A gyökök besorolása az a nehéz ilyen "azonossági" esetben, mert azonos hangkategóriába kerülhetnek különböző eredetű gyökök a hangváltások miatt.
A keny és a genny tagadhatatlanul szoros rokonságban állnak, sőt valójában azonosság áll fenn gyökileg. Mégpedig a hangkategória miatt. Ezért történhet átcsúszás az egyik hangból a másikba.
A csúszkálás révén lehet új értelemmel felruházni egy gyöki jelentésében azonos szót.
"Az a zavaró, hogy a "cs" és az "sz" egy hangkategória. Ez alapján lehetnének rokonok, de szerintem még sem azok ebben az esetben."
Teljesen jól látod! Ez a "hangkategorizálás" téves kiterjesztése (általánosítása). Jóllehet, vannak hasonló kiejtésű hangok, s azok között lehet "átjárás", de ott nincs jelentésbeli változás: Gunyhó-kunyhó, ken-keny, (festéket) és valójában alaki sincs...
"Ahogy írtam, a hangutánzás szerint más az eredetük."
Ez is igaz! Sőt ez az igazi ok! Viszont ebben az esetben meddő igyekezet (és fölösleges is!) hangkategóriákról beszélni.
"Az "apjára ütött" kifejezésben én nem látok semmilyen ütést."
Én sem, ha szó szerint értelmezem. A szavaink jó részét nem kell szó szerint értelmezni, mert a szövegkörnyezetben átvitt értelemben használatosak. Lásd: Égető kérdés, tenyerén hordozza, megütötte a fülét (a hír), rájár a rúd...
"Mert nem "szét" szövésről van szó, hanem összeszövésről."
Úgy látszik a szóalkotó nem így gondolta. Neki valószínűleg a SZÁ-L (a fonalak szálai) ugrott be, s ennek alapján alkotott új szót.
A SZŐ(V) szóval a szög, szőr, szőnyeg áll szorosabb kapcsolatban, hiszen ezek is mind szálas dolgok.
A szökken, szökik is ide tartozik, mivel a jelenség. (cselekmény) is "szálas" azaz nem szétterülő, nem romboló, nem csapkodó, hanem egy egyenesvonalú (szálszerű) mozzanat.
"Fogalmilag rokonok, hangilag én sem értem, hogy miért."
Ezzel az erővel az egy jelentéskörbe tartozó összes rokonértelmű szót.
"Rokon azért, mert a "Ta" ősgyök is kiterjedést, távolodást jelent, mint a növény szára,"
A Ta nem jelent semmilyen távolodást, vagy kiterjedést, mert az csak egy hangutánzó hang, a földre ejtett/eső nagyobb tárgyak hangja, s ennek megfelelően a Ta ősgyöknek "föld" jelentése van, illetve ehhez hasonló mozgást fejez ki. Pl. múlt idő jele, hiszen ami leesett, leejtettem, az egy múltban megtörtént esemény.
Akkor lesz "távolság" jelentése, ha toldalékoljuk, éppen azért, hogy ezt a jelentést kapjuk meg: Tá-V-OL-SÁG. Ha más toldalékkal látjuk el, más lesz a jelentése: Tú-R, Ta-P-OG.
Mindegyikben ott a "föld " jelentés, hiszen a földet túrjuk, a földön tapogunk...
"A hangalaki rokonságot azért nem látom én sem, mert ugyan a szár az a "Ta" ősgyök sziszegős változata,"
A SZÁR nem változata a Ta gyöknek.
Az SZ is egy hangutánzó hang, ami a szél, szál, száll, sziszeg szavakból is kiolvasható. Ez a gyorsan áramló levegő (és hasonló mozgás pl. szel, szalad) hangja. A SZa és a Ta hangnak semmilyen kapcsolata nincs egymással.
Még szép hogy más, ugye más egy CSICSERGÉS meg egészen más hallásra is egy SZISZEGÉS , a két hang nem átváltható akkor sem ha nagy ritkán lehet találunk egy tőről fakadót esetleg közte.
CSIPOG---SZIPOG is igen erős különbség hallhatóságra. CSÖKKEN----SZÖKKEN , CSÉP---SZÉP, CSEL--SZEL , CSAK---SZAK, CSEMETE----SZEMETE, és a többi, tömegesen lehet írni mikor köszönő viszony sincs a jelentésekben.
Ez akkor is igaz, ha történetesen néha találunk CSEKÉLY---SEKÉLY viszonylatot is, bár ez nem SZ hanem S , de a lényeg hogy általánosságban élesen különböznek...
"Ilyen és ehhez hasonló példák özönét hozza a Cz-Fo."
Melyekben mindben ott van az ütés jelentése.
"Itt van pl. a szövet szó. Ennek "szabály" szerint öszvetnek kéne lennie, mégsem az."
Miért kéne "öszvet"-nek lennie?
"Elmagyarázza, hogy miért van köze a hosszú, csúcsos dolgokhoz is."
Miután a TÖ gyök alapjelentéséből (tő, tönk, törzs) indul ki a vékonyság, hegyesség nem fér össze a vaskos, (legvastagabb rész) jelentéssel.
Nem is beszélve a teljesen más alakú gyökök idekeveréséről; "Fogalmilag és alaphangilag rokonok hozzá a cső, gyö, gya, cse, csu, csű, szu, szü...."
Melyik alaphang azonos ezekben a gyökökben?
Ezen az alapon a mag, meg, még, sok, tár, stb. gyököket is ide sorolhatta volna, hiszen ezek is "Melyek valamely térbe, körbe foglalt, vagy szorított, s gyű- egészszé lett részekre, illetőleg mennyiségre vonatkoznak,"
"Az üt számos értelemben használatos. Az ütés itt átvitt értelmű."
Nem, nem használatos. Minden esetben ugyan az a jelentése a gyöknek. (végignéztem az összes ÜT kezdetű szót)
"Valószínű, hogy amit mondasz, a betű szó a beüt második tagjának a megfordítása."
Mindig előjössz ezzel az értelmetlen forgatással... Miért fordítottak volna meg? A BEÜT miért nem lett volna jó?
"Szerintem a tű szó lényegét tekintve a tő szóval azonos."
Nincs ilyen jelentésbeli kapcsolat közöttük. C-F a gyökök jelentésbeli hasonlóságát veszi egy csokorba, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezeknek a gyököknek bármi köze lenne egymáshoz. A C-F itt mindent összekutyult amit csak lehetett...
Tájszólásban még ma is hallani néha a BE szót BÖ-ként kiejteni. A BETŰ "BE" kezdésű megírása meg az első ismert emlékben is már szerepel.(Bécsi Kódex) De toldalékolásnál is használjuk a "BE" szót "BA" formában is ha az utcá-BA megyünk.
Meg hát ismerünk NÉ szót is a NŐ szó értelmében, előfordulnak ilyenek...
"Nem tudjuk, hogy egyáltalán a módszerre utal-e a "betű" szó."
De tudjuk. Ez a két alkotó gyökből derül ki: BE- és -TŰ/vagy -ÜT.
A BE gyök egyértelmű.
A TŰ jelentése pedig a" betűr" szónál érthető: valamilyen erős hatást fejez ki, olyat, mint a tűzésnél is láthatunk, mikor a tűt átszúrjuk az anyagon, vagy a TŰ-Z (pir) szóban, aminek a hőjét érezzük. Miután a T hang szintén egyértelműen a földre utal, ezért úgy vélem, eredetileg felkiáltó hang lehetett, mikor valaki egy hegyes, szúrós dologra lépett. Lásd még a TYŰ szót.
Ha már itt tartunk, az ÜT szó is a földdel kapcsolatos, ui. olyan dolgokat lehetett ütni, amik a földön voltak, vagy oda tették, hogy feltörjék, eltörjék, agyonüssék (zsákmányállatot)
"Szerintem nyomták."
Így van! a tűt is nyomjuk és nem ütjük... Ha valamit bekarcolunk, akkor nyomni kell a "szerszámot" (hegyes követ), mert az ütéstől lepattan a hegye.
Semmilyen görbeség nincs benne, a B hang teljesen egyértelműen a buborék, bugyog, búra, bel, bendő -be, -ben szavak, toldalékok jelentéséből vezethető le.
De ezek csak részben kötődnek egymáshoz, némelyik elem teljesen más. A PÖTTÖM az valóban a PÖTTY származéka lehet, ez szerintem rendben van. De a PICI már egy másból született fogalom. Ahogyan a CSÖPPSÉG is egész más, mert ez a CSEPP/CSÖPP amiből született, azaz egy hasonlat ez is.
Az eredeti szó gyöke itt is hangutánzó. PARÁNYI szó is egészen másból van, ez is egy hasonlat. Itt a POR(szem) amihez hasonlítunk, olyan kicsi. Azaz mondhatnánk úgy is hogy PORNYI méretű, ez önálló szóvá válik egy kicsi átformálódással és így lett belőlük PIRINYÓ illetve PARÁNYI szavaink, lényegében PORNYI méretről beszélünk a szó maga túlzó értelmében.
A "PACS" is hangutánzó gyökérszó, megfordítva értjük meg könnyen, mert ez ugyanúgy a CSAP hangutánzó gyökérszavunk. PACSI ami régen PACS is volt röviden, ez épp ugyanaz mint CSAP, jelen esetben a tenyérbe csapás amiről szó van. Ugyanez a logikája a ma PASKOL, régebbi PACSKOL szónak is.
Ez is egy (oda)CSAP-ó cselekmény.
POCS-olya eleje is ilyen, vagy a LOCS-POCS szavunk is. Hangutánzó gyökérszó eredetre nézve. A PÖTTÖM az tényleg a PÖTTY szava lehet, persze hasonlatként a PÖTTY volt az eredeti szó, ami még hangutánzó jellegű, és a kicsiségre vonatkozó hasonlat átvitt értelemben már egy későbbi fejlemény lehet...
A BETŰ szó már összetett szavunk és akár nekünk vagy akár a Cz-F szótárnak is legyen épp igaza ebben a szóépítését illetően, ez mindenképpen a "BE" igekötőnkkel indul el.
A "PÖTTY" szónak meg a hangutánzó POTYOG szóhoz lesz köze hangtanilag is , de értelmileg is hiszen valami lePOTYogott ami PÖTTYöt hagyott maga után. Hangutánzó szó voltaképpen.
ZEGZUG meg egy úgymond ikerszavunk, sok ilyen van nekünk. "ZIGZAG" és hasonló elváltoztatott formákban világszerte megvan. Aztán jött a német és "jó szokásához híven" a Z hangból C hangot csinált, legalább is kiejtésben mindenképpen és immár K-val megjelenítve az eredeti G hangot.. Ez lesz a magyarul is érthető CIKCAKK dolog.
Az való igaz viszont hogy ezek a ZEGEK és ZUGOK rokonságban lehetnek a mértani értelemben vett "szegekkel és szögekkel."...
A régi "török" BITIK mögött a BETŰK állhatnak már átírt külsőben, és mindez írás/irat jelentésében.
igen. viszont a betü a pöttyből ered. utána kéne járni, van ha nem tévedek 8 szóalak pt bd bt ft fd pd , nem itt 12 hangalak, 24 változat és ezeknek végülis egy koherens fogalomkört kéne leírnia
igen. (korábban elemeztem más nyelvekkel)
a cikkcakk. az nem olyan egyszerű. az a zigározik, és itt már szkitahun területre megy vissza
szökken szök
a szög is ide tartozik zegzug szög sziget
vélhetően a cikk is kraft. és a szük mint a zegzug
1: Igen, ez jó észrevétel, többnyire nincs szükség még a rovásoknál sem "csapkodásokra" . Meg a "BE" után mindig közvetlen a T jön, nincs sehol előtte magánhangzó.
Szerintem helytelenül, mert az írásjelet/motívumot inkább a tű-z-éshez kötöm. Feltételezésem szerint az írás egy hegyes kővel történt (karcolással) nem ütögetéssel.
Ugye, a sumerek is "tűzték" a jeleket az agyagtáblákba, s nem ütögették. (Csak kivételes esetben vésték kőbe a szövegeket)
"Az embernek ebből főleg a GÖMB formájú GYÖKÉR része az ami érdekes, ebből a két kulcsszóból áll össze ez a GYÖMBÉR szó,"
Pontosabban a megvastagodott gyökéren lévő gömböcskék lehettek a szó ihletői...
Magyar szavak jönnek magyar nyelven. Az UESzWeb vagy elidegeníti őket, vagy csak egyszerűen nem érti a felépítésüket :
CSEPEREDIK : Ugye ez kicsi dologból nagy lesz hiszen felnövekszik és ez épp ennek a folyamata. Azt mondják "fiktív" szótőből és ismeretlen.)) Pedig ennek van valós, és nem csak kitalált/elképzelt szótöve, hát ami kicsi arra azt szokás mondani hogy CSEPP, ami növésnek indul (ERED), tehát ez a CSEPP ERED + IK összevonva egy szóban.
MOGORVA : Valakik szerint "ismeretlen eredetű", pedig csak itt egy kicsike szótagcsere lehet, és ez mindenre magyarázatot is ad, az ilyen ember gyakran MOROGVA kommunikál a környezetével.
BETŰ : Egyesek szerint "török jövevényszó", biztos vagyok benne hogy nem az. A régi "török" BITIK mögött a BETŰK állhatnak már átírt külsőben, és mindez írás/irat jelentésében. Cz-F szótár a BEÜT fogalmából közelíti ezt meg, ez rovás esetén még meg is állhat egyébként. Ugyanakkor BETŰ néven nem csak kizárólag az írásjegyet nevezték meg régen, hanem a textilbe/ruházatba bevarrt/hímzett berakott motívumokat is, természetesen beleértve magukat az írásjegyeket is.
Ebben az az esetben a BETŰZÉS egy valódi kötőtűvel történő BE+TŰ-Z-ÉS lehetett...
TAPÉTA : Természetesen nem német jövevényszó, a TAPADÓ készre ragozott szavunk nélkül ez már a latin nyelvben sem létezhetett volna. Mert egyébként épp ez is az értelme egy tapétának hogy a falra TAPAD, és ez a faliszőnyegre is pont megáll. A latin nyelv másik szava még a TAPES volt a szőnyegre, ezt talajszőnyegre volt mondva, és ez meg ugyanezen TAP gyökérre épülő szavunk, a TAPOS(Ó) lesz. Hiszen járunk rajta, TAPOS-suk közben.
CIKCAKK : Ez sem német jövevényszó, csak C betűsítve van a ZEGZUG kifejezésünk, tehát ami cikkcakkos az eredetileg zegzugos volna.
BOGRÁCS : Nem kell hozzá nemzetközi (török/horvát/szerb) összefogás, mert minden eleme magyarul érthető és indokolható. Ez a kezdetekkor még egy BÖGRÉS jellegű főzőedény volt cserépből, és BOGRA akasztották fel. BÖGRE meg GÖBRE is volt, alapfogalom szavainkban a GÖRBE-ség tulajdonság megnevezése. BOG-GOB elemek a nyelvünkön több esetben is fordítható, ellentétben a GOM---MOG dologgal. A G-B és B-G viszont fordítva is barátok.
CSECS : hangutánzónak mondják itt is ott is. Ezt a vonatkozását nem feltétlenül vitatnám, ugyanakkor ez ennél sokkal de sokkal több , mert jelentést hordoz ez a CS+CS kapcsolat. Méghozzá nem más ez mint a CSÚCS fogalma. És a CSÖCS is CSÚCS-os szerv. Ugyanígy működik a CSÜCSörít szavunk is. De még a látszólag semmit sem jelentő fantáziaszüleménynek tűnő CSÜCSÜL szónak is éppen pont ez ad értelmet , másképp ez annyit tesz hogy CSÚCSOL a személyünk. Ő maga lesz a CSÚCSA a tereptárgynak éppen azzal hogy a tetejére ül.
Lehet még folytatni akár ezt a mindig is a hegyek CSÚCSAIN és a közte élő CSECSEN néppel akár, vagy a CSICSÓKA nevű dologgal, amit CSÚCSOS krumplinak is neveztek meg.
GYÖMBÉR : Ezt még Cz-F is idegenre vette, pedig ha több ideje van egy szóra talán észrevette volna ezeket a dolgokat a szavunkban : Az embernek ebből főleg a GÖMB formájú GYÖKÉR része az ami érdekes, ebből a két kulcsszóból áll össze ez a GYÖMBÉR szó, és ezen két fogalom összeháziasítása nyelvünkön adja meg ennek a hangalaknak a magyar értelmet...
