Aki a cseresznyét szereti és szeretne cseresznyefát nevelni udvara előkertjében díszfaként, vagy gyümölcsösében a terméséért, az itt sokmindent megtudhat! ("A cseresznye édes meggy, a meggy savanyú cseresznye".)
Igen, a '70-es-'80-as években még fertődi borostyán néven futott, de hivatalos neve most már Vega, és ha erre rákeresel a guglival, akkor lesz jópár találat.
A segítségeteket szeretném kérni cseresznye ügyben. Fehér cseresznyét keresek (nem sárga) . Eddig annyit sikerült kiderítenem hogy állítólag borostyán cseresznye a neve.
Van valakinek valamilyen infója róla ? Esetleg beszerzési forrás ?
Az első kérdésre a választ itt nézd meg (4.oldal 'kezelések')
Milyen az a cseresznye sövény? Vagy mutasd, vagy írd körül jobban, mert nem tudom elképzelni. (Tőtáv, alak, szélesség, magasság, ágrendszer ???) Milyen 'sövénysor'-ban vannak? Helyben cserélnéd orsóra visszavágva? Ujra nevelve? Vagy máshova ültetsz alanyt, beoltod, neveled, azokat meg kivágod, mikor ezek teremnek? Milyen cserére gondolsz?
Most még bőven belül vagyok a végleges / 1-1.5m-es méreten/, de , ha évente egy-kétszer 20 cm-t haladok a törzstől kifelé, ami átmérőben 40 cm-t tesz ki, akkor mit kell tegyek az utolsó metszés után, miután elértem a kivánt méretet?
Van még további kérdésem is, írtad, hogy a visszametszésnek van növekedést visszafogó hatása is! Hogyan alkalmazhatnám ezt a sövénynek nevelt két cseresznyefám esetében, amelyek azt, hiszem ki fognak nőni a kezem közül, ami azt jelenti két-három év mulva talán ki kell, hogy szedjem a sövénysorból. És itt jön a gondom, hogy akkora, ezeket orsóra szeretném lecserélni, de ezeket már ősszel el kellene ültetnem/ fajta, alany, stb/
1. A ritkítani kívánt kártevő számára vonzó színű műanyag vagy kartonlapot választunk, amelyből kb. 8 cm széles és 18 cm hosszú csíkokat vágunk. 2. A készítés következő fázisa anynyiból áll, hogy vékony drótból akasztót készítünk hozzá, S alakra meghajlítva a leendő tartódrótot. 3. Végül nem száradó ragasztóval – ilyen például a boltokban kapható egérragasztó – egyenletesen kenjük be a lap egyik oldalát.
A második évtől az 5.-6. évig messze többet terem, mint egy hasonló korú, magas törzsű fa.
Később egy szuperorsó egy magastörzsű összehasonlításban lemarad, de területegységre számítva nem. Ugyanis egy hagyományosan nevelt, nagy cseresznyefa helyén éppen 10 db (esetleg mind másfajta) szuperorsó alakra nevelt cseresznyefa fér el.
A szedési, kezelési, növényvédelmi, madárvédelmi, stb. előnyök ahogy írtad, egyértelműek.
Hátránya, talán csak annyi, hogy egy évben eleinte háromszor, később kétszer, majd évente egyszer meg kell metszeni. Viszont ez sem igényel szakértelmet, 'betanított munkásokkal' is elvégeztethető. (Amikor a legnagyobb hajtás elérte a 40 cm-t, akkor mindet meg kell felezni.)
Bocs hogy belekotyogok, de szerintem pont ugyan annyi mint egy hasonló korú "normál alakú" fán. Ha nem több. Itt ugyanis gyakorlatilag hiányzik a törzs és ennyiben tér csak el. Illetve hogy a rendszeres metszés hatására a teljes koronafelület egy sűrű termékeny felület. És ami azt illeti erről az utólsó szemig leszedhető a termés nyaktörés nélkül, és a madaraktól is könnyebb megvédeni, tehát könnyen lehet hogy többet terem mint egy átlagos fa.
A cseresznylégy ellen csak a permetezés nem elegendő (szerintem szükségtelen is). 1x permeteztem karatéval még április közepén. Aztán április utolsó hetében én sárgalapokat akasztottam a germersdorfira. Amikor megtaláltam az első cseresznyelegyet a lapon, akkor besűrítettem. Így tettem a meggyel is. Elhanyagolható a kukacos szemek száma. Nyitott szemmel is bátran lehet fogyasztani.
Mit rontottam el? Érdi bőtermő meggyfámat május 11.-én permeteztem Actarával, a gyümölcs akkor kezdett szinesedni. Május 27.-én permeteztem Decissel. Ma szüreteltem.
A meggy 2/3 része kukacos. Van kis kukac, van nagy kukac, van közepes kukac.
Mikor kell permetezni?
( Tavaly akkor permeteztem, amikor magnyi méretű volt a meggy. Az se volt jó.)
A cseresznye zöldhajtásának 80-ról 20 cm-re visszavágása egyedi tanács volt, mert az illető elmulasztotta 40 cm-es korában felére visszavágni, ami a szuperorsó lényege. (Nem egy ideális dolog!) /Ami a körtédet illeti válasz a Körte fórumon./
Hétfőtöl szüretelem Szomolyai fekete csresznyét, hétfőn 15, ma 12, holnap olyan 20 kg. összejön. Szép feketére érett, a gyümölcsmonilia és a rothadás mintha megállt volna. Egyéb ként a szedést az ifjitással összefüggően alkalmazom, mégiscsak könnyebb kétlábon a földön állva szedni mint létrán, vagy a madarak által látogatoptt magasságban. Most már nagyon fekete és édes ízű. Tényleg finom nyeresen, lefagyasztva, vagy nyersen pl. gyűmölcslevesben. Szerintem a Germersdorfi (korábban volt nekem is) ízhatásban a feketére érett Szomolyit meg sem közelíti. Egyébként a balatonai Szomolyai idén kb. 3 héttel korábban érett mint a szombathelyi (amely egyébként sokkal nagyobb szemü volt). Méretében kicsi de nagyon édes volt, a Balaton északi medencéjéban tavaly eszméletlen kevés csapadék hullt. Ez a fa 1983-as telepítésű.
Leszüreteltem az utolsó éves (kb. idén elpusztuló) Germersdorfiról egy rekesz közepesen érett, viszonylag kis szemű cseresznyét. Rájárnak a seregélyek, amikor a fán voltam, akkor is odarepül mellém kettő is. Ez egyrészt jó, mert ezexerint nem úgy festek, mint egy madárijesztő, másrészt felháborító a pofátlanságuk.
Ezért válaszd a Ritát, így a 3 fával szinte 2 hónapig van cseresznyéd. Vagy a Szomolyait, az ugyan nem nagyszemű és ropogós, ne nagyon jó ízű, és mire igazán feketére érik akkor már lehet a Germersdorfit csipegetni, tehát a feketére érett Szomolyai már senkinek nem fog kelleni. Azt pedig ebben a stádiumában lehet a legjobban hasznosítani lekvárfőzésra vagy fagyasztóba tenni. Ilyenkor már nagyon édes és ízletes, és ezt a tulajdonságát lefagyasztva sem veszíti el. A Katalin az egyik legkésőbbi cseresznye, tehát ha őt választod akkor a korai cseresznyékből kimaradsz. A Germersdorfi kukacos lesz, de humyott szemmel kell enni. Legalábbis nem kell nézegetni.
Megnéztem a Ritát is, az is tetszik, most még nem tudom melyiket válasszam? Ritát, vagy Katalint? Minden esetre gondosabban utána olvasok, mert azt szeretném, ha a Germesdorfi és a Hedelfingeni után érő legyen, mert egyszerre nem tudom mit kezdenék a három fa termésével. Igaz, hogy az unokáim biztos lelegelnék!
Köszönöm a tanácsokat! A Hedelfingenit tavaly vettünk, ezért még nincs rajta termés, (különben is csak egy husáng, most kezdenek az ágak kialakulni). Akkor megpróbálom még a Katalint.
És ez orsó-specifikus eljárás Ali-bától, vagy más koronák esetében is alkalmazza?
Csak azért kérdem, mert több könyvet is olvastam mostanában, és az 1/3-ra metszést már igen erős beavatkozásnak írják le, amelyet a koronanevelés fázisában a gyengébb hajtásokon javasolnak alkalmazni, hogy beérje az erősebbeket.
A 80 centiből 20 centire metszés azt hiszem ide sorolható :))
Viszont vannak a régi körtefáimon hosszú vékony ágak, amelyek évek alatt alakultak ki a sudár oldalából (alvó rügyekből pl). Na most ezeket sosenem metszettem, és azt veszem észre rajtuk, hogy baromira lógnak, nagyjából 1-1.5 méteres hossz után alakulnak ki az első termések az ágvégeken, ennek következtében a lógástól a háncs megtekeredik, felrepedezik az oldalukon. Maximum 1-másfél centi vastagok lehetnek, sok van belőlük, és mind lóg.
Arra gondoltam, hogy a metszetlenség következtében gyengék az ágak. Viszont ahogy elnézem őket, ha 20-30 centire visszametszeném, akkor semmilyen rügy nem maradna rajtuk, mert ott már nincs rügy (vagy van alvórügy?)
