Csak mágneses mező van a mágnes számára, mert önmagával együtt mozog.
Ami mellett elmegy, egy pillanatra mágneses és elektromos mező is megjelenik.
Vagy mégsem?
Pontosan, B és E is megjelenik. Az E mező nem konzervatív, hanem kizárólag örvényes. Az ilyen E mező képes egy vezető hurokban körbe mozgatni elektronokat, vagyis áramot kelteni.
A magnószalaggal indukált feszültség csak a sebességtől függ, vagy pedig attól is, hogy mekkora a felmágnesezett rész, azaz milyen messze vannak a végei?
A magnőfej egy gyűrű alakú lágyvas (tipikusan lágyferrit) mag tekercselve. A szalag felőli oldalon keskenyen felvágva. Ezen rés előtt halad el a szalag.
A tekercsben indukált feszültség a vasmagban levő fluxus változási sebességétől függ. U ~ d fi / d t
A fejben levő fluxus pedig attól függ, milyen erősen mágnesezett az a darabka szalag, ami éppen a rés előtt van. Ha konstans a mágnesezettség (mindegy milyen erős) akkor nincs változás, a feszültség 0.
Ha mondjuk szinuszosan változó, akkor változni fog a fluxus, így szinuszos feszültség lesz. A feszültség amplitúdója annál nagyobb, minél gyorsabban húzzák a szalagot, és minél kisebb a szinusz hullámhossza a szalagon. (mert akkor azonos húzási sebesség mellett időegység alatt gyorsabban változik a mágnesezettség a résnél)
Vagyis azonos mértékű max. mágnesezettség mellett a magasabb hangok (melyeknek a szalagon rövidebb a hullámhossza) nagyobb feszültséget keltenek.
Ez persze arra az esetre vonatkozik, mikor a rés kellően keskenyebb, mint a szalagon a mágnesezettség váltakozása. Adott rés szélesség esetén gyorsabban mozgó szalagra magasabb hangokat is fel lehet venni.
Nem, mert ez itt nem infinitezimálisan kicsi polarizálódásokból jön létre, hanem rendes töltéselvándorlásokat ábrázol egy fémgömbben, homogén E tér hatására.
Ezen sokat gondolkoztam. Már, amit a 485-ben is írtam, hogy gond, az ennél totállis gond. Ezért nem is nagyon lehet fellelni sehol a neten, vagy könyvekben. A 485-ben, amit vázoltam, a probléma miatt fals, de azért gondoltam bemutatom, mert félig mutat közelítő dolgot. Arról sem nagyon regélnek, de pl. Novobátzky könyve foglalkozik vele (konvektív és konduktív áram, mozgó vezető). Sokat agyaltam rajta régebben. Egyik kedvenc anomáliapontom volt az elméletben.
Olyan áramhurok lenne jó az elméletnek, ami csak egyféle töltésekből áll. A vezetékeink nem ilyenek. Hallgatnak erről a problémáról, hogy nem illeszthető be inkorrektség nélkül az ilyen mozgó dolgokat tartalmazó relativisztikusnak akart elektrodinamikába. Elméleti csőd. Egyhelyen két különböző sebbesség: ERROR, nem lehet Lorentz-transzformálni így.
A tisztán mágneses mező kicsit problémás azért, mert akkor, ha sehol sincs töltés, nincs mi mozogjon. És úgy mágneses mezőnek sem szabadna csak úgy lennie. Mégegyszer mondom az eléggé relativisztikus elektrodinamikában csak vákuum és töltés van.
>... és elektromos mező is megjelenik ... Vagy mégsem?
#De igen.
A magnószalag mágnesességét vasmagba vezetik, ahol csak a változása számít majd.
>... de ha kiveszel a hurokból egy szakaszt (HK-nál a rézkorongot), akkor a két szabad végpont közötti potenciált, gradienses E-t méred. (HK-nál ez lenne az, amit kerestek.) Hartlein Károly, ha kivenné a teteves rézkorongját, akkor a pörgő mágnesénél mérné a forgó mágnese által indukált feszültséget. Mit nem lehet ezen érteni? Picska egyszerű. Megmérné úgy a tengely és a kerületi érintkező közötti indukált feszültséget.
#Nem jó úgy sem. Az sem segít. Korábban már írtam, hogy minden drótos voltmérős feszültségmérés egy hurkot képez a mért objektummal. Ha kiveszi a rézkorongot, akkor egy végtelen nagy soros ellenállást tesz a mérőhurokba... Nem lehet megoldani a dolgot így.
Egy tányér elektrolit alatt kell veszettül forgatni azt a mágnest (mert itt nincs jelerősítő), és a leves legyen olyan, hogy a szétváló + és - ionok koncentrációja más színezetet mutasson. Így szemmel látható volna, hogy a tál közepén pl. pirossá, a szélén meg pl. kékké válna a lötty, vagy fordítva. Ez egy tuti megoldás.
Ha mindenáron áramhurokra akarsz átváltani, kezdd valami egyszerűvel. Egyetlen vezető gyűrű, benne áram. Ha akarod, forgathatod is, természetesen a gyűrű tengelyében.
Nos, ennek milyen lesz a szerinted létező dipólusos E mezője? :-)
"Az aki azt sem tudja, hogy hol dolgozik és itt osztja az észt"
Szabiku ráadásul villamosmérnöknek mondja magát, miközben összetéveszti a BME Fizikai intézetét, az ELTE Elméleti fizika tanszékével.
De Hartlein Károly még olcsón meg is úszta a dühét, Dávid Gyulát például egyenesen a Dunába akarta hajigálni, és se szeri se száma a hasonlóan primitív kifakadásainak. Ahogy látom nemsokára sorra kerül majd Richard P. Feynman is.
Nincs mese, szabiku teljesen el van ájulva a saját nagyszerűségétől. Ezt itt a fórumon, szó szerint a következőképp tudatta velünk "Jövő nemzedékek áhítattal fogják majd kiejteni a szabiku nevet"
Csak azt az egyet nem veszi észre, hogy az emberek megbecsülését nem lehet kiordítani, kierőszakolni. Legfeljebb kiérdemelni.
Induljunk ki abból, hogy adott az elektromágneses mező,
amelynek vetületiet érzékeljük a sebességtől függően.
Az egyik inerciális vonatkoztatási rendszerben legyen tiszta mágneses mező.
Ha ehhez képest mpzgunk, megjelenik az elektromos mező is.
Most képzeljük el, hogy a mágneses mezőt egy mágnes okozza.
Ez a mágnes hozzánk képest mozog.
És hacsak nem az egész univerzumra kiterjedt méretű,
a mozgás miatt a térbeli kiterjedése számunkra időbeli intervallumot ad.
Egy időablakot, mint amikor a vonat egyik ablakán bemegy a fény és a másik ablakán távozik.
Mi van?
A kezemben tarto egy mágnest és mozgatom.
Csak mágneses mező van a mágnes számára, mert önmagával együtt mozog.
Ami mellett elmegy, egy pillanatra mágneses és elektromos mező is megjelenik.
Vagy mégsem?
Ha forgatom a mágnest, vagy egy végtelen hosszú mágnest húzok...
(Tudunk ilyet csinálni, jó közelítéssel. Magnószalag, egyenletesen felmágnesezve kellő hosszúságban. A magnószalaggal indukált feszültség csak a sebességtől függ, vagy pedig attól is, hogy mekkora a felmágnesezett rész, azaz milyen messze vannak a végei?)
Több napos vita után - nem hogy jobban értenémm,
egyre jobban nem értem, még mmormota magyarázatát sem.
"Nos, a vezeték rendszerében az áramjárta vezetékben a töltések (áramló negatív és álló pozitív atommagok) töltéseloszlásai kiegyenlítik egymást, eredőjük nulla."
Feynman szerint a kozgó elektronok hossza megváltozik a kontrakció miatt és ez lenne a mágnesesség.
Vagyis szerinte a töltéssűrűség relativisztikus megváltozása.
Nos, a vezeték rendszerében az áramjárta vezetékben a töltések (áramló negatív és álló pozitív atommagok) töltéseloszlásai kiegyenlítik egymást, eredőjük nulla. Tehát a j négyes áramsűrűség időszerű komponense nulla. A térszerű komponense az áram értékének megfelelő (itt van szimmetria gond (a + ill. - töltések aszimmetrikus sebessége), és olyan is, hogy két sebesség van egy helyen, de ezzel most nem foglalkozok). Transzformáljuk Lorentz-el ezt a négyesvektort egy megfigyelő rendszerbe, ahol a vezeték és áram iránya egyezik, és a vezeték v sebességgel ebbe az irányba halad. Fejben is egyszerűen látható, hogy lesz a j négyes áramsűrűség vektornak időszerű komponense, azaz itt töltéssűrűség mutatkozik. Ha pedig az áram ellentétes, ellentétes töltéssűrűség mutatkozik. Nézzük akkor az O áramjárta vezetékhurkot, ami síkjában v sebességgel halad. A v irányú két fele elektromos ellenpólusoknak látszik, és ennek megfelelő E térerősség lesz a megfigyelő rendszerében. Ez analóg, mintha a B mágneses mezejét transzformáltuk volna ide. Áramhurok helyett vehetjük a helyettesített mágnesdarabot, itt is ugyanennek kell lennie, hiszen B ugyanaz, a Lorentz-transzformáció rá ugyanaz, E is ugyanaz lesz, tehát ugyanúgy elektromos dipólus jelenik meg látszólag a v-vel haladó mágnesdarabon. Egykutya. A körmozgás meg nem olyan gyors, hogy gondot okozna egy közelítő kalkuláció (de ezt már kifejtettem).
Olvasgatom a HSZ-eket, és úgy látom, hogy nyitva hagyták az Új fizika ajtaját. Lassan megszületik az ötszázadik HSZ is, pedig a téma ennek a tizedéből is kimeríthető lenne. Ez itt egy parttalan veszekedés, mindenki mondja a magáét és a másik gondolat menetébe bele sem gondol. De ez a ti dolgotok. Pontosan ilyen alapon csinálták iszugyinak Új fizikát...
HK többször is említésre került. Az aki azt sem tudja, hogy hol dolgozik és itt osztja az észt, nem értem. Tessék kiguglizni a telefonszámát, e-mail címét, és nála tessék háborogni. Esetleg lehet a főnökeinél is (van rá alap: "Hartlein Károly előadása erről egy hatalmas megtévesztő cirkuszi félrevezetés, meg kellene bűntetni érte, mert roppant káros a fizika, elektrodinamika iránt érdeklődőkre és diákokra egyaránt.")!
Feltettem ide egy cikket (360), SZVSZ senki nem vette a fáradtságot, hogy elolvassa, megértse. Ez egy referált cikk, az American Journal of Physics-ben jelent meg.
Élek a gyanúval, hogy ott valamivel többet értenek a témához, mint az itteni önjelöltek együtt véve. Valamelyik okoska itt kéri HK-t, hogy szedjen ki dolgokat az eszközéből és úgy kísérletezzen, miből gondolják egyesek, hogy ő olvassa ezt a topicot? Én már írtam neki, még nem válaszolt, de hát hétvége van...
Ha HK egy cirkuszi mutatvánnyal és félrevezetéssel lebutított mindenkit, akkor is mi köze van ehhez az ELTE eéméleti fizika tanszékének? Nem ott dolgozik, hanem egy kicsit arrébb.
Csak halkan mondom, van egy múzeum, TECHNISCHES MUSEUM WIEN itt is van egy evvel a témával foglalkozó eszköz (vagyis a COVID előtt még volt a fizika részen). Ki lehet menni, meg lehet nézni, és megérteni a jelenséget!
Bár az én fizikatudásom csekély, de meggyőződésem, hogy ennek a jelenségnek a tárgyalásához nem kell se integrálni, sem deriválni, nem kellenek a diff egenletek sem és a relativitás elmélet is felesleges. A régi középiskolai tudás elég.
Faraday kitalálta az erővonalakat, hogy megmutasson valamit, és az erővonalak helyetelen értelmezése mentén születnek helytelen gondolatok.
Új dolgokat hozol be, bonyolítod. Forgó mágnesről van szó, nem lineáris mozgást végző áramhurokról. Gézóó mester módszere, egyszerű meg nem értett dolgot újabb megnem értett dologgal bonyolitani.
"Hartlein Károly előadása erről egy hatalmas megtévesztő cirkuszi félrevezetés, meg kellene bűntetni érte"
"HK egy cirkuszi mutatvánnyal és félrevezetéssel lebutított mindenkit. És ezt mind a nagy ELTE elméleti fizika tanszékéről. Hát ez szerintem egy akkora szégyen, hogy reng az egyetem épülete tőle."
"construct beszél butaságokat."
"(tökfej)"
"idióta"
Az ilyen bugris kölykökre jellemző szövegeid még annál is lejjebb rontják a hitelességed, mint a tárgyi tévedéseid.
De ha te ennyire tacskó gyerek vagy, akkor nincs veszve semmi, még sokat tanulhatsz.
Javaslom, olvasd el például Feynman Mai fizikájának általam jelzett fejezetét, ahol pontosan azt vezeti le, amit én is írtam a 399.-ben, amire te így reagáltál:
