Amerikai kutatóknak sikerült egy élő szervezet, a Mycoplasma genitalium nevű baktérium teljes
örökítőanyagát (genomját) mesterségesen megalkotni. A kutatás eredményei a Science című
tudományos folyóiratban láttak napvilágot.
Elesett az utólsó védőbástya is!
"Már nagyon sok hasonló próbálkozás volt. Ez egy jelentős új technológiát jelent, ezek szerint meg lehet
valósítani, hogy nem élő anyagból, hanem szerveskémiai eljárásokkal lehessen működő örökítőanyagot
gyártani" - emelte ki Falus András.
Aki mellesleg tüntetően hívő !
"Földön kívüli eredetű génanyagot talált egy nemzetközi kutatócsoport egy ausztrál meteort vizsgálva. "
Ez jó hír, de kinek?
Mert ettől még továbbra sincs sehol élet a földön kívül.
Arról meg nem is beszélve, hogy ilyen "felfedezés" már sokszor született régebben is, aztán mindig kiderült, hogy a földön szennyeződött be az élet bizonyítékaival.
Ez a meteorit, (jó kis szaklap lehet, amely nem tudja megkülönböztetni a meteort a meteorittól.) már harminc éve a földön állt, volt bőven ideje elszennyeződni az élet bizonyítékaival.
Földön kívüli eredetű génanyagot talált egy nemzetközi kutatócsoport egy ausztrál meteort vizsgálva. A felfedezés azt sugallja, hogy az első DNS- és RNS-molekulák az űrből érkeztek.
Az európai és amerikai kutatók csoportja (többek között a londoni Imperial College, a NASA és a The Open University kutatói) az Earth and Planetary Science Letters szaklapban publikálták felfedezésüket - a tanulmány szerint olyan nukleobázisokat (DNS- és RNS-alapanyagokat) találtak a Földre 1969-ban zuhant ausztrál Murchison meteoritban, amelyek vélhetően az űrben alakultak ki. A földi anyagokban ugyanis egy könnyebb változatú szénváltozat van, míg a meteorban talált szénforma sokkal súlyosabb.
A tanulmány fő szerzője, Zita Martins szerint a felfedezés a korai evolúcióra vethet több fényt. Társa, Mark Sephton professzor pedig úgy véli, a meteorok a Naprendszer kialakulásának maradékaiként is felfoghatók, ebből kiindulva pedig azt is állíthatjuk, hogy az élethez szükséges kémiai komponensek gyakorlatilag tetszőlegesen szétszóródhattak a kozmoszban, amelyik bolygón pedig már létezett a megfelelő kémiai háttér, ott az élet is megjelenhetett. 3,8 és 4,5 milliárd évvel ezelőtt ugyanis számos, a Murchisonhoz hasonló meteor csapódott a Földbe, így a Földön és a Marson is rengeteg génanyag szóródhatott szét.
A mélység titka: remény a földönkívüli életre 2008-05-23 19:00:00
Az újfundlandi partok mentén végzett kutatások során tudósok a tengerfenék fúrásakor kétszer akkora mélységben találtak élőlényeket, mint korábban valaha. A mintában található egysejtűek 1626 méteres mélységben élnek, rendkívül magas hőmérsékleten.
„A talált mikrobák valószínűleg nem csak a legmélyebben élő, de a legforróbb élőlények is az óceánok talajában élők közül” – mondta el R. John Parkes, a Cardiff Egyetem geobiológusa.
Korábban ugyan sokkal mélyebben is találtak élőlényeket a föld alatt – az egyik baktériumfajta például 3 kilométeres mélységben is megél -, a tengerfenék alatt azonban eddig 842 méter volt a legmélyebb pont, ahonnan élet jelét sikerült felszínre hozni.
Parkes és kollégái az Óceán Fúró Program (Ocean Drilling Program) keretein belül felszínre hozott kőzeteket tanulmányozták. A mintákban prokarióták jelenlétét mutatták ki - olyan egysejtűekét, melyek nem rendelkeznek sejtmaggal.
A frissen felfedezett életforma vélhetőleg metánból nyeri a szükséges energiát. 111 millió éves kőzetben tenyészik, 60-100 fokos hőmérsékleti viszonyok között. Ilyen extrém körülmények mellett az élet meglehetősen ritkán figyelhető meg.
„Nincs fény, nincs oxigén a környezetükben. Gyakorlatilag csak a kőzet veszi őket körül. Mindazonáltal van némi hely a víz számára is, amelyre az organizmusoknak szükségük van.”
A föld legszélsőségesebb körülményekkel rendelkező szegleteiben felfedezett életformák rávilágítanak a földönkívüli élet kutatásának lehetőségeire is. „Amíg nem tudjuk, mi van a Földön, fogalmunk sem lehet róla, mi fordulhat elő más bolygókon” – fogalmazott Parkes. „A tanulság számomra ebből a vizsgálatból az, hogy nem elég egy pillantást vetni a Mars felszínére, és kijelenteni, hogy nincs rajta élet. Ha földi körülmények között az élet ilyen mélységben is létezik, semmi sem zárja ki, hogy ez más bolygókon is így lehet.”
Egyre inkább kiderül : az élet egy általános jelenség a világon:
Az újfundlandi partok mentén végzett kutatások során tudósok a tengerfenék fúrásakor kétszer akkora mélységben találtak élőlényeket, mint korábban valaha. A mintában található egysejtűek 1626 méteres mélységben élnek, rendkívül magas hőmérsékleten.
„A talált mikrobák valószínűleg nem csak a legmélyebben élő, de a legforróbb élőlények is az óceánok talajában élők közül” – mondta el R. John Parkes, a Cardiff Egyetem geobiológusa.
Korábban ugyan sokkal mélyebben is találtak élőlényeket a föld alatt – az egyik baktériumfajta például 3 kilométeres mélységben is megél -, a tengerfenék alatt azonban eddig 842 méter volt a legmélyebb pont, ahonnan élet jelét sikerült felszínre hozni.
Parkes és kollégái az Óceán Fúró Program (Ocean Drilling Program) keretein belül felszínre hozott kőzeteket tanulmányozták. A mintákban prokarióták jelenlétét mutatták ki - olyan egysejtűekét, melyek nem rendelkeznek sejtmaggal.
A frissen felfedezett életforma vélhetőleg metánból nyeri a szükséges energiát. 111 millió éves kőzetben tenyészik, 60-100 fokos hőmérsékleti viszonyok között. Ilyen extrém körülmények mellett az élet meglehetősen ritkán figyelhető meg.
„Nincs fény, nincs oxigén a környezetükben. Gyakorlatilag csak a kőzet veszi őket körül. Mindazonáltal van némi hely a víz számára is, amelyre az organizmusoknak szükségük van.”
A föld legszélsőségesebb körülményekkel rendelkező szegleteiben felfedezett életformák rávilágítanak a földönkívüli élet kutatásának lehetőségeire is. „Amíg nem tudjuk, mi van a Földön, fogalmunk sem lehet róla, mi fordulhat elő más bolygókon” – fogalmazott Parkes. „A tanulság számomra ebből a vizsgálatból az, hogy nem elég egy pillantást vetni a Mars felszínére, és kijelenteni, hogy nincs rajta élet. Ha földi körülmények között az élet ilyen mélységben is létezik, semmi sem zárja ki, hogy ez más bolygókon is így lehet.”
Az evolúció hiányzó láncszemét találták meg 2008. május 23., péntek 7:34 InfoRádió / Reuters
Évtizedes vita végére tehetnek pontot kanadai kutatók, akik egy 290 millió évvel ezelőtt élt állat kövületét találták meg. A lény valószínűleg a mai békák és a szalamandrák közös őse lehet.
1 A ma élő kétéltűek eredete régóta vita tárgya, mivel törzsfejlődésük jelentős lépéseiről eddig semmilyen fosszília nem került elő. A Nature-ben publikált kanadai felfedezés segíthet eldönteni ezt a vitát.
A Calgary Egyetem vizsgálatot vezető professzora elmondta: a 290 millió évvel ezelőtt élt állat pontosan beilleszthető az egyik ilyen evolúciós fehér foltba, egyaránt hasonlít a mai békákra és szalamandrákra, ezért nem tudományosan a békamandra nevet adták neki. Az állatról készített fantáziarajzot megnézheti a Reuters oldalára kattintva.
Az egykori kétéltű bokacsontja a mai szalamandrákéhoz hasonlít, állkapcsát viszont a békák örökölték. A tudósoknak szerencséjük van, a fosszília ugyanis szinte teljesen ép, csak a lábainak egy része tűnt el az idők folyamán.
Jason Anderson szerint eredményük arra utal, hogy a békák és a szalamandrák fejlődése csak viszonylag későn vált szét.
Ave! Annyi hozzászólást engedjetek meg, hogy az itt idézett, Teremtő géntechnika? című cikkhez semmi közöm nincs, még akkor sem, ha az én nevemmel jelent meg. Sem eszmeileg, sem szakmailag nem tudok közösséget vállalni az ebben foglaltakkal.
(Édesapám és nagypapám szintén erre a névre hallgat, de egyiküknek sincs köze az említett íráshoz.)
" Szerintem túlzott fontosságot tulajdonítasz a Bibliának. Van még annyi más könyv ..."
Nem tulajditok túlzott fontosságot sőt nagy hülyeségnek tartom de az volt a kérdés, hogy mit olvastál a Bibliából.
Viszont sok hiszékeny ember szent könyvnek tartja pedig el sem olvassa csak hisz a papoknak. Ezeknek kellene egy kis felvilágositás de nem veszem komolyan csak szórakozásnak.
a spirituális jelenségekben és átélésekben hiszek, mert én is tapasztaltam ilyet. Csak az a helyzet, hogy attól függően milyen vallású az illető,aki ezt tapasztalja, a saját vallásának hitét látja benne igazolódni.
az emberi agy olyan, hogy mindenben mintát keres, és az elménk olyan hogy bármilyen magyarázat jobb mint a nem magyarázat elvét követi.
nincs az a spirituális élmény, ami bármi módon autentikálná azt amit a legtöbb vallásos interpretál a vallásának gyakorlása közben.
a belső megélés nem bizonyiték. az pedig hogy sokan hiszik semmit nem jelent, az emberek tudatos lények, félnek a haláltol, és azt hiszik az ő esetükben kivélet fognak tenni, az ember éhezik a spiritualitásra és a túlélésre, az agyun k ilyen. ezért minden ilyen spirituális jelenséget vallási módon magyarázása egy nyerésre született módszer.
Az emberiség a 21. században felnőtt odáig hogy az ilyen gyerekmesékkel felhagyjon
ami a belső meggyőződésedet illeti: miért is kéne tisztelni? miben más a vallás mint a zenei, vagy politikai meggyőződésed, ami kritizálható, de a belső meggyőződésed nem? a vallásnak pont ez a baja hogy hozzászokott a történelem során hogy nem kritizálhatták. itt az ideje kritizálni, itt az ideje elmondani mekkora marhaság a te belső meggyőződésed. szokjál hozzá.
