" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ilyet még nem tapasztaltam soha, bár logikusan lehet rá gondolni. Ha jól beindult a nemes, ilyenkor az összeforradás már valószínű, le szoktam szedni. Nemcsak a jujuba és kaki oltásnál szoktam alkalmazni.
Én is így kezdtem, hogy nem sikerültek a kaki oltások, mert elszáradtak az oltócsapok. ezért találtam ki ezt a módszert. Én csak szabadföldi oltásokat csinálok, nem hajtatom az alanyt. Amikor a rügyeken látszik a növekedés, oltható frissen szedett oltóággal.Én éppen ma tervezem az idei néhány oltást.
A lotus rügyei a tegnapi napon. Ennél hamarabb is lehetett volna oltani. A 3-4 cm-es alany már nagyon vastag, de ha vannak vékonyabb oldalágai rakd bele azokba. Semmi hátrányát nem láttam még a legegyszerűbben elvégezhető ékoltásnak.
Köszönöm, azt hiszem kezdem érteni , miért és hogyan kell zacskóba helyezni az oltásokat.
A káki oltásaim nem igazán sikerélményesek , sok -sok oltásból két szemzés maradt meg ezideig. Évente próbálgatom , de igazából még oltás nem maradt meg , csak szemzés.
Az is probléma , hogy időközben eltelt pár év , az alanyok már 3-4 cm vastagságuak.
Az idén is tettem el oltóanyagot , úgy kb. mikor kell a a kákit oltani ?
az elvirágzott kajszik közül a permetezetlenek súlyos moníliafertőzést szenvedtek
azokból a virágcsoportokból maradt épen egy-egy rész, amelyek kissé később nyíltak ki
Szancsiék, láthatóan, monília és fagy szempontjából is a későiség nyertesei. Erről is sokat írtam, különösen olyan években, amikor nem csupán annyival, mint az idén, hanem több héttel megelőztük északkeletet a fenológiában.
A kertészeti árudákban kapható csőfóliából készül a zacskó fóliahegesztővel. A képen látható a pára a zacskón belül, alul nincs szorosan rögzítve, így nem gyűlik össze benne a víz. A jujubára és a kaki oltására mindenképpen ajánlom, mert néha hosszú ideig tart az eredése. A kakinál volt egyszer egy oltvány,hogy három hónap múlva indult meg a rügyezése . Ez egy néhány napja készült asimina oltás.
Rákapcsolt a fenológia, pedig az igazi meleg még csak most jön. A jobb dombi fekvések és korai cseresznyék után már a síkon lévő vadcseresznyék is virágoznak, miközben egyes mirabolánok már elvirágoznak:
Tavaly április 2-án oltottam ékoltással, frissen szedett oltóvesszővel, akkor láthatóan beindultak a csúcsrügyek Most még a kertemben nem látható a fákon semmilyen mozgás.
Az oltóvesszőn 4-6 hét múlva látszik a megeredés, ezért feltétlen be kell zacskózni az oltott ágat, enélkül szinte biztos, hogy nem ered meg. Én még várok az idei oltással.
