de ha nem periodikus, akkor az lényegében azt jelenti, h nagyobb frekvenciájú összetevői is vannak, mint a mintavételezési frekvencia fele
ezek a felharmonikusok kiszűrődnek, de egy ez alatti frekvenciájú szinuszjel nem torzul
"Mar ne haragudj, de a Shannon-Nyquist torveny ertelmeben (lasd pl. itt) nem egeszen igaz az, amit irtal."
Miért ne lenne igaz? A fekvenciaduplázás NEM ELÉG a tetszőleges jel pontos visszaállításához, kizárólag az aliasing-ot szünteti meg! Shannon bácsi erről is írt, ugye? Egy tetszőleges, nemperiodikus analóg jelet nem lehet a semmiből visszaállítani, egy 10kHz-es jelet mindösszesen 4 ponton tud mintavenni, és a jelalak ismeretének hiányában azt tesz oda, amit akar! (amit az elektronikája tippel)
Na ez a fő baj a 44.1kHz-cel. Nem véletlen, hogy normális helyen 192-t használnak. (vagy analógot)
DIVISION BY ZERO:
bocs nem tudom most végigolvasni ha már válaszoltak akkor sorry.
Szerintem, a funkció irányítókereket kell szétszerelni, óvatosan kitisztítani, és újrazsírozva visszatenni. Egy régi NOKIÁm volt, az is ugyanezt csinálta, play után 10-bôl 5ször tovább forgott a mechanizmus pause állásig, de a capstan meg ment. Mindig kigyűrte a kazit, aztán kiadta.
Az irányitókerék adja a jeleket a procinak az aktuális üzemmódról. Képzeld el, hogy ez összevissza kontakthibás lesz. Káosz.
Én erre tippelek.
"Szerintem nem jogos, ez az alkatrészlopási legenda még a régi csöves készülékek korából és a Gelka-korszakból maradt fenn, de talán akkor sem volt igaz általánosságban. Inkább a laikusok fogják rá, mivel más magyarázatot nem bírnak elképzelni."
Velem is megcsinaltak ezt egyszer a Gelkasok. Teljesen uj fej volt a magnoban, amikor levittem valami nehezen felderitheto elektronikai hiba miatt a Gelkaba. Talan mondanom sem kell, hogy a fej is "kicserelodott" egy erosen hasznaltra (nem az volt a hibas). Mondjuk aztan nem balheztam a dolog miatt, mert csak harmadik magno volt, alig hasznaltam. De ezen eset kapcsan is SZVSZ eleg gyakori volt az ilyen cserebere...
Szerintem nem jogos, ez az alkatrészlopási legenda még a régi csöves készülékek korából és a Gelka-korszakból maradt fenn, de talán akkor sem volt igaz általánosságban. Inkább a laikusok fogják rá, mivel más magyarázatot nem bírnak elképzelni. Pedig igen sokféle oka lehet egy javítás után jelentkező problémának, sőt rendkívűl speciális esetek lehetnek.
Legtöbb esetben csak a fizika természetes történései okoznak bosszúságot mindkét(!) félnek, máskor a szakszerűtlen munka is szóbajöhet.
Alapvetően nincs értelme kivenni semmit, mert úgyis be kellene rakni helyette valamit. A műszerész örül, hogy megvan a hiba, lehet gyorsan összerakni, nemhogy még külön csinálja magának a plusz munkát, nem beszélve az esetlegesen létrejövő szövődményekről.
A pénz a lényeg, arra megy ki a játék, és hogy ne kelljen viszontlátni ugyanazt a szemétládát mégegyszer. Kutya nem törődik a vacak alkatrészekkel... Abból nem lesz benzin az autóba stb...
Egyszerűbb megvásárolni/megrendelni az újat és simán bepakolni. Ha pedig nem beszerezhető, akkor mondjuk egy bontott IC is aranyat érhet, úgy ahogy van, semmi értelme kicserélni egy másik használtra. Ilyen alkatrészeknél amúgy is gyakorlatilag szinte mindegy, hogy használt vagy új. Vagy jó, vagy nem jó. Mechanikus, kopásnak kitett alkatrészek viszont, amikor cserére kerülnek, mehetnek is a kukába, semmire nem jók. Az apróbb (RC) alkatrészek felesleges cseréje pedig eleve értelmetlen.
Némely ember a szerelő számára olyan fontosnak és különlegesnek képzeli a készüléke alkatrészeit, hogy az már szinte vicces. Pedig a szerelő a hibakeresésre és a javításra figyel, meg persze a pénzre, amit kap érte. Baromira nem érdekesek azok a vacak alkatrészek, amik még ott vannak a készülékban...
Épp elég elviselni a kikerülhetetlenül jelentkező problémákat, nemhogy még műhibákat csináljon magának az ember. Például, képzeljük el milyen bosszantó, amikor javítás után a készüléknek egy olyan részén jelenik meg hiba, amiről tudom, hogy hozzá sem nyúltam. Mégis, esetleg a javítással járó mozgatás, herce-hurca hozott ki egy már amúgy is lappangó hibát, vagy egyszerűen pont akkor jelentkezik egy külső vagy belső anyagfáradás, stb.
Egy jóindulatú ügyféllel ezt meg lehet értetni, mert ő esetleg úgy gondolkodik (helyesen), hogy "na én ehhez nem értek, nincs jogalapom megvádolni a másik embert".
A rosszindulatú embernek természetesen nem lehet megmagyarázni semmit, reménytelen. Ő mindent jobban tud. Sajnos a szervízszakmában néha több baj van egy-egy készülék tulajdonosával, mint magával a készülékkel...
már bocsánat, de ez nem azért van, mert szépen kicserélgetik a szervízekben az alkatrészeket a gépekben (mondjuk kivesznek egy jót és betesznek egy régit, vagy egy használtat).
én ezért nem merem bevinni a régi Sony tévémet javíttatni, mert ettől félek. Jogos a félelmem ?
A legnagyobb beszopás, hogy a DVD audio, meg SACD hangja még elmarad egy profi CD hangjától. Igaz ez utóbbit már vagy 20 éve tuningolják.
Hiába a nagy mintavételi freki, meg a soxoros kvantálási szint, előjönnek újabb problémák.
"A CD 96dB SNR csak a digitális jelre érvényesek, a D/A-k sajnos ennél sokkal rosszabbak."
Ez igaz - amig analog az erosito, addig 80-85 dB-nel nem lesz jobb az SNR. Az mas kerdes, hogy ez egyaltalan nem zavaro, mert egy musoros, gyari CD-nel a kivezerles optimalis, azaz a 0 dB-t megkozeliti, ami magasan a zajszint felett van 80-85 dB-lel. Eppen az alacsony kivezerles (pl. szamitogeprol videora jatszas) miatt jelenthet gondot a Hi-Fi videok 70-75 dB-es SNR-e, ha mondjuk a kivezerles csak -30 dB.
"A C-vel nem az SNR-je, hanem a siralmas 44.1kHz-es mintavételi frekvenciája a nagy baj, ami kb. 5kHz-es hangátvitelre képes normálisan. Felette már csak a "tippelgetés megy", hogy a CD elektronikája mindenféle matematikai algoritmussal utánozza a vélhetően eredetit."
Mar ne haragudj, de a Shannon-Nyquist torveny ertelmeben (lasd pl. itt) nem egeszen igaz az, amit irtal.
A CD-nel igazan a 20(5.) kHz feletti tartomany teljes hianya a zavaro, sokan ezzel magyarazzak az LP jobban hangzosagat (ugyebar egy dinamikus vagy egy magneses hangszedo rohogve atvisz 24-25 kHz-et is, amit a tipikusan 76,1 cm/s-sel mukodo, amuszterlemez vagasahoz hasznalt analog studiomagnok is birnak meg, meg Dolby-A hasznalata mellett is).
A CD 96dB SNR csak a digitális jelre érvényesek, a D/A-k sajnos ennél sokkal rosszabbak. A C-vel nem az SNR-je, hanem a siralmas 44.1kHz-es mintavételi frekvenciája a nagy baj, ami kb. 5kHz-es hangátvitelre képes normálisan. Felette már csak a "tippelgetés megy", hogy a CD elektronikája mindenféle matematikai algoritmussal utánozza a vélhetően eredetit.
tök jó, h nálunk a portás régebben műszerész volt, és nem is rossz: amikor apám régi Sony-ja gyűrni kezdte a szalagot, a típust ismerve látatlanban mondta, h egy szalagfeszítő kar zsírozása száradt ki, s tényleg; az én régebbi Akaim pedig hasonló hibaüzenetet produkált, azon pedig szintén az üzemmódkapcsoló salétromosodott el
először egy kis érintkezőpálya-tisztítás még segített rajta, utána pedig a csere
az Akaihoz nem volt túl drága (egy ezres környékén) és percek alatt cserélhető volt, mert szerencsére nem kellett nagyon szétbontani hozzá
És hol találok megbízható videószervízt vagy műszerészt???
Videóval úgyan még nem probálkoztam, de fényképezőgéptől mobilig mindennel pórul jártam: 3-4x is vissza kellett vinni a szervizbe javítás után, amiből legalább 2x horribilis összeget kellett kifizetni, és ezekután a hiba pár hét után újra előjön, rosszabb esetben újabb hibák is keletkeztek...
Szóval ki tud tényleg megbízható videószerelőt?
Ehhez nem szükséges márkaszervíz, bármely megbízhatónak tartott videoszervíz vagy műszerész megfelel.
Úgyemlékszem, az F03 egy olyan hibajelzés, aminek többféle oka lehet, először az üzemmódkapcsolót kell ellenőrizni, valamint mechanikus alkatrészek szokásos kopása lehetséges, amit gyakorlott szakember hamar felismer.
Az üzemmódkapcsoló, bár röviden így szokás nevezni, de valójában nem üzemmódot kapcsol, hanem a mechanika aktuális pozícióját csatolja vissza a rendszervezérlő processzor felé. Tapasztalat nélkül nem javasolt piszkálni, mert – konstrukciótól függően – a mechanika kisebb-nagyobb megbontása szükséges, ráadásul az alaphelyzet visszaállítása is gondot okozhat.
Nem írtam nagyob baromságokat, mint te, csak a szelektíven látsz...
Fenntartom, hogy egy barom vagy szerintem, márcsak a másik topicban tett kellemetlenkedő megjegyzésed miatt is, meg a szemellenződ miatt is, úgyhogy legyen elég belőled ennyi...
Mar megbocsass, de nem csak a 16 kHz volt az egyetlen orbitalis baromsag, amit irtal. Ott volt az a benyogesed is, hogy PCM hangrogzites csak es kizarolag Digital8 modellekben talalhato meg.
Gőzöm nincs a topicban előforduló szavak, rövidítések 80 % áról, de lenne két rövid kérdésem:) Tud valaki olyan helyet ajánlani ahol egy sima vhs kazettán levő felvételről tudnak nekem csinálni egy Cd-s változatot amit számítógépen lehet nézni?
Valamint kaptam ajándékba egy videot (Thomson, de ajándék lónak stb), a tv-m viszont Philips. Van valami lehetőség, hogy a video távirányítóját a tv szabályozására is tudjam használni (hangerő stb). Most a videoén kapcsolgatom a csatornákat és tv-én a hangerőt ami, nekem kicsit sok, ráadásul az egyiket sose találom:)
Pedig hidd el, van fogalmam, én sem értem, miért pont az a 16 kHz jutott eszembe, írtam már, piás volt a fejem. Persze arra nem figyelsz, hogy te sem fogalmaztál korrektül.
Egyébként azon meg már túl vagyok, hogy én legyek az alkalmazott. Nekem senki nem dirigál már régóta kisöcsi...
Úgyhogy ne képzelődjél baromságokat, mert a valóság esetleg egészen más lehet...
"“Végeredményben nem fogalmaztam megfelelően, ez talán a húsvéti bódultságból adódott."
Na látod, csak beismerted, hogy hülyeséget írtál.
”De az általad írt mondat sem igaz egyértelműen. A 16 kHz helyett is valóban írhattam volna kevesebbet lényeg, hogy magasabb hangfrekvenciák szintje csökken, főként erre akartam célozni.”
Ne hülyéskedj már. Akinek bármi fogalma van az analóg, álló fejes hangrögzítésrõl, az nem ír le olyanokat, hogy 2,4 cm/s sebességen, krómszalagon, csak 16 kHz környékén kezdenek el jelentkezni a gondok. Örül a VHS, ha 6-7 kHz-t átvisz a -3 dB-es határon belül.
"De szerintem te is hülyén fogalmaztál, mindegy, alapjában véve nincs nekem időm ilyen részletekbe belemenni, mert azt a csúnyán idézőjelbe tett "szakmai hozzáértésemet" :))) némi pénzcsinálásra kell most használnom, bár most már nagyon csodálkozom, hogy egyáltalán képes vagyok ilyen jól megélni ennyi "szaktudásból"... :))"
Gratulálok, gondolom a munkaadód/megrendelõid balekok, akik egy ennyire szakmai analfabéta f@szt képesek alkalmazni.
Audio Frequency Modulation, a system for recording sound waves in HiFi quality (>16kHz); standard for Video8/Hi8 format.
http://www.camcorder-kauf.de/info.html
AFM-Tonaufzeichnung
Frequenzmoduliertes Tonaufzeichnungsverfahren beim Video8/Hi8 System. Ton- und Bildaufzeichnung erfolgen über rotierende Videoköpfe. Mono- und Stereo-Ton in HiFi-Qualität.
"...es meglatod, hogy a Video8 bizony PCM-et hasznal."
Látom... :)))
A Video8 rendszer négyféle hangrögzítést tesz lehetővé:
- analóg, álló fejes kétsávos
- mono, FM
- digitális sztereó
- többsávos digitális sztereó.
A régebbiek, amilyet még én is javítottam valamikor, sima analóg Video8 kamerák voltak. Akkoriban talán még tojáshéjjal a fenekeden szaladgálhattál, azért nem láttál még olyat. Végeredményben nem fogalmaztam megfelelően, ez talán a húsvéti bódultságból adódott. De az általad írt mondat sem igaz egyértelműen. A 16 kHz helyett is valóban írhattam volna kevesebbet lényeg, hogy magasabb hangfrekvenciák szintje csökken, főként erre akartam célozni.
De szerintem te is hülyén fogalmaztál, mindegy, alapjában véve nincs nekem időm ilyen részletekbe belemenni, mert azt a csúnyán idézőjelbe tett "szakmai hozzáértésemet" :))) némi pénzcsinálásra kell most használnom, bár most már nagyon csodálkozom, hogy egyáltalán képes vagyok ilyen jól megélni ennyi "szaktudásból"... :)))
Meg valami: a Videotechnika 2. szamanak (1987; akkor meg ugyebar nem volt D8) 14. oldalatol mutatjak be a Video 8 rendszert. A 18. es 19. oldalon beszelnek reszletesen a PCM-rol.
Na diohejban ennyit Kernel hihetetlen szakmai "hozzaerteserol".
Egyebkent egy VHS Hi-Fi analog rendszer soha nem lesz olyan jo, mint egy CD. Probaljatok meg kis jelszintu hangforrasrol felvetelt kesziteni (peldaul -20 - -30 dB-es jelforrasurol, amit ellenorizhettek felvetel kozben a videon, ha van kivezerlesjelzoje). Visszajatszasnal baromi zajos lesz, kb. olyan, mint normal audio track-rol visszajatszva. Azaz: a Hi-Fi hangatvitelnel sem jobb az SNR 70-75 dB-nel (vo. CD es 96 dB).
A jol ismert fejatkapcsolasi kattogasrol, ami nagyon sok, foleg regebbi VHS Hi-Fi magnon hallhato, nem is beszelek...
Egyebkent, azimuth-hiba ugyben: ha barmi fogalmad lenne a videotechnikarol, akkor tudnad, hogy a kommersz magnokban a VCR LP megjelenese ota van (lehetoseg) azimut-hiba(ra). Hogy ezt a kulonbozo szabvanyok hogy kezelik (esetleg hogy hasznaljak ki a javukra, lasd pl. a Video 2000-ret), az a szabvanytol fugg. A Video 2000 peldaul pont az egymast atfedo savok azimuthibaja alapjan autotrackingeli be magat. Video 8 detto. VHS: semmi ilyen nincs a szabvanyban - minden VHS magnon lehetseges a kezi tracking (amit nem csinalhatsz meg mondjuk Video 2000-res gepeken).
Errol beszeltem, okostojas. Ennek a vilagon semmi koze a hangatvitelhez.
"Az állófejes (hang) megoldásnál a viszonylag kis szalagsebesség miatt némileg behatárolt a magasfrekvenciás átvitel minősége, 16 kHz felett már gond van, ez a légrés minimális méretének fizikai korlátaiból adódik."
Megint egy "szakerto" megallapitas. 16 kHz-et, 0 dB-re kivezerelve (!) meg normal CC-n (a Te kedvedert, mert meg gondolom ezt se tudod: Compact Cassette) meg metalkazettan se viszed at a -3 dB-es tureshataron belul. Orulsz, ha 10 kHz-ig elmesz -3 dB-en belul.
Es ez 1, metalkazetta (a VHS-nel hasznalt krom rosszabb) 2, 4, 76 cm-es szalagsebesseg... Hol van ettol a VHS...
Szoval, kernel, van meg mit tanulnod. Szanalmasan ostoba vagy, tenyleg sajnallak.
"de az esetenként akár 20, max. 30dB-s SNR úgyis agyonvágja az egészet."
Bocsi, de ki kell javitanalak. 20 dB-es SNR meg LP modban sem jellemzo (esetleg EP-ben, azaz harmadolt sebessegnel, de az is csak veszett rosszul megcsinalt magnoknal). A 20 dB-es SNR mar az AM adasok (teoretikusan) 26 dB-es maximalis elerheto jel-zaj viszonyanal is rosszabb. (Igazan a frekiatvitellel van gond, es nem annyira a zajjal)
Kromszalagon (nem vasoxidon), azaz 70 (es nem 120) mikros korrekcional, emlekezetem szerint 0.8 mm koruli hangsav-szelessegnelnal, a mai technologiaval siman hozhato SP-ben (2.2 cm/s) a 40-41 dB, LP-ben 37-38 dB (azaz ketszeres zaj).
"Arról nem beszélve, hogy PCM (Pulse Code Modulation) a Digital8 szabványnál van, nem pedig Video8-nál, tehát olybá tűnik, okostojásunk némileg félrebeszél... "
Szanalamasan hulye vagy. Vegyel elo _barmilyen_ Videotechnikat vay nezz korul a neten (peldaul itt vagy meginkabb ezt) es meglatod, hogy a Video8 bizony PCM-et hasznal.
PCM für Video-8:
Aufzeichnungsspur vor dem Videosignal
Umschlingungswinkel 221°, davon 26° 18' für PCM
Abtastfrequenz pro Kanal (Stereo) 2 * fH
Abtastung alternierend zw. L. u. R., Start mit L.
Codierung: 10-bit-Code, Umsetzung auf nicht-linearen 8-bit-Code vor der Aufzeichnung
CRC-Code-Block a. 104 bit + 3 bit Sync-Wort
Übertragungsrate 5,75 Mbit/s (f. 50 Hz/625 Z.)
Szoval, Kernel, mindig is huye voltal, es az is maradsz.
PS valoban hibaztam, de nem abban, hogy a Video 8 hangja PCM, hanem abban, hogy eltevesztettem a felbontast, ami 8/10 bit, a fentiek alapjan.
