Régebben kiséreleteztem hasonlóval a föld közelében és egyszer sem sikerült, pedig volt amikor takartam is (magasan).
Idén is eggyet próbáltam, petpalack is rá, és semmi. Pegig ezt a fagyok után csináltam (a többi, amit korábban takartam s most is, mert fagyok előtt, és jött 2-szer is minusz 6--nem sikerült). Ha később csinálnám, akkor nem érik be nálunk a vessző. Igy inkább zöldre -fás oltás.
Videón más az éghajlat... De van akinek sikerült?!
Sokszor olvasom nálatok, hogy "át kell oltani" ha nem olyan a szőlő, mint szeretné!
Izgatott a téma. Mivel van jópár tőkém, ami egy eddig még beazonosítatlan típus, de nem kedvelem! Nagyszemű fehér, mint a pölöskei vagy szőlőskertek királynője, s társai. De nem édes, későn érik be, de mire beérne vagy lerohad, vagy megeszik a darazsak, vagy mindkettő. Viszont nagyon erős hajtásokat hoz!
Vettem egy oltó ollót... Bár olvastam olyan módszerről is, hogy csak "szemet dugnak be" de azt bonyolultabbnak láttam! Viszont ehhez az ollós megoldáshoz kérnék némi instrukciót, jó tanácsot kérni.. Mikor hogy mivel érdemes kezdőként nekiesni!
A virágzás kezdetéig négyszer permeteztem mankocebbel, virágzásban Cabrio Top -ot kapott. Szerintem a rossz kötődés az idén az időjárás miatt volt. Virágzás előtt meleg, virágzásban hideg, sőt fagy.
Érdeklődnék valaki tudna nekem segíteni abban hogy van-e olyan táblázat amely leírja a szőlőfajták optimális rügyterhelésétKeresgéltem a neten de eddig nem találtam.Borszőlőfajták érdekelnének,köszönöm a segítséget,szép napot mindenkinek.
Hát ez az, hogy valami nem stimmel, mert a szakirodalomban én sem találtam ilyen gyors és totális fürtszáradást okozó betegséget. Ami a jelenség megfejtését még tovább bonyolítja az az, hogy a másodterméseket már nem bántja. Persze ez segítheti is a megfejtést, mert nyilván valamilyen, a szőlő tömeges virágzásakor fertőző, vélhetően ismert gombáról lehet szó, csak kérdés, melyikről.
Ma kaptam egy idős úrtól szőlőoltványokat. Volt közte kettő, aminek az a neve, hogy Kismis Jeszenszky. Van valakinek ilyen? A neten mindössze annyit találtam, hogy magnélküli csemegeszőlő.
Szerintem fejthetsz egyből bele bort. Az egyből mennyi idő elteltét jelenti? A mosás után a víztől beposhadhat vagy ecetesedhet a hordó. Így célszerű mihamarabb újra, teli tölteni a hordót.
Szikkasztani én hazaviszem a hordót a pincéből és otthon szárítom ki rendesen. Nekem van erre lehetőségem és módom. Keress vmi száraz helyet neki.
Olyan problémám van, hogy nincs elegendő tárolóedényem, így olyan hordót is használnom kell fejtéshez, amiben erjesztettem. A kérdésem az lenne, hogy miután kiöblítettem (vízzel) a seprőt a hordóból, fejthetek-e bele bort egyből, szárítás, szikkasztás nélkül? Ebben az esetben nyilván nem kénezném a hordót, csak a bor kapna borként.
Egyébként ilyen taknyos, hideg időben ti hogyan szikkasztjátok a hordókat?
A szőlőn aktív Monilia fertőzés nem fordul elő. Ha ezt valaki leírta az egészen biztos tévedett. Esetleg az érett bogyókon másodlagos fertőzésként elképzelhető, de gyakorlatilag ott sem. Egész biztos szakmai tévedés.
Valami nem stimmel ebben az ügyben. Az általad leírtak szerint leginkább a peronoszpóra virágfertőzésére hasonlít, de amint említetted a leveleken nem jelent meg. Ami nagyon furcsa. Ha elvetjük a peronoszpórát, akkor a botritisz teória a következő. Viszont a botritisznél a száradás inkább részleges és nem terjed ki egyből az egész fürtre. De a jövőévi védekezés szempontjából ez már csak akadémikus kérdés. Szóval a peronosz várható megjelenése előtt már permetezned kell. A Kapa-bácsi által javasolt folpet (ha be tudod szerezni) mindkét betegség ellen hatásos.
Moníliára a szőlőn még nem gyanakodtam. Ez talán magyarázhatná a sajátos tüneteket, de ezt jó lenne biztosan tudni. Ha tudsz szakirodalmat kérlek jelöld meg.
Próbáld meg szürkepenészre is megszórni a virágzási időszakban. Mert virágzáskor is meg tudja fogni a szürkepenész, és annak van olyan tünete, hogy megbarnul majd le is szárad a fürt egy része vagy akár az egész fürt is.
Nem zárható ki, mert a szakirodalom szerint a botritisz virágzáskor is fertőzhet és ilyenkor a növény még kevésbé mutat tüneteket. Csak a folyamat gyorsasága és a tünetek bizonytalanítanak el.
A szakirodalom egyebek mellett fekete rothadást is említ a fürtszáradás okaként.
Pontosan erről van szó, hogy minden előjel nélkül szárad el. Az előbb általam említett fürtperonoszpóra szerencsére csak egyszer fordult elő nálam az elmúlt kb.20 év alatt, de az először a leveleken, majd később a fürtökön jelent meg. A fürtök leszáradásáig emlékezetem szerint legalább egy hét, de inkább több idő telt el és ahogyan írtam, ez semmilyen más betegséggel nem volt összetéveszthető.
Az idén viszont szinte nem hittem a szememnek. A szépen kifejlett, virágzó fürtkezdemény az egyik napról a másikra kezdi hullajtani a virágát, a következő napon pedig kezd az egész fürt száradni, majd még egy nap és a vesszőn nem marad más csak a megszáradt kocsány. A növény más részein semmilyen betegség jele nem látszik.
Ez a virágzáskori száradás lehet botrytis. Virágzáskor a lombtrágya sem igazán jó,a kötődést elősegítők kivételével.A bór túladagolására is figyelni kell,az éppúgy káros.Virágzás előtt alatt én folpet tartalmú szereket használok érzékeny fajtáknál/Rizling Szilváni,Kék Oportó stb/.A folpet jó a peronoszpóra,az orbánc.és botrytis ellen is.
Ha fürt peronoszpóra lenne akkor látszani kellene a fürtön a gombatelepeknek. Én idén tapasztaltam először másodtermésen. Eddig sose láttam még ilyet (Hogy erre büszke legyek v emiatt "amatőr" vagyok azt nem tudom)
De ha előjel nélkül szárad el annak nem peronosz lesz az oka! De persze azért a megelőzés attól még fontos. De mindenképpen ki kellene deríteni mi okozza.
Mindenkinek köszönöm az eddigi észrevételeket kötődés témában. Az ok, amiért ezt most előhoztam az, hogy az idén fordult először elő kötődési probléma 2-3 évvel ezelőtt termőre fogott fehér tőkéken. Nem arról van szó, hogy a fürtök madárkásak, vagy ritka bogyójúak lettek, egyszerűen leszáradtak a virágzás után. (A másodtermések egyébként nekem is olyanok lettek mintha mi sem történt volna.)
Tény, hogy az időjárás nem volt ideális az idén virágzáskor (sem), de ennek szerintem nem a totális fürtszáradás a következménye egyes tőkéken. Kötődési problémák a vörös tőkéken is előfordulnak minden évben, de nem fürtszáradás, formájában.
Bórt eddig nem használtam, de a virágzás előtt peronoszpóra ellen sem permeteztem, ha az időjárás egyébként nem indokolta.
A bórral ezek szerint vegyesek a tapasztalatok. A fürtperonoszpóra megjelenése néhány tőkén, főleg úgy, hogy máshol a növényen és másik tőkéken semmi jele, számomra érthetetlen. Volt már peronoszpórával dolgom fürtön is, de az semmivel nem volt összetéveszthető. Az a megfejthetetlen, hogy a fürtök minden előjel nélkül lényegében két nap alatt megbarnulnak és megszáradnak. Mindenesetre jövőre permetezni fogok bórral és peronoszpóra ellen is a virágzás előtt.
Kérlek benneteket, hogy a témát ne tekintsétek lezártnak. Folytassuk az elmélkedést, mindannyiunk okulására.
Nálam is voltak kötődési gondok. Vagyis inkább a fürtök aprók maradtak. Ami érdekes, hogy a másodterméseknél a fürt és a bogyóméret is olyan nagy volt, hogy ha nem látom el se hiszem... A télen elgondolkozok, hogy mit kellene másképp csinálni. Első körben egy korábbra időzített lombtrágyázáson agyalok, de semmi hiperszuperturbó cucc, csak a szokásos agroceanból egy picit. Bár nekem pont akkor volt esős idő mikor a virágzás megindult. Ezzel pedig semmit nem tudtam tenni. Tavaly nem volt ilyen gond, a fürtméreten meg is látszott a jó idő, pedig a növényvédelmem akkor is ugyanilyen volt.
Egy területemen rendre rosszul kötött, madárkásak a fürtök. Az idén polybbór + turbófoszfor volt az első indításom, mondván mindkettő jó. Minden kapott ebből nem csak a rosszul kötő rész, de ilyen pocsék kötésem nem volt még. Nem a lombtrágyának hanem az időjárásnak tulajdonítom.
Jövőre ismétlem a kezelést még egy szezonra való maradt. Persze év közben folyamatosan megy a lombtrágya.
