" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Úgy gondolom hogy nem volt itt semmi keverés részemről, a tő az tő, a fa az erős törzsel rendelkezik (ahogy mondtam hagytunk több 10-15cm átmérőjüt, ez okozhatta a nézeteltérést mert ez attól még bokor valóban, de több kis fa jellegű maradt benne).
A bokor pedig sok vékony tőből áll, ettől függetlenül egy idősebb bokor már állhat vastagokból, de nálunk most vegyesen lesz az eltávolítás módjából fakadóan idei növés is.
Bokor jellegű volt a füge tavasszal. Kb.30-40 tőről nőtt. 4-5 db 10-15cm vastag tő lett meghagyva ezekből, a legerősebbek. Ezek jövőre szerintem már 4 méter magas fává akarnak cseperedni (egymás mellett, fél méteren belül), mert már most is igen erőteljes felfelé törekvést produkálnak, hiszen baromi vastagok, ezek már ilyen jellegűek.... Ezek mellé lett meghagyva a metszés után indult burjánzásból szintén 4-5db de friss, külön álló tő. A legerősebb töveket a következő ideális alkalomnál eltávolítom és a frisseknek hagyok életteret, ahogy Judit írta. Én fának neveztem ezeket a vastag törzsű, meghagyott példányokat a bokorból. A célom, hogy kisebb legyen a magassága, mert egyéb növényekre árnyékot vethet lassan, amire nem kellene.
Csak lesek és próbálom kitalálni, mit is akar írni. Így nehéz bármit tanácsolni. A legnagyobb gond, hogy az alapfogalmakkal (fa, bokor, tő, ág, vessző) sincs tisztában...
Így hogy nem mutatod meg, csak újabb információval is szolgálsz miután javaslok valamit, egyáltalán nem biztos hogy azt kell csinálnod amit írtam.
Eddig annyit tudunk, hogy van 1 töved, és nem 4-5. A 4-5 az ág, ami tőről hajtott ki 1 tőből. Ezen kívül van még 4-5 új tőhajtás is ugyanebben a bokorban. Én szívesen segítenék neked, de ha nem írod le konkrétan mid van, nem tudok. Pl. a 4-5 helyett írd le hogy mennyi, és ha még van amit nem tudunk, azt is írd le.
Ertem. Akkor nagy hibat megsem kovettunk el, csak egyet, hogy hirtelen lett eltavolitva sok tô. Ugy van ahogy irtad, fava novo 4-5 eros to van jelenleg.
Még hozzáteszem, nem 5 éve figyelgetem a füge tulajdonságait mióta ezek a bokraim vannak. Elősző lakhelyemen is volt kb. 20 évig mielőtt ide költöztem.
Akkor ez bokor, 4-5 vastag ágból ami tőről ered. Elveszítettem a fonalat, így pontosan már nem tudom mit szeretnél elérni. Azt hiszem, legyen kisebb. Akkor meg lehetne próbálni hogy kora tavasszal az 5-ből kivágsz 2-t. A 3 ágú bokor szép. Hozni fog tőről hajtásokat. Ha sokat hoz, hagyjál meg mondjuk 3-at. Következő évben megint az öregeket vágd ki, vagy ha nem mindet, akkor évente 1-et. Mindig lesznek fiatal tőhajtások, amikre meg lehet ifjítani évente a bokrot. Maximum 5 vesszőt hagyjál a bokorban. Ha több van, nem biztos hogy majd a bokor belseje elég fényhez jut. 3-4 is elég.
olyan vastag, átmérőben, bocsánat. mivel ugye bokros volt aztán öcsém nagy ötletére 4-5 kisebb fa szerűség alakult ki a bokorból, mert a vékonyabbakat eltávolítottuk sajnos.
Azt is lehet, hogy ha fa formája van 1 törzzsel, hogy tavasszal visszavágod hogy legyen csak egy 40-50 cm-es szára. Mivel fejlett gyökérzet van alatta, ebből a szárból hajtások jönnek majd, és gyökérsarjat is nevel párat. Vagy jó párat. Ez fajtafüggő is, mert ő érzi mennyire akar iparkodni az egyensúly megteremtéssel. Ha túl sok sarjat hozna, akkor maximum 1/3-át lehet tőből kivágni majd. Többet azért nem, mert arra is erőteljes növekedéssel válaszolna, ami a termésérlelés rovására megy. Ezt a ritkítás a következő évben gondolom. Ami megmarad, azokon lesz termés. A ritkítás mértékétől függ, be fog-e érni.
hagytunk kb. 4-5 db 10-15cm-es tövet. burjánzott, hagytam szintén kb ennyi új fejlődést :) Hát akkor ez annyira nem volt nyerő, legközelebb már meglesz a tudás.
Én nem hagyhatom akkorára nőni a bokrokat mert nem érem el a fügét, a rigó viszont igen. Akkor szeretem a mikor a bőre már kissé dehidratált, legjobban mikor aszalódik. A rigó nem vár eddig, neki féléretten is megfelel. Az idősebb bokraim 5 évesek. Ezekből a bokrokból a legmagasabbra nőtt ágakat tőből ki fogom vágni. Ezt követően minden évben így járok el. Ha metszegetünk hogy alacsonyabb legyen a bokor, csak erőteljesebb növekedésre serkentjük és levágjuk a termést is. Ha nevel is másodtermést, addig nem érleli be, míg a korona a gyökérzettel ismét egyensúlyba nem kerül. Korai fajtánál őszig beérhetnek a másodtermések, de késeinél ami amúgy sem szokta nagy részét beérlelni, nem.
Kipróbáltam a metszést olyan fajtánál ami visszafagyás esetén is hoz és érlel termést. 1 hónappal később értek a szemek, mint beavatkozás nélkül. Ez a kísérlet arra ment ki, hogy a kis bokor mennél több elágazódást hozzon, mert így lényegesen több a termés.
biztos volt már régen olyan év nálunk is, hogy elfagyott, de most kb 3-3,5 méter magas a mienk. azért hihetetlen mik vannak! böhönyei hölgynél látogatóban voltam 1 hete hétvégén, ő is modnta hogy emlékszik fagyásra, neki most kb 4 méter magas, hatalmas bokor.
vagy megmetszem és lehet vesztek egy évet. Már bánom, hogy fás irányba neveltük. De még kétségeim vannak azzal kapcsolatban is, hogy jó fajta, 2x termő füge-e, szóval kérdéses a hosszú távú jövője :)
Rossz ötlet levágni belőle, mert még intenzívebb növekedésre serkented a növényt. Tehát jövőre ugyanakkora lesz, de termés nélkül, mert ha levágysz az ágakból, akkor előre hoztad a szüretet valódi szüret nélkül. A füge hajlamos visszafagyni, de ha mégsem, akkor akár első termés is lehet, mert álltalában két hullámban érik a füge.
Ha nagyon magas lesz a füge (bokorfkisám :D) és fél métert le akarok nyisszantani belőle, akkor hogy ne dobjon le gyümölcsöt, ne fagyjon el a sebek miatt stb. milyen időpontban lesz ezt célszerű megtennem?
jövőre kőső tavasszal vagy az idei termések után ősszel?
Köszi a választ, akkor 1-2 hónap és kóstolok végre :)
Sok füge rajongó írja, hogy a tavaszi szárazság fura reakciókat váltott ki a fügékből, meghát kapott hideget meleget.
Egyébként nálunk is az ágvégeken vannak a gyümölcsök, szerintem olyan 2/3 környékétől, bár én más éven még nem figyeltem, milyennek kéne lennie amúgy. Pici fa szerűen 4-5 tő lett meghagyva tavasszal, most hagytam újabb 6-7 tövet a tövében indult burjánzásból, mert inkább ne legyen óriási, más növényeknek is kell a fény :)
Ugyan ez van nálam is, érdekes, pedig mi lakunk a melegebb részen "elvileg" :) eger orosháza fót erdély környéke, minden van itt csak nem dunántúl eddig.
valaki bujkál a környékről rengeteg szép fával bokorral ? :)
Az a furcsa hogy akár hol lakom, akivel kapcsolatba kerülök mindig jó messze lakik tőlem. :)
A Siófoki feketének még nem dőlt el a sorsa. Meglátom mit produkál idén. Nagyon ízlik, szép is, de ha idén sem lesz bőséges termése, ősszel vihető. Ha marad, a tavaszi metszésnél lehet vinni szaporítóanyagot 1-2 fajtáról. Én már nem postázok, nagyon messze a posta, a bicajom elromlott, én meg nem vagyok már fiatal. De ha valaki eljön, szívesen adok amiből tudok.
