Na miután nekem elég sok Syzigium és Eugeniafajtám van,kifejezettem gyüjtögetem őket,ami a Rappainéál van az tuti nem Randia nemzettségbeli növény,és mivel anno megtaláltam,határozottan emlékszem,hogy ami neki van,az egy ausztrál mirtuszfélék családjába tartozo növény.Egyébként nem minden mirtuszfélének szines a kihajto levele.
És nem is Lilly-Pilly,mert az az Eugenia smithii beceneve.
Nekem ez van: A mókáskedvű ausztrálok által adományozott Lilly-pilly név, mely nekünk magyaroknak nem sokat mond, egy finom gyümölcsű, dekoratív megjelenésű Eugeniat takar. Hasonlít az Ausztrál cseresznyéhez, de levelei hosszabbak, és hegyesebbek annál. Fiatal hajtásai, mint minden Eugeniának vörösbarnák, melyek később megzöldülnek. Igen nagy, 3-4 cm átmérőjű milliónyi hófehér porzóból álló virágait hatalmas fürtökben hozza, szinte nem is látszanak a levelei. Lilás piros cseresznyeméretű és alakú gyümölcsei csokrokban jelennek meg, és mirtusz aromájúak, ropogós húsúak.
Még egy kis okoskodás. Az ausztrálok egy csomó hasonló habitusú növényt lilly-pillinek hívnak, hogy a Rappai konkrétan melyiket nevezi annakazt nem tudom.
A helyzet itt is komplikált. Lényegében egylaki, csak egy virágon belül az ivarszervek nem egy időben érnek, ezért pollengyüjtéses kézi porozás szükséges, illetve több növény persze előnyösebb lehet. De ha ez esetleg nem csirimojó, hanem közeli rokona a cukoralma, akkor valamivel könnyebben öntemékenyül. Itt tartok. A Randiáról csak annyit, hogyha ez egy mirtusz, akkor a friss hajtású levelei barnásak kell legyenek. Hogy emlékszel, azok voltak?
A Terebess ezt írja: • Ausztrál gardéniafa, sárga mangosztán - Randia fitzalanii yellow mangosteen, native gardenia Magyarországon edényben könnyen nevelhető, szép formájú, örökzöld fácska, rendkívül aromás, zamatos gyümölcsökkel. Nagy, fényes, viaszos, sötétzöld, ovális leveleivel hasonlít a gardéniára. Apró hófehér virágai mandula illatúak. Rózsaszínű, erősen aromás, illatos gyümölcseit egész évben folyamatosan hozza, igen bőségesen. A virágzást és a terméskötését nem befolyásolja a tél sem, mesterséges beporzásra nincs szükség, minden virágból termés lesz. Nem kényes, mediterrán növény 10°C-on is áttelel. Félárnyékot, szórt fényt kedveli.
Én a Rappaitól ezen a néven vettem , megmondom őszintén annyira nem foglalkoztatott a dolog , hogy nagyon beleássam magam. Esetleg Tőle kellene megkérdezni , hogy mi a véleménye róla , hátha tud valami tutit.
Nos,képben azért nem vagyok,de azt tudom honnan indul ki ez az egész.
Szoval a Rappainak nem Randiája van ezt én már akkor megmondtam neki,amikor először megláttam évekkel ezelőtt a fáját.Sajnos miután mindenki töle vette át a palántákat,mindenkinél Randia néven fut a dolog.Egyszer tavaly egy amerikai honlapon ráakadtam a valodi nevére,de megmondom öszintén legnagyobb bosszanatomra nem jegyeztem fel,és azota nem találtam.Az biztos hogy valami ausztrál származásu mirtuszféle ennyire emlékszem,de sajnos a pontos nevére nem.((A fő az hogy ehető termésű,tehát senki nem kap mérgezést ha megeszi a termését.
A Randia fajok eleve nem a mirtuszfélék közé tartoznak,igy egy amatör botanikus is megállapithatja ha ránéz a virágjára hogy a Rappai növény nem lehet Randia.Most tavasszal vettem valodi Randia magot,szépen ki is kelt néhány,bár nagyon nem nöttek még,de remélem majd megindulnak.Igaz én Randia formosa magot vetettem,annak szép nagy virágja van.
Csak annyit, hogy a jószágok rendben megérkeztek, jól vannak. Az új szerzemény apropóján kicsit próbáltam utána nézni az ausztrál gardéniafának nevezett egyed jellemzőinek, és azt tapasztaltam, hogy elég nagy a káosz ezen a téren.Magyar honlapokon(Terebess,Rappai)a latin neve Randia fitzelanii, apró lilás termésekkel bír, (igaz fényképet nem találtam egyiknél sem) ami rendben is volna, mivel a tőled származón is valami hasonló van.Viszont külföldi honlapokon, főleg ausztrálon, ezen a latin néven mást tartanak nyilván, angolul sárga mangosztán vagy natín gardénia névű, mangosztán szerű gyümölcsöt termő növényt. Tehát valami nem az ami. Ha valaki képben van a témát illetően szivesen vennék egy kis okítást.
Az ananász legkönnyebben a gyümölcs tetején található rozetta gyökereztetésével szaporítható. Ez a levelek alatt levágjuk a gyümölcsről. Majd alulról néhány levélsort eltávolítunk. Majd langyos vízbe merítjük 1-2 cm mélyen. Az egészet 25-30 C között magas páratartalom (90-95%) mellett gyökereztetjük. Nap ne érje, de világos helyen legyen. A siker a levélrozetta állapotától is függ. Csak nagy és szép (csúcsig) zöld levélrozettával próbálkozzunk. Ha a feltételek adottak a gyökeresedés 1-2 hét alatt megkezdődik. 4-5 hét után homokos, de savanyú földbe ültessük bele (vigyázva a gyökerekre). Pár hét alatt növekedésnek indul.
Hozzáfüzöm hogy földben is gyökereztethető, csak vigyázni kell nehogy rohadásnak induljon.
Tudna nekem segíteni valaki, ma vettem leárazva egy szép ananászt. Hogyan lehet a felső hajtását hamar meggyökeretetni, nagyon szép zöld. Várom javaslataitokat.
A 4 grammos 10 liter vízhez elég. Ha nem kell annyi akkor öntsd ki a zacsekból , és mint a kábszeresek csinálj belőle 1-2-3-4-5-6-7-8 stb. egyforma adagot és annak arányában önts hozzá esővizet. Ne sajnáld a permetlevet , csinálj lemosó permetezést , a maradékkal pedig öntözd be a földjét! Amit nem használtál el port , azt tedd száraz helyre és két hét múlva ismételd meg az egészet!
