"In the December issue of the journal Antiquity, archaeologists describe evidence of nearly 11,000-year-old beer-brewing troughs at a cultic feasting site in Turkey called Göbekli Tepe."
Sokan ezt még az őskor részének tartják (mint a Chalcolitikumot a Neolithikum részének nek veszik). De tisztán láccik, hogy ez bizony már ókor, még akkor is ha sokan Kr. e. 2 800-al, a bronzkor kezdetével inditják az ókort.
Egyiptomi és amerikai régészek tárták fel azt a helyszínt, ami a feltételezések szerint akár a világ legrégebbi ismert sörfőzdéje is lehet. Az AP hírügynökség idézte a régészetért felelős hivatal főtitkárát, Mostafa Wazirit, aki elmondta, hogy a főzde romjai egy ismert régészeti lelőhelyen, a Nílus nyugati partján fekvő Abüdoszban találták meg.
A régészek feltételezése szerint a főzde Narmer fáraó korából, azaz időszámításunk előtti 33-30. századból származhat. Narmer volt az, aki a régészek feltételezése szerint egyesítette Felső- és Alsó-Egyiptomot. A lelőhelyen nyolc nagy méretű, 20 méter hosszú és 2,5 méter széles tárolóegységet találtak, és mindegyikben két sorban elhelyezve nagyjából 40 agyagtálat találtak, ami a régészek feltételezése szerint a gabonák és a víz keverékének felmelegítésére szolgált a sör főzése közben.
Az emberek mindig találékonyak voltak, ha nincs elég nyersanyag, akkor is ki kell elégíteni a keresletet. Gondoljunk az Adidos cipők kispénzű elégedett tulajdonosaira :)
Mondjuk ott van az északi etiopid variáns, amely Egyiptom legdélibb részein, valamint az Egyiptom déli és délkeleti szomszédságában kifejezetten gyakori:
Ez a Human Phenotypes oldal több arabok előtti észak-afrikai embertani variánst is ismertet, jóllehet ma már ezek csak oázisokban vagy a sivatagok elzártabb részein maradtak fönt, a városokban és a tengerpartokon már mindenütt kevertebb a lakosság.
Hogy őszinte legyek, én a képek alapján olyan nagy különbséget ezek között a régi észak-afrikai típusok és a mai közel-keleti népek között nem látok, ezekre egy átlagos európai simán rávágja, hogy "arabok", oszt jó éjszakát.
Az ilyen finom megkülönböztetések max. az antropológiai szakembereknek mondanak valamit.
Tehát az Egyiptommal kapcsolatba hozható észak-afrikai embertani variánsok a már említett egyiptiden felül:
A Human Phenotypes oldal szerint van egy ún. egyiptid embertani variáns, amely tiszta formában leginkább a koptok között mutatható ki, de részben már ez is történelmi keveredések és migrációk eredményeképpen alakult ki.
Egy eléggé általánosan elfogadott nézet szerint pl. a mai koptok lennének az óegyiptusok közvetlen leszármazottai, míg a mai arab egyiptomiak nagyobbrészt a VII. sz. végén keletről beözönlő arabok és az ősibb népesség keveredéséből származnak.
Az óegyiptusok embertani megjelenéséről van valami elfogadott álláspont?
Én egy helyen azt olvastam, hogy sárgásbarna bőrszínűek voltak, hasonlóak a mai arabokhoz.
Meg hogy állítólag a köznép elég alacsony termetű volt, de ez részben a táplálkozásnak is betudható volt, állítólag nem sok állati fehérjét fogyasztott a közrendű egyiptomi.
No meg voltak köztük núbiaiak is, azaz feketék, de valószínűleg ezek nagyobbrészt hadifoglyok lehettek.
Máshol viszont azt olvastam, hogy az elit, mindenekelőtt a fáraókat adó dinasztiák eredetileg Mezopotámiából származtak és hogy magasabb termetűek meg más koponyaformájúak is voltak, mint pl. a földművesek.
Az a baj, hogy az ember elég sok egymásnak ellentmondó röffenetet olvashat a témában, de igazán megygőző anyagot nem nagyon találni.
Népességgenetikai vizsgálatokat pl. végeztek az óegyiptomiakon?
Egy zsarnoki figura volt, aki érdekes elképzeléseit tekintet nélkül a halálos áldozatokra véghezvitte, hasonló Nagy Péter cárhoz, a kortársai nyilván utálták, az utókor viszont a pozitív oldalát látja. Amúgy érthető a vallási reformja, akkor már kezdtek az Amon papok az uralkodók fejére nőni, néhány száz év múlva át is vették a hatalmat a fáraóktól.
Egyébként erről az Ehnatonról kinek mi a véleménye?
Korát megelőző zseni, monoteista látnok vagy éppen ellenkezőleg, egy korlátolt, ostoba zsarnok, aki erőszakosan akart szakítani a korábbi vallási hagyományokkal?
Egyesek szerint őrült, sőt gyengeelméjű volt, de ez nyilván túlzás.
Viszont úgy tűnik, hogy az egészsége valóban nem volt rendben, Marfan-szindrómában és más betegségekben szenvedhetett, amely miatt a megjelenése egyrészt rendkívül feminin volt, másrészt rendkívül hosszú, keskeny arccal és koponyával rendelkezett, ami egészen extrém külső megjelenést eredményezhetett.
Régebben több újkori európai filozófus a monoteizmus egyik legkorábbi képviselőjét szerette volna látni Ehnaton alakjában, mára ez a nézet lényegében megdőlt, Ehnaton a legjobb esetben is max. henoteista vagy monlátrista volt, aki nem tagadta sok isten létezését, de Atont mindenek fölé helyezte és állami szinten csak ennek az istennek a kultuszát engedélyezte.
Az ókori Egyiptom egy igen rövid, de érdekes epizódja volt Ehnaton fáraó uralkodása, aki a napkorong, Aton tiszteletét akarta kizárólagossá tenni a már több évezrede megszokott politeizmus helyett.
Új fővárost is épített Ahet-Aton néven, ennek a másik neve Amarna, amelyről a korszakot az Amarna-reformok korának is ismerjük.
Az új főváros a leletek szerint rendkívül gyorsan épült föl, ugyanakkor sok halálos áldozatot követelt, a munkások egy részét szó szerint halálra dolgoztatták.
Ez és más hasonló érdekességek ebben a kb. 45 perces dokumentumfilmben:
