" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hivatalos forrásból is tájékozódnom kell (reménykedve, hogy mégsem igaz), de amennyiben tényleg így van, nem fogom szó nélkül hagyni hivatalos szervek felé.
Ehhez képest információim szerint a Duna-Tisza közén minden gyümölcsfaj támogatott, miközben Zalában alma-körte-bogyósok. Valakik, akik döntenek, borzalmasan nem értenek semmihez. Szégyenletes!
Nem rég irták nekem ,a megafol nevű szert, ami aminósav, és a hideg ellen véd, és a stresz tűrést javítja ! Én is venni fogok hátha segít a sok mész ellen !
Az én fáim is akkorák, hogy létráról szedem. Nem tudom mekkorára nőne meg, mert rendszeresen metszem, nem hagyom túlnőni sem oldalra, sem fölfele. A tüskék miatt a fa belsejében levő termés szüretelése könnyen kézsérülést okozhat. Egyébként is a jujuba az azévi hajtáson terem.A metszéssel sok új hajtás keletkezik, és ezen vannak a termések. Az egyik túlnőtt fámat most radikálisan visszavágtam , kíváncsi leszek, hogy hogyan nő majd.
Azt mondja meg valaki hogy az újfajta gyümölcsökből mit érdemes termeszteni a fügén és a gránátalmán kívül ? Amit vagy befőttként ,vagy hosszan tartható finom gyümölcsként lehet tárolni ? A kivit még tudom ,bár macerás a tárolása ,külön pince kell neki !
A jujuba olaszul guiggiolo. Az enyém is olasz eredetű, a Pera , 15-20 gr.-os a termése. A jujubának száraz gyümölcshúsa van . Az idén találkoztam egy tartósítási módszerrel , befőttszerűen, erősen édes lében volt eltéve,
így rendkívül finom volt.
Nagy valószínűséggel ezek az olasz eredetű növények oltványok .
A jujuba nagyon lassan nő, egy 2,5 magas fának már teremni kellene. Nálam soha nem kapnak plusz tápot , locsolást is ritkán. a 38443 alatt mutattam 3 fajtát. Az utolsó képen van a cseresznye nagyságú, amelynek alig van gyümölcshúsa, íze sincs, magja kerek. Ha a tied ilyen, akkor át kell oltani valami jobb fajtára.
