Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Rengeteget számít a szélvédettség és a növényzet. A borókáim alatt nem szokott fagyni nálam sem. A porzás rendben lesz, ameddig talpon maradnak a porzók virágai.
Abban is tanácsra szorulok, hogy önbeporzót ültessek, vagy a porzás miatt kettőt lenne célszerű egymás mellé ültetni, vagy esetleg a kb. 20 méterre lévő másik három kajszifáim miatt megoldott lesz a beporzás, vagy túl messze vannak?? Mi a véleményetek?
Van a gyümölcsösöm előtt egy 4-5 méteres tujákkal övezett kis füves "parkom" ami annyira szélvédett a tuják miatt, hogy - szerintem emiatt - télen, vagy nagy hidegben több fokkal melegebb van ott, mint a telkem végén a gyümölcsöskertben. Miután most mindhárom kajszifám teljes termésének annyi, arra gondoltam, hogy ültetek az ősszel egy kis kajszifát ebbe a védett övezetbe, hogy a jövőben legalább egy termő fám legyen még ilyen átkozott idő után is. Arra is gondoltam, hogy érdemes lenne egy minél később termő, azaz minél később virágzó fajtát ültetni. Milyen fajtákat javasoltok?
Ez 1500m2. Egy szaki EZT a szórófejet ajánlotta. Nekem az 55l/perces szórófejem van. Van 80db fám. Így durván a 80l/perces vízigény jön ki. Ehhez ugye megfelelő vízhozamú kutak kellenek. Persze ki kell még számolnom hogy ez kb. mire elég. Gondolkodtam azon, hogy melegítem is a vizet. Az ugye plusz kazán.
Szerintem nemcsak a március 20-át követő egy hét a kritikus. Nálam nem egyszer április közepén fagyott el a kajszi, amikor pici borsó méretű volt. Úgy tapasztalom, abban az állapotában sokkal fagyérzékenyebb, mint virágzáskor.Már -1, vagy -2 fok nagy kárt tud okozni.
Mindenképpen több lábon kell állni. A kajszi olyan lesz nálam, hogy ha bejön, akkor extra bevételnek tekintem. Persze megteszek mindent, hogy megtartsam a termést. 2018 tavasza azért volt érdekes, mert az ősszel telepített kajszikból 100 db körül ki is fagyott, vagy nagyon jelentősen károsodott. Intő jel volt. Akkor kellett volna kiszedni a többit is. Bár még lehet jó később. Fiatal fák. Az idei évet ezért nem bánom annyira. De jövőre ringbe szállok a védelemmel.
Én most 1 db 24l/perces kútra tettem fel 2 szórófejet. Többet nem is bírt volna. Ezzel 27 fát öntöztem folyamatosan. Na jó az elején volt hogy 15 perces szüneteket csináltam óránként. Azt lehet később 2 óra után már nem kellett volna, mert kicsit fagytak az öntözőfejek és nem volt akkora vízhozamuk. Amúgy ez kb. jó mennyiség volt. Tavaly számoltam, hogy nekem 80l/perces vízhozam kellene a teljes területre.
Egyébként ez az idei év a 2018 évet idézi fel bennem. Jó, akkor egyszer volt -18, de most alacsonyabb hőmérséklettel de tartósan volt jelen. Ez azért elgondolkodtató, hogy mennyire lesz így jövedelmező az egész a jövőben. És ez a március 20-tól számított egy hét lesz a kritikus az elkövetkezőkben azt hiszem. Fel kell készülni a tartós beavatkozásokra is, vagy felejtős lesz az egész.
Területtől függ, de azért nyomás is kell hozzá. Milyen paraméterekkel védekeztél idén? Hány fát védtél? Mert gyanítom, hogy az 50l/ perces kutaim kevesek lennének.
Homokon elmegy... a tápanyagokat is kimossa... azért ez az idei tavasz fagyok szempontjából extrém, más években kevesebbszer kell védekezni, és termés is marad. Kevesebb víz kell. Kút bejelentés: két kút kell, az egyiket kell bejelenteni, másikat "eldugni", arról védekezni. Jobbat nem tudok.
Szórófejek használhatóságában Harogemnek van tapasztalata.
Nekem azzal van bajom, mire tegyem fel a mikroszórókat, hogy 4 m magasan legyenek. 80 db-ot, olcsón.
Ez igaz, de mit csinálsz azzal a rengeteg vízzel? Homok talajon még el-el megy. Honnan veszel ennyi vizet? Főleg hogy dec.31-ig be kell jelenteni majd a kutakat. Majd jól ráteszik a mérőórákat és fizetheted a kivett köbméter után a díjat egyszer csak.
A fagyvédelmi öntözés mellett nem kell ott lenni. Egyébként az egyik leghatékonyabb módszer. Sok vizet igényel. Nagy a beruházás költsége, ami egyszeri költség. Később évente az üzemelési költsége alacsony.
A gyertya kilőve. A fűtés tekintetében jobban tetszene valami olyan megoldás, aminél nem kell folyamatosan kint lenni. A terület a házam mellett van, így a félig távfelügyelet, távműködtetés lenne ideális. Ezért gondolkodnék valami stabil alternatívában, amit csak etetni kell.
Egyszerűen annyira drága minden, hogy nagyon elgondolkodtató mibe ruházol be. És az ide szállított fagy ellen meg gyakorlatilag lehetetlen védekezni. Egy hétig kellett volna most védekezni, ugyanis ezen a héten minden nap tomboltak a mínuszok. Egy gyertya kb. 3000Ft. Kb. 550 fa van egy hektáron. Mindegyik fához célszerű egy db gyertyát letenni, a mostani fagyokat nézve. Egy gyertya kb. 10 órát tud égni, azaz egy napra elég. Jól gondolom? A végösszeg elképesztő. De még, ha a felét is veszem csak alapul, akkor is.
http://kerteszportal.hu/cikkek/az-aktiv-fagyvedelmi-modszerek-technologiaja-alkalmazasi-lehetosegei-es-korlatai-4, Most olvasgattam ezt a cikket, biztos ismeritek. Nekem új volt, hogy végre valaki leírta a gyertyák fűtőértékét. Szóval elgondolkodtató a 10000 Mj/ hektár. 2700kw óránként. Elég nagy számok. Bár ennél a módszernél a levegő vízszintes terítéséről vagy az áramoltatásról nem gondoskodik semmi. A vontatott eszköz ezért jó. És nem utolsó sorban olcsóbb. A fent leírt energiaigény mindenféle alternatívát ki is lőtt számomra. Mondjuk ez teljes üzemben értendő. Gondoltam arra, hogy veszek egy 200kw os kazánt, és becsövezek fél hektárt, de a számok tükrében ez csak ábránd. Bár fél hektárra gondoltam csak, de úgy is kevés. A technikai nehézségekről nem is beszélve.
