A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A relativista legenda szerint a fotonok mindig fénysebességgel mozognak. Ezek szerint a fotonrészecske születésének pillanatában máris fénysebességgel száguld? De mi a fene tudja felgyorsítani a részecskét egy szempillantás alatt fénysebességre? Hiszen ehhez a relativizmus szerint végtelen nagy energia kellene. Talán minden atomban van egy végtelen nagy energiájú részecskegyorsító?
Kicsi dick, menj vissza az iskolába és tanuld meg a nyomaték fogalmát.
Te kb. egy 12 éves gyerek fejével gondolkodsz.
A haverjaid meg kb. egy 100 évesével.
Ráadásul olyan fanatikus bigott relativisták vagytok, hogy egy fundamentalista iszlamista elbújhatna mellettetek. Vakok és süketek vagytok minden értelmes érvvel szemben.
Ahogy a költő mondaná: Rátok borult a sötét relativizmus agysorvasztó homálya. ;)
Szerintem a problémát sem értetted meg, amit leírtam.
Még szerencse, hogy a relativizmusnak ilyen bugyuta védelmezői vannak, mint te és a barátaid.
Olyanokkal nehezebb dolgom lenne, akik értelmes érvekkel tudnának előállni.
Kicsi dick, hallottál már a kettőscsillagokról?
Vagy megálltál a nyomatéknál?
Hárman együtt sem tudjátok megmondani, hogy ha a foton részecskeként hagyja el a mozgó atomot, akkor a részecske sebessége miért nem adódik hozzá az atom (fényforrás) sebességéhez.
Talán ez az eset kivétel lenne a fizika törvényei alól?
Dehogy kivétel.
A relativista legenda szerint a fotonok mindig fénysebességgel mozognak. Ezek szerint a fotonrészecske születésének pillanatában máris fénysebességgel száguld? De mi a fene tudja felgyorsítani a részecskét egy szempillantás alatt fénysebességre? Hiszen ehhez a relativizmus szerint végtelen nagy energia kellene. Talán minden atomban van egy végtelen nagy energiájú részecskegyorsító?
Dehogy van. Ez mind csak kitaláció.
A magyarázat sokkal egyszerűbb. Fotonok nem léteznek. A fény nem kettős természetű.
Ezt ma már sokan tudják, csak nem szabad kimondaniuk, mert akkor a próféta Nobel díja fabatkát sem érne. És a Nobel bizottságnak is magyarázkodni kellene, hogy egy baromságra miért adott díjat.
"az fényrészecskék c sebességéhez hozzá kellene adódni a fényforrás v sebességének"
Ugyan miért kellene? És ennek az összeadódásnak miért éppen a számtani összegzés szerint kellene megtörténnie? Mert az nagyon kevés, hogy te ezt kijelented.
Ha nem tudod megadni a dolog okát.
Vagy puszta tekintélyelvi alapon higgyük el neked?
Miközben mindenki előtt lelepleződött már, hogy nagyon sok mindent rosszul tudsz még az elemi fizikából is.
Például ugyanilyen megfellebbezhetetlen hangon kijelentetted, hogy a vitorláshajók márpedig nem haladhatnak gyorsabban a szélnél.
De hát a vitorláshajók vajmi keveset törődnek a te kijelentéseiddel.
S természetesen nem törődnek a fotonok se.
És meddig akarsz még így sunyítani, hogy nem mersz egyenesen válaszolni nekem?
Ha az atom fényrészecskéket lőne ki, akkor abban az esetben, ha a fényforrás mozog, az fényrészecskék c sebességéhez hozzá kellene adódni a fényforrás v sebességének, ha a fotonokat a mozgás irányában lövi ki az atom.
De mint már említettem, a tapasztalat szerint nem így van.
És tökmindegy, hogy az atom frissen gyártja-e le a fotonrészecskéket, ugyanez a probléma akkor is fennáll.
Tehát a fény semmiképpen nem állhat fotonrészecskékből, csakis hullámokból.
A fény valójában nem kettős természetű, hanem tiszta hullám, csak nem folytonos, hanem szakaszos hullám. Ez következik az atom működéséből is, és ezt támasztja alá minden kísérlet.
Nem mondtam, hogy a foton sohasem részecske. Ám ezek a részecskék nem léteztek a kisugárzás előtt, és nem léteznek az elnyelés után, mint azt te minden alap nélkül állítod. Ilyen koholmányok ismételgetése helyett olvass inkább el végre valami szakkönyvet a kvantum-elektrodinamikáról. Minden ilyen könyv első fejezeteiben megtalálhatnád, hogy a részecskék nem örök életűek, hanem keletkezhetnek, annihilálódhatnak és átalakulhatnak más részecskékké. Te pedig le vagy maradva a kvantummechanikánál, ami 74 évvel ezelőtt meghaladottá vált a QED által. És nem létező szélmalmok ellen hadakozol.
Egyébként meddig akarsz még ezen a röhejes módon társalogni velem? Hogy képtelen vagy egyenesen hozzám szólni, hanem hol a cipőd orrához, hol meg a fellegekhez beszélsz?
A mai "modern" fizika szerint a fény kettős természetű. Néha hullám, néha részecske.
De ha sohasem részecske, akkor mitől kettős természetű? Megint egy megválaszolhatatlan kérdés.
Vajon milyen választ lehetne adni?
Néha hullám,máskor meg hullám? Ez ugye értelmetlen.
Vagy néha hullám, néha valami más? De micsoda? Erre sincs válasz.
Lássuk mit mond erre egy főrelativista:
"Ma a fény kettős természete (az, hogy egy szempontból hullámként, más szempontból részecskeként viselkedik) általánosan elfogadott, bár még mindig nincs kielégítő magyarázata erre a rejtéjes kettősségre."
Köszönöm az áttekintést, aztán belenéztem az említett mechanika könyvbe is: A mechanikai elvei fejezet, 339.o.
Az erőnyomaték, mint vektoriális szorzatalak származására a 344. oldalon /b) példa: merev test egyensúlya/ lehet a válasz, amikor az elemi elmozdulás felírásában a transzláció mellett megjelenik a rotációs tag is. A munka számításához ez skalárisan megszorzódik az Fi-vel, utána némi vektoralgebra, aztán ott marad az ri x Fi a szummában (eredőben zérus, mint a forgási egyensúly feltétele).
Ezzel együtt szerintem - már középfokon - egy rúdon ható két párhuzamos erő eredőjével, hatásvonalakkal, geometriával, hasonlósággal didaktikailag jobban kihozható, alátámasztható a forgatónyomaték skalár formulája. És mivel tetszőleges erőarányok, hosszak mellett is az F*k szorzatok adódnak egymással szemben, mint akik "leküzdik" a másik oldalra fordítást, általánosítható is.
Az előbbiekből jól látható, hogy az atom nem bocsáthat magából ki fényrészecskéket. Valójában az történik, hogy amikor az elektronburok átrendeződik, akkor megrezgeti maga körül a fényközeget, amely hullámként terjed szét.
Ha elfogadnánk azt a téves elképzelést, hogy az atom fotonokat lő ki magából, akkor válaszolni kellene néhány kellemetlen kérdésre, amire a fizikusok nem képesek.
Az atom a mai ismereteink szerint atommagból és elektronokból áll. De ha az atom képes fotonrészecskéket kilőni, akkor vajon honnan származnak ezek a részecskék? Hol tárolódnak az atomban? Az elektronok között, vagy az atommagban? Ilyet senki nem tapasztalt.
Erre az egyszerű kérdésre a "modern" fizikának nincs semmiféle válasza.
A másik kérdés szintén kellemetlen.
Ha az atom lövi ki a fényrészecskéket, akkor abban az esetben, ha a fényforrás mozog, az fényrészecskék c sebességéhez hozzá kellene adódni a fényforrás v sebességének, ha a fotonokat a mozgás irányában lövi ki az atom. Ugyanúgy, ahogyan egy mozgó vonatra szerelt géppuska golyóinak a sebességéhez is hozzáadódik a vonat sebessége, ha előre lövik ki a golyókat.
Azonban az egymás körül keringő kettőscsillagoknál megfigyelték, hogy a fény sebessége független attól, hogy a csillag éppen a Föld felé mozog, vagy éppen távolodik. Ez csak a csillag által kibocsátott fénynek a Földön érzékelt frekvenciát befolyásolja, de a fény sebességét nem. Vagyis a fotonelmélet ellentmond a tényeknek is.
Tehát a fotonelmélet több ok miatt is baromság. Úgy ahogyan azt Planck már régen megmondta.
Planck ugyan már végleg elvetette a fotont, de a "modern" fizikusok ma is rendületlenül hisznek benne.
És ráadásul a tudatlan Nobel bizottság még díjazta is ezt a baromságot. Einstein ezért kapott Nobelt 1921-ben.
Megállapíthatjuk, hogy a nem létező fotonok helyett a méteres hosszúságú hullámsorozatok szállítják adagokban az energiát.
A hullámsorozat neve: vézer.
Honnan jön az elnevezés?
A hullám: wave
Sorozat: series
A két szó kezdőbetűiből áll össze a: waser, amit magyarul vézer-nek ejtünk.
A vézer tehát egy gömb alakú, fénysebességgel táguló méteres vastagságú gömbhéj, amely több millió rezgést tartalmaz.
A vézert az atom kelti, mégpedig úgy, hogy amikor az atom elektronfelhője alakot vált akkor megrezgeti maga körül a fényközeget. A rezgés szétterjed minden irányban az atom körül hullámok formájában. Mivel a rezgetés csak rövid ideig tart, az atom által keltett hullámok darabosak, vagy szakaszosak lesznek.
Mivel az atom minden irányban sugározza a hullámokat, ezért egy atom által keltett hullám az atom körül egy fénysebességgel táguló gömbhéjon helyezkedik el. A héj vastagsága néhány méter.
Azonban az atom nincs egyedül. Egy fényforrás sok-sok atomból áll. A sok-sok atom által kibocsátott hullámok egy hullámteret hoznak létre. A hullámtérben a hullámok interferálnak, hol erősítik, hol pedig gyengítik egymást.
Mint már néhányszor említettem, fotonrészecskék nem léteznek a valóságban.
Így a jövő fizikájának már nem lesz része a foton.
De akkor mi képviseli a fényben az energiaadagokat?
Nos, aki ismeri a fény keletkezését, az tudja, hogy az atomok nem folyamatosan keltik a fényt, hanem impulzus-szerűen. Kb 10 ns idejű hullámvonulatokat bocsátanak ki, amelyeket hosszú szünetek választanak el. Ezek a méteres hosszúságú hullámvonulatok (hullámsorozatok) szállítják az energiaadagokat.
A méteres hosszúságú hullámsorozatok több millió rezgést (elemi hullámot) tartalmaznak.
