Mostarból délután 1-kor 32 fokban indultunk, Jajceba du 5-re 17 fokban érkeztünk. Ez elég megrázó volt, de végülis nem bántuk, ide már igazán kirándulni jöttünk :)
Út közben kicsit barangoltunk Jablanica körül, átmentünk egy 1 sávos fémhídon, úgy zakatolt alattunk az autó, mintha vonatok lettünk volna. Aztán megnéztük a világháborúban leszakadt vasúti hidat is a városban. A forgatott bárányt kihagytuk, bármilyen csalogatóan is nézett ki, mert előtte egy órával a mostari péksütikkel beebédeltünk :)
Jajceban a szállás elfoglalása, cuccolás, felfrissülés után vacsiztunk egyet a szállodában. 2 személyes grilltál tele finom husikkal 30 KM-ért olyan sok volt, hogy a gyerekekkel együtt sem bírtuk megenni.
Utána akartunk egy kicsit sétálni a tóparton, de sajnos eleredt az eső, így aznap először időben lefeküdtünk aludni.
Másnap reggel elindultunk felfedezni a jajcei híres gyönyörű vízesést. Sajnos nagy építkezések folynak, a vizet egy állványrendszer segítségével egy fa "vályuban" vezetik be a Verbászba, így sajnos ezt nem élvezhettük. Viszont maga ez építkezés félelmetes. A gépek és munkások 20 méteres mélységben dolgoznak az egész állványrendszer alatt, felettük függőleges löszfal, ami nem lehet túl megnyugtató érzés odalentről. Este a recepciós lánytól megtudtuk, hogy az erózió megállítására nekiálltak a mesterséges megtámasztásnak, készülnek a betontámaszok, ami elengedhetetlen, hogy megállítsák az egész vízesés leszakadását, amin gyakorlatilag az egész város áll. A munkák akár 2 évig is eltarthatnak. Remélem szép lesz, bár nem lehet olyan, mint amilyennek a természet alkotta. Szerencsések, akik már korábban láthatták :(
Kárpótoltuk magunkat a vár megmászásával, a városközpont megnézésével, majd a tópartokon való barangolással. A vizimalmok és a körülöttük lévő park nagyon klassz hely, látható, hogy a helyi emberek is kihasználják, sokan járnak oda sütögetni, piknikezni, csónakázni, biciklizni, horgászni. Igazi jó hely a pihenésre.
Szomorú hír a malmokról, hogy 400 évig bírták 2 háborún keresztül sérülés nélkül. 3 hónapja valaki a szomszéd faluból felgyújtotta őket, és 4 malom leégett... így már csak 16 malom áll az egykori 20 helyén.
Csak hogy színesítsem a tapasztalatok tárházát pénz ügyben: mostari szállásunkat euróval fizettem (84,50 volt) és 85-ből kaptam vissza ötven eurocentet. Szal, ilyen is van. :)
A KM kontra EURO téren mi is érdekes tapasztalatokkal gazdagodtunk...
Mostar: Este az első belvároson kívül (!!!) eső kis élelmiszer boltban elfogadta a boltos az EURO-t (papír 5-öst), és még abban is adott vissza. Aztán az este során szinte mindenütt euroban fizettünk, mert nem is volt KM-ünk... Ettünk fagyit fémpénzért, talán vettünk egy hűtőmágnest is, és vacsiztunk étteremben (na ott sikerült átvágniuk a váltással... ezt úgy vettük, mint hídpénzt, hiszen a kivilágított esti híd oldalában vacsorázhattunk cserébe).
Másnap reggeltől délig jártuk a várost, fagyiztunk, kávéztunk, vettünk magunknak egy-két suvenirt, mindenütt EUR-ért. Visszafelé a kocsihoz bevásároltunk a pékségben ebédre (fém EUR-ért!) majd betértünk az előző esti kisboltba egy kis innivalóért. Nem ugyanaz a boltos volt, és a néni nem fogadta el az EUR-t, a kiírásra mutogatott (ami egyébként mindenütt ki volt írva, hogy csak KM-ben fizethetsz). A férjem visszament a pékséggel szemben lévő másik boltba, ott sem fogadták el a közös pénzt.... annyira mérges lett, hogy utána már a pékséget meg sem próbálta. Oda már én mentem vissza, és gond nélkül fizettem papír euroval, igaz, KM-ben kaptam visszajárót. Szóval kalandos.
Jajce-ban már féltünk, hogy mi lesz. Továbbra is boldogultunk az EUR/visszajáróba kapott KM párossal, de sok helyen fizettünk fémpénzzel pl kávéért, vízért. Aztán ma reggel a saját szállodánkban közölte a pincél, hogy nem fogadhat el "metal EURO"-t, így ő KM-et kapott, pedig tegnap délután még odaadtuk neki az aprónk egy részét....
A végén már túl sok KM-ünk maradt (3 napig végülis vegyesben gazdálkodtunk), abból tankoltuk tele az autót a határon... a túl sok viszon épp 1,5 KM-mel kevesebb volt, mint ami belefolyt a gázolajból... adtunk a KM-ek mellé 1 EUR-t, és el voltunk rendezve a benzinkutassal.
Tanulság: azt hiszem, legközelebb váltunk előre pénzt, mert nehéz kiigazodni a nem létező szabályokon, amit mindenki szabadon értelmez és alkalmaz.
Sziasztok! Mi is hazaértünk az Adriáról, 3 napos extra kirándulással Boszniában a nyaralás végén.
Bracról Makarska felé jöttünk ki a komppal, majd fel az 512-es úton, ami már tökéletesen járható, a pár hete a sziklaomlás miatt átadott alagút teljesen rendben volt. Rövidebb volt a sziklás hegyis szakasz, mint reméltem, de így is meseszép volt onnan fentről a Makarska riviéra (bár az idő párás).
Aztán átléptünk Boszniába, és megkerestük a Kravica vízesést. Ez is gyönyörű, jó lett volna megfürödni a zuhatagban, de sajnos már így is "késésben" voltunk Mostar felé, mert csak a 13 órás kompra fértünk fel. Így sajnos Blagaj teljesen kimaradt, Poticelj mellett pedig csak megáltunk pár fotó erejéig... sebaj, lesz miért visszajönni ide :)
Mostar - Apartman Rosa - szállásfoglalás után indultunk a város esti felfedezésére. A gyerekek 10-ig bírták, így a muszlim oldalra nem sikerült átjutnunk este... sebaj, ott volt erre a délelőtt. Hajnalban a müezzin dalát félálomban végighallgattuk, de nem bírtam volna felébredni tőle... még bőven sötét volt. Eredetileg 11 körül indulni akartunk tovább Jajce felé, de annyira tetszett a délelőtti Mostar, hogy végül du. 1-kor sikerült csak.
Barangoltunk a szűk utcákban, nézegettük az embereket, az épületeket. Egyedül az én kicsi fiaim mászkáltak mezitláb egész Mostarban, mert azokon a sima gömbölyű kavicsokon muszáj volt :) Az itteni emberek imádják a gyerekeket, a kávézóban a felszolgálók megsimogatták a fejüket, a bácsi az utcán rájuk mosolygott, egy másikuk szólt, hogy vigyázzunk rájuk a híd mellett, szóval nagyon gyerekbarát emberek élnek errefelé :)
Találtunk egy barlang kávézót a muszlin oldalon, pár lépésre a hídtól, egy viszonylag eldugott utcában a bazársor mögött, na oda mindenkinek javaslom, hogy térjen be egy pihenőre. Fantasztikus hangulatú hely egy igazi barlangban!!!
És amikor már épp gyűjtöttünk az erőt a kocsihoz visszamenni, a híd alatt pihegtünk, míg a gyerekek kavicsot dobáltak a vízbe, egyszer csak az emberek morajára figyeltünk fel. Egy fiatal srác épp hídugrásra készülődött, és nem sokat teketóriázott, már "csobbant" is. Nem semmi látvány volt, azt hiszem, én semmi pénzért....
Mostar is hagyott nekünk felfedeznivalókat, szóval abban maradtunk, járunk még erre :)
Jajce felé csodáltuk a Neretva völgyét és hegyeit. Itt a város melletti tavaknál szálltunk meg, a Hotel Plivsko Jezero-ban. A fekvése miatt csak ajánlani tudom mindenkinek (megjegyzem, ez volt a legolcsóbb szállásunk mindhárom közül - reggelivel 4 főre két kisgyerekkel 99KM/éj). A város és a tavak sok érdekes meglepetést tartogattak még nekünk, 2 éjszakát is itt töltöttünk. Folyt köv.
Miért nem nyújtottad fel neki a középső ujjadat ? Mit gondolsz mit tudott vólna csinálni? Erre már én is rájöttem, és ha csak átutazom az országon, mindig csak annyi Km-et váltok be , amennyit elkőltök az utazás időtartama alatt. Szeretik ezt csinálni, különösen benzinkutaknál.
Furcsa ország ez a Bosznia, még nem láttam, hogy valamire papírt is kaptam volna, sőt még palira is veszik az embert, Szarajevó után annak az autópályának csúfolt 20-25 km-en a kapunál előre szedik a pénzt (tehát előre fizetsz a semmiért), ki van írva, hogy 2km, nyújtom az 1 eurót mint bárhol máshol, erre azt mondja, hogy euróban 5 euro. Nem volt mit tennem, 5 euróba került a 20 km, persze semmi papír nélkül.
Ugyan útlevele volt a kislánynak (Öcsém lányát vittem magunkkal), de amit itt (vagy a horvátországi fórumon) ajánlottak formanyomtatványt, kitöltöttük és Anyukája aláírta, igaz azt nem sikerült kinyomoznom, ki a hatóság aki lepecsételi (én a saját pecsétünket nyomtam rá, fogászat vagyunk:))))))De hála az égnek semmit sem kértek, sőt a boszniai határon se oda, se vissza egyetlen egyszer sem kérték el az útleveleket senkitől, nyújtottam, intett, hogy menjek már!!!!!! Pedig átmentünk Korculáig jó párszor a határokon!!!!
Köszi szépen a gyors választ! Én is így emlékeztem, de mivel nem saját gyerek, biztosara akartam menni, ezért hívtam a követséget. A tapasztalat azért más, így bátran indulunk majd el.
Személyivel lehet utanzni, a gyerek sem kivétel. Nem tudok olyanról, hogy ne engedtek volna át valakit személyivel. Idén kétszer mentem át bosznián gyerekkel személyivel.
Már másokat is riogattak ezzel, de ő is megerősítette, hogy náluk sem volt gond. Nem tudom, hogy honnan ered ez a hallottam már... dolog. Nem hiszem, hogy a határőrök önkényeskedhetnének, nem értem, hogy a Nagykövetségen ezt miért nem teszik helyre.
Viszont, mindenképpen legyen nálatok meghatalmazás a gyerek kivitelére, ha egyik szülő sem lesz vele! Ez is volt már itt téma, azt hiszem, hogy a horvát fórumban fel is került a GYakran Ismételt Kérdések (GYIK) közé, hogy milyen formanyomtatvány kell.
Egy ismerős kislánya (9év) jönne velünk nyaralni Ho-ba, de nincs útlevele. A személyi azonnal megvan, de nem sikerült megtudnom, hogy azzal jöhet-e. Hívtam a BIH követséget, ott azt mondták, hogy elméletileg lehet azzal menni, de hallotta már, hogy fordítottak vissza gyermeket útlevél hiányában. (van egy éjszakai szállásunk Mostarban, és azt nem szívesen mondanám le, illetve a leutazás látványa is először lenne...)
Azt tanácsolta, hogy hívjak fel egy határátkelőt, de nem találok elérhetőséget sehol. Tudtok ebben esetleg segíteni, hogy hol keressek (tudom gugli, de ott nem találtam), illetve ha esetleg valakinek kéznél lenne az lenne a legjobb :-)
A hölgy elmondása szerint angolul tudok vele beszélni, szóval az nem lenne gond.
Maga a szállás tökéletes volt, majdnem partmenti, az út választott el a tengertől és egy keveset kellett lefelé gyalogolni egy kis ösvényen a kis öbölig, ahol szép türkizkék víz várt minket!
A házban, egy kb.110nm-es lakás volt a miénk 6 főre két felnőtt 4 gyerek.
Nappali-étkező konyha, hatalmas tölgyfa asztallal, hatalmas plazmatv-vel (amit hála az égek nem tudtunk nézni, mert a SAT nem volt bekapcsolva, szólni kellett volna a háziúrnak, de mi ezt "elfelejtettük", legalábbis a gyerekeknek ezt mondtuk!!!:))))). bőr sarokgarnitúra, mosogatógép, mosógép. Márvány előszoba, két hálószoba mindegyikhez külön fürdőszoba, az egyik sarokkádas, a másik kisebb, de korrekt!
A terasz kb 20 nm 3/4-e fedett, kilátással az öbölre és a Peljesac félszigetre, ami nekem sajnos nagyon közel volt, nyílt tengert szerettem volna nézegeti:), de ez az én bajom.
Zepter edények. Szóval nagyon elegáns berendezés, minőségi burkolóanyagok, egy valami nem tetszett a tisztaság. Lehet, hogy későn mentek el előttünk, vagy nem használták, nem tudom, de nem volt felseperve a szemetes félig, az edényeket el kellett sikálni, az evőeszközöket szintén, a túzhely ragadt a zsírtól. Nem panasz, csak furcsa volt, hogy ott ahol ilyen minőségű, drága berendezések, gépek, eszközök vannak, képek a falon, ott kicsit több tisztaságot vártunk volna el, de megoldottuk.
Ezt leszámítva egy tündéri család volt a bérbeadó, orvost kerítettek, mikor sikeresen elkaptunk valami vírust és a legkisebb gyerekkel feküdtünk lázasan. Ajándék belépőket (5 db-ot) kaptunk a Moreskara. Szóval semmi kifogásunk nem volt a fent említettet leszámítva!!! NA meg az első két nap rossz időjét, amikor is azon gondolkodtunk, hogy hazajövünk!!
Majd írok bővebben is és képek is lesznek, de még pakolok, mosok, stb:))
