Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
------------- A vallás egy nagyon veszélyes meder! Nagyon könnyű tévutakra tévedni és sekélyes partokra sodródni. --------------------
Ha nem a MAI AGYONRACIONALIZÁLT GONDOLKODÁSSAL KÖZELÍTÜNK HOZZÁ, ÖNMAGA TÁRUL FEL ELŐTTÜNK. Ez a lényege. Elvégre sokkal "tudatlanabb" (?) néptömegeknek kellett "lámpása" legyen.......
-- Szerény véleményem szerint a vallás azóta veszélyes meder, amióta a politika eszköze a térfelünkön..
Mindenhol, ahol nem burjánzott a két leghatalmasabb AGRESSZÍV-HÓDÍTÓ vallás, (a kereszténység és az iszlám), ott mindenütt tisztán és majdhogynem érintetlenül föllelhető az ősi DUALISTA szemlélet (egyszerűsítve: NAP/férfi, HOLD/női dominanciával...).
"------------ Ne a mai ember fejével próbáld értelmezni a régmúlt dolgait. - ------------
Én is ezt mondom !
Ezért érzed az átfedést, mert minél jobban beássuk magunkat a múltba, annál jobban szükül az ABSZTARKT világ , és annál jobban tágul a LÁTÁS, a KÉPi világ, ami óhatatlanul átfedéseket mutat. De nem értem, miért lenne ez gond?
A vallási irányzatok kialakulása IDŐBENI rétegződés, nem egysíkúan és statikusan kell szemlélni..
Szíves figyelmedbe ajánlanám
A SZKÍTÁKTÓL A SZÉKELYEKIG ÉS A MAGYAROKIG című tanulmányt, ahol már szó volt erről a kettős vallásról:
Gardízi írja: "Ezek a magyarok Jézushitűek a taerkaran-ok közül...miközben tűztisztelők.."
Ez a manicheus kereszténységre utaló kijelentés.
Photius bizánci pátriárka 895-ben a magyarokat nevezi manicheusnak: "A kijevi törökök manichesta eretnekség hívei" (Vatikáni Könyvtár, MS 1925, II. Hamburgi Kódex cit. J. Chrisostom Wolf: Anacdota greca, Hamburg, 1923.)
najahuha: "A SZABARTOI ASZPHALOI görögösített népnevünk összetett tartalma arról tudósít, hogy az a magyar népcsoport, melyet az említett nevek illetek, két vallási irányzatot fogott egybe:
1.) az egyik irányzat a ragadozó emlős állatot és griffet tekintette az istenség, a világmindenség és az ősszülő jelképének,
2.) a másik irányzat pedig a növényevő, patás, szarvas állatot és griffet."
szarmata: Mi a kettő között a különbség?? Mert elég nagy az átfedés... (griff..) Miért lett volna a magyaroknak KÉT vallási irányzatuk??? Az egész steppének az ismert koroktól kezdve (szkíták) alapjaiban nagyon hasonló a vallási képzetvilága! Az állatok inkább - külön-külön nemzetségekhez, törzsekhez kötődtek!
És mi alapján mondod ezeket? Vagy inkább mi alapján mondja az aki alapján Te mondod...
A vallás egy nagyon veszélyes meder! Nagyon könnyű tévutakra tévedni és sekélyes partokra sodródni. Ez csak egy jó tanács! Ne a mai ember fejével próbáld értelmezni a régmúlt dolgait.
KÉPgondolkodásban: SZÁR, AMI ÖSSZeköti/SZÖVi a sok gyökeret az eredménnyel/ a végtermékkel/ a MAGgal.......
mint ahogy
UG-UR-TU-I = A szellemi, égi világ szülő, ragadozó emlős állata, oroszlánja.
SZABAR-TU-I = A szellemi, égi világ szülő szarvas /patás állata
SZA8-BAR-TU-(U5,11) = Fényes (BAR) , Égistent (SZA8) szülő emlős állat (vagy tojó madár)
DA-AMA-SÉG8 = Bizony Ő a fenséges, fenntartó, hordozó, óvóvédő (DA) szarvastehén (ség8) -anya(ama)
ASZ-PA1,7-LI4(-I) = A szellemi, égi világ (I) (Ég-) istensége (LI4) mint hím szárnyas/madár (PA1,7) (sas) - nőstény oroszlány (ASZ) = férfi-női griff.
A2-HU-UN-UG-UR = Ugyanaz: nőstény ragadozó emlős állat, oroszlán (UG-UR) - királyi/népi hím sas madár (A2-HU-UN) = férfi-női griff
UG-UR-TÚ-I = A szellemi, égi világ nemző-szülő (hím-nőstény) (TÚ) ragadozó emlős állata, oroszlánja
SZABAR-TÚ-I = A szellemi égi világ nemző-szülő (hím-nőstény) szarvas/patás állata
DAM-A2-SÉG8,9 = Szarvasbika-tehén-sas-griff mint férj-feleség (DAM)
SU-UM = a nap madárjelképe, a sólyom
MAD-I/J-AR = A legfenségesebb (J-AR) anya (MAD) = MAGYAR
MA-DAR = Női ősnemző szarvasgriffmadár (DAR) anya (MA)
MAD-SAR2 = A világmindenség (SAR2) anyja
UG-UR-TU(-I-E) = Az ég és Föld szülő ragadozó emlős állata, oroszlánja
MA-GUG = Magóg, a fény, világosság (GUG,GÓG) anyja vagy nemző háza, tokja, hüvelye, női párja.
ASZ-PA1,7- LA = Női griff, A női bőség kosarának (LA) szárnyas/madár oroszlánja.
A SZABARTOI ASZPHALOI görögösített népnevünk összetett tartalma arról tudósít, hogy az a magyar népcsoport, melyet az említett nevek illetek, két vallási irányzatot fogott egybe:
1.) az egyik irányzat a ragadozó emlős állatot és griffet tekintette az istenség, a világmindenség és az ősszülő jelképének,
2.) a másik irányzat pedig a növényevő, patás, szarvas állatot és griffet.
3.) 1+2 = SZABARTOI ASZPHAOLI
SZABARTÚ-E/I DAMASÉG = fekete magyarok SZABARTÚ-E/I ASZPALI/E = vegyes magyarok UGURTÚ-I/E ASZPALI/E = fehér magyarok
( Lásd: Farkasinszky Tibor: A magyarok aranya a nagyszentmiklósi kincs, MBE, 2005, Miskolc)
"time," c.1330, from O.Fr. date, from M.L. data, noun use of fem. sing. of L. datus "given," pp. of dare "to give, grant, offer," from PIE base *do- "lay out, spread out" (cf. Skt. dadati "gives," O.Pers. dadatuv "let him give," O.C.S. dati "give," Gk. didomi "give, offer," O.Ir. dan "gift, talent"). The Roman convention of closing every article of correspondence by writing "given" and the day and month -- meaning "given to messenger" -- led to data becoming a term for "the time (and place) stated." The meaning "to give" is also the root of the grammatical dative (M.E.), the case of giving. Dateline in the journalism sense is attested from 1888. Phrase up to date (1890) is from bookkeeping. Dated "old-fashioned" is attested from 1900. Date (n.) "romantic liaison" is from 1885, gradually evolving from the general sense of "appointment;" the verb in this sense is first recorded 1902. Meaning "person one has a date with" is from 1925. Blind date first recorded 1925, but probably in use before that. Date rape first attested 1975.
date (2)
"fruit," c.1290, from O.Fr. date, from O.Prov. datil, from L. dactylus, from Gk. daktylos "date," orig. "finger, toe," because of fancied resemblance between oblong fruit of the date palm and human digits. Possibly from a Sem. source (cf. Heb. deqel, Aram. diqla, Arab. daqal "date palm") and assimilated to the Gk. word for "finger."
Az "összead" jele = "+" igen pontosan fejezi ki az "összead" szavunkat, azaz a matematikában használatos + jel nem más, mint a magyar rovás "D" jele.
Angolul, németül "ADdition', olaszul "ADizione". Magyarul is néha ebből mondjuk: ADDÍCIÓ. Nyilvánvaló tehát, hogy a legalapvetőbb matematikai művelet, az összeadás megnevezése (AD) és jele(+) a ma magyarnak nevezett nyelv szerve része volt TARTALMILAG, HANGTANILAG, FORMAILAG !
Nagy valószínűséggel a latinba is erről a vonalból került (netán az etruszkokon keresztül):
add
c.1374, from L. addere "add to, join" from ad- "to" + -dere comb. form meaning "to put, place," from dare "to give" (see date (1)). To add up "make sense" is from 1942. Add-on "additional component" is from 1941.
(Online Etymology Dictionary)
Hab a tortán az EGYENLŐSÉGJEL, "=", ami a magyarban /mint általánosan ismert, a magyar rovásjeleket bármerre is forgatjuk, jelentése nem változik, szemben pl. a latin "b-p", latin "a"- és szláv "ja", latin "n-u" stb./ , így az egyenlőségjel a magyarban SZSZ értelmezésű, vagyis olvasható eSZSZ vagy öSZSZ -nek is..
A hasán lévő kacskaringó a székely "j" (jó "folyó") jel megfelelője. Az égig csapó hullámtaraj, azaz az égbe vezető, a Földet az éggel összekötő út egyik kőkori képjele.
A hozzá kapcsolódó kőkori hangalak a jó lehetett. A szó rokonságába tartozik a finn jumala "isten", a sémi Jahve (vö: javas!), stb.
Ez egy nagyon érdekes képírásszerű jelenet. Az észak-amerikai indiánok bölénybőrre írt krónikáira emlékeztet. Azoknál csak egy lépéssel fejlettebbek, nevezetesen azzal, hogy két szarvasnak a szarva is jelszerű, tehát az elvont jelalkotásra való képességet bizonyítja.
Ráadásul az a tény, hogy a szarvas különleges voltát éppen a szarvakon illusztrálja, egy régi eurázsiai jelhagyomány ismeretére is utal.
Az Ószövetség szerint pl. a szarvak "király" jelentésűek. Baál szobrán pedig a fejen látható a sumer dingir "isten" jel. Egy Amur menti több ezer éves sziklavéseten (amit Hoppál Mihály mutatott be) a sámánok fején van az "isten" jelentésű jelmontázs.
Szerintem rosszul idézted vissza a történteket, ugyanis (p)rovó pontosan a rovat alapvető kérdésére adott választ egy konkrét kérdés kapcsán.
Valamelyik olvtárs ugyanis valami rózsaszínű álmot kért számon a rendszerváltáson, amit elvileg el lehetett volna várni a rendszerváltástól, de ami mégsem következett be (nem emlékszem a pontos kérdésre). S erre a kérdésre adott (p)rovó kitűnő választ, mert csak az ő általánosan megfogalmazott állításával lehetett ennek az olvtársnak a kérdését megválaszolni. Általános szintű kérdésre általános szintű választ adott.
Azt válaszolta meg (p)rovó, hogy miért eredményezte a "rendszerváltás" azt, amit eredményezett, miért lett "elmaradt rendszerváltás". Mint azt kifejtette, azért, mert nem az volt a célja, hogy a kisemberek álmait valóra váltsa, hanem, hogy a multinácik kezére adja az országot.
S éppen erre a célra kellettek a finnugrista történészek, akik ezt a politikai feladatot vállalták és el is végezték, mert a finnugrizmus képviselete hasonló értékű feladat. Tisztelet a kivételnek, természetesen, de itt a trendről volt szó.
Az eredmény, az ország állapota, magáért beszél.
Neked aligha az volt a bajod (p)rovóval, hogy "hozzászólásának tartalma nem konkrét történészek politikai megnyilvánulásait, vagy nyilatkozatait tartalmazta, vagy értékelte", hanem, hogy véded a mundér becsületét. Ez azonban nem etikus, mert a szólás és a vélemény szabadságának elvén gázolsz át a saját érdekeid védelmében. Ami egyenértékű a könyvégetéssel.
Most szaladsz a cenzorokhoz, rendes szokásod szerint?
S ha engem is letiltanak, akkor szerinted más lesz az ország helyzete?
Azt miért nem számolja senki, soha, hogy ez a finnugrász oldal miket vágott (p)rovó barátunk fejéhez? Neked sem tűnt fel?
Miért van az, hogy éppen a finnugrászokra jellemző ez a kettős mérce?
Emlékszel, mit írt (p)rovó barátunk a magyarság meghatározását firtató kérdésre válaszul? Hogy szerinte a becsületesség az egyik jellemzője a magyar embernek.
"Nem értem, hogy ilyen hosszú, rosszul betördelt idézetekkel miért kell elcseszni ezt az egész topicot??
TELJESEN OLVASHATATLAN AZ EGÉSZ, RÁADÁSUL EGY KIS HIVATKOZÁSSAL MEG LEHET OLDANI A DOLGOT..."
1.) Szemlélet kérdése a hozzászólás illetve a "bejátszás" hosszúságának megítélése, ellenben a FÓRUM (szó !!!) klasszikus értelmezésében, illetve karakterlimitének ismeretében megengedett. A rossz tördelésért utólagos elnézést kérek. Igyekszem a továbbiakban szépíteni a dolgon.
2.) Hogy olvashatatlan lenne, erős túlzás. Mondhatnám: erre a kényeskedésre és újkori kényelmi elvárásokra nincs értelme reagálni...
Igen, lehetne hivatkozást adni, viszont annak van egy olyan hátránya, hogy a link mögül elveszhet az adat, így máris elérhetetlen az információ, másrészről ha valaki vissza szeretné keresni, a pár sort nem találná a rengeteg hozzászólás között.. ( Ebből a szempontből jó volna egy automatikus LINKtár valamennyi témához....)
Akkor még egyszer, és utoljára a témáról, a topik olvasói kedvéért. Azért utoljára mert sem ezt, sem a másik topikot nem akarom offtopik hozzászólásokkal terhelni, viszont a topikot olvasók legalább nem egy oldalról fogják megismerni a történteket.
Annak a topiknak a címe Politizáló történészek. Értelemszerűen a témája is ez.
Azonban provó, mikor először írt a topikba, annak kereteit túllépve, a Moszad ügynökének tekintette egységesen valamennyi akadémiai történészt.
Miért lépte túl a topik kereteit?
Egyfelől azért, mert a korábban a topikban folyó vitához nem szólt érdemben hozzá, hanem közönséges, (és szerintem elég primitív) kinyiltkoztatással kettétörte a topikot.
Másfelől a hozzászólásának tartalma nem konkrét történészek politikai megnyilvánulásait, vagy nyilatkozatait tartalmazta, vagy értékelte, hanem politikai szempontból egy kalap alá vett mindenkit. Ez egyértelműen a PoliDili nevű fórumnak felelt volna meg tartalmilag, de miután erre felhívták provó figyelmét, mindössze annyi volt a reakció, hogy az illető személyére tett megjegyzéseket. Amikor pedig ignorálásra szólították fel a topik józanabb gondolkodású olvasóinak azon részét, akik válaszoltak rovónak, némi pátoszal ebbe is belekötött. Az ezt követő hozzászólásokat inkább nem jellemezném, mert csak feleslegesen hoznám ide a vitát.
A Filosz moderátoroknál a topiknyitó jelezte a topik offolását, de nem történt semmi. Ezt követően én is jeleztem, mégpedig úgy, hogy jó lenne, ha a moderátorok tennének igazságot, vajon mi tartozik a topik témájához. Végül utánam egy ójabb hozzászóló jelezte, immár hivatkozással, hogy mi folyik ott.
A moderáció pedig lépett, bár meglátásom szerint a végleges kitiltás túlzott büntetés volt, azonban egy figyelmeztető erejű büntetést mindenképppen megérdemelt volna provó.
Czeglédi Katalin 2001: "A földrajzi nevek összehasonlító jelentéstani vizsgálatairól". in: Kontrasztív szemantikai kutatások. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához III. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
A földrajzi nevek összehasonlító jelentéstani vizsgálatairól
"A csuvasok mai fő lakóhelyén, a Csuvas ASzK mai területén eredetileg finnugor nyelvet beszélő népek laktak. Arról azonban vita folyik, hogy ezek volgai finn, nevezetesen cseremisz vagy pedig permi jellegű nyelvet beszéltek. A kérdést a terület helyneveinek tudományos feldolgozása, és részben a csuvas nyelv finnugor jövevényszavainak vizsgálata fogja eldönteni." (RÓNA-TAS 1978:66)
1. Csuvas föld toponímiai adatainak a sok szempontú feldolgozása egyelőre nem váltotta be a fenti reményeket. A földrajzi neveket nagy százalékban sem a csuvas, sem csak a permi, sem csak a cseremisz nyelvek bevonásával nem lehet megfejteni. A neveknek csupán kis százaléka, a legújabban keletkezettek ismerhetők fel e nyelvek segítségével. Ugyanakkor a nevek kapcsolatot mutatnak a környék földrajzi neveivel, elsősorban vízneveivel és a vizes helyek neveivel egészen Kelet-Szibériától a Baltikumig, sőt beleértve a Kárpát-medencét is. Miután ezeken a területeken legalább három nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő népek fordultak meg és élnek még ma is, a munka során lehetségesnek tartottuk, hogy akadnak köztük olyan nyelvek, amelyek őriznek e földrajzi nevekkel azonosítható tulajdonneveket és közneveket.
Első lépésként segített a nevek összehasonlító vizsgálata. A víznevek és a víznévi eredetű nevek összehasonlító hangtani, alaktani és jelentéstani vizsgálatait elvégeztük úgy, hogy az összetartozni látszó neveket egybevetettük, sorra vettük az azonosságokat és az eltéréseket. A munkánkat nagyban segítette az, hogy a forrásul használt munkák jelzik a nevezett patak, folyó stb. legfontosabb tulajdonságait, amelyekkel valamilyen formában a neveknek jelentésbeli kapcsolatban kell lenniük. A fennmaradt legrégebbi, legelső elnevezések akár változtatás nélkül is fennmaradhattak, olykor változtak, bővültek a konkretizáció, az érthetőség, a pontosítás kedvéért. Ezek a bővítések legtöbbször megfejthetők, és a köznévi jelentés valóban az illető víz, vizes hely valamely lényeges tulajdonságára utal. Gyakori, hogy egy név több bővítést tartalmaz, jelentésük azonban ugyanaz, vagy hasonló. Figyelembe véve, hogy a földrajzi névadási indíték függ a kortól, függ a természeti és társadalmi környezettől, a földrajzi nevek tartalmát, köznévi jelentését keresve tekintettel kell lenni arra, hogy a nevek alapjául köznevek és tulajdonnevek egyaránt szolgálhattak. A víznevek esetében a tulajdonnév csak mint másik víznév jöhet számításba. Miután a földrajzi nevek múltunknak olyan beszédes emlékei, mint az írott források vagy a tárgyi emlékek, vizsgálatuk fényt deríthet a névadó nép nyelvére, természeti és társadalmi környezetére, mindennapi életére, emberi kapcsolataira, társadalmi berendezkedésére, törvényeire, katonai viselt dolgaira, iparára, mezőgazdaságára, vallására stb. A tárgyak és a földrajzi környezet megnevezése a tartalmi hasonlóság alapján történik.
2. A földrajzi nevekben szereplő köznevek tehát biztosítják a nevek jelentéstani hátterét. E köznevek felismerése pedig alapvető a név megfejtéséhez.
Módszertani szempontból a földrajzi nevek jelentéstani vizsgálata során lényeges megkülönböztetni a földrajzi közneveket és a földrajzi tulajdonneveket, amelyek a földrajzi neveket alkotják. A földrajzi köznevek a földrajzi nevekben képviselik azokat a közneveket - idetartoznak a népnevek és az egyéb köznevek - amelyek a név alapjául szolgáltak. A földrajzi tulajdonnevek képviselik azokat a tulajdonneveket, amelyek szintén alapul szolgálhattak a földrajzi neveknek. Víznevek esetében egy másik víznév, egyéb földrajzi nevekben bármilyen tulajdonnév szerepelhet.
2.1. A neveket alkotó elemek elkülönítése az összehasonlító vizsgálatok segítségével lehetséges. Pl.: Tó nevében:
Donn'urty 'Don-mocsár-tó/Forrás-mocsár-tó'[1] t. TSK.30.: or. Donn'urty, tó az or. Donn'ur mocsáron. < or. Don + n'ur <----- ko. n'ur 'mocsár' + ty <----- ko. ty 'tó'. E víznévben az utolsó elem a ty olyan földrajzi köznév, amelyet a komi ty 'tó' köznév testesít meg.. A Donn'ur földrajzi tulajdonnév, a második elemének alapjául a komi n'ur 'mocsár' szó szolgált. Az első elem megfejtése mindig a legnehezebb, mert az a legősibb, a legelső elnevezés. A Don alapjául szolgált köznév megfejtéséhez össze kell gyűjteni a Don párhuzamait, lehetséges alakváltozatait a víznevekben, s a nevek mindig újabb adalékkal szolgálnak. Pl.:
Donty 'Don-tó' t. TSK.30.: or. Donty <-- Donskoje ozero / Donskoje U.Kul., tó, amely az or. Kulom folyó baloldalán található 7 km-re dél-keletre az or. Don falutól, amely az or. Donn'ur nevű mocsárral van körülvéve. Szélessége 1-3 km., mélysége 1,5-2 m. (< or. Donskoje ozero < Don + -sk- vonatkozó melléknévképző + or. -oje + or. ozero 'tó'.
Összetett szó tagjaként a Don és alakváltozatai számos más szóval együtt is előfordulnak, Pl.:
Tansar 'Tan-vágat/Forrás-vágat' t. Ašm.XIII.183.: csuv. Tansar, tó neve or. Kozlovka falu mellett (közel a Volgához), NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tan: Don tó neve + sar.
Továbbmenve azt is megtudjuk, hogy a Donty nem egyetlen tó, hanem egy tórendszer, Pl.:
Kadamty 'Kadam-tó't. TSK.42.: ko. Kadamty or. Kadam / Kadamskoje ozero, tó az or. Donty tó rendszerében. 7 km-re északra van az or. Sevarnaja Kel'tma folyó torkolatától, 8 km.-re északkeletre az or. Kerčemja falutól. Három részből áll: 1, ko. Dzöl'a Kadam or. Malyj Kadam; 2, ko. Šör Kadam or. Srednij Kadam; 3, ko. Yd'yd Kadam or. Bol'šoj Kadam. < ko. Kadamty < Kadam + ty <----- ko. udm. ty 'tó'.
Folyó nevében:
Tun 'Forrás' f. Ašm.XIV.132: csuv. Tun or. Don, folyó neve, NAP:-, Ar.:-.
Don ju 'Don folyó/Forrás-folyó' f. SW.141b.: ko. Don-ju, folyó a ko. Kerč'omja közelében.
Sartăvan 'Vágat-forrás' f. Ašm.XI.75.: csuv. Sartăvan, NAP:-, Ar.: csuv. Sar tăvan M., árok, patak. < Sar + tăvan. Ld.: csuv. Sarton.
A kérdést, mely szerint a folyó a közelében lévő tóról kapta-e a nevét, vagy olyan köznév szolgált alapul mindkettőnek, amely tartalmánál fogva egyaránt alkalmas volt a tó és a folyó elnevezésére, mindig az adott név döntheti el.
Mező, vallási hely, település stb. gyakran kapta a nevét tóról, folyóról, mocsaras helyről. Pl.:
Tansar 'Forrás-vízmosta árok'd. Ašm.XIII.183.: csuv. Tansar, mező neve or. Kriuši falu mellett, NAP:-, Ar.: csuv. Tansar M. < Tan + sar.
Sarton 'Vízmosta árok-forrás' v. Ašm.XI.74.: csuv. Sartun, kiremet neve, NAP:-, Ar.:-. < Sar + ton. Ld.: csuv. Sartăvan, Sartuan.
Sartuan 'Vízmosta árok-forrás' h. Ašm.XI.75.: csuv. Sartuan, NAP:-, Ar.:-. < Sar + tuan. Ld.: csuv. Sarton.
Sartăvan 'Vízmosta árok-forrás' d. Ašm.XI.75.: csuv. Sartăvan, hely neve, NAP:-, Ar.:-. < Sar + tăvan Ld.: csuv. Sartăvan M.
A jelentéstani összehasonlítás nem lehet teljes, ha nem vesszük figyelembe az alaktani, hangtani szempontú egybevetés jellemzőit. Érdekesség, hogy a szó belseji magánhanzóknak - -a-, -o-, -u- (vö. ko. or. Don, csuv. Tan, Ton, Tun) - a párhuzamos nevekben triftongus, diftongus és redukált magánhangzó egyaránt megfelelhet, csuv. Tukan, bask.Tokan, Tukan or. Tugan, Dejan, csuv. Tăvan, Tăvăn, Tejan, Tujăn csuv. Tuan, Tvina, or. Dvina, csuv. Tăn. Tehát triftongus: -VkV-, -VgV-, -VjV-, -VvV, diftondus: -vV-, -VV-, monoftongus mint teljes képzésű magánhangzó: -a-, -o-, -u- és mint redukált magánhangzó: -ă-. Ennek viszgálata a magyar és a török hosszú magánhangzók története körüli problémák miatt is lényeges. Figyelemre méltó jelenség továbbá, hogy a mély hangrendű szavaknak vannak magas hangrendű és vegyes hangrendű párhuzamaik is, (vö. Ten, Tejan). -Pl.:
Xora tăvan 'Fekete/sáros forrás' d. Ašm.XVI.208.: csuv. Xora tăvan, völgy neve or. Jakejkino falu mellett, NAP:-, Ar.:csuv. Xora tăvan A? erdő.
Xora tăvan var' 'Fekete/sáros forrás árka' f. Ašm.XVI.208.: csuv. Xora tăvan var', árok, patak neve, NAP:-, Ar.:-.
Sartuan sărčě 'Sartuan hegye/mocsara / Vízmosta árok-forrás hegye/mocsara'? h. Ašm.XI.74.: csuv. Sartuan sărčě, hely neve, NAP:-, Ar.:-. < Sar + tuan sărčě [2].
Sartăn 'Vízmosta árok-forrás' h. Ašm.XI.75.: csuv. Sartăn, város neve? NAP:-, Ar.:-. < Sar + tăn.
Siměs tăn 'Siměs forrás' d. Ašm.XI.148.: csuv. Siměs tăn, mező neve, NAP:-, Ar.:-.
Nemcsak veláris, hanem vegyes és palatális hangrendűek is lehetnek a Don alakváltozatai között:
Tejan sali 'Tejan falva' h. Ašm.XIII.: csuv. Tejan sali Kurm.u., orosz falu neve, NAP:-, Ar.:-. Ld.: or. Dejanovo Kurm.u.
Ten sali 'Ten falva' h. Ašm.XIII.289.: csuv. Ten-sali or. Dejanovo Kurm.u., orosz falu neve, NAP:-, Ar.:-. Ld.: csuv. Tejan-sali.
Tvina 'Forrás' f. Ašm.XV.109.: csuv. Tvina or. Dvina, folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tvina.
Xoratan varě 'Xoratan árka /Fekete/sáros-forrás árka' v. Ašm.XVI.219.: csuv. Xoratan varě, kiremet neve, NAP:-, Ar.: csuv. Xoratan varě A. < Xora + tan varě.
Gyakori, hogy a vallási hely folyónál van. Az adatokban szereplő tăvan, tuan, tan változatok rokonságát támogatja az is, hogy mindhárom megvan kiremet nevében: Pl.:
Xora tăvan kiremečě 'Fekete/sáros forrás kiremetje' v. Ašm.XVI.208.: csuv. Xora tăvan kiremečě, kiremet neve, NAP:-, Ar.:-.
Xoratan 'Fekete/sáros forrás' v. Ašm.XVI.219.: csuv. Xoratan or. Xora-Tuan, kiremet neve, NAP:-, Ar.:-.
A szóbelseji triftongus -k- zárhang is előfordul a csuvas és a baskír adatokban, amelynek orosz megfelelője is -k-, ritkán -g-. Ennek az a magyarázata, hogy a csuvasok VkV helyzetben fél zöngés mássalhangzót ejtenek, de zöngétlent írnak. Az orosz ezt vagy zöngétlennek, vagy zöngésnek hallja, részben ezért van kétféle megfelelője írásban, részben pedig azért, mert a zöngés tat. bask. -g-t az orosz ugyanúgy adja vissza az ejtésben és az írásban. Vö.: or. Toganaševo.
Piktukan 'Fő-forrás' f. Ašm.IX.205.: csuv. Piktukan, kis folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < Pik + tukan.
Pitokan ojă 'Pitokan mező/Fő-forrás mező' d. Ašm.IX.241.: csuv. Pitokan ojă, mező neve, NAP:-, Ar.:-. < Pi + tokan ojă
Kan-Tukan 'Hajlott/görbe-forrás' f. TB.86.: bask. Kan-Tukan or. Kan-Tukan Belor., az or. Nukat baloldali mellékfolyója.
Tujăn ?yrmi 'Tujăn szakadéka/folyója' f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Tujăn ?yrmi A.
A csuvas tăvan magában hordja a csuv. tu- tăv- 'születni, tenni, csinálni,teremteni, létrehozni' jelentést, továbbá együtt szerepel az '1. vág, 2. belefog, -kezd' igei alapú szóval, Pl.:
Čük tună var 'Čük csinálta árok' d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Čük tună var Ja.
?or tăn ?yrmi '?or forrás patakja' f. Ašm.XIV. csuv. ?or tăn ?yrmi patak, szakadék neve, NAP:-, Ar.:-.
Tăn ilně var 'Tăn vágta árok / Forrás vágta árok' d. Ašm.XIV.272: csuv. Tăn ilně var, hely neve, NAP:-, Ar.: csuv. Tăn ilně var M.
Előfordul, hogy a TVn formát követő bilabiális mássalhangzó hatására -n > -m hasonulás történik, s az így keletkezett Tăm köznévi megfelelője nem tévesztendő össze a csuvas tăm 'agyag' jelentésű szóval, amelyet az orosz ejtés tükröz..
Tăn paršă[3] külě 'Tăn forrás tava' t. Ašm.XIV.272: csuv. Tăn paršă külě or. Tumbaška, tó neve, NAP:-, Ar.:-. < vö.: or. Tumbaška 'Tun fő' < Tum + baška.
A szókezdő t- a rákövetkező palatális magánhangzó hatására olykor č- ill. ?- lett. A földrajzi nevekben több változat fordul elő, gyakran ugyanannak a névnek kétféle ejtett változata van, pl.:
Tupak ?yrmi 'Tupak patakja'. f. Ašm.XIV.141: csuv. Tupak ?yrmi (Čupak ?yrmi), patak, szakadék neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tupak (Tu < Tun + pak), Čupak (Ču < Čun + pak ).
Čikan ?yrmi 'Čikan patakja / Vágat patakja' f. Ašm.XV.195.: csuv. Čikan ?yrmi, kis folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Čikan <------ čik- 'vág' + -an: deverbalis nomenképző, + ?yrmi.
?ěnpu ?yrmi '?ěnpu szakadéka/folyója' f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. ?ěnpu ?yrmi M.. < ?ěn + pu ?yrmi.
A 'vág, ás' jelentésben számos más szó is előfordul, Pl.:
Tăn pusnă var 'Tăn vágta árok' d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Tăn pusnă var Ja.
2.2. A csuv. Ton ko. or. Don mint földrajzi tulajdonnevek és mint földrajzi köznevek lehetséges jelentésfejlődése:
tó > 1. mocsár > folyó > vallásgyakorló hely stb.
>mező > település stb.
>település stb.
2. folyó > vallásgyakorló hely stb.
folyó > mocsár stb.
2.3. A földrajzi nevek elemeire bontása, a földrajzi köznevek jelentésfejlődésének és a köznévi jelentés megállapítása szorosan összefüggő műveletek, amelyek hozzásegítettek annak a felismeréséhez, hogy a csuv. Tăn etimológiailag ugyanaz, mint a Čăn és ?ěn.
2.3.1. A földrajzi névi Tan, Ton, Tun Don[4] és alakváltozatai (vö.: tVkVn, tVvVn, tVjVn, tvVnV, dvVnV tipusú szavak): <----- köznévi jelentése 'vágat, forrás, kezdet' lehetett.Vö.: csuv. tu-, tăv- '1. szül, teremt, 2. tesz, csinál, létrehoz' + -an: deverbalis nomen képző. Más török nyelvi megfelelői: tV-, tVg-, dVg- tipusúak, jelentésük ugyanaz. Etimológiailag idetartozik a magyar te-sz 'csinál, cselekszik' (vö.: tevő, teendő stb.) te- töve, finnugor alapalak *teke lehetett[5] (TESz).
Csuvas Čăn (vö. čănkă (čăn + kă) 'ferde, szakadékos' első eleme) olyan 'szakadék, árok', amely egyben folyóforrás is.
Csuvas ?ěn < Sin (vö. ko. sin 'forrás', mari vüdšinča 'forrás' < vüd + šin + ča, vüdsynza 'kút, forrás' < vüd + syn + za középső eleme) 'forrás' jelentése elsődleges a csuvas ?ěn 'új' jelentésű szóhoz képest, vagyis ami kezdődik, az egyúttal újnak fogható fel.
2.3.2. A fenti földrajzi nevekben a csuv. Ton ko. or. Don és alakváltozataival együtt előforduló elemek:
Csuvas Sar: vö. magyar szurdok (szur+ dok) 'vágat, vízmosta árok' első eleme, szoros (szor + os) 'szűk folyómeder' első eleme, földrajzi névben Turnu-Szeverin (Szever + in) 'romániai város a Vaskapu kijáratánál' Szever[6] eleme 'szoros' jelentésben a Vaskapura utal. Csuvas ?yr- 1. 'vízzel partot mos, széthasít, vág', 2. ír, (eredetileg 'vág, ró' jelentése volt). Más török nyelvi megfelelők: jVr-, čVr-, šVr-, žVr-, sVr-, zVr- stb., tipusú szavak. Csuvas ?ur- 'vág, tép, szel', vö.: más török nyelvek: jVr-, žVr-, čVr-, d'Vr-, magyar túr- 'földet mozgat, váj, kiás', tör- 'utat vág' stb.), csuvas ?yrma (?yr- 'vág' + -ma: deverbális nómenképző).
Csuvas sărčě <----- csuv. sărt 1. 'hegy, amely a 'szoros, kemény' jelentésen keresztül alakult ki, vö. magy. (szikla)szírt 2. dial. 'mocsár' amely a 'vájat, vízmosás, gödör' jelentésen keresztül fejlődött, + -ě: bírtokos személyjel, előtte szabályos -t- > -č változás történt.
Csuvas ojă 'szakadék, völgy' <----- csuv. oj- vö. más török nyelvek oj- 'ás, kapar, túr' + -ă: deverbalis nomenképző. Vö. még: csuv. ujăr 'darabokra szed szét'.
Csuvas sali 'falva'<----- csuv. sala <----- or. selo 'falu, település' + csuv. -i: bírtokos személyjel.
Csuvas kiremečě 'kiremetje' <----- csuv. kiremet 'sáros, rossz szellem és a neki szentelt hely' + -ě: bírtokos személyjel. Szabályos -t- > - č- változás történt.
Összegezve a csuv. Tan, Ton Tun, ko. or. Don alapjául olyan köznév szolgálhatott, amelynek lehettek čăn, čun, čyn, ?ěn, sin változatai és a jelentésük 'forrás', s amelyeket számos nyelv őriz köznévi és tulajdonnévi formában. A 'forrás' jelentés számos jelentésmozzanat összessége. Ilyen részjelentések, pl.: vágás, vágat, kerekség, görbeség, hajlás, forgás, vízmosás, születés, kezdet, fiatal, felső, fenti szakasz, fent lévő időben (=ősi) és térben, továbbá keskeny, szűk, szoros, kemény stb. Azt, hogy melyik jelentésmozzanatot vagy jelentésárnyalatot kell alkalmazni a földrajzi nevek értelmezésénél, mindig az adott név dönti el.
3. Az összehasonlító jelentéstani kutatások során lehetőség nyílik a vizsgált táj földrajzi jellemzőit megismerni. A Volga-Urál vidéke földrajzi nevei között a víznevek olyan helyekre vonatkoznak, amelyek a legalapvetőbb jelentésük ill. tulajdonságuk szerint kétfélék lehetnek, állóvizek és folyóvizek.[11]
3.1. Állóvizek:
Legfőbb jellemzőjük, hogy a víz nem mozog, következésképp a víz nem él. Helyüket, a mélyedést, gödröt ugyanúgy a víz munkálta ki, mint a folyókét. Az állóvíz egyben a megtermékenyítés helye és az utódok létrehozója, táplálója. A tó életet ad a folyónak, pl.:
Subač[12] 'Forrás-fő' f. TSK.108.: or. Subač, az or. Bol'šaja Lopt'uga jobboldali mellékfolyója, az or. Subačn'ur mocsárból ered, az or. Subačvad tóból jön ki, hossza 36 km. < or. Subač (Su < Sun[13] 'forrás') + bač[14] 'fő' + n'ur <----- ko. n'ur 'mocsár', or. Subačvad < Subač + vad <----- ko. vad 'erdei tó'.
A tavat veszi körül a mocsár, pl.:
Donn'urty 'Forrás-mocsár-tó' t. TSK.30.: or. Donn'urty, tó az or. Donn'ur mocsáron. < or. Don + n'ur <----- ko. n'ur 'mocsár' + ty <----- ko. ty 'tó'.
Ajyrtoba 'Elágazásos-tó' t. TB.20.: bask. Ajyrtoba / Ajyryntoba or. Airtoba Mijak., tó. < bask. Ajyr : folyónév <----- ajyry '(folyó)elágazás' + bask. toba <----- toba 'dial. mélység, örvény, mély öböl, holt ág a folyón, mély tó ferde partokkal'.
A tó nevében 'mocsár' jelentésű szó szerepel, pl.:
Pyl'n'ar 'Sár-mocsár' t. Ašm.IX.181.: csuv. Pyl'n'ar, tó neve a Volgán túl, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Pyl' <----- vö. csuv. pylčăk (pyl + čăk) 'sár' mong. balčig (bal + čig) 'mocsár, láp' stb. első eleme + csuv. n'ar.
3.1.2. A mocsárnak szintén holt, nem mozgó a vize. A tó legtöbbször a mocsárral együtt jár, a nevük is gyakran ugyanaz. Olykor tóra használatos jelzőt visel. A mai tó és mocsár jelentésű szavak későbbi kiegészítések. Pl.:
Kokăr šor 'Görbe sár' m. Ašm.VI.265.: csuv. Kokăr šor, mocsár neve az or. Karamyševo -tól Délre, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Kokăr <----- csuv. kukăr 'kanyargós, ferde, hajlott, görbe' + šor <----- 1. mari šor 'sár' 2. csuv. šur 'mocsár'.
Jaman sas 'Csúnya mocsár' m. d. Ašm.XI.76.: csuv. Jaman-sas, mocsaras tisztás neve az erdőben, és a körülötte lévő erdő neve, (ld. tat. Jaman saz 'csúnya mocsár'), NAP:-, Ar.:-. < csuv. Jaman <----- tat. jaman 'csúnya, rossz' + sas <----- tat. saz 'mocsár'.
3.1.3. A folyó régi medre, a folyó holt ága olyan hely, ahol állóvíz is keletkezhetett. Pl.:
Vilě Atăl 'Holt Atăl' f. Ašm.II.143.: csuv. Vilě Atăl, a Volga régi folyómedre az or. Spasszkij zaton-nál, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vilě <------ csuv. vilě 'halott, holt' + Atăl: A Volga folyó egyik neve'.
Vil ?aval 'Holt ?aval ' t. Ašm.V.230.: csuv. Vil-?aval, tó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vil <------ csuv. vil, vilě 'halott, holt' + csuv. ?aval: folyó neve.
3.1.4. A folyó kanyarulatával bezárt víz alatt álló terület, gyakran sáros, mocsaras hely. Pl.:
Tarăn kukăr 'Mély kanyarulat' d., m. Ašm.XIII.218.: csuv. Tarăn kukăr Čist.u., ártér neve az or. Sulča folyón or. N(ižneje) Uzejevo falu mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tarăn <------ csuv. tarăn 'mély' + kukăr <------ csuv. kukăr 'kanyar(ulat)'.
3.1.5. A folyótorkolatnál keletkezett állóvíz egyrészt hasonlít a tóra, másrészt mocsárral jár együtt. Pl.:
Vyl vorri vărri 'Vyl szakadékok/vízmosta árkok torkolata' f. Ašm.V.198.: csuv. Vyl-vorri-vărri, a Vyla folyó torkolata, s a mellette levő hely, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vyl: folyó neve, + voră vö. csuv. var 'árok' + -i: bírtokos személyjel + vărri 'torkolata' <------ csuv. vără 'torkolat' + csuv. -i: bírtokos személyjel.
Atăl pyrě 'Atăl torkolata' f. Ašm.II.144.: csuv. Atăl pyrě, a Volga torkolata, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Atăl: folyó neve + csuv. pyrě <------ csuv. pyr 'folyó torkolata, ártér, földszoros' + csuv. -ě: bírtokos személyjel.
3.1.6. A megáradt folyókból kiöntött, majd hátramaradt víz a folyók mentén olyan állóvíz,
amely jellemzően mocsaras hely és különböző növényzet burjánzására, hajtására alkalmas gazdag madár- és állatvilággal.
2.1.7. Előfordul, hogy az adatokból nem derülnek ki a mocsár, mocsaras hely egyéb
tulajdonságai, csupán a neveket alkotó földrajzi köznevek köznévi jelentéséből tudunk következtetni, pl.:
Opn'ar 'Op-mocsár' h. Ašm.III.256.: csuv. Opn'ar, település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Opn'ar: Op + n'ar <----- mansi n'ar 'mocsár'..
3.1.8. Gyakori, hogy a 'mocsár' jelentésű szó nem mocsarat, hanem települést jelöl.
Had 'Mocsár' f. TB.164.: bask. Had or. Sazovo Lalt., település, másik neve Sorjal. < bask. Had <----- bask. had 'mocsár', or. Sazovo <----- tat. saz 'mocsár' + or. -ovo.
3.2. Folyóvizek:
Az állóvízzel ellentétben a folyók és a csatornák vize mozog, ezért nevezik élő vizeknek is. Az alábbi főbb csoportokat különíthetjük el:
3.2.1. A folyó forrása, kezdete, felső szakasza. Alapvetően kétféle lehet.
3.2.1.1. A '... földből természetes úton előtörő víz' (TESZ). Ennek jellemzője, hogy a víz törte repedésen keresztül felbugyogó víz köröket ír le, s azután folyik el utat vágva, patakot, folyót képezve.
?aval 'Forrás' f. Ašm.XII.8.: csuv. ?aval or. Civil', folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. ?ava + l.
3.2.1.2. A tóból, mocsárból kifolyó, kihajtó víz, amely életre kelve patakká, folyóvízzé alakul.
A mocsár folyóforrásként is működik, ezért a kis patakok, források viselhetik a nevét. Pl.:
N'urju 'Mocsár-folyó' f. TSK.80.: ko. N'urju or. N'urjug, az or. Luza baloldali mellékfolyója, hossza 25 km. < ko. N'ur + ko. ju (< jug ) 'folyó'.
3.2.2. Torkolat, alsó szakasz:
A folyó gyakran a torkolatáról kapta a nevét. Arról a helyről, ahol egy másik folyóba ömlik, torkollik. Ez a név egyaránt jelölhet mellékfolyót, és nagyobb vízfolyamot. Pl.:
?avră juppi '?avră elágazása' f. Ašm.XVII.85.: csuv. ?avră juppi, patak, szakadék neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. ?avră: folyó neve <------ csuv. ?avăr- 'forogni, tekeregni' + csuv. -ă: deverbális nomenképző + csuv. jupă 'torkolat, elágazás' + csuv. -i: bírtokos személyjel.
3.2.3. A folyó egyéb tulajdonságai:
3.2.3.1. Folyam, csatorna, amely a folyót a tóval köti össze.
Jovtyvis 'Folyó-tó-csatorna' f. TSK.33.: or. Jovtyvis, folyó, amely egyesül az or. Jovty tóval. < or. Jov + ty + vis <------ ko. vis 'folyam, csatorna, amely a folyót a tóval összeköti'.
3.2.3.2. Hajlással, kanyarral, görbeséggel, forgással kapcsolatos jelentés, amelynek többszörös szerepe van. Utalhat pl. a folyó forrására és a folyó valamely szakaszán lévő kanyarulatra, hajlatra. A víz gyors haladását tekerésnek, hengeredésnek fogták fel, ezért maga a folyó neve a folyás módjára is utalhat.
Čol avăr kokri 'Čol örvény kanyarulata' d. Ašm.XV.221.: csuv. Čol avăr kokri, az or. Civil' folyó kanyarulatának a neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Čol: folyó neve (< čol vö. ?ul 'forrás') + avăr <------ csuv. avăr 'örvény' + csuv. kokri ld. csuv. kukăr 'kanyarulat' + csuv. -i: bírtokos személyjel.
3.2.3.3. Szűkület magában hordja a keskeny, vékony jelentést, ezért szerepelhet forrás, folyó
kezdete jelentésben, de utalhat arra, hogy a folyó egy bizonyos szakasza összeszűkült, tömörödött, elkeskenyedett valami miatt. Vö. magyar Dömörkapu, Vaskapu.[15]
Timerse 'Timer-forrás' f. TB.142.: bask. Timerse / Aktaš or. Timerse Zil., az or. Krepostnoj Zilair baloldali mellékfolyója. < bask. Timer: folyó neve < vö. timer 'szoros, keskeny' + se < vö. ko. sin 'forrás'.
Vasjylga 'Vas-folyó' f. TB.41.: bask. Vasjylga or. Vas-jelga Belokat., az or. Bol'šoj Ik jobboldali mellékfolyója. < bask. Vas <------ vas 1. hanti vas 'kacsa' vö. magy vas fém neve, amely a következő jelentésfejlődés útján született: az eredeti jelentése 'szűk, keskeny' > 'tömör' > 'kemény' > 'kemény kőzet' > 'vas' + jylga <------ bask. jylga 'folyó', or. Vas + jelga <------ tat. jelga 'folyó'.
3.2.3.4. Az áradással, törtetéssel kapcsolatos jelentést tartalmazó folyók.
Sikter(ě)š 'Vízesés' f. Ašm.XI.138.: csuv. Sikter(ě)š A., vízesés or. Siner' falutól 3 km-re keletre, a vízesés magassága kb. 6 m., NAP:-, Ar.:-. < Sikter(ě)š <------ csuv. sikter(ě)š dial. 'vízesés' < csuv. sikter 'ugrásra serkent' <------ csuv. sik 'ugrani' + ter vö. csuv. 1. těrt- 'lökdös, biztat, serkent, felbújt, tolakszik' <------ *těr- '(előre) tör' + - t : igeképző, 2. csuv. tar- 'elszaladni, elfutni' + -ě: deverbalis nomenképző + š< csuv. šyv 'víz' .
3.2.3.5. A folyó méretére, nagyságára utaló jelentés. A fiatal jelentést a forráshoz közel levőnek, keskenynek, kicsinek kell felfognunk, pl.:
Ěne ?avalě 'Fiatal ?avalě' f. Ašm.IV.117.: csuv. Ěne-?avalě, az or. M(alyj) Civil' mellékfolyója, a csuv. Šură-Xăjărlă folyóval együtt alkotják az or. Mal(yj) Civil' folyót a Kir-i erdőség-ben (or. Kirskoje lesničestvo), NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ěne <------ vö. csuv. ěne, magy. ünő 'fiatal tehén', amely a koráról, fiatalságáról kapta az elnevezést + ?avalě 'forrás': folyónév.
3.3. Az eredetileg vizes helyet jelölő szó a jelentésének fejlődése során később meghonosodott jelentése szerepel a földrajzi névben: Pl.:
Ěne ?ăvi 'Tehén temetője' d. Ašm.IV.117.: csuv. Ěne ?ăvi Jau., tehén temetője, NAP:-, Ar.: csuv. Ěne <------csuv. ěne 'ünő, fiatal nőstény tehén' + <------ csuv. ?ăva 'temető' + csuv. -i: bírtokos személyjel. A csuv. ěne 'ünő, fiatal nőstény tehén' a születéséhez közel lévő.
3.4. Előfordul, hogy nehéz eldönteni, a víznévi eredetű egyéb földrajzinév állóvízről vagy folyóvízről kapta-e a nevét. Egyelőre csak következtetni tudunk a jelentésre. Pl.:
Tor külli var 'Tor tava árok' d. Ašm.XIV.150: csuv. Tor külli var, árok, patak neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tor: <------1. folyónév 2. tor hanti, mansi tor 'tó, áradás, ár' + csuv. külě 'tó' + csuv. -i: bírtokos személyjel + csuv. var 'árok, patak'.
4. Tulajdonnévi és köznévi párhuzamok a Kárpát-medencében.[16]
5. Összegzés:
A földrajzi nevek összehasonlító jelentéstani vizsgálatai hozzásegítenek ahhoz, hogy a megfejthető nevek jelentését finomítsuk, a megfejthetetlennek tűnőket pedig elemeire bontva közelebb kerüljünk a jelentések felismeréséhez, miközben sor kerülhet számos uráli, altáji és indoeurópai nyelvekben meglévő tulajdonnév és közszó etimológiájának tisztázására. Megtudjuk, hogy az embert körülvevő természet olyan, mint maga az ember. Születik, él, táplálkozik, szaporodik, meghal, de a halálban újabb élet születik. A holt vízből kiömlő víz folyóvá, élővé válik, egy másik folyóval alkotott torkolatában megszűnik, s az elágazás után új folyóként tengerbe, tóba torkollva ismét állóvízzé, mozdulatlanná, holttá válik. A mozgást, az életet a melegedés, a tavasz indítja el az áradással. A természet jelenségei s az emberi élet jelenségei ugyanazok. A megismerési folyamatban az első elnevezések minden bizonnyal az embert körülvevő természetre vonatkoztak. Ezek lehettek az első, a víz munkáját megtestesítő hangutánzó szavak. Idővel alapjaivá váltak olyan közszóknak, amelyek a természeti és az emberi életjelenségek közös megnevezéseivé váltak. Kezdetben tehát az ember magát hasonlította a körülötte levő természethez. A folyamat későbbi fázisában ez megfordult, s az ember saját tulajdonságaival ruházta fel a természetet.
Róna-Tas András bevezetőben írt gondolatainak részben ellent mondunk, részben másképp fogalmazunk: A csuvasok mai fő lakóhelyén eredetileg nem csuvas nyelvet beszélő népek laktak. Úgy látjuk, hogy a magyarok elődei jártak ott nem csak a honfoglalást közvetlenül megelőző időkben, de már jóval korábban is.
6. Rövidítések:
A. - Alikovszkij rajon
Ar. ld. NIKITIN
Ask. - Aszkinszkij rajon
Aur. - Aurgazinszkij rajon
Bajm. - Bajmakszkij rajon
Bak. - Bakalinszkij rajon
Balt. - Baltacsevszkij rajon
bask. - baskir
Belokat.- Belokatajszkij rajon
Belor. - Beloreckij rajon
Bir. - Birszkij rajon
Bur. - Burajevszkij rajon
C. - Civilszkij rajon
Čgs. - Csebokszarszkij gorszovjet
Čist.u. - Csisztonszkij ujezd
csuv. - csuvas
d. - domb
Davl. - Davlekanovszkij rajon
D'urt. - D'urt'ulinszkij rajon
f. - folyó
h. - település
Xajb. - Hajbulinszkij rajon
Ja. - Jadrinszkij rajon
Kal. - Kalinyinszkij rajon
Kč. - Krasznocsetajszkij rajon
kirg. - kirgiz
ko. - komi
Kra. - Krasznoarmejszkij rajon
Krk. - Krasznokamszkij rajon
Kug. - Kugarcsinszkij rajon
Kul. - Kulomszkij rajon
Kum. - Kumertauszkij rajon
Kurm.u. - Kurmykszkij ujezd
M. - Morgausszkij rajon
m. - mocsár
Meč. - Mecsetlinszkij rajon
Mijak. - Mijakinszkij rajon
or. - orosz
Sal. - Szalavatszkij rajon
Sykt. - Syktyvkarszkij rajon
Ster. - Szterlitamakszkij rajon
SW - Syrjänisches wörterbuch
t.- tó
tat. - tatár
U. - Urmarszkij rajon
udm. - udmurt
Uf. - Ufimszkij rajon
V. - Vurnarszkij rajon
v. - vallási hely
Zil. - Zilairszkij rajon
7. Források
Ašm. - ASMARIN, N.I. (1828-1850) Theasurus linguae Tschuwaschorum I-XVII. Kazan-Čeboksary.
Dr. FOKOS FUCHS, D. Syrjänisches wörterbuch I-II. Budapest 1959.
MÉK - Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. (1985) Akadémiai Kiadó, Budapest.
NAP. - Naszeljonnyje punkty Csuvasszkoj ASzSzR, Csebokszary 1974.
NIKITIN - NIKITIN, I. D. Toponyimika (Nazvanyija urocsis, ovragov, leszov i drugih punktov szelenyij (Csuvasszkoj ASzSzR. Naucsnij Arhiv CNII, knyizsnoje posztuplenyije N. 72. Kézirat.
LIGETI Lajos (1986) A magyar nyel török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban, Akadémiai Kiadó, Budapest.
RÓNA-TAS (1978) - RÓNA-TAS András (1978) Bevezetés a csuvas nyelv ismeretébe, Budapest.
[1] Az általunk javasolt jelentések. Kétféle jelentését adjuk meg azoknak a neveknek, amelyek alapjául a köznév mellett tulajdonnév, esetünkben egy másik víznév is szolgált.
[2] A név első és második tagja végső eredetét tekintve ugyanaz a szó: Sar + tuan, săr + čě < săr + t (<tăn) + -ě). A csuvas sărt ugyanaz az összetett szó, mint a Sartăn.
[3] A következő név azért is érdekes, mert kézenfekvő lenne a csuvas forma második elemének alapul az orosz bárzsá 'uszályhajó' jelentésű szót, amely jövevényszó lehet az angolból (JEGOROV). Ehelyett mi a paršă 'forrás' fordítást javasoljuk. Ezt a megoldást támogatja az orosz megfelelő is.
[4] Köznévi hátterének a részletes bemutatása nem fér be jelen dolgozat keretei közé.
[5] Első lépésben a víz tevékenységére utalhatott, amint csinálta, vágta, mosta az árkot, gödröt, hogy álló vagy folyóvíznek a helye legyen.
[6] Azért is fontos adat, mert riftongust (-eve-) őríz a teljes képzésű monoftongussal (-o-) szemben.
[7] Az adott név szerkezete dönti el, melyiket kell figyelembe venni.
[8] Eredeti jelentése 'hajlat' lehetett.
[9] Az alakja görbe, horgos'.
[10] Az ősi gondolkodás szerint fekete az, ami sáros.
[11] Jelen dolgozatban csak a víznevekre, a vizes helyek neveire térünk ki.
[12] A földrajzi neveknek a népnévi és egyéb köznévi kapcsolatait másik dolgozatban kívánjuk bemutatni.
[13] Vö. ko. sin 'forrás'.
[14] Vö. tat. bask. baš, csuv. pu? 'fő'.
[15] A dömör és alakváltozatai, valamint a vas és alakváltozatai hangtanilag is összefüggnek, amelynek bemutatása másik dolgozat feladata.
[16] Bár tematikailag szorosan idetartozik, bemutatására az előírt terjedelmi keretek miatt másik dolgozatban kerítünk sort.
Czeglédi Katalin 2002: "A földrajzi nevek és a magyar őstörténet (Az Iszter folyóról)". in: Eleink - Magyar Őstörténet I. évf. 2. szám.
A földrajzi nevek és a magyar őstörténet[1] (Az Iszter folyóról)
"Az etimológia sikamlós tudományterület, könnyű elcsúszni rajta. Így van ez a közszavak magyarázatában is, s még inkább áll a tulajdonnevek megfejtésére, "...A névi jelleg sajátosságaiból következően tulajdonnevet etimologizálni rendszerint jóval nehezebb, mint közszót, a magyarázati tényezők szélesebb körű és komplexebb számbavételét követeli meg. Itt tehát az etimon csak akkor tekinthető bizonyitottnak vagy akár valószinűnek, ha a vizsgálat ezt a komplex tényezőhalmazt valóban körüljárta, a benne rejlő ellentmondásokat tételesen kiküszöbölte." (BENKŐ 1998:148)
1. Egyetlen név magyarázata is csak úgy lehetséges, ha már egy terület neveinek az összehasonlitó vizsgálatát elvégeztük, a történeti háttér ismeretében az érintett nyelveket bevonjuk a kutatásba, s a keletkezett komplex tényezőhalmazt körüljárjuk újra és újra, s a nevet mindig más oldalról közelitjük meg. Magyarázatot kell találnunk egyrészt a névben rejlő ellentmondásokra, másrészt az eddigi etimológiák közti ellentmondásoknak az okait is meg kell keresnünk. Tény, hogy a tulajdonnevek megfejtésének az előfeltétele a közszók helyes magyarázata. Számos esetben azonban a közszók etimológiája téves, bizonytalan vagy ismeretlen. Ennek ellenére nem mondhatunk le a további kutatásokról, ilyenkor segít a földrajzi nevek rendszerszerű, sok szempontú feldolgozása. Jelen dolgozat elsődleges célja nemcsak az, hogy felhívjuk a figyelmet a földrajzi nevek fontosságára, minthogy azok az érdemi nyelvészeti és őstörténeti kutatások számára nélkülözhetetlenek, hanem a tulajdonnevek és a közszók kapcsolatának a jelentőségét is hangsúlyozni kivánjuk. Egy tulajdonnév, akár személynév, akár földrajzi név etimológiája azon áll vagy bukik, helyesen választottuk-e meg az alapul szolgáló köznevet, továbbá hogyan magyarázzuk magát a közszót.
E dolgozat megírására késztetett egyrészt az a felismerés, hogy a földrajzi nevek nélkülözhetetlenek a nyelvészeti és az őstörténeti kutatásokban, másrészt az a tény, hogy hiányzik a földrajzi nevek rendszerszerű, sok szempontú feldolgozása mind a Kárpát medence,[2]mind a számitásba jöhető keleti korábbi szálláshelyek földrajzi neveit, sőt azon népek lakóhelyeinek a földrajzi neveit illetően, ahol a magyarral kapcsolatba hozható nyelveket beszélték vagy beszélik ma is. Tudomásul kell vennünk, hogy a Kárpát-medence földrajzi nevei nem fejthetők meg hiánytalanul a magyarok korábbi lakóhelyein található földrajzi nevek feldolgozása nélkül. Munkánk segíteni kíván a vita eldöntésében, hiszen elődeink régi lakóhelyeinek a földrajzi meghatározása körül a mai napig nincs egységes, vagy legalábbis viszonylag elfogadott álláspont.
Tény, hogy a földrajzi nevek a névadó nép(ek) nyelvéről őríznek információkat. Ezeket az információkat kell felismerni, és nyelvekhez kötni, hogy a névadó népeket illetve nyelvi hovatartozásukat meghatározhassuk. A földrajzi névi adatoknak egy része viszonylag könnyen felismerhető. A másik rész, elsősorban a vízneveké, azaz a legrégibb elnevezéseké nehezen szólaltatható meg. Vagyis éppen az első névadó nép(ek) nyelvének megállapítása igen nehéz, pedig őstörténetünk kutatása szempontjából nemcsak értékes adatok, hanem elegendő irásos források híján nélkülözhetetlenek. Eleink korábbi lakóhelyeinek a bizonyítékai vagy tagadói lehetnek a víznevek. Mi első lépésben Csuvasföld földrajzi neveit vizsgáltuk. Ma már mintegy 20 ezernyi Volga-Urál vidéki adatot forgatunk a számítógépen a feldolgozáskor. A Kárpát medence és a Volga-Urál vidéke földrajzi nevei között meglévő összefüggés egyrészt jelentheti azt, hogy elődeink olyan csoportja élt azokon a területeken, akik sohasem jöttek be a Kárpát medencébe. Ezek a csoportok ugyanakkor megfordulhattak több más területen is, s ott hagyták a nyomukat a földrajzi nevekben. Másrészt az összefüggés azért is jelentkezhet, mert a Kárpát medencében hont foglalt eleink jártak ott azokon a helyeken, amelyek egyúttal az előző lakóhelyeik voltak, s ezért hagyták a nyomukat a földrajzi nevekben. Ezeket a nyomokat felismerni, összefüggéseiket feltárni fontos, és segítségül szolgál nemcsak a magyar nyelv, hanem a magyar őstörténet kutatásában is, továbbá hozzájárul a magyarral kapcsolatba hozható népek és nyelvek történetének a megismeréséhez.
2. A földrajzi nevekről, kutatásukról általában tudni kell, hogy egy adott terület neveinek - esetünkben a Volga-Urál vidéke vízneveinek és a velük összefüggőnek látszó egyéb földrajzi nevek - összehasonlitó nyelvészeti (hangtani, alaktani, jelentéstani) vizsgálata alkalmas arra, hogy a földrajzi nevekből kiolvasható nyelvi jelenségeket összevessük olyan nyelvek jellemzőivel, amelyeknek ma is közük van a vizsgált területhez, vagy ma már nincs, de valamikor lehetett. Továbbá lehetőségünk van arra, hogy összevessük olyan területek földrajzi neveinek a nyelvi jellemzőivel is, ahol feltehetően eleink ill. eleinkkel kapcsolatba hozható népek megfordultak. A nevek megszólaltatásához több tényező járulhat hozzá, közülük az alábbi négyet emeljük ki.
Az egyik, az adott természeti környezet a maga tulajdonságaival, vagyis az, amit a név megnevez. Pl.: csuv. Tăxăr ?ăl Cu. patak, szakadék neve. Ašm. XV.7. < Tăxăr + ?ăl <-----csuv. ?ăl 'forrás'.
A másik a nyelv, nyelvek, amelyeknek közük van vagy lehetett a területhez közvetlenül vagy közvetve. Pl.: uráli-altáji-szláv és iráni nyelvek a Volga-Urál vidékén. Vannak olyan nevek, amelyek ugyanarra az objektumra vonatkoznak, több nyelven nevezik meg, pl. ugyanazt a folyót. Ennek az ellenkezője is igaz, vagyis ugyanazzal a névvel több, más folyót, sőt akár hegyet vagy települést is megneveznek. A különböző és az azonos elnevezések eredetét, a köztük levő összefüggések meglétét vagy hiányát, a nyelvi hátterét stb. kutatva közelebb kerülünk a név etimológiájának a megírásához, stb. Pl.:
Volga[3] f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Tolk.: udm. Volga / Volga šur or. Volga, folyó neve. < udm. Volga + šur < ----- udm. šur 'folyam, folyó, patak, csermely'.
Volga f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.336.: or. Volga, 1. a Szovjetunió európai részének legnagyobb folyója, 2. az or. Dneper mellékfolyója.
Atăl f. Ašm.II.141.:csuv. Atăl or. Volga Čist.u., így nevezik a Volgát, a Kámát és a Belaja-t, NAP:-, Ar.:-.
Jul f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Mar.: mar. Jul or. Volga, folyó neve. < mar. Jul < ----- jul vö. ÓT. jul 'forrás'.
Jul f. GMA: mar. Jul / Jyl or. Volga RSFSR, folyó, amely a Kaspi tengerbe ömlik. < mar. Jyl < ----- udm. jyl 'a folyó felső folyása, folyóforrás'.
Ravo f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Coll.: mdE. Ravo, Rav or. Volga, folyó neve. < mdE. Ravo, Rav < ----- mdE. ravo 'tenger', mdM. ravo 'folyó'.
Idel f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, T-r.: tat. Idel or. Volga, folyó neve. < tat. Idel < ----- tat. idel 'folyó'.
A Volga névvel több folyót is illetnek, ugyanakkor a Volgának többféle elnevezése van, ezek a csuv. Atăl, tat. Idel, mdE. Ravo, Rav, mar. Jul / Jyl.[4]
A harmadik pedig olyan területek földrajzi nevei, amelyeket közös elődök adhattak, vagy legalábbis a földrajzi területek névadói feltehetően egymással valamilyen nyelvi kapcsolatban voltak. Esetünkben a Volga-Urál vidéke vizeinek és víznévi eredetű egyéb földrajzi területeinek s a Kárpát-medence bizonyos helyeinek névadói között a nyelvi kapcsolat kétségtelen. Azonosnak tűnő földrajzi nevek a két területen már első látásra is bőven akadnak, ezért tudományos vizsgálatuk, feldolgozásuk elkerülhetetlen. Pl.:
Volga f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.336.: or. Volga, 1. a Szovjetunió európai részének legnagyobb folyója, 2. az or. Dneper mellékfolyója.
Valkó 'helység Pest megyében Gödöllőtől délkeletre', magy. Valkóvár 'jugoszláviai város Eszéktől délkeletre' (KISS 1980).
A nyelvi kapcsolat egyértelmű az or. ko. Don, csuv. Tun és a magyar Duna között. A Duna KISS 1980: 'Európa második legnagyobb folyója'. Az ókorban a folyam felső szakaszának a neve, amely egyes irók szerint Bécsig, mások szerint a Vaskapu szorosig terjedt,...az alsó szakaszt ...Hister jelölte. ld. ie. *danu- 'folyó'. A Duna névének alakváltozatai a Volga-Urál vidékén szerepelnek folyó, tó, mocsár és település nevében[5] pl.:
Tun f. Ašm.XIV.132: csuv. Tun or. Don, folyó neve, Fa.I.528.: or. Don, folyó neve.
Don ju f. SW.141b.: ko. Don-ju, folyó a ko. Kerč'omja közelében. < ko. Don + ju <----- ko. ju 'folyó'.
Donty t. TSK.30.: or. Donty <-- Donskoje ozero / Donskoje U.Kul., tó, amely az or. Kulom folyó baloldalán található 7 km-re dél-keletre az or. Don falutól, amely az or. Donn'ur nevű mocsárral van körűlvéve. Szélessége 1-3 km., mélysége 1,5-2 m. < or. Don + ty <----- ko. ty 'tó', or. Donskoje <----- Don + or. -sk- vonatkozó melléknévképző + or. -oj- 'birtokos melléknévképző + or. -o, ozero <----- or. ozero 'tó'.
Donn'ur m. TSK.30.: or. Donn'ur U.Kul., mocsár, hossza 35 verszta, szélessége 20 verszta. < or. Don + n'ur <----- ko. n'ur 'mocsár'.
Donn'ur m. TSK.30.: or. Donn'ur, mocsár az or. Mezen' jobb partján, az or. Butkan és Koslan falvak között. < or. Don + n'ur <----- ko. n'ur 'mocsár'.
Donn'ur m. TSK.30.: or. Donn'ur, mocsár az or. Vyčegda jobboldalán az or. Tydor és Šežam falvak között. E mocsáron lévő tó neve Donty. < or. Don + n'ur <----- ko. n'ur 'mocsár'.
Donn'urty t. TSK.30.: or. Donn'urty, tó az or. Donn'ur mocsáron. < or. Don + n'ur <----- ko. n'ur 'mocsár' + ty <----- ko. ty 'tó'.
Dnepr f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.518.: or. Dnepr, folyó neve, KISS 1980: Dnyeper 'Ukrajna fő folyója'... előtagja a Don folyónévvel van kapcsolatban.
Dnestr f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.518.: or. Dnestr, folyó neve, KISS 1980: Dnyeszter 'folyó a Szovjetunióban'... le. Dniestr, ukr. Dnister, or. Dnestr, előtagja azonos lehet a Don-nal.... A Dnyeszter ... iráni ...'innenső folyó'.
2.1. A folyónév utótagjáról estr, eszter, iestr nem kapunk érdembeli információt. Az irásos forrásokból annyit tudunk, hogy a magy. Duna folyó alsó szakaszát a honfoglaló magyarok, de már a szkiták is Iszter névvel illették. A névnek változatai felismerhetők a Volga-Urál vidék földrajzi neveiben pl.:
Isterekkassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Isterekkassi or. Isterekkasy M-P., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Isterek + kassi < ----- csuv. kasă 'falu' + csuv. -i: birtokos személyjel. A csuv. kasă 'falu' < ----- csuv. kas- 'vágni' + -ă: deverbalis nomenképző. Eredeti jelentése 'vágat'. Az Isterek a folyó nevére utal, tehát Isterek vágta helyre kell gondolnunk, amely az embereknek lakóhelyül szolgált. A folyó vágta völgyet el kell különiteni az ember vágta területtől, azaz az ember írtotta helytől, ahol az ember a fák kivágása után telepedhetett le. Ez utóbbi esetben a név első tagja általában személynév, amelynek alapjául sok esetben víznév szolgált. A helyes magyarázat az egyes nevek körültekintő vizsgálata nyomán születhet meg.
I?terek h. TB.65: I?terek or. Istrikovo Nuriman., település neve. < bask. I?terek < ----- I?terek 1. folyónév 2. személynév, or. Istrikovo< -----bask. I?terek + or. -ovo.
Ăštăr f. d. Ašm.IV.95.: csuv. Ăštăr hely és folyó neve, NAP:-, Ar.:-. Elsődleges a folyónév. A redukált hang (ă) előzménye mélyhangú u vagy y lehetett. Tehát *uštur vagy *yštyr.
Iseterkkă h. Ašm.:-, NAP: csuv. Iseterkkă (Iseterkkě?) or. Izederkino M., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Iseterkkă < ----- csuv. Iseterkkă. A csuv. Iseterkkă ejtésekor a mássalhangzók közül az -s- és a -t- félzöngés (-Z- és -D-), a -kk- helyesirás pedig zöngétlen -k- ejtését jelzi. A redukált magánhangzó -ă- előzménye pedig palatális -i, vagy veláris -y teljes képzésű magánhangzó lehetett. Az or. Izederkino forma őrzi a csuvas redukált előzményét (-i-), a csuvas félzöngés ejtésű -s- és -t- mássalhangzókat pedig az or. zöngésnek fogta fel. A -k- zöngétlen ejtését az orosz írásban is tükrözi. A szóvégi -o az or. selo 'település'-re utal. Az -n- eredetét és funkcióját csak egy sok szempontú kutatás ismeretében állapithatjuk meg. Eszerint jelölhetné a birtokot (CZEGLÉDI 1994/2:111-129) de lehetne a szótő genetikus része is.
Isenterek ojě f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Isenterek ojě A., patak, szakadék. < csuv. Isenterek[6] + oj < ----- csuv. uj 'mező' + csuv. -ě: birtokos személyjel.
Ištrek kassi h. Ašm.III.164.: csuv. Ištrek-kassi, falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ištrek + csuv. kassi < -----csuv. kasă 'falu' + csuv. -i: birtokos személyjel. Ld. csuv. Ištirek.
Išenterek ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Išenterek V.
Išterek h. Ašm.:-, NAP: csuv. Išterek <-- Išterekkassi or. Ištereki <-- Bajraševo <-- Išterekkasy M., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Išterek + kassi < -----csuv. kasă 'falu' + csuv. -i: birtokos személyjel.
Išterek Čantăr h. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Išterek Čantăr[7] (Ăstăr kassi) or. Išterek M. <
Išterekkassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Išterekkassi or. Išterekkasy <-- Čandrovo Čgs., csuvas falu, Ar.:-.
Isěntěr varě d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Isěntěr varě Kra. < csuv. Isěntěr : folyó neve + varě < -----csuv. var 'árok, patak' + csuv. -ě: birtokos személyjel.
Astraxan' 'város a Szovjetunióban a Volga alsó folyásánál'... Az or. ????????? átvétele. Török nyelvi összetételnek látszik.... Utótagja azonos lehet a m. Tarján, Tárkány helynévnek török eredetijével: tarxan, tarqan 'főember, adómentességet élvező kiváltságos rend'. (KISS1980).
Esterle f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, T-r.: tat. Esterle or. Starli, folyó neve. < tat. Esterle < ----- tat. Ester + le, or. Starl[8]i < ----- or. Star + li.
Sterle f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, B-r.: bask. Sterle or. Sterla, folyó neve. < bask. Sterle < ----- Ster + le, or. Sterla < ----- Ster + la.
Stärle f. TB.131.: bask. Stärle or. Sterl'a, az or. Aškadar baloldali mellékfolyója. < bask. Stärle < ----- Stär + le, or. Sterl'a < ----- Ster + l'a.
Stärle f. TB.131.: bask. Stärle TASSR., az or. Ik baloldali mellékfolyója. < bask. Stärle < ----- Stär + le.
Starak h. Ašm.XI.337.: csuv. Starak or. Staraki / Bajgejevo C., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Starak.
Starik varě f. Ašm.XI.337.: csuv. Starik varě Xval.u., patak, szakadék neve or. Kalmandaj falu mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Starik < ----- or. starik 'öreg' + varě < ----- csuv. var 'árok, patak' + csuv. -ě: birtokos személyjel.
A csuv. Starak, Starik, valamint a bask. Stärle (Stär + le) or. Sterl'a (Ster + l'a) előtagja összefüggenek és folyóra vonatkoznak. Az orosz starik 'öreg' jelentésű szó etimológiailag csak úgy kapcsolódhat ide, ha eredetileg a folyó régi medrét jelölte.
Xalě Anišstroj ? Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Xalě Anišstroj K? < csuv. Xalě < ----- xalě 'most, jelenleg, adott időben' + csuv. Aniš: folyó neve + csuv. stroj< ----- or. stroj 'felépités, forma, rendszer, sor'.
Strappul' h. Ašm. XI. 339: Strappul' or. Stavropol', város neve (a Volgán), NAP:-, Ar.:-, KISS 1980: Sztavropol 'város a Szovjetunióban a Kaukázus előterben. ... vö. görög ... 'kereszt' és ... 'város'. < csuv. Strap[9] + pul' or. Stavropol' < ----- Stavro + pol'.
Strepčě d. Ašm.XI.340.: csuv. Strepčě, erdő neve or. Oraba-kasy falu mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Strepčě < ----- Strep + čě. A szó vagy 'elágazás' vagy 'hajlat, mélyedés' jelentéssel lehet kapcsolatos.
Yxra?yrmi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Yxra ?yrmi or. Dolgij ostrov B., tatár falu, Ar.:-. < csuv. Yxra + ?yrmi < ----- csuv. ?yrma 'patak, szakadék' + csuv. -i: birtokos személyjel.
Maslov ostrov d. Ašm.:-, NAP: csuv. Maslov ostrov M. < csuv. Maslov + ostrov < ----- or. ostrov 'sziget'.
Štrankă f. Ašm.XVII. 388.: csuv. Štrankă[10] Sor., kis folyó neve or. Torajevo falu mellett, NAP:-, Ar.:-.
Štrankă pu? f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Štrankă pu? M., patak, szakadék. < csuv. Štrankă: folyó neve + pu? < ----- csuv pu? 'fő, fej'.
Zaostr'onnaja f. TSK.36.: or. Zaostr'onnaja <-- Zaostrovnaja / Zaostrennyjju, az or. Usa baloldali mellékfolyója, hossza 53 km. < or. Zaostr'onnaja < ----- or. za-: 'mögött' + ostr'on < or. ostrov 'sziget' + or. -n-: melléknévképző + or. -aj: birtokos melléknévképző + or. -a.
Xortan ?yrmi f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Xortan ?yrmi (Štrankă pu?ě) M. < csuv. Xortan + ?yrmi < ----- csuv. ?yrma 'patak, szakadék' + csuv. -i: birtokos személyjel, csuv. Štrankă : folyó neve + pu?ě < ----- csuv. pu? 'fő, fej' + csuv. -ě: birtokos személyjel.
Zaštrankă h. Ašm.:-, NAP: csuv. Zaštrankă Ja., orosz falu, Ar.:-. < or. Za < ----- or. za- 'mögött' + štrankă: folyó neve.
Az Iszter névnek van szókezdő mássalhangzós változata, vö. Hiszter.[11] A h- etimologikus vagy inetimologikus voltát a tulajdonnévi és köznévi adatok döntik el. Idetartozónak véljük az alábbi mássalhangzós kezdetű neveket:
Pes'ter f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Vax.: udm. Pes'ter / Pes'ter šur or. Pester' Selt., a Kil'mez' folyó jobboldali mellékfolyója. < udm. Pes'ter': folyó neve + šur < ----- ud. šur 'folyó'.
Iljinka h. Ašm.:-, NAP: or. Iljinka <-- Iljinskaja Pustyr' M., csuvas falu, Ar.:-. < or. Iljinskaja, Iljin + or. -sk-: vonatkozó melléknév képző + ör. aja, + Pustyr' < ----- or. pustyr' 'beépitetlen telek, házhely'.
A fenti nevekben szereplő Iszter névnek és változatainak feltehetően alapul szolgált közszók: or. starik 'öreg', or. stroj 'felépítés, forma, rendszer, sor'[13], or. stavro vö. görög ... 'kereszt', or. bystryj ' gyors', or. ostrov 'sziget', or. pustyr' 'beépítetlen telek, házhely'.
2.2. A Duna Iszter nevének a Kárpát medencében található tulajdonnévi párhuzamai:
2.2.1. Földrajzi nevekben:
Isztria, 'félsziget az Adriai-tengerben'. A lat. Istria[14]~Histria átvétele. (KISS 1980).
Esztár 'helység Hajdu-Bihar megyében'...Valószínűleg a személynévként is használt szláv *star? 'öreg, régi, ó' melléknévből keletkezett, kevéssé meggyőző feltevés szerint a szláv eredetű ... ösztörű 'ágasfa. töltés, gát' főnévvel tartozik össze. (KISS 1980).
Eszteregnye 'helység Zala megyében'... A szláv struga 'vizfolyás, patak, meder' származékának lehet az átvétele.... Vö. szb.-hv. Struganica hn.... le. Strugienice hn. ... or. Strugan' hn. (KISS 1980)
Eszterháza 'helység Győr-Sopron megyében'. ... az Eszterházy családnévből kikövetkeztetett változata Eszterháza lett. A családnév legrégibb kikövetkeztetett változata Szerhás (tkp. 'tetőkészitő mesterember') volt, ebből alakult a családnév korábbi csallóközi Szerhásháza ... neve. (KISS 1980)
Esztergom, szlovák Ostrihom ... Vitatott eredetű. Vö. szb-hv. strgun 'timár, cserző-varga'. Más feltevés szerint a név előzménye egy szláv forma, tulajdonképpeni jelentése 'akit őríznek, akire vigyáznak'. A magy. Párkány 'vár' jelentésű szlovákiai község' szlovákul Sturovo, személynévi eredetű (KISS 1980) közszói jelentése lehet ugyancsak 'vár'.
Isztimér 'helység Fejér megyében' (KISS 1980).
Ostoros 'község Heves megyében Egertől délkeletre'... A helység az Ostoros-patak... mellett fekszik, s róla kapta a nevét. Az Ostoros pataknév talán nem a ma is használatos m. ostor[15] 'Peitsche' főnévből, hanem a rokon nyelvek alapján feltehető ómagyar homonimájából, egy *ostor-féle hangalakú és 'juharfa' jelentésű főnévből keletkezett. (KISS 1980)
Ostrava 'város Morvaországban'... Az Ostrava név eredetileg folyót jelölt, vö. cseh Ostravice ... 'az Odera jobb oldali mellékfolyója, amely az Ostravánál torkollik az Oderába'. A folyónév az ősszl. *ostr? 'éles' származéka, s a víz gyors folyásával kapcsolatos. (KISS 1980).
Ostrołęka 'város Lengyelországban'... A le. Ostrołęka átvétele. Ennek tkp. jelentése 'lejtős rét'. Utótagja etimológiailag azonos a m. lanka szláv eredetijével. (KISS 1980).
Csányoszró 'helység Baranya megyében... Az Oszró [16]hn. szláv eredetű, tkp. értelme 'sziget' (KISS 1980). A szóbelseji -t- eltűnése az ejtésből kimutatható a csuvasban és a magyarban egyaránt.
Strém 'Kemestaródfánál jobb oldal felől a Pinkába torkolló patak'... Strem helység e patak mellett Németújvártól keletre':... A patak korábbi magyar neve Eszturmen volt, amely Felsőőr magyar nyelvjárásában ma is él Ösztörmen alakban. Ez szláv eredetű < strem[17] 'meredek', szln. ... 'meredekség, gyors folyású hely a patakban, zúgó, sellő'. (KISS 1980).
Stureci-hágó '1010 m magas hágó az Alacsony-Tátrában, ... Szturecz 'Egy hegy', ... Vö. szlk. Šturec '1075 m magas hegy Besztercebánya és Rózsahegy között', Šturec 'e hegy északi részén eredő patak', sedlo Vel'ky Šturec 'Stureci hágó'. Ehhez l. szlk. štúr (kárpáti) skorpió' és ... št'úrec 'fülbemászó'... valamint štúrec 'szigony'. (KISS 1980)
Felsősztregova 'szlovákiai helység Losonctól ... nyugat-délnyugatra'... Sztrogoua 'a Felső és Alsósztregova mellett elfolyó folyó, ...' (KISS 1980)
Drávasztára 'helység Baranya megyében' ... A Sztára hn. (déli) szláv eredetű: egy szláv ...*Stara[1]... 'régi, ó' átvétele. (KISS 1980).
Beszterce 'romániai város Déstől keletre... A helység a Beszterce folyó mellett épült, és róla kapta a nevét. ... a víznév szláv eredetű... az ősszláv *bystrica 'gyors folyású (és ezért többnyire tiszta, átlátszó vizű) patak, folyó'. (KISS 1980)
Beszterce 'helység Szabolcs-Szatmár megyében' ... Tövében a szláv bystr? 'gyors, tiszta, átlátszó' melléknév rejlik. Folyónévből vált helységnévvé. (KISS 1980)
Besztercebánya 'szlovákiai város... A település ott épült, ahol a Beszterce patak a ... Garamba ömlik, és a Beszterce-patakról kapta a nevét. E pataknév szlovák eredetű ...(tkp. gyors folyású víz'). (KISS 1980)
A fenti földrajzi nevek alapjául az alábbi közszók jöhetnek számitásba: szláv *star? 'öreg, régi, ó' , magy. ösztörű 'ágasfa. töltés, gát', szláv ...*Stara ... 'régi, ó', szláv struga 'vízfolyás, patak, meder', or. starik 'öreg', magy.* szerha '(nád- vagy szalma)tető' vö.: 'Szerhás (tkp. 'tetőkészítő mesterember', or. pustyr' 'beépítetlen telek, házhely', szb-hv. strgun 'timár, cserző-varga', szláv strgun 'akit őriznek, akire vigyáznak', azaz 'vár', szlk. štúr (kárpáti) skorpió', szlk. št'úrec 'fülbemászó', szlk. štúrec 'szigony', szlk. strop 'mennyezet', ősszláv *bystrica 'gyors folyású (és ezért többnyire tiszta, átlátszó vizű) patak, folyó', szláv bystr? 'gyors, tiszta, átlátszó', szláv eredetű < strem 'meredek', szln. ... 'meredekség, gyors folyású hely a patakban, zúgó, sellő', magy. ostor 'szíjból vagy zsinórból való, nyeles állatserkentő, állatterelő eszköz'...,'csapás'...,'véglények fonalszerű nyúlványa'...
Pásztori < ----- magy. Pásztori hn. (Sopron m.) (KÁZMÉR 1993)
A családnevek vagy helynévi vagy köznévi eredetűek. A családneveknek illetve a nekik alapul szolgáló helynevek az alábbi köznevekből származhattak: magy. ösztövér 'vékony, sovány', eszkotár 'számadó juhász, juhászgazda', magy. eszterág, esztrág[19] 'gólya', magy. eszterga 'esztergapad', magy. eszterhás 'nád v. szalma-) tetőkészitő mesterember, magy. esztrangás kb. 'számadó juhász', sztrongás vö. 'bizonyos fajta pásztoradó', magy. strázsa 'őrség, őrizet', magy. ostoros 'sebhelyes, verekedős', magy. pásztor 'állatokat őrző, legeltető személy' v. csősz' ill. 'vezető, előljáró' v. lelkész'.
2.2.3. A fenti tulajdonneveknek alapul szolgált köznevek jelentésének fejlődése[20] az alábbiak szerint rajzolható meg:
1. keskeny vízfolyás, patak, meder.
or. strug 'öreg folyómeder', elsődleges jelentése 'folyam, vízfolyás'. (SIS)
magy. ösztövér, visztér 'száraz, aszott, ijedős, könnyen megriadó, meggyötört, elcsigázott, , gyenge, bágyadt, keskeny'. Ismeretlen eredetű. (TESz).
magy. öszvér 'ló és szamár keresztezéséből származó állat', öszvérút 'keskeny, kiépítetlen hegyi út' (MÉK)
magy. öszvér, a székelységben ösztövér 'sovány, száraz'. Ismeretlen eredetű. (TESz).
1.3.1. nád, szalma.
magy. eszterhéj 'szalmából vagy nádból készült háztető, ereszalja'. Szlév, közelebbről déli szláv eredetű. TESz. Az összetétel < eszter 'szalma, nád' + haj 'tető, födél, padlás' lehetett.
vö. magy. szálfa. Az eszterhás és a szerhás jelentésükben igen, genetikailag nem ugyanaz a szó. Az eszter a 'vékony szalma, nád' jelentésű, a szer pedig etimológiailag ugyanaz, mint a magy. szár, sövény, tövis, szösz, sün, sül, stb. a tulajdonnevek közül, pl. a magy. Ópusztaszer szer eleme tartozik ide.
szlk.. strop 'mennyezet', egyrészt onnat kaphatta az elnevezést, hogy nád vagy vesszőfonatból készült, másrészt utalhat csúcsos vagy ívelt mennyezetre.
1.3.2. vessző.
magy. ostorfa 'hosszú kocsányon lógó, gömbölyű, fekete vagy piros termésű díszfa',
magy. ostor szónak a finnugor nyelvekben ' hajtás, sarjhajtás, vessző[21], ...' jelentése is van. Ld. még magy. kútostor, magy. ostorménfa 'Fehér virágú, fekete termésű cserje'. < ostor + mén 'hajlás' + fa' (MÉK).
1.3.2.1. szíj, zsinór, fonal.
magy. ostor 'szíjból vagy zsinórból való, nyeles állatserkentő, állatterelő eszköz', véglények fonalszerű sejtnyúlványa'... Ősi örökség az ugor, esetleg a finnugor korból, vog.T. a?ter 'ostor' cser. ba šter ' hajtás, sarjhajtás, vessző, lombos ág, fürdősöprű, söprű' (TESz).
magy. istráng 'a hámot, illetőleg a szügyelőt a hámfával (kisa)fával összekötő kötél (vagy szíj). ... Német eredetű. (TESz).
Vékony, hosszú vesszőből, ágasfából készített tárgy, erőd, vár neve. Az erőd, vár elnevezése az anyag alakjára utaló szóból van, amely anyagból készült a vár. 'gát, erőd, vár'. Vö.: magy. Tüskevár helynév.
magy. pesztonka, pesztronka 'szárazdajka, fiatal lány, cseléd'. Szlovák vagy ukrán eredetű. (TESz).
magy. pesztra 'szárazdajka, fiatal lány, cseléd'. Valószinűleg déli szláv eredetű. (TESz).
1.3.2.3.2.1.1. számadó juhász.
magy. eszkotá[22]r 'számadó juhász, juhászgazda'
magy. esztrangás kb. 'számadó juhász',
magy. pásztor.
1.3.2.3.2.1.1.1. pásztoradó.
magy. esztrenga 'elszámolás a juhokkal, juhadó neme, bárányhuszad', sztrongás 'bizonyos fajta pásztoradó'. Román eredetű, szlovák közvetitéssel is. (TESz)
magy. esztrenga, osztronga, usztrunga 'juhkarám, juhadó neme, bárányhuszad stb.' vö. a szláv nyelvekben 'a juhszállás bekerített része, a juhkarám sövénye'
1.3.2.3.2.1.2. lelkész.
magy. pásztor
1.3.3.gólya.
magy. eszterág, esztrág 'gólya'. Valószinűleg déli szláv eredetű. (TESz). Az elnevezést a gólya a két nádszál vékony nyúlványáról, lábáról kapta.
1.4. elkeskenyedő folyószakasz, ilyen alakú hegy stb..
1.5.4.8. 'csillag' jelentése a fényelágazásokon alapul. A csillag úgy néz ki, mintha sok keresztet tennénk egymásra. A csillag fényes, világos, tiszta, mint a gyorsfolyású víz ld. Eszter női név.
1.5.4.9. magy. pisztráng 'Szláv eredetű, megfelelő szó részben 'pisztráng', részben 'sőregtok' jelentésben van a szláv nyelvekben. (TESz). Ez azt jelenti, hogy a 'tarka' és a 'tüskés' jelentést tartalmazzák a szláv alakok. A tarka pedig a 'színes, világos' jelentést tartalmazza.
1.5.4.10. magy. piszra[24] 'fehér orrú, illetőleg az orrán fehér foltos (ló, ritkábban más állat), vö. pisz azonos a magyar pisze rövid, kissé felhajló hegyű orr, pisze orrhoz hasonló alakú tárgy' + ra < tra ugyanaz, mint a magy. tarka szó.
1.5.4.11. peszérce, peszterce 'az ajakosok családjába tartozó növény, bujdosó csalán, fekete pemetefű, cigányfű, farkaslábfű'. Ismeretlen eredetű (TESz).
1.5.4.12. peszterce[25] 'különféle ehető gombák megnevezése'. Északi szláv eredetű, 'varacskos pöfeteg, szarvasgomba, egy fajta tarka foltos gomba' jelentésűek a szlávban.
Külön kell szólnunk a tulajdonnév köznévvé válásáról. Az osztrogót népnév esetében az Iszter vidéki gótokra is gondolhatunk.
A köznevek jelentésfejlődése
keskeny
vizfolyás
patak, meder
>öreg, régi, ó
>sor, rendszer, felépitmény
>vékony, sovány
>nád, szalma
>vessző, sarj, juharfa
>ostor, fonal, szij
>verekedő, sebhelely
>cserző varga
>töltés, gát
>védett, őrzött
>őrhely, vár
>őrség
>számadó juhász
>pásztoradó
>gólya(láb)
>lelkész
>elkeskenyedő folyószakasz
>hágó, átjáró
>gyorsfolyású víz
>folyóelágazás, osztódás helye
>ágasfa
>kereszt
>csillag
>hegyes, csúcsos
>meredek
>gyors folyású
>tiszta
>félsziget, sziget
>háztető, eresz
>hegyes pöcök, ék
>leválasztás
>forgácsolás
>szigony
>skorpió
>fülbemászó
2.2.4. Körültekintően kell eljárnunk ahhoz, hogy megállapítsuk, a tulajdonneveknek a közszói jelentéssorozatban melyik lépcsőfok szolgált alapul. Ehhez pedig látnunk kell, hogy az összefüggés a vizek, folyók, az egyéb földrajzi helyek, a növények és a különböző tárgyak között a közös alaki tulajdonságon alapul, s a további jelentéselágazások erre épülnek. A Duna folyó pl. az Iszter nevet az elkeskenyedő szakaszáról, a Vaskapuról kaphatta, ez esetben a Duna elnevezés a folyónak a Vaskapuig tartó szakaszára vonatkozhatott. Az or. Asztrahány 'város a ... Volga alsó folyásánál', éppen ott, ahol a Volga sok ágra szakad mielőtt a Kaspi tengerbe ömlik.
A magyar Esztergom is a Duna elágazásánál épült város, az egyik lehetséges magyarázat szerint a név közszói jelentése az elágazással kapcsolatos. Genetikailag azonban ugyanaz a szó jöhet számításba akkor is, ha a 'vesszőből, faágakból, karókból épített vár, erőd' jelentésű szó szolgált alapul a városnévnek. A különbség annyi, hogy a szó jelentésfejlődésének más-más állomását kell figyelembe venni a tulajdonnév közszói jelentésének a megállapitásakor.
Az Iszria, Hisztria félsziget az Adriai tengerben a föld nyúlványa, ostora. Nem a Duna Iszter nevéről kapta az elnevezést, bár genetikailag közös szó szolgált alapul mindkettőnek, hanem a földterület alakjáról, hiszen a félsziget nem más, mint egy földnyúlvány a vizben, jelen esetben a tengerben.
A köznevek közül a magy. eszterhéj 'nádból v. szalmából készült háztető, eresz.' (MÉK) Az összetett szó előtagja az eszter utal a vékony nádra vagy szalmára, mindkettő vékony, növényi hajtás, nyúlvány, amelyből ilyen csúcsos tetőt készitenek. Kettős utalás a csúcsos alakra, sőt az ugyanilyen alakú eresz alja is megkapta ezt az elnevezést. A vékony fonal jelentés őrződött meg a gyermekmondókában: Lánc, lánc eszterlánc, eszterlánci cérna...stb.
A magy. ösztörű 'ágasfa, karókból épitett gát, sziget, mocsár, árok'[26], jelentések egymást erősítik, hiszen alaki hasonlóság alapján keletkeztek.
A magyar, öszvér, ösztövér érdekessége, hogy viseli egyrészt a 'sovány, száraz' jelentést, másrészt a 'keresztezés' eredményeképpen létrejött nem igazi, nem (faj)tiszta jelentést.
A magy. pásztor változata a pesztra 'Kisgyermek gondozására alkalmazott fiatal lány' (MÉK).
2.2.5. Az Iszter alaktani vizsgálata:
Az Iszter összetett szó: Isz + ter, valójában azonban többszörösen összetett, mert mindkét tagja tovább bontható, jelenleg azonban a második tag a ter felépítése érdekes. Az előtag isz azonosítható számos szóval pl. a magy. piszke 'egres', amely a bokor vékony, hegyes tüskéiről kapta az elnevezést, piszka(fa) 'keskeny, vékony, hegyes végű fa stb.', tüske, tövis, tövisk, töviske stb. 'növény tövise, állat tövise, hal szálkája, szúróeszköz, rövid, kemény szőrszál, sörte'stb. A második tag a ter (< te + r) összetartozik a teker, tenger stb. szavakkal, amelyeknek ismeretes 'folyó és tenger' jelentése. A ter előtagja a te genetikailag összetartozik az or. tok 'folyam, folyás', az utótag r- pedig a mordvin ravo 'folyó, tenger' szóval rokon. Az előtag Isz és az utótag a ter első tagja a te együtt iszte[27] rokon a magyarban meglévő ösztöke 'vasvégű bot a jószág ösztönzésére stb., magy. ösztön 'ua.' szavakkal, amelyeket a TESz szláv eredetűeknek tart. Az Iszter jelentése 'keskeny folyó', esetünkben az elkeskenyedő folyószakaszra vonatkozik, onnan kapta a Duna alsó szakasza a nevét. A források szerint itt volt Kis Szkitia, nem véletlen, hogy először a szkíták, majd a magyarok nevezték a Dunát Iszter néven.
Az Iszter szerkezeti felépítése VC-CVC, amely visszavezethető CVC-CVC alakra, tovább bontva mindkét tag összetett szó, genetikailag ugyanaz, 'folyó' + 'folyó'[28] jelentésű szavak.
2.2.5. Az Iszter hangtani fejlődésének útja:
A szó eredetileg mássalhangzós kezdetű volt, erre utalnak az Iszter, Hiszter tulajdonnévi és a magy. ösztövér, visztér 'száraz, aszott, ijedős, könnyen megriadó, meggyötört, elcsigázott, , gyenge, bágyadt, keskeny', a magy. piszke, tüske, vas stb. változatok a Volga-Ural vidéke földrajzi nevei összehasonlító hangtani feldolgozása eredményeinek tükrében. A kiinduló mássalhangzó a t- lehetett, amelyet őriz a magy. vas szóval azonos jelentésű magy. tömör közszavunk, a t- zöngésedett fejleménye a d- van meg a Dömörkapu[29] 'Vaskapu' névben, A szó végén az -r megrövidült, megkopott alak, vö. magy. Eszteregnye (Esz + te + reg + nye), csuv. Štrankă (Š + t + rankă) stb. Az Iszter második szótagjának (ter) a magánhangzója az -e- közvetlenül triftongus eredetű, vö, magy. teker, tenger.[30]
3. A válaszra váró kérdések több gyökerűek. Honnan ismerik a neveket, a közszavakat a magyar és a szláv nyelveket beszélők? Egy biztos, a Volga-Urál vidéken az ilyen nevű vizeket a szlávok nem nevezhették el még a szkiták előtt, az ősszláv, ószláv nyelv viszonylag kései megjelenése miatt.[31] Tény, hogy a szláv nyelvek szkita szubsztrátum területén születtek, onnan terjedtek szét. Sőt, szkiták már ott is megfordultak a szlávok előtt, ahova az őszláv nyelvek a szétrajzás következtében eljutottak. A nevek, szavak megmaradtak a szlávok nyelvében, használhatták, gyakorolhatták, hisz a földrajzi környezet hasonló az új lakóhelyükön is. Az is törvényszerű, hogy a nyelvükön módosult szavak átkerülhettek a környező népek nyelvébe. Ezt a kölcsönzést azonban nem szabad összekevernünk a szavak, nevek genetikai származásásal.[32]
Az Iszter alkotó elemei fennmaradtak az uráli, altáji és az iráni nylevekben, gyakoriak a görögben és a latinban, ahonnan tovább terjedtek Nyugat-Európa indoeurópai nyelveibe. Ez utóbbi ismét nem téveszthető össze a genetikai eredettel. Döntő fontosságú tehát a válasz arra a kérdésre, mely nép volt a névadója az Iszter nevű víznek. Ha legelőször a szkíták adták a Dunának az Iszter nevet, akkor a Volga-Urál vidék vele kapcsolatba hozható vízneveihez is közük volt a szkítáknak.[33] Ismert a szkíták és a görögök kapcsolata, ezért is lehetséges szkíta szavaknak a görög nyelvi használata. Milyen nyelven beszéltek tehát a szkíták az Iszter név és köre tanúsága szerint? Olyat, mint a magyar, vagy mást? A válasz összetett. Egyrészt olyat, mint a magyar, másrészt adódik a kérdés, mi közük az iráni nyelveknek a szkítákhoz? Mi a magyarázata annak, hogy a szkítákat többségében iráni nyelvűnek tartják? A válasz a nyelvi kapcsolatok azon mélységében rejlik, amelyhez elegendő bizonyító erejű adatokat a továbbiakban folyamatosan mutatunk be.
Minden alkalommal meg kell vizsgálnunk, hogy az egyes jelentések hogyan illeszkednek bele a jelentésfejlődés sorába, a tulajdonnévi és a köznévi alakváltozatok hogyan viszonyulnak egymáshoz, a tulajdonnévi és köznévi formák vándorútjának megrajzolása milyen nyelvi eredetet és milyen nyelvi kölcsönzéseket tesz lehetővé, s az egyes nyelvek használatában milyen nyelvi sajátosságok érvényesülnek. A továbbiakban tehát a példák sorát folytatjuk. Jelen dolgozat fő tanúságaként megállapíthatjuk, hogy a fenti tulajdonnevek a Volga-Ural vidéke és a Kárpát medence vízneveinek névadói közötti nyelvi kapcsolatra utalnak.Törvényszerű, hogy a két terület nyelveinek közneveiben is összefüggéseknek kell lenniük. Célunk tehát, hogy a fent jelzett kapcsolatnak a nyelvészeti és őstörténeti kutatásokon alapuló tudományos magyarázatát megadjuk[34]Ennek a magyarázatnak egy láncszeme e dolgozat, mely első lépésben csatlakozik László Gyula gondolatához: '...a magunk részéről - a romantikát mellőzve - mégsem vetnők el a szkíta és hun ősök kérdését." (LÁSZLÓ 1999/I:72)
Röviditések:
A. - Alikovszkij rajon
B. - Batyrevszkij rajon
bask. - baskir
C. - Civilszkij rajon
Cu. - Civilszkij ujezd
Č. - Csebokszarszkij rajon
Čist.u. - Csisztonszkij ujezd
csuv. - csuvas
d. - domborzat
e. - helység
f. - folyó
Xval.u. - Xvalinszkij ujezd
Ja. - Jadrinszkij rajon
Jal.u. - Jalcsikszkij ujezd
Kalt. - Kaltaszinszkij rajon
ko. - komi
Kra. - Krasznoarmejszkij rajon
m. - mocsár
M. - Morgausszkij rajon
magy. - magyar
mar. - mari
mdE. - erza-mordvin
mdM. - moksa-mordvin
or. - orosz
ÓT. - ótörök
t. - tó
tat. - tatár
Tet. u. - Tetyusszkij ujezd
udm. - udmurt
U.Kul. - Uszty-Kulomszkij rajon
Források:
ANDREJEV, N. A. Csuvasszko-russzkij szlovar, Moszkva 1961.
Ar. = Nikitin
Ašm. - Asmarin, n. i. Thesaurus linguae Tschuvaschorum I-XVII. Kazan - Csebokszari 1928-50.
B-r. - Baskirszko-Russzkij szlovar. Red. koll. K. Z. Achmarov i td. Moszkva, 1958.
Coll. - Collinder, B. Fenno-ugric Vocabulary of the Etimologocal Dictionary of the Uralic languages. Stockholm-Uppsala 1955.
HADROVICS -GÁLDI 1951 - HADROVICS László - GÁLDI László, Orosz-Magyar szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1951.
Fa. - Faszmer, M. Etimologicseszkij szlovar russzkovo jazüka. Perevod sz nyemeckovo i dopolnyenyija O.N. Trubacsova, t. I-IV. Moszkva 1964-73.
BAKAY 1999 - BAKAY Kornél, Őstörténetünk régészeti forrásai I. Miskolci Bölcsész Egyesület 1999.
BENKŐ 1998 - BENKŐ Loránd, Név és történelem, Akadémiai Kiadó Budapest 1998.
CZEGLÉDI 1994/2 - CZEGLÉDI Katalin, Birtokos jelölés a Volga vidéki földrajzi neveken in: Studia Nova, A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos közleményei, Mundus Kiadó 1994/2:111-129.
CZEGLÉDI 1994/II - CZEGLÉDI Katalin, A -jak végű szavak vizsgálata a Volga vidéki földrajzi nevekben (részletek) in: IV. Országos Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia, Folia Practico-Linguistica XXIV. évf. 1994/II.
FONT 1998 - FONT Márta, Oroszország, Ukrajna, Rusz, Balassi Kiadó, Budapest, 1998.
KISZELY 2000/1 - KISZELY István, A magyarok eredete és ősi kultúrája, Püski Kiadó Budapest 2000.
LÁSZLÓ 1999/I - LÁSZLÓ Gyula, Múltunkról utódainknak, Püski Kiadó, Budapest 1999.
LIGETI 1986 - LIGETI Lajos, A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban, Akadémiai Kiadó, Budapest 1986.
RÓNA-TAS 1996 - RÓNA-TAS András, A honfoglaló magyar nép, Balassi Kiadó, Budapest 1996.
[1] Jelen dolgozat a 2002. március 21-én Budapesten a Magyar Őstörténeti Egyesület ülésén tartott előadás irásban megszerkesztett változatának első része.
[2] Kiss Lajos írásai a földrajzi nevek nyelvi fejlődéséről alapvető módszertani problémát vetnek fel. Vajon nem az lenne a helyes, ha a földrajzi neveket olyan tényezőhalmaznak tekintem, amelyet fel kell dolgoznom, s a végeredményt összehasonlitom a magyar nyelv illetve a magyar nyelvet kapcsolatba hozható nyelvekkel, azok jellemzőivel? Ezután következne az azonosságok és az ellentmondások értelmezése.
[3] A Volga folyó névadóinak a nyelve azért is fontos, mert a folyó forrásvidéke arra a területre esik, ahol kiterjedt szkíta birodalom valamikori meglétéről van tudomásunk.
[4] E nevek magyarázata másik dolgozat feladata.
[5] A név részletes bemutatására másik dolgozatban keritünk sort.
[6] A név összetett szóból áll: Isen + terek. Az előtag keskeny folyó vagy forrás neve, vö. Iseněk ?ălě f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Iseněk ?ălě A. < csuv. Iseněk + ?ălě < ----- csuv. ?ăl 'forrás' + -ě: birtokos személyjel. Az utótag terek (<tereki < tekerek, *tekereki <*tenkerek,*tenkerenki stb.) teljesebb alak fejleménye, más összetételben is megvan, vö. Molterek f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Molterek Kra., patak, szakadék. < csuv. Mol + terek . Sőt, önállóan is jelöl folyót pl.: Tur ka?nă var d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Tur ka?nă var Ja. < csuv. Tur: folyó neve + ka?nă 'járta, átjárta' < ----- csuv. ka?- 'járni, átjárni' + csuv. -nă: múlt idejű melléknévi igenévképző + var 'árok, patak', Tyr f. GMA: mar. Tyr or. Tyr Gm., az or. Rutka baloldali mellékfolyója, Tor f. TB.144.: bask. Tor or. Tor Mel., az or. Nuguš jobboldali mellékfolyója, Tor f. TB.144.: or. Tor Mel., az or. Nuguš jobboldali mellékfolyja. < or. Tor. Iseti varě d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Iseti varě Ja. < csuv. Iseti + varě < ----- csuv. var 'árok, patak' + csuv. -ě: birtokos személyjel, Isěntej h. Ašm.:-, NAP: csuv. Isěntej or. Izendejkasy Č., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Isěn + tej (< tek < tenke).
[7] Köze lehet a vizsgált nevünkhöz. Vö. csuv. čěntěr 'faragás, metszet.
[8] A szókezdő helyzetbe került magánhangzó is lekopott.
[9] A -p- és a -v- etimologikus kapcsolatáról a külön nyelvi változatok tanuskodnak.
[10] A csuv. Štrankă folyónév a Š + trankă összetételből áll, az előtagja összetartozik az Iszter név Isz előtagjával, az utótag trankă pedig a ter utótagjával. A ter is összetett szó, utótagja az -r rokon a trankă utótagjával a rankă elemmel, amelynek változatai 'folyó' jelentésűek a földrajzi nevekben. Vö.: Ronggo enger f. GMA: m. Ronggo enger or. Ronga Sor., az or. M(alyj) Kundyš jobboldali mellékfolyója. < mar. Ronggo: folyó neve + mar. enger 'patak'. Hangtanilag és jelentéstanilag is idekapcsolódik a magy. satrafa (satra + fa) 'vén banya, szipirtyó, izgő-mozgó, midenütt ott levő, ide-oda járkál, szüntelenül jön-megy, nem egyenes úton jár' jelentésű szó előtagja. Az ilyen nőnek olyan tulajdonságai vannak, mint pl. az Iszter folyónak a Vaskapunál lévő szakaszán.
[11] A szókezdő mássalhangzó tisztázásához újabb párhuzamos adatok összehasonlitó vizsgálata szükséges, amelyre jelen dolgozatban hely hiányában nem térhetünk ki.
[12] Összetett szó: Postrik: Pos + trik.
[13] A folyó nem más, mint egy felépítmény, rendszer, sor, a görög forrásokból is tudjuk, hogy a folyó a víz hengeredésével épül, tehát a folyó nem más, mint vizhengerek sora.
[14] A szóbelseji mássalhangzók eltünésének eredménye a mássalhangzótorlódás, amely a szláv nyelvi használatban fejlődött ki.
[15] A szó eredete körül nagy a bizonytalanság. Lótartásunk ugorkori eredetű szavai közé sorolják. (LIGETI 1986). Elnevezése onnan lehet, hogy a folyóforráshoz hasonlóan sarj, hajtás a vessző (olykor a fa vö. juharfa) is, s ez a hajló vessző alkalmas volt pl. az állat terelésére. Idővel ehhez hasonló eszközt készitettek kötélből és szijból., az elnevezés pedig az ősi.
[16] A szóbelseji -t- olykor eltűnik mind a magyar, mind a csuvas ejtésből.
[17] A Strem szóvégi és az Isztimér névben a szóbelseji -m- előzménye -nk- másalhangzó kapcsolat lehetett.
[18] A szó eszko + tár összetételű, az előtag az esz teljesebb formája.
[19] A magy. eszterág (eszter + ág) a gólya vagy a daru neve onnan van, hogy a madár két vékony hosszú lába megforditott V alakú elágazáshoz hasonló.
[20] Az egyes állomásokhoz köznyelvi példákat hozunk.
[21] Igy kell felfogni 'Attila az Isten ostora' jelentését is, azaz 'Attila az Isten sarja, hajtása'.
[22] A szóbelseji -k- valamikori meglétét tanusítja. A szó szerkezete (eszko + tár) szerint az előtaghoz tartozik a -k- zárhang, amelynek az egyik tulajdonsága, hogy réshangúsodás és vokalizáció, majd redukció útján eltűnik az ejtésből, azonban a megmaradására is számos bizonyíték van. Ennek egyik esete az eszkotár változat. Az eszko előtag párhuzamai a magyarban a piszke, tövisk, tüske szavak.
[23] Az elágazó egyben szaporodó, azaz termékeny, tehát tiszta és egészséges: Innen lehet az Eszter női név. A 'csillag' jelentés úgy is rokonitható vele, hogy a csillagot sokágú fényes keresztnek fogjuk fel, amely ugyanúgy elágazó, tiszta, fényes, csillogó, mint a víz, a folyó.
[24] A szóbelseji -t- valamikori meglétét támogatják a párhuzamos adatok.
[25] A tarka foltos gomba, a fehér foltos lóorr jelentés onnan van hogy a gomba alakja csúcsos, mint egy süveg, s rajta tarka foltok. A peszterce (pesz + erce) előtagja utal a gomba formájára (vö. pisze 'felfelé hajló kis hegyes orr, piszka(fa) 'vékony, hegyes végű bot', piszke 'tüske'), s az utótag pedig a tarka, világos, fehér vagy sárga folt' jelentését végső soron a tiszta, világos, fehér stb. folyóvíz szinéről kapta, míg a tiszta víz a gyors folyású folyószakaszon fordul elő. Logikus tehát mind a fehér mind a folt jelentés.
[26] A TESz nem idevalónak tartja, pedig a mocsár a jelentést az ott lévő vékonyszálú növényekről kaphatta..
[27] Bár e dolgozat keretein belül nem tárgyalhatjuk, de vele összefüggésben kell vizsgálni az észt és az osztják (vö.: CZEGLÉDI 1994/II:677-682) népneveket, valamint a magy. isten elnevezést.
[28] Magjában hordozza a '(keskeny ) hajló, ívelő' jelentést.
[29] A vas és a dömör jelentéstani, alaktani és hangtani összefüggéseit, a földrajzi nevekben és a nyelvekben való előfordulásait további dolgozatokban kívánjuk bemutatni.
[30] Külön dolgozatok témája az Iszter előtagjának (Isz), az utótagjának (ter) bemutatása, valamint az utótag 'folyó' jelentésű alkotó elemeinek a tárgyalása.
[31] Vö.: "A szlávok mint népcsoport a Kr. u. első évezred közepén szerepelnek először a bizánci, majd 9-10. századi muszlim forrásokban.....A szlávok szétvándorlása az Elba-Dnyeper, illetve a Kárpátok-Balti-tenger közti területről a Kr. u. 6-8. század táján következett be. Nyugaton eljutottak a Cseh-medence és a Keleti-Alpok térségébe, déli irányban a Kárpátok mentén a Balkánra, kelet felé pedig egészen a lovasnomádok uralta területekig. A Kárpát-medencén való átvonulás az avar birodalom központjának elhelyezkedése miatt nem volt lehetséges." (FONT 1998:7-9).
[32] Tisztázni kell, egy nyelv mikor őrzött meg ősi szavakat a saját használata során, mikor vett kölcsön egy másik nyelvből, mikor adott kölcsön a saját használatából idegen nyelvnek, és mikor játszott csupán közvetítő szerepet.
[33] Nem mondunk ellent mások megállapitásainak, a Volga-Urál vidéke az egykori Szkíta birodalom területének egy részével egybeesik. Ugyanakkor állást foglalunk a későbbiekben a szkíta nép nevének és nyelvének eredetét illető vitában, vö. RÓNA-TAS 1996:163, BAKAY 1999:59-119, KISZELY 2000/1:414-420.
"Az ismert Dura városbeli falfirkát kellett egyebek mellett felhoznom ezen állítása cáfolatául, igazolva egyúttal a középkori európai lovagi intézmény parthus eredetét."
"Mint látható, Iordanes és Iustinus is Trogus Pompeius elveszett művéből másolt."
Ebben az esetben felesleges cenzort, elnyomást satöbbit emlegetni. Provó olvtársunk ha normális hangnemben fejti ki a véleményét, senkit nem zavart volna. Valaki egyetért vele, valaki nem, de hát ez a normális. A moderátokoknál ott szakadt el a cérna, hogy provó olvtársunk többször is hangsúlyosan küretmaradéknak címezte a vele egyet nem értőket és úgy zum blokk a történész társadalmat. Minden vitának van egy bizonyos határa, még a személyeskedésnek is.
Provó Jordanest idézi az 50 000 éves magyar írásbeliség rovatban:
„Vesosis, az aegyptusiak királya, … csaknem egész Asiát uralma alá vetette, s arra kötelezte, hogy kedves barátjának, Sornusnak, a médek királyának adót fizessen. Hadseregéből akkor néhányan a győztesek közül megtekintették az alávetett, mindenben bővelkedő provinciákat, s elhagyván az övéik csapatát, önként Asia területein maradtak …Az ő nevüktől, illetve nemzetségüktől származtatja Pompeius Trogus a parthusok törzsét …Ebből következően a mai napig is szkíta nyelven a szökevényeket parthusoknak nevezik.”
Megjegyzéseink a Provó által emlegetett 'pártos, pártütő' etimológiához:
Pahlavi, pehlevi: An Iranian language used in Persia during the reign of the Sassanids.
Etimológiája: Persian pahlawī, from Pahlav, Parthia, from Old Persian Parthava-.
Forrás:http://www.bartleby.com/61/32/P0013200.html
Az óperzsa ékiratokban tehát Parthava(Parθava) alakban fordul elő a területnév, ami viszont a szumír „Szubur-ki”, „Szubar-ki” toponímákhoz áll közel, s ezekben nem nehéz felismerni az sz-elővetést.
A Parthava>Pahlav alakoknál metatétikus jellegű hangzócsere (vö. pl. bishop–püspök) és r–l átmenet történt.
Nézzük azonban, mit ír róluk Iustinus (XLI, 1–3):
„A parthusok, akik kezében most – miután szinte megosztoztak a földkerekségen a rómaiakkal – a Kelet fölötti uralom van, a szkíták száműzöttei voltak. Ezt a nevük is nyilvánvalóvá teszi, mert scytha nyelven a száműzötteket »parthus«-oknak mondják …Scythiából belső lázongások folytán űzték ki őket; ekkor titokban Hyrcania meg a dahák, apartanusok és margianusok népei között elterülő pusztaságokat foglalták el …Nyelvük a scytha és a méd nyelv között középen foglal helyet: e kettőnek a keveréke. Ruházatuk egykor saját divatjuk szerint volt; mióta bevonult hozzájuk a gazdagság, olyan, mint a médeké: pompás és redőkbe szedett. Fegyverzetük ősi és scythaforma …A harc náluk abban áll, hogy lovaikon előreszáguldanak, majd hátat fordítanak az ellenségnek; gyakran színlelik a megfutamodást, hogy ezzel üldözőiket elővigyázatlanabbakká tegyék …Gyakran a küzdelem legnagyobb hevében hagyják ott az ütközetet, majd kevéssel utóbb, futtukban újra kezdik a csatát, úgyhogy amikor az ember azt hinné, hogy már legyőzte őket, éppen akkor kell a legnagyobb veszéllyel szembenéznie. Nekik is meg a lovaiknak is pikkelyes vért szolgál védelmül, mely a lovat és lovasát egész testén befedi …minden egyes férfinak több felesége van …Minden időben lovon járnak: lovon mennek a csatába, lovon a lakomára, lovon hivatalos és magánügyek intézésére; lovon álldogálnak, kereskednek és beszélgetnek …Az érzéki élvezetekben mértéktelenek…” (Horváth János ford.)
Érdemes megfigyelni, hogy Iustinus félreérthetetlenül nehézpáncélos lovasokról (cataphractusokról) beszél a parthusoknál, ami azért is fontos, mert egy Ftonyo nevű hozzászóló nagyképűen Szászánida eredetűnek mondta a vértes nehézlovasságot pár hónapja a Kik voltak a szkíták? topicban. Az ismert Dura városbeli falfirkát kellett egyebek mellett felhoznom ezen állítása és a középkori európai lovagi intézmény parthus eredetének igazolására.
A sumer szubar névvel való összevetése meglepő, de talán a parthus első szótagja és a szubar utolsó szótagja valóban rokonságban állhat egymással. A magyar part ugyanis egy kiemelkedő, földből, kőből álló képződmény. A sumer bar pedig földhányást jelent, azaz nem állnak távol egymástól.
Ezt a földhányást a sumerek a világheggyel azonosíthatták, amit viszont több mitológia megszemélyesít és az első embernek, vagy istennek tekint. Az viszont nagyon gyakori, hogy egy népet egy ilyen mítikus héroszról nevezzenek el. Azaz a párthus népnév valóban jelenthet partot, pártoskodást (elszakadókat, szökevényeket), egyúttal azonban a szubar (Bíró szóbeli tájékoztatása szerint ez Ős bar, azaz ős ember jelentésű) népnévhez is lehet köze.
Nincs benne semmi felvilágosítás arra vonatkozóan, miért baj az, ha valaki szeretné megvédeni a hazáját a pusztulástól, a kifosztástól, történelmének meghamisításától. Erre a kérdésre feltehetően nem is lesz magyarázat sohasem, csak ami (p)rovó eddigi leveleiben olvasható.
Ha enyhének találod a büntetést, akkor annak az lehet a magyarázata, hogy (p)rovó az index egyik legszorgalmasabb levélírója, akinek a teljes törlése az indexet az egyik legérdekesebb rovatától fosztaná meg.
Ezt a nyilatkozatot az index magára nézve nem ismeri el kötelezőnek.
De egyébként is komolytalan a cenzor indoklása. A "politizáló történészek" rovatban megtiltja a (napi) politikai vonatkozások említését (bár a felsorolt történészek ma politizálnak); valamint a finnugrizmus bírálatát (bár a felsorolt történészek kivétel nélkül finnugristák).
Az egész mögött a MOSZAD provó által történt említése áll, mert a jelek szerint ez a titkosszolgálat áll a "rendszerváltás" hátterében s ezt a rendszerváltást szolgálják a "politizáló történészek", akiket az index oly hevesen véd.
De többet ne beszéljünk erről, mert elveszi az étvágyamat.
Szerencsére csak virtuális halálesetről van szó. (P)rovó barátunk él és virul, most éppen a Gellért fürdőben áztatja köszvénytől sanyargatott izületeit.
A cenzor és az index is csak erkölcsi halott.
De mi az a csak bannolás?
Azt jelenti, hogy reménykedhetünk provó feltámadásában? Esetleg az eredeti rovó néven is? S mindezeket hol lehet megtudni?
Az Egyetemes Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozatának 19. cikkelye:
"Mindenkinek joga van a szabad véleményhez és annak kinyilatkoztatásához: mely jog magába foglalja az akadály nélküli véleményformáló szabadságot, valamint az információk szabad áramlását, az információ- és gondolat átvételét és továbbítását bármilyen hírközlő szerv által, határokra való tekintet nélkül."
Kukulkán isten maja szobra. 
Részlet a párizsi maja kódexből.
