"Innen egy lepes, es a nem zaklatokat is bevadolhatja barki!!!, akiket aztan meghurcolnak...."
Valami ilyenre gondoltam. Vesznek pár valóban megtörtént esetet, utána már elég lesz egy sanda gyanúsítgatás a megfelelő médiában és az illető hiába ártatlan már ki is van készítve. Legyen az magánélet, munkahely, politika.
A jelen esetben hogyan bizonyítja a színésznő, hogy megtörtént, ami megtörtént? A férfi hogyan bizonyítja, hogy nem történt meg?
Hallottam olyan esetről, hogy az intézkedő rendőrt leszerelték, mert a tolvajláson elkapott nőszemély sérüléseket okozott saját magának és azt mondta, hogy a rendőr meg akarta erőszakolni. Egy állítás volt egy tagadás ellenében. A nőnek hittek.
Az Országos Kriminológia Intézet 2006-ban közzétett, két éven keresztül folytatott kutatásainak eredményei arra mutattak rá, hogy a családon belül elkövetett legsúlyosabb bántalmazások sértettjei többsége fiú és férfi, így az emberölések áldozatainak 61 százaléka férfi és a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények áldozatainak kétharmada fiú
Nagyon helyes! Mikor az Isztambuli Egyezményről beszélnek a politikusok a nyilvánosság előtt, jellemzően annyit szoktak mondani róla, hogy a nők elleni erőszak ellenében van, hogy ennek az elfogadása, azért lesz jó, mert így a bántalmazott nőkkel foglalkozó állami és civil szervezetek hatékonyabban fognak tudni fellépni.
Csakhogy a bántalmazott nők védelmének szükségessége nem magyarázza meg, hogy a bántalmazott férfiak miért esnek más megítélés alá. Egy olyan áldozatvédelmi politikának, amely a kifejezetten a nemek egyenlőségét célozza meg (és ez állítólag ilyen) leginkább azt kéne prioritásként kezelnie, hogy az erőszak áldozatai egyenlő bánásmódban részesüljenek, egyenlő figyelmet és segítséget kapjanak, függetlenül attól, hogy nők, vagy férfiak.
Ha van is valamilyen ésszerű, speciális oka annak, hogy indokoltnak tartják a nemi megkülönböztetést, akkor az okokat a nyilvánosság elé kéne tárni, társadalmi vitára bocsájtani, figyelembe venni, hogy maguk az érintettek (a bántalmazott nők ÉS férfiak) hogy vélekednek erről. Ez nem történt meg.
A politikusok olyan természetesnek veszik ezt, mintha bántalmazott férfiak nem is léteznének. Puzsér Róbért röviden és tömören a Magyar Nemzetben rámutatott a lényegre: “A kiszolgáltatott férfiakkal szemben megnyilvánuló társadalmi közöny nem új keletű. Ha felmerül a családon belüli erőszak kérdése, még a közbeszéd részévé sem lehet tenni a férfiak bántalmazását.”
Ez az egyezmény azonban nem csupán attól van mérföldekre, hogy felismerje a bántalmazott férfiak marginalizált helyzetét, de olyan nézeteket kezel tényként, amelyek a nőket kollektíven az áldozatokkal, a férfiakat pedig kollektíven az elkövetőkkel azonosítja.
Isztambuli egyezmény nem ratifikálta az Orbán kormány!
A politikus az esetről több részletet nem mond, viszont a videó második felében arra hívja fel a figyelmet, hogy a nők elleni és családon belüli erőszak elleni nemzetközi egyezményt Magyarország továbbra sem ratifikálta.
Ez is lehet, persze. Esetleg így próbálják előkészíteni a talajt a szélsőségesen férfiellenes, femináci alapvetésekkel teli Isztambuli Egyezmény bevezetéséhez? :-(
Nem kell rögtön világméretű összeesküvésre gondolnunk. Ha tele vannak a hírek egy USA-beli botránnyal, esetleg máshol is elérkezettnek látják az időt, hogy a téma iránti figyelmet felhasználva előhozakodjanak a saját nyűgjeikkel.
Hasonló összhangzat figyelhető meg LMBTQ, és genderügyben is, korábban a dohányzás üldözésében. Minduntalan más témákkat, de mindig összeegyeztetve tematizálják a mátrixlakókat.
Olyan módon harapódzik el ez, mint az '50-es évek elején, amikor a szovjet blokkban minden ország gyorsan talált pár imperialista kémet, diverzánst, mert aki nem az kilógván a sorból, a Kreml összeráncolt szemöldökével nézhetett szembe, és ezt aligha óhajtotta bárki is Sztálinra tekintettel.
Érdekes gondolat, annak fényében, hogy kezdődött az USA-ban, azután felbukkant Magyarországon, rá egy napra Olaszországban, ma már Franciaországon is terítéken a téma.
Nem éppen a lényegre sikerült rátapintanod. A lényeg, hogy miért van még klubrádió, ha egyszer elsiratták, illetve miért siratták el, ha nem volt rá okuk?
