Akkor maradjunk a tárgynál. Talán még nem volt szó róla.
Egy csodás középkori templom melyről ezt írják:
"A község plébániatemploma egyike a legrégiebbeknek. 1661-ben restaurálták és azóta is több izben; de daczára többszöri restaurálásának, mely alkalmakkor sokat rontottak eredetiségén, mégis több érdekes, szép, csúcsíves részletekkel hat. Különösen szép a portáléja. A plébánia kegyura gróf Erdődy Ferencz. A Ferenczrendiek zárdáját és templomát 1465-ben kezdték építeni, de csak 1637-ben fejezték be, gróf Forgách Ádám segítségével. "
Egyértelmű. És - ha a topic címéhez is kapcsolódunk - a kereszténységet tekintve is.
Krisztus nem a formát, hanem a tartalmat határozta meg.
A kereszténység nem a semmiből építette fel a "külsőségeket", hanem több kornak és kultúrának az eredményeit és szokásait építette be a saját gyakorlatába.
II. Ramses sziklatemplomát például ugy tájolták hogy Ámon isten ünnepén kusszon végig a felkelő nap fénye a központi folyosón és a végén a szentélyben Ámon isten szobrán álljon meg ami az év többi napján teljes sötétségben volt. Egy az egyben ugyanaz a technológia. Utána a szobrot a szent bárkára tették és a papok körmenetben körbehordozták. Ezt a körmenetet is átvette a kereszténység.
Newgrange-t pedig ugy tájolták, hogy a központi folyosón pont a téli napfordulón kusszon végig a fény.
Szval ez nem középkori találmány hanem évezredekkel előbbi.
Jópár éve jelent meg a középkori templomok tájolásának tanulmánya és templomkatasztere. Aki még szeretne ebből egy nyomtatott példányt, az még rendelhet, mert a kiadó szerint még van belőle 50 darab.
Keszthelyi Sándor - Keszthelyiné Sragner Márta: Magyarországi középkori templomok tájolása című 43 oldalas tanulmánya az "Országépítő" folyóirat 2012/1-es mellékleteként jelent meg május közepén.
Az érdeklődők, akik szeretnék megvásárolni a kiadványt a következő módon tehetik meg. A kiadó a nekik írt levél (Kós Károly Alapítvány 1065 Budapest, Nagymező u. 4. I.em.128.), fax (Tel/fax: +36-1-322-06-77 illetve 36-20-4670-420 mobil), e-mail: Andorkáné Haáb Katalin: haabkatalin@gmail.com ) hatására postán megküldi a kiadványt. Csak a saját nevünket és a postacímünket kell megadni.
A kiadó előre postázza az Országépítő 2012/1-es számát és templomkatalógusos mellékletét. Beleteszi a számlát (a lap 800 Ft + 540 postaköltség = 1340 Ft) és csekket, majd utólag kell elküldeni nekik a pénzt.
Magyarországi középkori templomok tájolása. Ezzel a címmel jelent meg egy kiadvány, amely Magyarország összes középkori templomát (székesegyházát, plébániatemplomát, középkori eredetű templomát, templomromját, templommaradványát, kolostortemplomát, körtemplomát) tartalmazza katalógusában. Valamennyi templomot 1450 előtt tűztek ki, alapoztak le, és építettek fel - azaz még az iránytű hazai alkalmazása előtt - mégis a templomok hossztengelye valamennyire keleti irányba néz, azaz valamilyen csillagászati ismeretekkel bírtak építőik.
A két szerző (az építész Keszthelyi Sándor és a könyvtáros Keszthelyiné Sragner Márta, mindketten csillagászati érdeklődésűek) ugyanis 1995-2012-ig valamennyi ilyen templomunkat felkereste és azonos módon, azonos módszerrel, azonos műszerrel megmérte irányukat. A kiadvány 1083 hazai középkori templom adatait tartalmazza megyénként, azon belül településenként. Megadja címűket, mai megnevezésüket (r. k. templom, r. k. kápolna, ref. templom, ev. templom, g. kat. templom, g. kel. templom, átalakított középkori templom, templomrom), a mérés idejét, értékét, a földrajzi (csillagászati) irányát, a templomépítés idejét, a védőszent nevét, forrásait összesen 13 oszlopban. Kiegészítésül a hazai 13 római (ókeresztény) és 9 török (muszlim) szakrális épületek adatsorát is közli.
A tanulmány elemzi a kérdéskör történetét, a mérés módszerét, a templomirányok eloszlását, továbbá a kiadvány részletesen megvizsgálja: van-e összefüggés az ismert középkori védőszentű templomaink iránya és az adott védőszent-napi napkelte iránya között. A középkori templomépítészet és a csillagászat közötti kapcsolatról szól ez a kiadvány, így a színes borítóin Ladányi Tamás gyönyörű asztrotájképei díszlenek. Kívül Öskü középkori körtemploma felett húzzák a csíkot a Göncölszekér csillagai, belül a dörgicsei templomrom kövei felett ragyognak a csillagok.
Tájékoztatásul az egyes megyékben kutatott templomok száma: Bács-Kiskun megye 17, Baranya megye 50, Békés megye 10, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 122, Budapest 32, Csongrád megye 16, Fejér megye 19, Győr-Moson-Sopron megye 61, Hajdú-Bihar megye 30, Heves megye 54, Jász-Nagykun-Szolnok megye 14, Komárom-Esztergom megye 26, Nógrád megye 52, Pest megye 72, Somogy megye 53, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 112, Tolna megye 18, Vas megye 106, Veszprém megye 149, Zala megye 70 középkori templommal szerepel a kataszterben. Az 1083 középkori templom 872 településen található.
A kiadvány fejezetcímei: pp. 1-8.: Magyarországi középkori templomok irányainak adatbázisa. Szent vonalak. A templomhossztengely-irány mérésének módszere. A hazai középkori templomok jegyzékének összeállítása. A templomok és az iránymérések adatbázisa. Végül is milyen irányba néznek középkori templomaink? A védőszentekkel kapcsolatos elmélet vizsgálata. Előzetes közlések. Függelék. Köszönetnyilvánítás.; p. 9.: Magyarországi római kori szakrális épületek tájolása (13 templom). Magyarországi török kori szakrális épület tájolása (9 templom).; pp. [10-44.]: Magyarországi középkori templomok irányainak adatbázisa (1061 templom). Megyénként, azon belül településenként: megnevezés, cím, a mérés dátuma, a mért irány, deklináció, a templom hossztengelyének azimutja, a templom kitűzésének ideje, védőszentje, források.; p. [45.]: A szerzők rövid életrajza.
Szerencséra ugy láttam, a sok apró mécsesből és az elhelyezett virágokból hogy hívek akadnak szép számmal, ez jó. Mind a kettő ma is szakrális hely.
Pap az valóban kevés van, de ha a templomokat nem rakják tele műkincsekkel, elég egy massziv kőoltár és pár nagyméretű szobor (amit nem ciplenek el).akkor akár nyitva is lehet hagyni.
Lényeg, ha már évszázadok óta viszonylag éppségben fennmaradtak akkor az elkövetkező évszávzadokban is álljanak és ne legyen a lassu téglárol téglára való mállás a sorsuk.
Örülök, hogy idetaláltál, bár most már nem olyan nagy a forgalom errefelé. (Ennek vsz. a facebook-ra "költözésem" az oka, ott is megtalálhatod a Középkori templomok és romok Magyarországon csoportot. Lehet, hogy ott is érdemes feltenned a kérdéseidet, közel 7000 tag - bár nem mind aktív - van.)
Én csak egy apró információval tudok szolgálni a kérdéseiddel kapcsolatban: én a Vas megyei Rátóton lévő zárdarom(ok)ról olvastam (de csak annyit, hogy voltak), tehát talán ott érdemes keresni.
új vagyok ezen a fórumon, de örömmel fedeztem fel, hogy ilyen topik is van.
Öcsémmel évek óta kutatjuk-keressük a magyarországi romokat. Vár, templom. Már elég sok helyen jártunk, de még több helyen nem. A felkeresett romoknál koo rögzítése, fénykép készítése. Egyfajta dokumentálás.
A hozzászólásokat nagyjából átfutottam, de mind a közel 1500-at nem néztem át részletesen, így nézzétek el nekem, hogy ha esetleg olyat kérdezek, ami már itt szerepelt.
A felkeresendő romokhoz mindenféle forrásból próbálunk meg infókat beszerezni, de ez nem mindig jár sikerrel.
Majkon van egy kamalduli remeteség, aminek az udvarán van egy templomtorony. Gondolom ezt sokan ismeritek. Azonban tudomásom szerint van ott premontrei templomrom is, amiről nem tudjuk, hogy hol keressük. Volt róla szó az oroszlányi tévében egyszer, ott figyeltem fel rá. Aztán, amikor Majkon jártunk, megkérdeztük a helyi idegenvezetőt, aki megerősített minket hitünkben, de információval nem tudott szolgálni. Viszont ajánlotta a remeteség gondnokát. Ő szintén mondta, hogy igen van egy premontrei kolostorrom, de nem árulja el a helyét, mert mi biztos kincskeresők vagyunk és feldúlnánk az egész területet. A kamalduli remeteség környékét járva, találtunk egy kb. egy méter átmérőjű kő gömböt a mező szélén, ami eléggé emberi munkának nevezhető. Úgy véltük, hogy ez lehet, hogy a premontrei szerzetességből való, de egyéb romot nem találtunk.
Aztán van még egy bizonytalan (több is :) ) rom: a rátóti zárdarom. Magyarországon három Rátót nevű települést találtam: Rátót/Gyulafirátót/Vácrátót, Vas/Veszprém/Pest megyében. Ezt a romot sem tudom, hol keressem. Gyulafirátóton van a Premontrei templom- és kolostorrom, ami itt a fórumban is többször említésre került. Itt jártam is korábban. Ez lenne az, amit keresek?
(Örömmel fedeztem fel a zámolyi temetőben levő romról a tudósítást itt a fórumban. Először a nagymamámnál egy könyvben bukkantam rá és felkerekedtünk ketten megkeresni. Nagy élmény volt, mert akkor még nem volt ilyen szépen kitisztítva sem a rom, sem a régi temető. Bozótosban kellett bujkálni.)
Akkor ez is közel van és ismered. Rádpuszta, Somogy megye. Román falusi kistemplom, amit az idők folyamán gótizáltak. Ma templomrom, ugyanakkor helyreállitható, hisz csak a déli fal és az apszis déli része hiányos.
Ezeket a török után kőbányának (téglabányának) használták. :(
Hetes középkori temploma teljes éppségben vészelte át az évszázadokat. A neve Szent György templom és az 1300-as évek elején épült. A közpkori templomot szépen kiegészitik az 1756 és 1760 között épült, alkotott barokk díszek, oltárképek.
A templom udvarán a régi temető van, ahol a legrégibb még látható évszámu sir, 1813-as. Itt van a hetesi plébánosok kriptája 1861-től 1982-ig. Ezután már Hetesen a gyakori püspöki áthelyezések és az öreg papok intézete miatt már nem haltak meg papok.
A balatonszabadi Pusztatoronyból alig maradt ránk valami,a korábbi vérzivataros időszakok jóformán a földdel tették egyenlővé ezt az egykori erődített templomot. Járt itt a tatár,a török ,különböző martalóc seregek,rablóbandák,végül pedig a II.vh. alatti súlyos harcok tizedelték meg a sorsát,amikor tüzérségi pontként szolgált a magaslat,ahonnét a környéket lehet szemmel tartani.Jelenleg a szerény maradványokat Millenniumi Emlékművel egészítették ki.A szabadok leszármazottai a XI.sz-ban emelték a környéket uraló dombon a templomukat,melyet a XIV-XV.sz-ban átépítettek gótikus jegyek alapján.A templomot és a közelben lévő Szabadi falut a török pusztította el. A romokat nem építették soha újjá,azok az enyészeté lettek. 1965-ben még 1,3 m magasan látszottak a falak,melyek mára majd a földdel váltak egyenlővé.1982-ben a tornyot körül vevő szőlő telepítésekor jelentős leletek kerültek elő,majd 1983-ban feltárást végeztek a megyei múzeum szakemberei. Több azóta sem történt . Úgy látszik senki nem érzi magáénak ezt az emlékhelyet,sajnos.
Három évvel ezelőtt már írtam az egykori Hetény falucska Árpád-kori templomáról, amely Kecskemét egyik legrégebbi (ha nem a legrégebbi) szakrális emléke.
A templom feltárt alapfalai egy, a szántóföldek tengeréből kiemelkedő kicsiny dombon találhatóak.
Nemrég mikor arrafelé jártam meglepődve láttam hogy az épülő, új elkerülő út vészesen közel megy a templom dombjához, ezért felkerekedtem, és biciklivel felkerestem a helyet.
Szerencsére, ha csak pár tucat méterrel is, de elkerüli az autópálya ezt az Árpád-kori emléket.
Mikor anno az M5-ös épült volt már itt egy régészeti feltárás, de azért az M5-be torkolló új út nyomvonalán is kerülhettek elő érdekes dolgok, ugyanis itt egy komplett település is volt anno, a templomtól délre, éppen az új nyomvonalon.
Az alapfalakat visszatemették, majd körvonalaikat picit felmagasítva jelölték:
Egy kellemes, gondozott pihenőhely is van itt az erre járóknak, a zöld sávról leágazó zöld rom jelzés, és egy Mária-út jelzés vezet ide
. 
