Cigányok mentették meg a pusztulástól a Szent Donát-kápolnát
Senki nem mondaná meg, hogy nem mesteremberek dolgoztak a Somogy megyei Öreglakhoz tartozó Baráti-hegy összedőlés határán lévő kápolnáján, pedig így történt. Romák fogtak össze, hogy megmentsék: tetőre másztak, vakolatot vertek, kőműveskedtek, asztaloskodtak, festettek, négykézláb mászva mosták a padlót, dolgoztak esőben-hidegben, szombat-vasárnap két hónapon keresztül, és még egy aprócska kályhát is beállítottak, hogy meleg legyen írja a Sonline.
Fotó:
A romák azért fogtak össze, mert Balogh Zoltán plébános, aki 35 éve szolgál az egyházközségben, megígérte nekik, hogy ha rendbe teszik és rendben is tartják, akkor rendszeresen elmegy hozzájuk misét tartani, és nem kell fizetniük a szertartásokért, legyen az akár keresztelő, temetés vagy házasságkötés.
A plébános azt mondja:
Ez a kápolna már az összedőlés határán állt, olyan lyukak, repedések voltak a falakon, hogy a kezem befért.
Az építési anyagok árát több forrásból sikerült előteremteni: önkormányzati, egyházi vonalon és felajánlásokból. A romák a munkájukat tették hozzá, amit, ha forintosítani kellene, akkor hat-hétszázezer forintot tenne ki.
A kápolnát ünnepi szentmise keretében áldotta meg Csendes Sándor somogyvári plébános vasárnap. A Szent Donát nevét viselő kápolna valamikor az 1930-as években épült közösségi összefogással. 1948-tól az 1960-as évekig általános iskolai oktatás is folyt a kápolnában. A lakosság fogyatkozásával egyre kevesebbszer nyílt ki a katolikus kápolna ajtaja, végül maga az épület is olyan állapotba került, hogy már nem lehetett istentiszteleteket tartani. Aki tehette, Öreglakba járt át eddig.
A Baráti-hegyen mintegy háromszázötvenen laknak, közülük csaknem háromszázan romák, a munkában szinte mindegyikük részt vállalt, ingyen. A Sonline.hu egy korábbi, szeptemberi riportjából kiderül, hogy a lengyeltóti kistérség amihez a Baráti-hegy is tartozik az egy főre jutó nettó éves bevétel alapján az ország 4. legszegényebb vidéke.
