Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Nem tudom azt mondani, hogy írásjelek, pedig engem azért szoktak hülyének nézni, mert mindenben székely rovásjeleket látok.
Azonban véletlen karcolásokat sem merek mondani. Ahhoz túl határozottak ezek a vonások. Nekem a Vincsa-Tordos kultúra néhány írásos tárgya jut róluk az eszembe.
Ezek a jelek elég kérdésesek, mert inkább utólagos, sérüléseknek, karcolásoknak látszanak. A koruknak utánnanézek, így első ránézésre talán valami őskori darab lehet.
Rekonstruált veremház. Túristák kibérelhetik. Egy éjszaka 2500 Ft volt tavaly. Van benne korabeli minikemence is, amivel befűthető hidegebb időben. Nyáron is nagyon kellemes, mert nincs benne hőség.
Két orsógomb éle is látszik. Az alább felülről is bemutatott orsógomb ezen a képen felül látszik. Jelek vannak a másik, e képen alul látható gombon is. Mindkettő közöletlen, magántulajdonban. A nagyságukat a mellettük lévő fűszálak alapján lehet megbecsülni.
Tiszteletes úr: "Ma már nem vallási köntösben jelentkeznek a hódító tendenciák, hanem katonaiban, gazdaságiban és politikaiban, például a terrorizmus elleni harc ürügyével folytatott olajszerző háborúban. ."
najahuha: Alapjuk ugyanaz a VALLÁSI MEGGYŐZŐDÉS, amiben nevelkedtek: hogy ÖVÉK az EGYEDÜLI IGAZSÁG, és ennek nevében bármit tehetnek, mégha már nem is ez a legelső hirdetett indok....
Tiszteletes úr: A hódítás oka szinte minden esetben valamilyen gazdasági érdek kielégítésére irányuló törekvés. A saját világnézet túlértékelése valóban jellemző jegye a hódítóknak, de ez már csak a tömegek számára szánt porhintés. A tömegek részvétele nélkül aligha lehet háborúzni, ezért szoktak előbb tömeghisztériát kelteni azok, akiknek hódító jellegű gazdasági céljaik vannak. A háborúk valódi célja a tömegek előtt többnyire rejtve marad. Az egyszerű emberek nem utálják egymást, és háborúzni sem akarnak. Ezért mindig fel kell gyújtani egy Reichstagot, vagy le kell rombolni egy-két toronyépületet, esetleg le kell lőni egy Ferenc Ferdinándot, hogy legyen ürügy a hadüzenetre. De ezt a témát ne folytassuk!
A terrorizmus meghatározása, vagy a vallások értékelése valóban nem írástörténeti kérdés. De ha már felmerült (ráadásul olyan formában, ami hitünk szerint sok ember érzékenységét, de az igazságot is sértette), szükségét éreztük a megválaszolásának, nehogy téves képzetek helyreigazítatlanul maradjanak a rovatban. Minden magára valamit is adó médiában törekszenek a kiegyensúlyozottságra, s azt gondoltuk, ez ránk is kötelező.
Írtad: "...A vallásoknak vannak hódító és nem hódító korszakaik. Én túlzásnak érzem a mai kereszténységre és az iszlámra alkalmazni ezeket a jelzőket...."
-----------------
Ehhez azért lábjegyzetet fűznének a szigetvilág mai lakói, illetve az Amazonas-menti népek, vagy akár jópár afrikai törzs.....
Én határozottan elkülönítem a BEOLVASZTÓ társadalmakat (mint akár a római, görög, germán ---- tekinthetjük a volt pásztor/földművelős társadalmaknak) a
FÖNNHATÓSÁGI társadalmaktól (nomádok , félnomádok: sztyeppei népek ),
ahol ez utóbbiban a VALLÁS NEM ESZKÖZ, ---mint történetesen a rómaiak esetében a kereszténység útnak indul,--- hanem az ÉLET SZERVES RÉSZE, így a vallási türelem is a maga természetességében jelentkezik.
----
Írtad:
"Ma már nem vallási köntösben jelentkeznek a hódító tendenciák, hanem katonaiban, gazdaságiban és politikaiban, például a terrorizmus elleni harc ürügyével folytatott olajszerző háborúban. ."
Alapjuk ugyanaz a VALLÁSI MEGGYŐZŐDÉS, amiben nevelkedtek: hogy ÖVÉK az EGYEDÜLI IGAZSÁG, és ennek nevében bármit tehetnek, mégha már nem is ez a legelső hirdetett indok....
A magam forrását megadtam hozzá. ( Farkasinszky) Az, hogy Ő honnét vette, a következő nyomozás tárgya...... Hivatkozik DEIMEL sumer lexikonára, illetve pár ZÓLYOMI idézetre.... Majd meglátjuk..
http://www.kitalaltkozepkor.hu/forikaeva_amagyarnyelvmetafizikaja.html Fórika Éva: A magyar nyelv metafizikája ---"A világ az ideáknak a számok szerint való képmása." (Kiemelés tőlem)
A héber Kabala, mint archaikus egység, világmagyarázat, tulajdonképpen a számokról szóló ókori hagyomány (a káldeus, babiloni, egyiptomi) egybefoglalása. Idézem ismét Hamvas Bélát aki kulcsot adott kezünkbe az archaikus világ, a hagyomány értelmezéséhez a sokat említett Scientia sacra című művében: "a szám isteni-szellemi-természeti hármas jelentésével, és gyökhelyzetével a lét körei között levő kapcsolatot fenntartja és irányítja." Bár ez a tudás ma már eltűnt, amint Hamvas Béla is megjegyzi, de nyomait megtaláljuk nyelvünkben. Ennek leghatásosabb bizonyítékát éppen a hat szavunkban látom. A hatos szám a Kabalában a Waw, mely az embert is jelöli többek között, végső értelmében a földi és égi erők egybekacsolását jelenti. Merthogy az égi és földi erők egybekapcsolása az ember igazi feladata, ezt végzi lényében, legbelül. Az égi és a földi erők együttesen kell jelen legyenek minden dologban, esetben amely hatni akar, de a valós hatalomnak is ez a végső titka. Ez a tudás a hatos szám végső jelentéséről, benne van a magyar szóban, a teljes szóbokorban, mégpedig magyar és nem héber szóból, jelentésből származtatva !
kabos-hovos...HŰVÖS-HEVES
KEBELE...keb élő...FEHÉRLÓFIA...a 6 lábú mesebeli táltos-ló és lovasa...! SAJÁT TEJÉVEL ÉS VÉRÉVEL TÁPLÁLJA .
"Pl. némelyik vallásnak az egyik legfontosabb témája a vallást éltető nép honfoglalása."
Egyet kell, hogy értsek, bár nem sok köze van az 50 000 éves magyar írásbeliséghez. Az Oszmán Birodalomban is hasonló volt a helyzet pl., ahol a dzsihád megindításához mindig a seriat (vallásjog) igazolására volt szükség. A siíta perzsák ellen a mufti könnyen megadta a fetvában az engedélyt, a szunnita hitűek elleni küzdelem megindoklása azonban már komolyabb fejtörést okozott az ideológusoknak.
"Ma már nem vallási köntösben jelentkeznek a hódító tendenciák, hanem katonaiban, gazdaságiban és politikaiban, például a terrorizmus elleni harc ürügyével folytatott olajszerző háborúban. Miközben mindannyian tudjuk, hogy a terrorizmus fogalmának nincs meghatározása sem. Ezért az ellene folyítatott harc céljai eleve nem lehetnek egzakt módon meghatározottak. Igaz, a terrorizmus elleni harc is egyfajta valláspótló ideológiaként szolgál ez esetben."
Nemrég Bush-t nevezte terroristának Evo Morales, az indián származású új bolíviai elnök...
A vallásoknak vannak hódító és nem hódító korszakaik. Én túlzásnak érzem a mai kereszténységre és az iszlámra alkalmazni ezeket a jelzőket. Ugyanakkor sok más vallásnak is voltak hódító korszakai, nem csak e kettőnek. Pl. némelyik vallásnak az egyik legfontosabb témája a vallást éltető nép honfoglalása. Feltehetően így volt ez a magyar ősvallással is (csodaszarvas-momnda). Azaz a hódítások nem rokonszenves, de magától értetődő történelmi jelenségek, amelyeknek joggal vannak (voltak) vallási vonatkozásaik is.
Ma már nem vallási köntösben jelentkeznek a hódító tendenciák, hanem katonaiban, gazdaságiban és politikaiban, például a terrorizmus elleni harc ürügyével folytatott olajszerző háborúban.
Miközben mindannyian tudjuk, hogy a terrorizmus fogalmának nincs meghatározása sem. Ezért az ellene folyítatott harc céljai eleve nem lehetnek egzakt módon meghatározottak. Igaz, a terrorizmus elleni harc is egyfajta valláspótló ideológiaként szolgál ez esetben.
Az effajta ideológiákra minden háborúzó félnek szüksége volt, van és lesz, hogy a tömegeket könnyebben tudja mozgósítani a vérengzésekre. Az effajta ideológiák alapja szükségképpen valamilyen humanista, demokratikus és erkölcsös megfontolás, amelyet azonban túldimenzionálnak, ami által hódító tendenciák köpönyegéül szolgálhat.
Néhány részletét, különösen, ha képről, vagy írástörténeti vonatkozásról van szó, tegyétek fel ide is, hadd legyen közkincs (reklám a minden bizonnyal kitűnő szerzőnek)!
A másik veszélyes meder az, ha az (ős)vallás fogalmaival, történeteivel és jelképeivel nem számolunk, ha nem ismerjük őket. A politikai hatásokat természetesen le kell vonni, vagy figyelembe kell venni, netán objektiven elemezni kell.
Sajnos, nem érzem úgy, mintha pontos választ kaptam volna. Magyarázd meg egy kissé szájbarágósabban, légyszi! S ezek az általad felsorolt szavak sumer szavak? Ha igen, melyik szótárból?
Rekonstruált veremház. Túristák kibérelhetik. Egy éjszaka 2500 Ft volt tavaly. Van benne korabeli minikemence is, amivel befűthető hidegebb időben. Nyáron is nagyon kellemes, mert nincs benne hőség.
Terített asztal. Minden igazi régésznek megfájdul érte a szive.
Orsógomb forgatás közben.
Két orsógomb éle is látszik. Az alább felülről is bemutatott orsógomb ezen a képen felül látszik. Jelek vannak a másik, e képen alul látható gombon is. Mindkettő közöletlen, magántulajdonban. A nagyságukat a mellettük lévő fűszálak alapján lehet megbecsülni.
Közöletlen orsógomb magyarországi lelőhelyről, feldolgozatlan jelekkel. Magántulajdonban.
Azték írás.