ugyanígy tudod.
