Keresés

+

SEB SÉRV SÉRÜL

Buryat   шарха ʃarxa
Hill Mari шушыр ʃuʃər

Kazakh  жарақат ʒɑɾɑqɑt
Kh Mongolian шарх ʃarx

Kalmyk  шав ʃawɐ̆
Livonian šǭ’v ʃɔːˀv

Ossetian цӕф t͡səf
Veps      čapatez t͡ʃɑpɑtɛz

Chuvash суран suˈran
Meadow Mari су́сыр suˑsɤr
Southern Sami saejrie sæːjriɛ

Danish sår sɔːˀʀ

Lezgian      хер χer
Lule Sami  hávve havːɛ
N Karelian huava hʊɑvɑ

N Azerbaijani yara jɑrɑ
Udmurt        яра jɑrɑ
Turkish        yara jaɾa

S Yukaghir  joġor joχor
Spanish       llaga ʝaɣa

esik ejt

este éj éjjel éjszaka

NIGHT

Erzya ве ve

Finnish yö yœ̯

Hill Mari йыд jəð

Inari Sami ijjâ ijːɐ

Livonian īe iːɛ

Komi-Permyak ой oj

Komi-Zyrian вой voj

Mandarin Chinese 夜 jɛ̂

Lezgian йиф jif

FALL

Bashkir йығылыу jɯɣɯlɯu

Inari Sami jurrâđ jurːɐð

Kildin Sami ёрнэ jorne

Meadow Mari йӧрла́ш jørlɑˑʃ

Southern Yukaghir jēj- jeːj

Sakha оҕут oɣut

TUMBLE

Aleut ayu-lix ajulix

Meadow Mari йӧрла́ш jørlɑˑʃ

Northern Sami jorralit jɔrːɑlih

North Azerbaijani yıxılmaq jɯχɯlmɑɡ

Northern Uzbek yiqilmoq jiqilmɒq

DROP (SOMETHING)

Lule Sami luojttet lʊu͡ɔjtːɛt

DROP (MOVEMENT)

Erzya явамс javams

Northern Yukaghir йукуму- jukumu-

Estonian vajuma vɑjumɑ

Finnish vajota ʋɑjɔtɑ

Komi-Zyrian вӧйны vəjnɨ

Livonian va’jjõ vɑˀjːə

Moksha валгомс valɡoms

Veps väheta væhɛtɑ

Udmurt усьыны usʲɨnɨ

hő hőség hév heves

heat hot

WARM

Hindi गरम ɡərəm

Northern Kurdish germ ɡɛrm

Nganasan хекутыә xekutɨə

Northern Khanty хошам χoʃam

HOT

Modern Hebrew חם χam

Nganasan хекәгәә xekəɡəː

Kalmyk халун xaɮʊn

Khalkha Mongolian халуун xaɮʊŋ

Manchu halhūn xalxʊn

Dutch heet ɦeːt

Icelandic heitur hɛitʏr̥

Slovak horúci ɦɔruːt͡si

Standard Arabic حار ħaːr

Ukrainian гарячий ɦɑrʲɑʈ͡ʂɪj

Polish gorący ɡɔɾɔnt͡sɨ

Burushaski garúrum ɡaˈrurom

Bengali গরম ɡɔrom

HEAT

Finnish helle hɛlːɛ

Evenki хэкӯ xəkuː

Itelmen хкаккәм xkakkəm

Nganasan хейбы xejbɨ

Nganasan хекәгә xekəɡə

Icelandic hiti hɪtɪ

Norwegian (Bokmål) hete ˈheːtə

Hindi गरमी ɡərmiː

Northern Kurdish germayî ɡɛrmaji

Standard Arabic حر ħarː

Standard Arabic حرارة ħaraːra

Western Farsi گرما ɡæɾmɒː

Western Farsi حرارت hæɾɒːɾæt

BURN

Manchu halambi xalampi

Croatian gorjeti ɡɔ̌rjɛti

Czech hořet ɦor̝ɛt

BURN (SOMETHING)

Standard Arabic حرق ħaraqa

ː

meg van beszélve.

elmondtad a véleményed, értve van. 

a látnoki képességeidet a nem-proletár iskolában szerezted és arról ott adtak képesítést? nem akarom megszégyeníteni az iskoládat, mert akkor iskolád szégyene lennél, annyira gyengén vagy képes (hogy mondják) olvasni a jeleket, látóként látni... hamis próféták szoktak olyanokkal dicsekedni, amit nem tudnak

Látom a logika és a szövegértés sosem volt erősséged, dehát ez nem is elvárható egy proletártól (szakmunkás szakközepes végzettségű) vagy parasztfiútól. Ha nem megy olvassad el többször is amit írtam.

hol     (hun. ghult, khoq, wol)

Northern Yukaghir холльэ xolʲːe

Khalkha Mongolian хаа xaː

Irish cá kaː

Southern Yukaghir qo- qo

Northern Mansi хо̄т χoːt

Kazakh қайда qɑjdɑ

Norwegian (Bokmål) hvor vur

Lithuanian kur kʊ̂rˑ

Northern Selkup кун kun

Kazakh кәні kænə

Kalmyk хама xama

Khalkha Mongolian хаана xaːnă

Buryat хаана xaːna

Sakha ханна xanːa

Aleut qana qɑnɛ

Czech kde ɡdɛ

+kuda

hogyan (hun. wodun ?kwodun?)

Northern Yukaghir хуодэн xuoden 

Erzya кода koda

Estonian kuidas kuid̥ɑs

Northern Khanty хоты χotɪ

Forest Enets кунь kuɲ

Komi-Zyrian кыдзи kɨd͡ʑi

Ossetian куыд kʷɨd

Nganasan куниˮиа kuɲiʔiɐ

Sakha хайдах xajdax

English how haʊ

Latin quomodo kʷoːmɔdɔ

Russian как kaˑk

Kazakh калай kɑlɑj

Northern Uzbek qanday qandaj

hány (hun. khani 'chani')

Kazakh қанша qɑnʃɑ

Northern Uzbek qancha qant͡ʃa

Northern Khanty камн kamn

Southern Yukaghir qam- qɑm

Standard Arabic كم kam

Modern Hebrew כמה kama

Hokkaido Ainu hempak hempak

Udmurt кӧня kʌɲɑ

Hill Mari кынар kənɑr

Meadow Mari куна́р kunɑˑr

Komi-Zyrian кымын kɨmɨn

Turkish kaç kat͡ʃ

Central Siberian Yupik ӄафсина qafsina

Skolt Sami kâ´ll kɐlːʲɘ

Bulgarian колко kɔɫkɔ

Latin quantum kʷantʊ̃

Spanish cuánto kwanto

és akkor nem is létezett hun nyelv?

(nem kérdés, nem kell válaszolnod...)

Nincsen semmiféle ismert anyag, szókincs a Hun nyelvel kapcsolatban, a tudósok ezért nem is tudnak róla semmit. Pár megmaradt személynév elemzése pedig sokra nem vezetett ezidáig.

Persze a csodákra fantáziára és összeesküvés elméletekre mindig is nagyon fogékony primitívebb, azaz tanulatlanabb alsóbb néprétegek (proletárok: azaz szak és segédmunkások parasztok) számára  minél fantasztikusabban hangzik egy ötlet, annál jobban tetszik.

halad > szalad (?)

hajt hajkurász

RUN

Nganasan хойкуся xojkusʲɐ

Nganasan хойкирся xojkirsʲɐ

Northern Mansi хайтуӈкве χajtuŋkʷʲe

Aleut suga-l syɡal

Itelmen схэллакас sxellakas

Sakha сүүрэкэлээ syːɾekeleː

Tundra Nenet sсюрмбӑ(сь) sʲurmbəsʲ

a run : flee : escape néhány nyelven ugyanaz a szó (_pl. szláv utekat utiect)

szalad : szökik

Northern Khanty хухатлиты χuχatlˈitɪ : хонтты χonttɪ

szó (word) : слова слово slovo слово słowo slovo szlovén. beseda

szól (sound) : звуча zvučati zvučet звучать zvoniť звучати

még ha összekapcsolható is (zvu- : sz.va), NINCS BENNE L!!!

ugyanigy a török:

szól: yangramoq söylemek

hang: ovoz ses

Chuvash сасӑ ˈsasə
Turkish ses sɛs
Hindi स्वर swər
Telugu స్వరము s̪ʋʌrʌmu
Latin sonus sɔnʊs
Nganasan саү sɐy
Northern Khanty сый sɪj
Northern Mansi суй suj
Northern Selkup сӱмы symɨ
Skolt Sami suõmm suəmːɐ

Avar сас sas
Ossetian зӕл zəl
Catalan so sɔ
Forest Enets сыгу sɨɡu

szó: сӑмах сөз Turkish kelime

beszél 'speak'

Tatar сөйләшү sœjlæʃʉ

Sakha саҥар saŋaɾ

Skolt Sami särnnad sarnːɒd

láb : leg

 Kildin Sami ла̄бпь laːbp

 Livonian jālgalabā jɑːlɡɑlɑbɑː

Adyghe лъэгу ɬaɡʷə

Northern Mansi ла̄гы лlaːɣɪl

Northern Kurdish ling lənɡ

Ossetian зӕнг zənɡ

Veps jaug jɑʊɡ

Turkish ayak ajak

French jambe ʒɑ̃ːb

jár : járkál gyalogol nyargal

Estonian jalg jɑlɡ̥

Finnish jalka jɑlkɑ

lép

Inari Sami lavkkiđ lɑvkːið

Kalmyk алхх aɮxxɐ̆

Lithuanian žengti ʒɛ̂nˑɡtʲɪ

JAGH : HEGY HÁG HÁGÓ

Abkhaz ахəы ɑχəɨ

Adyghe ӏуашъхь ʷaːʂħ

Ossetian хох χoχ

hoch high hügel hill : hora hore

Forest Enets логарь ɫɔɡarʲ

Japanese 山 jämä

Norwegian (Bokmål) haug hæʉ

Tundra Nenets хой xoːj

Tatar калку qɑlqu

Swedish höjd højːd

Swedish kulle kɵlːə

Buryat хада xada

Sakha хайа xaja

csúcs

Udmurt йыл jɨl

Adyghe шыгу ʃəɡʷə : Abkhaz ашьха ɑʃχɑ (hegy)

North Karelian lakka lɑkːɑ

Finnish laki lɑki 

Finnish huippu hui̯pːʊ

Standard Albanian kulm kʊlm

HALOM

Russian холм xɔˑɫm

Bulgarian хълм xɤɫm

lejtő

Northern Mansi холмил χolmil

North Azerbaijani yamac jɑmɑd͡ʒ

Northern Sami luohkká lʊ̯ɔhkːaː

Tundra Nenets лӑӈг ləŋɡ

_____________

ebből ami érdekes:

lakka : luokka

kulle : калку

хайа : høj

tavaar : áru tárgy

item
Udmurt арбери ɑrberi
Southern Sami daevere tæːβɛrɛ
Komi-Permyak тор tor

Northern Kurdish tişt təʃt

Armenian առարկա aɾaɾka

ware
Abkhaz атауар ɑtʼɑuɑr
Bashkir тауар tauar
Chuvash тавар taˈʋar
Buryat товар tɔβar
Finnish tavara tɑʋɑrɑ
Evenki товар towar
Hill Mari товар tovɑr
Inari Sami täävvir tæːvːir
Nganasan тамтар tɐmtɐr
Northern Yukaghir тадул tadul
Sakha табаар tabaːɾ
Kazakh тауар tɑuɑɾ
Khalkha Mongolian таваар tʰaw̜ar
Komi-Permyak товар tovar
Lezgian товар towar
Tatar товар towar

Belarusian тавар tavar
Polish towar tɔvaɾ
Russian товар tɐvaˑr

Lule Sami várro varːu͡ɔ
Udmurt вуз vuz

Dutch waar ʋaːr
Danish vare ˈvɑːʀə
Irish earra aɾˠə
English ware ˈweə
Swedish vara vɑːra

JÓ

ami koreaiul és japánul is jó

185 good iyi жакшы сайн aya sain joh- yo-, ii

https://en.wiktionary.org/wiki/Appendix:Altaic_Swadesh_lists

Proto-Altaic: *ăjV
Meaning: good, fitting
Russian meaning: хороший, подходящий
Turkic: *ăja-
Mongolian: *(h)aja

Proto-Mongolian: *(h)aja
Meaning: favourable circumstances
Russian meaning: благоприятные обстоятельства
Written Mongolian: aja (L 22), aji
Khalkha: aja
Buriat: aj-dar, aja
Kalmuck: ajǝ
Ordos: aja
Comments: KW 4.
Tungus-Manchu: *aja, *aju-

Proto-Tungus-Manchu: *aja, *aju-
Meaning: 1 good 2 handsome, beautiful 3 to save, help
Russian meaning: 1 хороший 2 красивый 3 спасать, помогать
Evenki: aja 1, aj(ū)- 3
Even: aj 1, aj(ị)- 3
Negidal: aja 1
Literary Manchu: aj-luŋGa 2, aj-sila- 3
Jurchen: aju-bulu (419) 3
Ulcha: aja 1
Orok: aja 1, ajụ- 3
Nanai: ai, ajā 1
Oroch: aja 1, ai-či- 3
Udighe: aja 1, ai-sigi- 3
Solon: ai, aja 1
Comments: ТМС 1, 18-20. Man. > Dag. ajšilā- 'help' (Тод. Даг. 119).

Proto-Altaic: *di̯òge
Meaning: good, better
Russian meaning: хороший, лучше

Proto-Turkic: *jẹg-
Meaning: 1 better 2 upper part, surface
Russian meaning: 1 лучше, лучший 2 верх, поверхность
Old Turkic: jeg 1 (Orkh., OUygh.)
Karakhanid: jeg 1 (MK)
Turkish: jeɣ, jej 1
Middle Turkic: jik 1 (AH)
Azerbaidzhan: jeg (dial.) 1
Turkmen: jeg 1
Chuvash: śi, śije 2

Proto-Mongolian: *ǯaɣa
Meaning: good, well
Russian meaning: ладно, хорошо
Written Mongolian: ǯaɣa, (L 1022: zaɣa-bala 'for certain')
Middle Mongolian: ǯa'arin (SH) 'omen'
Khalkha: ʒā
Buriat: zā
Kalmuck: zā, zǟ, ǯǟ
Ordos: ǯā
Dongxian: ǯa
Dagur: ǯē, ǯā (Тод. Даг. 143), ǯē (MD 176)
Shary-Yoghur: ǯa
Monguor: ʒ́āri 'signe par lequel la divinité manifeste sa volonté' (SM 83), ʒ́ē-le- 'consentir' (SM 87)

Korean: *tjōh-

Proto-Korean: *tjōh-
Meaning: good
Russian meaning: хороший
Modern Korean: čō- [čōh-]
Middle Korean: tjōh-

Proto-Japanese: *dǝ̀-
Meaning: good
Russian meaning: хороший
Old Japanese: jo-
Middle Japanese: jò-
Tokyo: í-, yó-
Kyoto: ḕ
Kagoshima: yò-
Shuri: ju-ta-

Proto-Altaic: *ĕda
Meaning: thing, goods
Russian meaning: вещь, добро
Turkic: *ed

Proto-Turkic: *ed, *ed-gü
Meaning: 1 thing, goods 2 good, excellent 3 good action, benefit
Russian meaning: 1 вещь, добро, имущество 2 хороший, отличный 3 благодеяние
Old Turkic: ed 1 (OUygh.), edgü 2
Karakhanid: eδ 1, eδgü 2 (MK, KB)
Turkish: iji 2
Tatar: ige, ijge
Turkmen: ejgi-lik 3
Yakut: ütüö 2
Dolgan: ötüö 2
Tuva: eki 2
Tofalar: e'kki 2
Kirghiz: ijgi-lig 3
Noghai: ijgi 1
Balkar: igi,izgi 1
Salar: ī 1

Proto-Altaic: *ǯắra
Meaning: good, favourable
Russian meaning: хороший, благоприятный
Turkic: *jara-

Proto-Turkic: *jara-
Meaning: to be beneficial, useful, successful
Russian meaning: годиться, быть годным, полезным
Old Turkic: jara- (OUygh.)
Karakhanid: jara- (MK)
Turkish: jara-
Tatar: jara-
Middle Turkic: jara- (Ettuhf.)
Uzbek: jara-
Uighur: jara-
Sary-Yughur: jara-
Azerbaidzhan: jara-
Turkmen: jara-
Khakassian: čara-
Shor: čara-
Oyrat: jara-, d́ara-
Halaj: jara-
Chuvash: śoraś- 'to reconcile'
Kirghiz: ǯara-
Kazakh: žara-
Noghai: jara-
Bashkir: jara-
Balkar: zaras-
Gagauz: jara-
Karaim: jara-
Karakalpak: žara-
Salar: jara-
Kumyk: jara-
Comments: EDT 956, VEWT 189, ЭСТЯ 4, 137-139, TMN 4, 56-57, 144, Федотов 2, 141. Turk. caus. *jarat- > Hung. gyárt- 'to produce' (Gombocz 1912).

Proto-Tungus-Manchu: *ǯari-n
Meaning: for, for the sake of
Russian meaning: для, ради
Evenki: ǯarin
Literary Manchu: ǯalin
Solon: ǯārĩ
Comments: ТМС 1, 253. -l- in Manchu is not quite clear.

Proto-Korean: *čar
Meaning: well, favourably
Russian meaning: хорошо, благоприятно
Modern Korean: čal
Middle Korean: čar

Proto-Japanese: *dǝ́rǝ́-
Meaning: good, right
Russian meaning: хороший, правильный
Old Japanese: joro-si-
Middle Japanese: jóró-si-
Tokyo: yòroshi-, yoroshí-
Kyoto: yóròshì-
Kagoshima: yoróshi-

Mongolian: *jabu-

Proto-Mongolian: *jabu-
Meaning: to walk
Russian meaning: ходить
Written Mongolian: jabu- (L 420)
Middle Mongolian: jabu- (HY 34, SH), jābu-, jabu- (IM), jabu- (MA)
Khalkha: java-
Buriat: jaba-
Kalmuck: jow-
Ordos: jawu-
Dongxian: javu-
Baoan: ju-
Dagur: jaw(a)-, jau- (Тод. Даг. 147), jau- (MD 169)
Shary-Yoghur: jawǝ-
Monguor: jụ̄- (SM 494), (MGCD, Minghe jau-)
Mogol: jobu-

Turkic: *(j)ēp-

Proto-Turkic: *(j)ēp-
Altaic etymology: Altaic etymology
Meaning: 1 be on one's way 2 send
Russian meaning: 1 быть в пути 2 посылать
Tatar: žibɛr- 2
Uzbek: ibɛr-, jubɔr- 2
Uighur: ebɛr- 2
Turkmen: īber- 2
Chuvash: jabal- 1
Yakut: īp- 1
Kirghiz: ǯiber- 2
Kazakh: žiber- 2
Noghai: jiber- 2
Bashkir: jebɛr- 2
Karaim: jeber-
Karakalpak: žiber-

viszont az út / után :

ÚT

way/path/road

Veps te tɛ

Veps tehut tɛhʊt

Standard Albanian udhë ʊðə

Mandarin Chinese 街 t͡ɕjɛ˦

Estonian tee tʲeː

Finnish tie tiɛ̯

Finnish katu kɑtʊ

Evenki хокто xokto

Nivkh тиф tif

Komi-Permyak туй tuj

Chukchi тылян təɬan 

Central Siberian Yupik тума tuma

Chechen тача tət͡ʃə

Dargwa дакь daqʼ

Latvian taka tɑkːɑ

Lithuanian takas tǎkɐs

Chechen урам u͡ʊrəm

Manchu doro tɔrɔ

Russian дорога dɐrɔˑɡə

Ukrainian дорога dɔrɔɦɑ

Standard Arabic درب darb

Western Farsi طریق tæɾiɣ

UTÁN

afterwards

Chuvash унтан unˈt̬an

Evenki та̄дук taːduk

Nanai тотапи tɔtapi

Tatar да da

Northern Yukaghir тадаат tadaːt

Tundra Nenets таддикад tɑdʲːikɑd

Northern Mansi таях tajaχ

Forest Enets точкуз tɔt͡ʃkuz

Livonian tagān tɑɡɑːn

Nganasan тәгәтә təɡətə

Buryat дараа daraː

Khalkha Mongolian тэгээд tʰeɡet

Khalkha Mongolian дараа нь tara nʲ

Dutch daarna daːrnaː

Norwegian (Bokmål) deretterˈ dæːrɛtər

Proto-Altaic: *p`i̯ṓlo
Meaning: way, path; patch, precipice
Russian meaning: дорога, тропа; проталина,ущелье

Proto-Turkic: *jōl
Meaning: road
Russian meaning: дорога
Old Turkic: jol (Orkh., OUygh.)
Karakhanid: jol (MK, KB)
Turkish: jol
Tatar: jul
Middle Turkic: jol (Pav. C., MA)
Uzbek: jụl
Uighur: jol
Sary-Yughur: jol
Azerbaidzhan: jol
Turkmen: jōl
Khakassian: čol
Shor: čol
Oyrat: d́ol
Halaj: juōl
Chuvash: śol
Yakut: suol
Dolgan: huol
Tuva: čol 'fate'
Tofalar: čol 'fate'
Kirghiz: ǯol
Kazakh: žol
Noghai: jol
Bashkir: jul
Balkar: žol
Gagauz: jol
Karaim: jol
Karakalpak: žol
Salar: jol
Kumyk: jol

Edekon "török" nevéhez:

https://en.wikipedia.org/wiki/Edeko

Omeljan Pritsak derived it from Old Turkic verbal root *edär- (to pursue, to follow), and deverbal noun suffix κων (kun < r-k < r-g < *gun).^[2] The reconstructed form is *edäkün (< *edär-kün; "follower, retainer").^[4]

ami magyarul űz, üldöz

Proto-Turkic: *Eder-

Meaning: to follow
Russian meaning: следовать
Old Turkic: eder- (Orkh., OUygh.)
Karakhanid: eδer- (MK)
Tatar: ijär-
Uzbek: ejär- (dial.)
Sary-Yughur: ezer-
Turkmen: ejer-
Khakassian: izert-
Chuvash: jer-
Tuva: eder-
Kazakh: ijer-
Bashkir: ĭjär-
Kumyk: ijer-

Mongolian: *iǯi
Proto-Mongolian: *iǯi
Meaning: 1 complete set 2 equal, identical 3 accustomed 4 to get accustomed
Russian meaning: 1 полный набор 2 равный, тождественный 3 привычный 4 привыкать
Written Mongolian: iǯi 1, iǯil 2 (L 419)
Middle Mongolian: iǯilidulče- 4 (SH)
Khalkha: iǯ 1, iǯil 2, 3
Buriat: ežel 2, 3
Kalmuck: iǯl 3 'accustomed to each other (of animals)'
Ordos: iǯil, eǯil 3 '=Kal'

Proto-Altaic: *p`ŭdi
Meaning: to follow
Russian meaning: следовать
Turkic: *ud-
Proto-Turkic: *ud-
Meaning: to follow, conform
Russian meaning: следовать, соответствовать, повиноваться
Old Turkic: ud- (Orkh., OUygh.)
Karakhanid: uδ- (MK)
Turkish: uj-
Tatar: ŭjɨš-
Middle Turkic: uj- (Abush.)
Uzbek: ujuš-
Uighur: ujuš-
Azerbaidzhan: uj-
Turkmen: uj-
Yakut: utā 'next'
Kirghiz: ujuš-
Kazakh: ŭjɨs-
Noghai: ujɨs-
Bashkir: ŭjŭš-
Gagauz: uj-
Karaim: uj-
Karakalpak: ujɨs-
Comments: EDT 38, ЭСТЯ 1, 573-574.
Mongolian: *hüde-

Proto-Mongolian: *hüde-
Meaning: follow, see off
Russian meaning: провожать
Written Mongolian: üde- (L 995)
Middle Mongolian: xüde- (HY 36), xude- (SH), hude- (MA)
Khalkha: üde-
Buriat: üde-
Kalmuck: üdǝ-
Ordos: üde-
Monguor: rʒ́ē̆ 'track'
Comments: KW 455. Mong. > Tuva üde-, Yak. ütäi- etc. (VEWT 519).

Proto-Altaic: *k`uǯV
Meaning: trace, to follow
Russian meaning: след, следовать
Mongolian: *koǯi-

Meaning: 1 to stay behind, be late 2 late, afterwards
Russian meaning: 1 опаздывать, задерживаться 2 позднее, после
Written Mongolian: qoǯi-, qoǯida- 1, qoǯid, qoǯim 2 (L 975)
Middle Mongolian: qoǯida- 1, qoǯit 2 (SH)
Khalkha: xoǯi-, xoǯdo- 1, xoǯid, xoǯim 2
Buriat: xožomdo- 1, xoǯom 2
Kalmuck: xoǯǝm (КРС)
Ordos: xoǯim, xoǯit 2, xoǯimdo- 1
Tungus-Manchu: *xuǯa

Proto-Tungus-Manchu: *xuǯa
Meaning: 1 trace, track 2 to trace, follow tracks
Russian meaning: 1 след 2 выслеживать, идти по следу
Evenki: uǯa 1, uǯa- 2
Even: ụǯ 1, ụǯ- 2
Negidal: oǯa 1
Ulcha: xoǯa- 2
Nanai: xoǯa- 2
Oroch: uǯa- 2
Udighe: uǯa- 2
Solon: ụǯi 1

1. a türk-mongol alapszó ü/u kezdő (csak az üd kialakulása után válhatott ed-vé)

2. az ujus magyarázható j-betoldással, a s/zs meg z-ből alakulással

de ugyanúgy hatása lehetett ezekre az út - után szónak

the Mongolian word humuujil, meaning to educate, to bring up, is related to the words humuun, meaning human, and humuuniig hun bolgoh, meaning to make a man.

http://montsame.mn/en/c/custom-and-tradition-1071

nem jelent meg, ezért+

száj

Finnish suu suː

Livonian sū suː

Northern Mansi сӯп suːp

Lezgian сив siw

Ossetian дзых d͡zɨχ

Adyghe жэ ʒa

+kaukázusi és IE

takar (lid, cover, cap)
Korean 뚜껑 tt͈͈ukk͈͈ʌŋ
Khalkha Mongolian таг tʰaɢ

és van sok tap- tab- tav-
Buryat тэбтээр tɛptɛːr
Catalan tapa t̪apə
Komi-Zyrian тупкӧд tupkəd
Manchu dobtoloobi tɔptʰɔlɔɔpi
Moksha тавадкс tavadks
Northern Kurdish devik dɛvək
Southern Yukaghir tubul tubul
Spanish tapa tapa
Portuguese tampa ˈtɐ̃pɐ

cover
Adyghe техъо́н tajˈχʷan
Bengali ঢাকা ɖʰaka
Danish dække ˈdɛɡə
Latin tegere tɛɡɛrɛ

Korean 덮다 tʌpʰt͈͈a
Skolt Sami tu´vdded tuvʲdːʲɛd

cap
Avar тӏагъур tʼaʁur

Bengali টুপি ʈupi
Hindi टोपी ʈoːpiː

cover (a child)
Adyghe техъо́н tajˈχʷan
Korean 뚜꺼을하다 tt͈͈ukk͈͈ʌɯlɦada
Latin tegere tɛɡɛrɛ

+kaukázusi és IE

a takar, ami hivatalosan "ismeretlen eredetű"

lid (cover, cap)
Korean 뚜껑 tt͈͈ukk͈͈ʌŋ
Khalkha Mongolian таг tʰaɢ

és van sok tap- tab- tav-
Buryat тэбтээр tɛptɛːr
Catalan tapa t̪apə
Komi-Zyrian тупкӧд tupkəd
Manchu dobtoloobi tɔptʰɔlɔɔpi
Moksha тавадкс tavadks
Northern Kurdish devik dɛvək
Southern Yukaghir tubul tubul
Spanish tapa tapa
Portuguese tampa ˈtɐ̃pɐ

cover
Adyghe техъо́н tajˈχʷan
Bengali ঢাকা ɖʰaka
Danish dække ˈdɛɡə
Latin tegere tɛɡɛrɛ

Korean 덮다 tʌpʰt͈͈a
Skolt Sami tu´vdded tuvʲdːʲɛd

cap
Avar тӏагъур tʼaʁur

Bengali টুপি ʈupi
Hindi टोपी ʈoːpiː

cover (a child)
Adyghe техъо́н tajˈχʷan
Korean 뚜꺼을하다 tt͈͈ukk͈͈ʌɯlɦada
Latin tegere tɛɡɛrɛ

erő
Manchu erdemu ɤrtɤmu

haarin : járni

haarishum : jártasság 

haaridi : járulékos

haarogh : járó

haarti : járvány

hetijaaridin : hozzájárulni

jaarum : időjárás

jaarumi : időjárási

jár, halad

jár

kaz. жүру
uzb. yurmoq
tur. yürümek

est. jalutama

jap. 歩く aruku, 歩む ajumu

Bashkir йөрөү jørøy

Kalaallisut arpappoq aʁpapːɔq

Erzya якамс jakams

Northern Khanty яӈхты jaŋχtɪ

Tundra Nenets ядэрць jɑdært͡sʲ

Northern Yukaghir эврэ- ewre-

Southern Yukaghir ejrə- ejrə

Burushaski hái ét-ˈ hai ˈɛt̪

Armenian քայլել kʰɑjlɛl

Sakha хаам xaːm

Belarusian хадзіць xadzit͡sʲ

Bulgarian ходя xɔdʲa

Russian ходить xɐdʲiˑtʲ

walk(trip)

Avar хьвади xwadi

Inari Sami jotteem jotːeːm

Kalmyk йовлһн ɪɔwɮħn

Khalkha Mongolian явдал jaw̜tăɮ

Northern Uzbek yurish juriʃ

Tatar йөреш jœreʃ

Kazakh жүріс ʒʊɾəs

Northern Mansi хотталь мӣныл χottaʎ miːnɪl

take a walk

Sakha дьаарбай ɟaːɾbaj

hun vaigh : magy vég

vaighed : a vég

vaighum : végzet

vaighatin : végezni

vaighishi : véges

vaighötün : végeredményben

vaighün : végül

vaighünesh : végülis

finish

Adyghe ухы́н wəˈxən

Latvian beigt bɛi̯kt

Lithuanian baigti bɐʲɪ̯ˑɡtʲɪ

Udmurt быдтыны bɨdtɨnɨ

end (of space)

Hill Mari вуй vuj

Olonets Karelian agju ɑɡjʊ

Veps agj ɑɡj

end (of time)

Armenian վերջ vɛɾt͡ʃʰ

Armenian վախճան vɑχt͡ʃɑn

Tundra Nenets вэ̇ˮ(с) weːʔ

Basque bukaera bukaeɾa

Latvian beigas bɛi̯ɡɑs

Tatar ахыр axɤr

Tsez ахир aχir

cease

Latvian beigties bɛi̯ktiɛ̯s

Lithuanian baigtis bɐʲɪ̯ˑɡtʲɪs

Ossetian фæуын fæuɨn

stop (of activity)

Avar бахъизе baq͡χːizje

Southern Yukaghir ajlī ɑjliː

hun. dengi : magy. gyenge

thin

Middle Low German dunne, Middle Dutch dunne, Dutch dun, Old High German dunni, German dünn, Old Norse þunnr, Swedish tunn, Danish tynd

Latin tenuis "thin, slender"

Avar тӏеренаб tʼjerjenab

Nganasan дөбтәгәә dʷabtəɡəː

Tundra Nenets ябта jɑbtɑ

Belarusian тонкі tɔnki

Bulgarian тънък tɤnɤk

Croatian tanak tânak

Czech jemný jɛmniː

Czech tenký

Northern Kurdish tenik tɛnək

Georgian თხელი tʰxɛli

Italian delicato delikato 

? Chuvash тарай taraj

Tsez дадару dadaru

Ukrainian дрібний drʲibnɪj

Kazakh қаңылтақ qɑŋəltɑq

Northern Yukaghir чоӻунэй t͡ʃoʁunej

shedum : setét

A szócsalád söt- alapszava ősi ugor örökség: vogul setep- (‘sötétedik’), osztják cseti(mate) (‘alkonyodik’)

sh + D / V / R

cseh: šedý - gray, všední - common
angol: shadow shade

'szürke'
Erzya шержев ʃerʒev
Belarusian шэры ʂɛrɨ
Polish szary ʂaɾɨ
Czech šerý

Meadow Mari сур sur
Tatar соры sorɤ
Chechen cира cɪrə
Tsez зира zira
Russian серый sʲeˑrɨj
Khalkha Mongolian саарал saːrăɮ
Sakha сиэрэй si͡eɾej

Burushaski ṣiqám ʂiˈqam

'setét'
Northern Mansi сатум satum

Inari Sami sevŋâd sevŋɐd
Kildin Sami се̄ввьнесь ɕeːvːɲeɕ

Moksha шобда ʃobda

Hokkaido Ainu shirikunne siɾikunːe

Tsez сасйу sasju

'árnyék'
Adyghe жьау́ ʑaːˈwə

Chuvash сулхӑн ˈsulχən
Croatian sjena sjɛ̂na
Erzya сулей sulʲej
Kalmyk сүүдр syːtɛr
Southern Sami soejvene suʌjβɛnɛ
Western Farsi سایه sɒːje

Dutch schaduw ˈsxaːdyˑu̯
German schatten ʃatən
Spanish sombra sombɾa

Lezgian серин serin
Nanai сиӈмӯн siŋmũːn

esetleg kapcsolatos

szomoru : sorrow sad

A szócsalád igei *szomor alapszava ősi örökség a finnugor korból: mordvin sumurdems (‘bánkódik’).

Komi-Zyrian шог ʃoɡ
Hokkaido Ainu shiok siok

Korean 슬픔 sʰɯlbʰɯm

North Karelian suru sʊrʊ
Southern Sami sårkoe sɔrkuʌ
Finnish surullinen sʊrʊlːinɛn

Lule Sami surggo sʊrɡːu͡ɔ
Danish sorg sɔːˀʀw

Belarusian сумны sumnɨ
Ukrainian сумний sumnɪj
Czech smutný smutniː

Chuvash салхуллӑ salˈχulə

Kicsi - > ici-pici 

Angol: itsy-bitsy -> very small; tiny.

itty-bitty

bitty ->tiny.  

"a little bitty house"

csöpp csökk kicsi (csöppség, kicsiny)

Proto-Altaic: *č`i̯ŭ̀p`ì
Meaning: small, narrow
Russian meaning: маленький, узкий

Mongolian: *čüɣe-n
Tungus-Manchu: *čip[u]-
Korean: *čòp-
Japanese: *tìpì-sà-

Proto-Altaic: *č`i̯ā́k`e ( ~ -u)
Meaning: small
Russian meaning: маленький
Turkic: *čĀka
Mongolian: *čaka
Korean: *čjāk-, *čjǝ̄k-

Proto-Altaic: *k`ič`V ( ~ -č-)
Meaning: small; young of animals
Russian meaning: маленький; детеныш
Turkic: *kičük /-g
Mongolian: *kičig