Mert elég messze van és elég primitív kultúra ahhoz hogy rálegyintsenek. A szkíta meg lehetséges legmagasabb kultúra, ezért kell feldarabolni és a darabjait is egyenként összenyomni.
"Az meg, hogy a szkíták a legrégebbiek, a tudomány mai állása szerint egyszerűen butaság."
- a tudomány mai állása egyszerűen butaság.
A tény meg tény, a szkíták a legrégebbiek. Mindenki így tudta már 2 ezer évvel ezelőtt is. Még maguk az egyiptomiak is.
A tudomány mai állása egy bizonyítatlan faszság, a szkíták legrégebbi volta meg bizonyított és ismert tény.
Az ostoba álmodozás az mta sajátja. Szeretnének arról álmodozni, hogy a zsidó kultúra a legrégebbi.... Nem véletlen, hogy amint Indiában feltűnik egy 15-20 ezer éves lelet az egész Izreali tudományos világ hörögve tiltakozik, mert ők állításuk szerint 6 ezer évesek (erre sincs semmilyen bizonyíték, csak a vagy létező vagy nem létező holttengeri tekercsek, de inkább nem léteznek mint igen) márpedig náluk régebbi nem lehet.... meg lehet kérdezni erről Aradi Évát.
Az mta meg csak belőlük áll. Nem csoda ha a szkítákat próbálják összenyomni - nem sok sikerrel, csak pár ilyen gondolkodásra képtelen idióta szopja be mint te, hogy mindenki hülye volt évezredeken át, csak a mai tudósok nagyon okosak no persze nem ingyen ilyen okosak.....
"Amúgy... 70 ezer éves íjat már találtak. Keress egy régebbit."
Egyébként nem íjat találtak, hanem csak nyílhegyeket ;-)
"The oldest known evidence of arrows comes from South African sites such as Sibudu Cave, where likely arrowheads have been found, dating from approximately 72,000–60,000 years ago." És Dél-Afrikában.
Plusz ezek végtelenül egyszerű botíjak lehettek, kb. mint ez:
Attól még az élővilág az akkori. Mamutok és társaik.
Meg nincs még nagy kiterjedésű jégmentes sztyeppe, ahol ez az életmód - a nagyállattenyésztő lovasnomádé - kialakulhat. A KM sem történelmi, sem földrajzi mértékkel nem elég nagy.
Íjuk-nyiluk meg az aborigináloknak (ausztrál bennszülöttek) is volt, már sokezer éve, csak épp kő vagy csont vagy tűzben edzett fa hegyű.
A bronz meg úgy jöhett, hogy a szkíták - bár ők már vaskori népek - bronzot is használtak.
(nyílhegy leletek: a formájuk és a leletek kora és helye alapján szkíta leletek)
De ettől még nem lettek 1-2-3 ezer évvel korábbi - azaz bronzkori - nép.
Az, hogy ezt te nem érted, az a te bajod.
Az meg, hogy a szkíták a legrégebbiek, a tudomány mai állása szerint egyszerűen butaság.
Lévén az ember, mint olyan, nem az ő földjükön fejlődött ki. No meg nem is rögvest lóháton.
(Már amennyiben nem a Sziriuszról pottyantak/pottyantunk pont a pontuszi sztyeppe közepébe, tüzet lehelő, hatlábú táltoslovakon.)
No, álmodozz tovább, ha az álmodozás a hobbid, akkor az a hobbid, ez van.
Ja igen Szóládi bronzkori leletek.... tudod, amiket az MTA dugdos és csak a felső rétegekben talált hun leletekkel foglalkoznak, amit kikiáltottak longobárdnak. :D:D:D
Bár erre a hülyeség gyűjteményre fölösleges válaszolni, de azért megteszem: A Kárpát-medence nem volt jég alatt. Egész Európában szinte egyetlen helyként. Ennek okai is ismertek, csak némi földrajzi ismeret kéne hozzá. Ami neked nincs.
Hogy mi köze a rovásnak a bronz nyílhegyekhez meg jégkorszakhoz azt szerintem te sem tudod megmagyarázni, merthogy semmi.
Amúgy... 70 ezer éves íjat már találtak. Keress egy régebbit.
Preszkíták meg anyámkínja...
Mint Tiahuanacu, ami ie 5. század, ja... meg a nyomorék édesanyjuk az. :D
Ajánlom Iustinust, többet tudott a szkítákról, mint amiről egy mai akadémista régész álmodni merne....
Nem fogom idézni, megtettem már elégszer.
Számomra az a hiteles forrás, nem az mta régész barmai.
"Tatárlakai korongok rovással szintén 16 ezer évesek"
S akkor hozom a másik topik alapján, hogy komolyan vehetőséged végre bizonyíthasd, már ha akarod:
16 ezer éve a KM-ben még jégkorszak* volt.
Valamint az még a paleolit. (Azaz, kőkor** ..., sőt, őskő ...)
(* "A Holocén kezdetétől a klímaoptimumig (10 - 6 ezer évvel ezelőtt) A legutóbbi glaciális kb. 10 ezer éve ért véget, azóta a jégtakaró visszahúzódott a mai helyére. A holocén korban általános felmelegedés tapasztalható (interglaciálisnak tekinthető)."
Nem wiki, MET)
Kérdésem,
találtak-e mamut, gyapjas orrszarvú, óriás jávorszarvas, ősbölény, ősló istállókat, azokra utaló leleteket, jeleket, eme már akkor igen fejlett szittya - tehát állattenyésztő - őseink leletei (lásd korong) környékén?
(** A szkíták amúgy elvben már vaskori nép, még ha bronzeszközök és fegyverek - lásd akár háromélű bronz nyílhegy leletek - használata is jellemző rájuk.
"A gondot "csupán" az jelentette, hogy a tatárlakai írásos emlékek rétegének radiokarbonos kormeghatározása a leletet a Kr. e. 4100-4400-as periódusba datálta. A kronológiai sorrendbe illesztés már magában is meglehetősen nehéz feladat volt, hiszen az agyagtáblácskákat egy áldozati gödörben találták meg, melyet egy feljebb található rétegből mélyítettek le. Ez utóbbit a Belgrád külvárosáról elnevezett Vinca-kultúrával azonosítottak: az újkőkori műveltséggel összefüggésbe hozható lelőhelyeken máshol is találtak hasonló piktogramokat."
(nem wiki)
Akinek az i.e. 4.100.-4.400, az - te állítottad, itt, pár hsz-el lejjebb -, khm, "16.000 éve" volt, az mások felesleges és bugyuta minősítgetése helyett kezdje el a számtant újra tanulni az általános 1. osztályától.
(Megj.: még a legbátrabb becslések - nem a 16 ezres hasraütéses hanták, hanem a kormeghatározási módszereken, meg a lelet környezeten alapuló tudományos becslések - sem teszik 7.000-7.500 évesnél idősebbre.
S az is rettentő messze van ám a te, khm, hülyeségedtől. Már ha azt a bizonyos kalapod primitív módon szóba kerítetted. :P)
No, hantázz tovább, de próbáld meg legalább kicsithihetőbben ...
Amiket írtam, mások kedvéért írtam, akik még gondolkodnak és utánanéznek a dolgoknak: persze nem a Wikipédián meg az általános iskola 8. osztályos tankönyveiben.....
Akiknek az tájékozódási köre eme két forrásra szűkült le, azoknak hiába is írok bármit. Viszont a véleményük nem is ér egy kalap szart se.
Miről beszélsz? Hoztam pl. a radiokarbonos korvizsgálatok eredményeit.
Ezek ellenében a te benyögéseid, hogy valamik 16 ezer vagy épp 116 millió évesek, semmit nem számít. Hoztam, hogy a kusiták, azon felül, hogy semennyire nem kusánok, nem lovasnép. A sírjaik feltárása alapján sem azok.
Stb.
Ha már összevissza csúsztatóról, lényegről terelőről, összevissza hablatyolóról, azaz, rólad beszélünk.
Mondjuk, hogy te mit hiszel, te miről ábrándozol, az valóban teljesen felesleges téma, nyugodtan hagyhatjuk, az íróasztalfiókodnak persze tetszésed szerint, az úgy magánügy.
Legközelebb keress egy sokszoknyás kártyavető jósnőt, ha beszélgetni akarsz az ősökről ...
Tényeket soroltam, utánanézhető tényeket, nem néztél utána csak összevissza csúsztattál, meg terelted a lényegről a szót. Nem mondom, hogy nem profin csináltad mert igen, viszont semmilyen tényről nem sikerült megnyilatkoznod.
A kusiták több nemzedéken át adták Egyiptom fáraóit. Fekete bőrű fáraóit. (XXV. dinasztia (Kr. e. 746 – 664 (656)))
Ha szerinted a kusiták lovasnép, akkor hozz már légy szíves bizonyítékokat Egyiptom akkori lovashadseregéről.
Az akkori komolyabb háborúkról, csatákról már vannak írásos feljegyzések, csak feltűnt volna pl. az asszíroknak, ha ellenük vonul egy több tízezres egyiptomi lovassereg.
Valamint: Mesélj, hol láttál olyat, hogy 10 kusita sírból 9 lovas?
"a legrégibb nép a szkíta, ez nem is lehet kérdéses." - 5.051, tőled.
A koiszan (busman) biztosan korábbi, mint a sémi-hámi (nyelek és népek) szétválása.
Sőt, valószínűleg jóval korábbi:
"Kelet- és Dél-Afrika paleolitjából és neolitjából származó eszközök" rájuk utalnak, pl. az akkori leletek és a mostani busman díszítőelemek erős hasonlósága révén.
Tatárlakai korong:
„A leletek egyesek szerint a fellelt legkorábbi írásjeleket tartalmazzák, mivel radiokarbon vizsgálatok szerint (amit a környező leleteken végeztek) i. e. 5500 körül keletkezhettek”
Ez a matematika mai állása szerint nem 16 ezer, hanem kb. 7.500 év.
Vinca-tordosi kultúra:
Valóban bibi van. Csak épp a szövegedben.
"A vinča–tordosi kultúra a Körös-kultúra második felében kezdett terjedni, részben annak területén, vitatott időbeliséggel. Leleteiket az i. e. 5. és i. e. 3. évezred közé helyezik."
Ez sem 16 ezer év. Még akkor sem, ha netán tévednének 1-2 évezredet ...
A "szkíta" nem egy nép, hanem népek összefoglaló neve, egy gyűjtőnév, olyan népeké, akik lovasnomád életmódot éltek, s az ógörögök tudtak/hallottak róluk. (Akár pl. a szintén írásbeliséggel rendelkező perzsáktól.) No most, tőlem az őseik nyugodtan lehettek korábbiak mint a szerinted 36 ezer éves egyiptomiak, csak épp akkor még - már az egyiptomiak megjelenése előtt - nem szkíták voltak, lévén akkor még nem voltak, nem lehettek lovasnép, így a "szkítaság", a lovas életmód - mely igen nagy földrajzi területen, több népnél is elterjedt, ezért sem egyetlen nép - sem jellemezte akkor még őket.
Stb.
Ha hozol 36 ezer vagy akár csak 16 ezer éve háziasított lovakról szóló leleteket, tényeket, valós adatokat, akkor lehet az állításaidról beszélgetni, amíg nem, addig nagyjából felesleges.
Aki meg radionkarbon vizsgálati eredményeket ezerszám meg tud hamisítani a világban, bárhol, mindenhol, az bizony ügyes.
Még az is lehet, hogy akkor Nagy Illignek hívják. :)
Egy társadalom hagyományaiban, megnyilvánulásaiban a temetkezési szokások a legarchaikusabbak, legmerevebben hagyománykövetők. Ilyen, hogy pár gazdagnak lótartási hóbortja van és elkezdenek nemzedékeken keresztül lovastemetkezni, és minden 10 sírból 9 lovastemetkezés, ez akkora hülyeség, hogy ilyent még egy magyar akadémista se merne mondani.
Ha nincs lovaskultúra, akkor nincs számottevő lovastemetkezés sem. PONT.
Amiket irkálsz egyrészről szőrszálhasogatás, másrészről meg csúsztatás méghozzá tudatos, hiszen pontosan tudod, hogy nem írtam ilyent, hogy csak az ez embercsoport nép, amelyik lovas. Mindössze arról van szó, hogy a szkíta népek sajátja a lovaskultúra. És semmiféle utalást nem tettem arra, hogy a lovas kultúra miatt ősi egy kultúra. Nyilvánvalóan nem ezen múlik.
Senkitől semmit nem tagadtam meg. Az ókori történetírók nem tudtak bushmanokról így nem is írhatták róluk, hogy a legrégebbi nép.
Ami meg az állítólagos tényeket illeti amiket írsz például: "A ló háziasítása - mai ismereteink szerint - az ie. 4. évezredben történt." Akkor valami nagy bibi van a Vincha - Tordos 16 ezer éves kultúra sírmellékleteiben talált lóvontatta kocsik makettjével vagy gyerekjátékaival, kinek melyik változat tetszik. Ami csak így hirtelen eszembe jut. Nem mellesleg ez a kultúra is része a szkíta nép történelmének.
Értem én, hogy iskolai tananyag, de egy magára valamit adó felnőtt, ha már nekiáll vitatkozni, legalább nézzen utána tényeknek is, ne csak a hamisított iskolai tananyagot ismerje 8. osztályos szinten.
Tatárlakai korongok rovással szintén 16 ezer évesek. Bushmannok mennyi idős nép? Csak kérdezem mert nem tudom.
És ha már itt tartunk, az Egyiptomi kultúrának valóban 3-6 ezer évet ad ugyan hivatalos történelem tudomány, sőt valójában bárhol bármit találnak ennél régebbinek nem ismerik el egyszerűen, de nagyjából tudható, hogy ennek mi az oka - inkább nem mennék bele, aki kíváncsi nézze meg Arady Éva előadásait.
Szóval Strabon járt az egyiptomiaknál és elmondták neki az egyiptomi papok, hogy görög nép egy taknyosan fiatal, aztán megmutatta az egyiptomi főpapok névsorát, akik addig voltak pozícióban, ebből kiszámította Strabon, hogy az ő korában minimum 36 ezer éves volt Egyiptom. Nem 6 ezer. Na ennél volt régebbi a szkíta.
Szóval én a magam a részéről, a mai tudomány évszámait, a kultúrák, népek ősisége tekintetében, inkább hasraütéses kitalációnak gondolom, mint igazodási pontnak. Ebbe még az is belefér, hogy ha Egyiptom népe és a szkíták sokkal régebbiek, akkor ugyanígy lehet sokkal régebbi a bushmann is. Ebben nem tudok állást foglalni, de abban igen, hogy a szkítáknak 16 ezer évvel ezelőtt volt írásuk és sokkal régebbi nép, mint ahogy a "hivatalos tudomány" (bár én már régen nevezem tudománynak) ma elismeri. Ez meg megint csak tény.
Természetesen lehet érvelni azzal, hogy Strabon hazudott, egy görögtől ki is telik, csak éppen nem nagyon jellemző rájuk, hogy más, általuk nem nagyon kedvelt népeket régebbinek tüntessenek fel, mint amennyire amúgy is régebbi az övékénél. De ha annak 36 ezer évnek akárcsak a fel is igaz, akkor is már régen túl vagyunk azon ponton, amit a mai történészek elismerni hajlandók. egy szó mint száz, én a mai történészek évszámokkal kapcsolatos megállapításait egyszerűen figyelmen kívül hagyom. Ahogyan figyelmen kívül hagyom például a Mohácsi csatában résztvevő török sereg létszámára tett találgatásaikat is. A magyar tábor kikémlelte török sereget, a haditanácsban pedig elmondták. Innen kezdve a mai történész megállapítása hiteltelen. Ugyanez a helyzet az ún "tatárjárás" mongol seregének létszámával tetteivel, de legfőképp a kivonulásának az okaival is. A mai történészek állításai nem csak igazolhatatlanok, magyarán hamisak, de nevetségesek is.
Még mindig az eredeti korabeli források a leginkább hitelesek. Ez alól is van persze kivétel, éppen a tatárjárással kapcsolatban például Rogerius irodalmi értékű, de történelmileg teljesen hiteltelen sirámai vagy Spalatoi Tamás ostoba kitalációi. Mert persze, ha az igazolja a történészek előítéleteit és kitalációit bizonyos témákban, akkor a korabeli forrás is lehet hiteles....
Nem véletlenül történelemhamisítás ennek a topicnak a címe.
"A megfogalmazásaim ezen a ponton kívül megalapozottak és tényszerűek."
Mármint az ilyenek?
""a legrégibb nép a szkíta""
Tudom, hogy jóval kezdetlegesebben éltek, de miért tagadod meg a sokkal régebbi, s még ma is létező busmanoktól a "nép" minősítést?
Miért gondolod, hogy a mondjuk ie. 5-6 ezer táján élt, már nem kőkorszakiak egyike sem volt "nép"?
A ló háziasítása - mai ismereteink szerint - az ie. 4. évezredben történt.
(A legkorábbi becslés az a kb. ie. 4.200 körül.)
Vagy csak az lehet "nép", aki lovat használ? Thira (Szantorini) népe, meg Kréta ősi népe - minoszi kultúra - már nem is nép? Pedig emeletes házaik és fürdőszobáik is voltak már (lásd Akrotiri). A kiváló hajós polinézek már nem is nép?
Az, hogy ismerték a lovat, hogy gazdag előkelők tartottak lovakat, s az hogy egy nép lovasnép-e, s ennek révén hadserege, harcmodora a lovasságra alapul, az hatalmas különbség.
Vedd akár a ló/ember arányt. Lásd, a kalandozó magyarok fejenként 2-3 vezetéklóval indultak hadba. Hány ló van egy mongol jurta környékén. A már lovas prériindiánoknál is általában több lovuk volt mint emberük. A nez-percéknek pl. rengeteg. Stb.
Annyiban igazad van, hogy eltévesztettem a két nevet, a kusánok az Indiai szkíták a kusiták pedig az Egyiptomiak.
Nem voltak gyalognép, erről az újabban felfedezett tucatnyi lovastemetkezés árulkodik. A kusiták Felső Egyiptomnál is délebbre éltek, ahol volt esély lovakat tartani, de ez se lehetett egy könnyű feladat azon az éghajlaton.
A megfogalmazásaim ezen a ponton kívül megalapozottak és tényszerűek.
A kusánok egy része Kína mellől, onnan ahol most az ujgurok élnek (már Kínán belül), egy szép félkörrel, végül Észak-Indiáig jutott. Szép út az is. :)
A kusiták viszont valóban az akkori Egyiptom déli határánál éltek, csak hát ők igen jó eséllyel semennyire nem szkíták, lévén feketék, no meg sokkal inkább gyalognép, mint lovas.
S van még pár, khm, fantaszta gondolat, de a fentiek tényszerűségét magad is elég egyszerűen leellenőrizheted. Csak hogy a kijelentő módú megfogalmazásaidon kissé elgondolkozhass.
Az Ural körüli mocsaras, életben maradásra is alig alkalmas terület, egyszerűen alkalmatlan bármilyen nyelv vagy kultúra kialakulására, legfeljebb oda lehet szorulni, és ez tény. Tehát eleve bukott az egész MTA elmélet.
Sámánizmus meg a magyarságnál nincs, nem volt és nem is lesz EZ EGY SÚLYOS TÉVHIT A sámánizmus ráadásul nem vallás. A táltosság sem vallás. A mágizmus sem vallás. A mithrasz kultusz is egy felvett vallás, bár rendkívül jelentős volt a magyarságnál. De nem ősvallás, hagyjuk már ezt.
A magyar nyelv kialakulása (Grobver S. Krantz) a Kárpát-medence erről meg ennyi, ne variáljunk itt nyilvánvalóan képtelen helyszínekkel.
A magyarságnak nincs egy fix pontja ahol kialakult, hanem mindig is egy lélegző, szerves kultúra volt, a szkíta birodalmon belül, a Kárpát-medence és a Tárim medence között. De pontosan tudjuk, hogy Egyiptom déli részén élt kusánok is szkíta nép volt, ahogyan kánaániták is.
Megismétlem: felejtsük el, hogy az Ural melletti mocsaraknál bármiféle kultúra kialakul, vagy onnan délre bármilyen nép lejött. Nem jött. Soha. Oda kell menni, megnézni most milyenek a körülmények és ennél régebben csak rosszabb volt. 100 kilométerekre vannak egymástól családok, folyamatosan elfelejtik a saját nyelvüket szűkül a szókincsük, nehogy már valaki bemesélje nekem, hogy ott kialakult egy nyelv. Tehát nem éltünk az Uralnál soha egyetlen másodpercig se. Erről meg ennyit megint csak. Hozzátehetem, hogy a 10. század előtt az ún urali népek se éltek ott, csak jelzem és ez régészeti tény. Oda szorították őket.
Mindenki megfeledkezik arról, hogy a lovaskultúra, milyen színvonalon és milyen egyediségekkel van jelen a szkíta-hun-pártus-magyar kultúrában és sehol máshol. De elmondhatjuk ugyanezt kultúrális hagyatékról is. Ugyanazok az alapvetések, alapmotívumok, képnyelv, mindegyikben és semelyik másik népességnél nincs (Pap Gábor). Ez éppúgy vonatkozik a Fekete tenger partján talált szkíta kultúrára, mint a Paziriki szkítára. Az meg hogy ezek a kultúrák nem azonosak, mert az egyik az szaka, a másik az szkíta a harmadik meg iráni, nyugodtan el is lehet felejteni.
A szkíta erkölcs legendás volt mindig is, már az ókorban is. Marcus Iunianius Iustinus kivonata Trogus Pompeius I. századi művéből, tökéletesen leírja ezt, ahogy azt is, hogy a legrégibb nép a szkíta, ez nem is lehet kérdéses. Minden nagyobb vallás, a buddhizmus (kíváncsi leszek mikor lesz végre kiiktatva az a felesleges "h" betű onnan) a kereszténység, azon belül is legfőképpen és leginkább bizonyíthatóan a manicheizmus, a szkíta erkölcsből merített. Az is tény, hogy a szkíták-hunok által gyakorolt kereszténység (lásd Árpádék, a későbbi magyar kereszténység, keleten a heftalita hunok kereszténysége) teljesen más alapokon nyugodott, mint a római, mégpedig a szkíta erkölcsön. Ezt azért említem meg, mert folyton hangoztatják egyesek, hogy csak judeo van.... ez súlyos tévedés. Tetszik vagy sem, már az Árpádi visszajövetel idején is komoly szerepet játszott a kereszténység a magyarság életében, méghozzá nem judeo, hiszen ilyen keleten, ahonnan Árpádék visszajöttek, egyszerűen nem volt.
Bár ebben az előadásban nem hangzik el, de Juhász Zoltán könyvében szerepel, hogy az ún ugor népekkel ilyen egyezések egyszerűen nem mutathatók ki.
A finnel kimutatható, de a finnbe meg vikingből került, a vikinggel meg kimutatták, hogy oda-vissza ható hatás volt a magyarral a finnbe viszont egyirányú volt a vikingből a finnbe.
Márpedig népzenei egyezések nélkül nyelvi közös múlt vagy pláne származás, elképzelhetetlen.
Másszóval se a finnekkel, se az ugorokkal nincs valós közös népzenei múlt, ennél fogva nyelvi sem lehet.