Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
De igen léteztek a keresztények, és Pált nagyon nehezen akarták befogadni, nehezen hittek a megtérésében. Többek között egy hatalmas fény vette őt körül, és három napra megvakult. A végén elfogadták a keresztények.
Ha Pál általi megalapitott kereszténység előtt nem voltak keresztények, vagy kersztény üldözés ,akkor Jézust miért eszitették keresztre. Kersztényüldözés már Jézus keresztre feszitésével megkezdődött. A baj ott van ,hogy .... A helyzet az ,hogy te az információidat különböző történelmi könyvekből veszed. Én a Bibliámat ismerem. A kereszténységet nem feltétlenűl Pál alapitotta. Nekem is feltünt, hogy az Új Szövetség nagyobb része Pálról szól. Nekem nincs jogom itélkezni, de nekem is úgy tűnik mintha Pál akarna uralkodni az egész kereszténységen.
"Honnan merítetted a fanatikusan zsidó hitű, Jézust gyűlölő, jeruzsálemi gyülekezetvezető Jakab történetét? "
Több, egybehangzó forrásból, leginkább a Bibliából, ezeket a verseket az előző hozzászólásomban idéztem, megerősítésként néhány apokrifet, Hegesippust említem:
A Biblia leírja, a Jeruzsálemi Gyülekezet oszlopos tagjai (beleértve Pált is) NEM tartoztak Jézus köreihez, NEM voltak Jézus apostolai. (Ez kiderül a származásukból keresd ki.)
Így ír kettejük viszonyáról:
Jn 7:3-5. "Mondának azért néki az ő atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel. Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak. Mert az ő atyjafiai sem hivének benne."
Világos a megfogalmazás, ők nem tartoztak Jézus követői közé. (Az oszlopos tagok: Jakab, János - aki Márk néven is szerepel - és Simon, akit tévesen az apostol Simon-Péterrel azonosítanak és mindannyian Jézus testvéreinek vannak feltüntetve.)
Jakab II. Apokalipsziséből már jóval többet tudunk meg viszonyukról:
„Egyszer, amikor elgondolkozva ültem, [Jézus] kinyitotta az ajtót. Őt akit gyűlöltem és üldöztem, eljött hozzám. Így szólt hozzám: ’Légy üdvözölve fivérem, fivérem, légy üdvözölve.’ Amint felemeltem a fejem és rábámultam, anyám ezt mondta: ’Ne ijedj meg fiam, mert „fivéremnek” szólított. Mindkettőtöket ugyanaz a tej táplált. Ezért „anyámnak” szólít engem. Nem idegen számunkra. Ő a féltestvéred." És arról is tudósít, valószínűleg köze volt Jézus meggyilkolásához: "Én [Jakab] a papok között voltam és nem fedtem fel semmit a kapcsolatunkról, mivel valamennyien egyhangúan azt mondták nekem: „Gyere, kövezzük meg az Igaz Egyet.""
Erre hajaznak Pál barátjának, Barnabásnak evangéliumában olvasható Jézust és követőit "méltató" versek:
„akik a Sátán befolyása alatt voltak, jámborságban élve, a legistentelenebb tanokat prédikálták, Jézust Isten fiának nevezték, elutasítván, hogy a körülmetélést Isten rendelte el, és megengedvén mindenféle tisztátalan húst…” (2. old.) „Bizony mondom nektek, egy kutya is jobb a körülmetéletleneknél.” „És miben hasonlatosak hozzájuk a körülmetéltek? Ezért megy a te szolgád Izrael Istenének nevében, és megöli a tisztátalanokat, akik káromolják az isten szent embereit.” (19-20. old.)
Jakab kilétére is fény derül:
Galsi Árpád „Jakab az Úr testvére” c. doktori értekezésének 44. oldalán Hegesippusra hivatkozva írja: „Egyedül neki [Jakabnak] engedték meg, hogy belépjen a szentélybe, ugyanis nem gyapjúból, hanem lenvászonból készült ruhát viselt. Egyedül ment be a templomba, és mindig térdre borulva és a nép számára bocsánatért esedezve találták, ezért aztán olyan kemény volt térdén a bőr, mint a tevéé, az örökös térdre borulásoktól, melyekkel Istent imádta és bocsánatért esedezett a nép számára.” Ez bizony azt jelenti, hogy Jakab valóban Istenfélő ember volt, és Jézussal ellentétben igazhitű zsidóként láthatjuk. Ez a tény viszont kizárja, hogy Jézus követője, méginkább apostola lehessen!
"Tehát Saul talán csak a Jeruzsálemi "hellén zsidókkal" szemben akciózott, és ezt állította be "keresztényüldözésnek" hamisan."
Amennyiben igaz, hogy Jakab vezetésével volt egy olyan egyház, mely prozeliták toborzására "szakosodott" - mert ezt a megbízást kapták - akkor ennek nincs értelme. Miért lépett volna föl saját főnökei ellen?
És nyitva marad a kérdés: Melyik volt az a másik gyülekezet ahova Pálnak be kellett lépnie, eljátszva a damaszkuszi jelenetet?
"A kereszténységet éppen Saul "alapította" meg azzal, hogy beszpídezett mókusként vagy harminc évig járta Kis-Ázsiát és Görögországot (még talán Rómát is) és gyülekezeteket alapított, és irányította azokat."
De milyen gyülekezeteket?! - Prozelita zsidó közösségeket... A Római levelet is a római diaszpórához intézte:
Rm2:17 „Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel.” Rm 2:24. "Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, a mint meg van írva." Rm7:1 „Avagy nem tudjátok-é atyámfiai, mert törvényismerőkhöz szólok, hogy a törvény uralkodik az emberen, a míg él?”
Persze, más levélben is találkozunk a zsidóknak címzett versekkel, mint például ebben is:
Gal 2:15. „Mi, természet szerint zsidók és nem pogányok közül való bűnösök,”
Barnabás evangéliumában hű képet kapunk a két jóbarát hovatartozásáról, és Jézus követőiről alkotott véleményükről:
„akik a Sátán befolyása alatt voltak, jámborságban élve, a legistentelenebb tanokat prédikálták, Jézust Isten fiának nevezték, elutasítván, hogy a körülmetélést Isten rendelte el, és megengedvén mindenféle tisztátalan húst…” (2. old.)
„Bizony mondom nektek, egy kutya is jobb a körülmetéletleneknél.” „És miben hasonlatosak hozzájuk a körülmetéltek? Ezért megy a te szolgád Izrael Istenének nevében, és megöli a tisztátalanokat, akik káromolják az isten szent embereit.” (19-20. old.)
És körútjai során is többnyire zsinagógákban vitatkozott a zsidó hitről, s nem a mózesi elvekkel szöges ellentétben álló jézusi eszméket hirdette.
Csel 9:22 „Saulus pedig annál inkább erőt vőn, és zavarba hozta a Damaskusban lakó zsidókat, bebizonyítván, hogy ez a Krisztus.” Csel 13: 5. „És mikor Salamisba jutottak, hirdeték az Isten beszédét a zsidóknak zsinagógáiban” Csel13: 14-16. "Ők pedig Pergából tovább menve, eljutának Antiókhiába, Pisidiának városába, és bemenvén szombatnapon a zsinagógába; leülének. És a törvénynek és a prófétáknak felolvasása után küldének a zsinagógának előljárói ő hozzájok, mondván: Atyánkfiai, férfiak, ha van valami intőbeszédetek a néphez, szóljatok. Pál azért felkelvén és kezével intvén, monda: Izráelnek férfiai, és ti, kik félitek az Istent, halljátok meg." Csel17:1-2 „Miután pedig általmentek Ámfipolison és Apollónián, Thessalonikába érkeztek, a hol volt a zsidóknak zsinagógájok. Pál pedig, a mint szokása vala, beméne hozzájok, és három szombaton át vetekedék velök az írásokból,” Csel17:10. „Az atyafiak pedig azonnal, azon éjszakán elküldék Pált Silással egyetemben Béreába; kik mikor odamentek, elmenének a zsidóknak zsinagógájába.” Csel17:13. „Mikor azonban tudtokra esett a Thessalonikából való zsidóknak, hogy Béreában is prédikálta Pál az Istennek ígéjét, elmenének, és a sokaságot ott is felháboríták.” Csel 17,17 Vetekedik vala azért a zsinagógában a zsidókkal és az istenfélő emberekkel, Csel 18,4 Vetekedék pedig minden szombaton a zsinagógában, és igyekezék mind zsidókat, mind görögöket meggyőzni. Csel18:5 „Mikor pedig megérkeztek Maczedóniából Silás és Timótheus, szorongatá a lélek Pált, és bizonyságot tőn a zsidóknak, hogy Jézus a Krisztus.” Csel 18:19 Juta pedig Efézusba, és azokat ott hagyá; ő maga pedig bemenvén a zsinagógába, vetekedék a zsidókkal. Csel 19:8 Bemenvén pedig a zsinagógába, bátorsággal szól vala, három hónapon át vetekedvén és igyekezvén meggyőzni az Isten országára tartozó dolgokról.
Mi volt a Jeruzsálemi Egyház célja? Milyen céllal és kik hozták létre?
Nagy valószínűséggel zsidó betérők toborzása volt a fő kitűzött feladat:
Csel 15:1. "Némelyek pedig, kik Júdeából jöttek alá, így tanítják vala az atyafiakat: Ha körül nem metélkedtek Mózes rendtartása szerint, nem idvezülhettek."
Jakab így foglalja össze dióhéjban:
Csel 15:13, 19-21. "Miután pedig ők elhallgattak, felele Jakab, mondván: Atyámfiai, férfiak, hallgassatok meg engem! Azokáért én azt mondom, hogy nem kell háborgatni azokat, kik a pogányok közül térnek meg az Istenhez; Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitől, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértől. Mert Mózesnek régi nemzedékek óta városonként megvannak a hirdetői, mivelhogy a zsinagógákban minden szombaton olvassák." Szó sincs Jézusról, az Ő evangéliumáról...
A Jakab vezette egyház és a Szanhedrin szoros kapcsolatáról tanúsítanak az alábbi versek:
Csel 15,22. "Akkor tetszék az apostoloknak és a véneknek az egész gyülekezettel egybe, hogy férfiakat válaszszanak ki magok közül és elküldjék Antiókhiába Pállal és Barnabással,"
Csel 21:18 "Másnap pedig beméne Pál velünk együtt Jakabhoz; és a vének mindnyájan ott valának. És köszöntvén őket, elbeszélé egyenként, a miket az Isten a pogányok között az ő szolgálata által cselekedett." Csel 16:4. "És a mint általmentek a városokon, meghagyák nékik, hogy tartsák meg a rendeléseket, melyeket végeztek a Jeruzsálemben levő apostolok és vének."
Csel 21:18. "Másnap pedig beméne Pál velünk együtt Jakabhoz; és a vének mindnyájan ott valának."
Azt is tudjuk, hogy Damaszkuszban egy Ananiás nevű zsidó főember adott parancsokat Pálnak:
Csel 22:12. "Egy bizonyos Ananiás pedig, ki a törvény szerint istenfélő férfiú, kiről az ott lakó zsidók mind jó bizonyságot tesznek,"
A továbbiakban azt az utasítást adta neki (Pálnak) hogy épüljön be Jézus követői közé:
14. "Ő pedig monda: A mi atyáinknak Istene választott téged, hogy megismerd az ő akaratát, és meglásd amaz Igazat, és szót hallj az ő szájából." 15. "Mert leszel néki tanúbizonysága minden embernél azok felől, a miket láttál és hallottál." 16. "Most annakokáért mit késedelmezel? Kelj fel és keresztelkedjél meg és mosd le a te bűneidet, segítségül híván az Úrnak nevét."
Ez az Ananiás - a körülmények ismeretében - nem lehetett más, mint az akkori főpap, aki Pált - a látszat kedvéért, hogy Pál megtérése hitelesebb legyen - megvádolta:
Csel 23:2. Ananiás főpap pedig megparancsolá azoknak, kik ő mellette állanak vala, hogy üssék őt szájon.
A fentiekből egyértelműen kiderül, a Jeruzsálemi Egyház - és vezetői - nem lehettek Jézus követői már azért sem, mert a történet egy másik egyházra is utal, arra, ahol a keresztség felvétele a "belépő", s amelyet mélységesen megvetettek Pál és társai.
Persze, hogy nem, mert a jeruzsálemi gyülekezet vezetői nem az apostolok voltak! Ez a gyülekezet a Szanhedrin fennhatósága alatt működött a zsidó hithű Jakab vezetésével, aki még véletlenül sem lehetett Jézus apostola, mert fanatikus zsidó vallású volt és gyűlölte Jézust.
Az angol wiki egy egészen logikus magyarázatot ismertet James Dunn-tól.
Jeruzsálem akkoriban állt a "héber júdeaiakból" akik arámiul és görögül beszéltek, az istentiszteleteiket pedig az ősi szokás szerint a héber Tóra-tekercsekből tartották, valamint a diaszpórából visszatelepült "hellén júdeaiakból" akik viszont csak görögül beszéltek, és már erősen ellene voltak a Templom vallási rendszerének, feltehetően saját gyülekezeteikben tartották az istentiszteleteket. Mivel pedig a különféle zsidó hatalmi centrumok között akkoriban parázsló ellenségeskedés volt, elképzelhető hogy történtek kisebb villongások a Templom követői és az ellenzői között. És mivel a Jeruzsálemben esetleg létrejött "nazarénus" szekta szintén ellene volt a hagyományos zsidó hitnek, bele kerültek a szórásba ők is.
Tehát Saul talán csak a Jeruzsálemi "hellén zsidókkal" szemben akciózott, és ezt állította be "keresztényüldözésnek" hamisan.
Mellesleg.
Jézus meghalt kb. 30-33-ban, és Saul megtért kb. 31-36 között. Csókolom! Max 3-5 év volt a Christos-hitűek szaporodására! Egy olyan korban, amikor nincsen Facebook meg TikTok, és nagyobb távolságra a hírek akár szóban akár írásban hetek meg hónapok alatt jutnak el! Ennyi idő alatt - megfelelő aktív szervezőmunka és hittérítés nélkül - néhány száz fős és területileg korlátozott szekta jöhet csak létre.
A kereszténységet éppen Saul "alapította" meg azzal, hogy beszpídezett mókusként vagy harminc évig járta Kis-Ázsiát és Görögországot (még talán Rómát is) és gyülekezeteket alapított, és irányította azokat.
"Pál nem azokat üldözte akiket megtéritett, hanem jóval előtte mielőtt megtért volna"
Tudod, egy baj van: a kereszténységet gyakorlatilag Tarsusi Saul alapította.
Nem volt kit üldöznie mielőtt megalapította volna a szektás mozgalmat!
Másrészt ahogy tanult kollégám az előbb elmondta: a Római fennhatóság alatt nagyjából vallásszabadság volt, és ami a lényeg, hogy a "Pax Romana" szent és sérthetetlen volt. Azaz egyetlen provincia egyetlen közössége sem gyilkolászhatott a saját szakállára, az a császár és a légiók előjoga volt.
Még a római bekebelezés előtt Heródes és fiai uralkodása alatt Júdea vallási-politikai forrongásban volt, és a különféle frakciók ölték egymást. Ez egy kicsit csillapodott Júdea római provinciává válásával i.sz. 6-ban, de újból fellángolt Vespasianus és Titus hadjárata idején. Tehát hogy értsed is: a különböző zsidó frakciók hirigben voltak egymással, hol a külső támadás miatt időlegesen szövetségre léptek, hol meg belső hatalmi viszálykodásba keveredtek, hogy ki vezesse a népet. Ebben a politikai közegben viszont egy pár száz fős bolond szekta, aki valamilyen noname Joshua ben Josephet tekintett Messiásnak, akiről senki nem is hallott, na az a kis szekta nem érte el egyik zsidó hatalmi centrum ingerküszöbét. Nem volt kit üldözni!
Az első századi "némethsándor" hitető gyülekezet-gründoló Tarsusi Saul munkálkodása előtt nem léteztek keresztények, se név szerint, se létszámban. Amikorra Neronak 64-ben bűnbakra volt szüksége, na addigra szaporodtak el, éppenhogy Saul munkálkodása eredményeképpen. És nagyjából innentől számítható, hogy a keresztények bolond világvégeszektája "tényezővé" vált, és felkerült a térképre, lehetett rájuk mutogatni meg üldözni őket.
Tarsusi Saul sok mindent bekamuzott a leveleiben (pl. a damaszkuszi úton megesett jelenésről egymásnak ellentmondó három beszámoló van), az egyik ilyen kamu hogy hűdemilyennagyon üldözték a feltámadt Christos követőit az igaz hitük miatt. Nem tették. Még akkor nem léteztek.
Értem, ha nem nevezték keresztényeknek, akkor miért állítja bárki is, hogy a keresztényeket üldözte, miért nem azt mondta, hogy Jézus apostolait, tanítványait üldözte?
Pál nem igazán tért meg, csak Lukács állította..., de ami lényeges;
" a tanítványokat először Antiókhiában nevezték keresztyéneknek. "
Ez a lényeges, tehát akkor kit is üldözött volna Pál?
Az egész apcsel hemzseg a hazudozásoktól!
a furcsa még az, hogy a Római birodalom tartományaként Jeruzsálemben is, de eghész palesztinai földrészen vallásszabadság volt. Egyedül a Római hatóság üldözhetett bárkit is vallása miatt!
Így egy zsidó sem üldözhetett senkit, még keresztényeket sem, nemhogy kivégzéseket eszközőltek volna.
Ha viszont Pál, mint Római állampolgár a római hatóságtól vette az üldöztető parancsokat, kétlem!
Egyetlen pap sem adhatott parancsot a keresztények üldözésére, főleg nem Damaszkuszra kivetítve!
A Mithra vallás is már ott volt, sőt keveredett sok mindenben a keresztények dogmáival, ami teljesen hasonló volt a kereszténység vallásával és az érdekes módon tért hófdított, elfogadták Rómában is, ahogy volt időszak a vallási türelemre, bár a zsidókat ugyan úgy üldözték időnként jóval Jézus előtt is..., de voltak idők amikor érdekes módon senki nem üldözte... A kérdés, mit állítottak be a Római Katolikus hamisítók és melyik történetíró műveibe toldottak be ezt azt, mert mai napig manipulálnak!
Pál nem azokat üldözte akiket megtéritett, hanem jóval előtte mielőtt megtért volna. A keresztényüldözéstől mintegy kiulladva,a Damaszkuszi uton egy látomás hatására tért meg. Egy hang szólt hozzá a mennyből , Saul Saul !Mit üldözöl engem?Nehéz neked az ösztön ellen rugódoznod.
Pál nevű halandzsáló sohasem üldözte a keresztényeket, az egy dolog, hogy a Lukács kollaboránsa mit írt dicsfényezve Pálról, de érdekes dolgot mondok.
" Elméne pedig Barnabás Tárzusba, hogy felkeresse Saulust, és rátalálván, elvivé őt Antiókhiába.És lőn, hogy ők egy egész esztendeig forgolódtak a gyülekezetben, és tanítottak nagy sokaságot; és a tanítványokat először Antiókhiában nevezték keresztyéneknek. "
Csak értelemszerűen olvasd ízleld a szavakat...
Kérdezem, mikor és hol üldözte azokat akiket megtérített?
"Mert van igazság, de csak egy fajta igazság van. Az összes többi lehet egy vélemény. A saját véleményem."
Vagy másvalaki véleménye...
"Csak akkor mondhatod ki, hogy igazság amit írsz, ha meg vagy győződve arról, hogy amit írsz, azzal az igazságot írod le."
Ellentmond az előbb idézett kijelentésnek, mert mint írtad, csak egyfajta igazság van. (már ez sem igaz, de fogadjuk el kiindulópontnak) Tehát minden más vélemény nem lehet igazság akkor sem, ha valakinek az a meggyőződése. Ugyanis az egymással rendszerint ellentmondó vélemények - bárkinek a meggyőződései azok - nem lehetnek egyszerre igazak.
"Ha én azt mondom, hogy Pál csak a Fiút és csak a Krisztust ábrázolja (és a krisztus szó itt a felkentet jelenti, a feltámadt krisztus pedig az Úr, vagy Úr Krisztus), akkor biztos hogy én hazudok?"
Nem, nem Te hazudsz, hanem az, aki elhitette veled.
"Mert a papíron ott vannak azok a szavak, hogy Jézus? Mi az igazság?"
Általában is igaz, de a Biblia megértésénél hatványozottan, hogy a múltbéli igazságot csak megközelíteni lehet, mert a tévedések mellett temérdek hazugság lengi körül.
A leírt szavak csupán annak igazságát hirdetik, hogy azok a szavak le vannak írva. A leírt szavak még nem teszik a történetet hitelessé. Különösen nem a hazug magyarázatok.
Ahhoz, hogy a történetről (Jézusról beszélek, az Ő történetéről) legalább megközelítően hiteles (igaz) elképzelést alakítsak ki magamnak, az egész Bibliát és számos kortárs irodalmat, és még sok minden mást ismerni kell.
"Ezért várom azt, hogy cáfolja meg valaki a fentieket."
Az, hogy Igazságot akarok szólni úgy, hogy mindenki eldőnthesse, hogy amit mondok, az valóban Igazság! És nem hazugság. Nem igaz az, hogy az igazság=hazugsággal vagy hogy a hazugság=az igazsággal! Ha ugyanis egy picit is megfosszuk az embereket az igazság és a hazugság között, vagy a természetes hozzáférésüket az igazsághoz ugyanúgy megfosszuk, azok után már tömegméretekben tudunk kialakítani hamis meggyőződéseket az emberekben. Mert van igazság, de csak egy fajta igazság van. Az összes többi lehet egy vélemény. A saját véleményem. Ami egyáltalán nem rossz, hogy van. Úgy is mondhatnám, hogy tényigazsággal rendelkezem. De el kell fogadnom, hogy ez az én véleményem, vagy igazságom, de nem az Igazság. Csak akkor mondhatod ki, hogy igazság amit írsz, ha meg vagy győződve arról, hogy amit írsz, azzal az igazságot írod le.
Hogy is van ez? Hannah Arendt, a Politika és igazság című könyvében azt mondja, hogy "A tényigazság hazugságokall való következetes és totális behelyettesítése nem azt eredményezi, hogy a hazugságokat igazságként fogadják el, s az igazságot hazugságként becsmérlik, hanem azt, hanem hogy megsemmisül a valóságos világban való tájékozódási érzékünk...". Nem tudják eldönteni, hogy amit hallanak az igaz, vagy hamis. Magyarul: az igazság egy nagyon fontos tájékozódási eszközünk a világban. A tényigazság is egy fontos eszközünk a világban. Ezért fontos ennek a tudása, mert különben nem segíteni fogjuk, hanem gátolni fogjuk az embereket akkor, amikor egymásnak esünk a saját igazságunk védelmének érdekében. Ha én nem vagyok meggyőződve az igazságomról, akkor mint tényigazságként viszonyuljak hozzá.
Ha én azt mondom, hogy Pál csak a Fiút és csak a Krisztust ábrázolja (és a krisztus szó itt a felkentet jelenti, a feltámadt krisztus pedig az Úr, vagy Úr Krisztus), akkor biztos hogy én hazudok? Biztos? Mert a papíron ott vannak azok a szavak, hogy Jézus? Mi az igazság? Hm? Valaki megmondja? Ez nekem is fontos lenne. Én ugyanis nem akarok hazugságban élni. Mert ha tényleg hazugság, akkor képes vagyok arra, hogy elnézést kérjek mindenkitől, de legfőbbképpen a Takaritótol. Ezért várom azt, hogy cáfolja meg valaki a fentieket.
Nem lehet abszolutizálni a hazuságot. A hazuság az hazugság.
Az igazság az a valósághoz való kapcsolódás. A valóságnak megvan a rendje. A valóság rendjét nem tudjuk megváltoztatni.
"A hazugságot avatják világrendé!" (Kafka) Most ez folyik, ahogyan ezt Kafka is tudta. Ebben nem hazudott nekünk.
A probléma az, hogy Krisztus/a felkent nem halhat meg, mert már halott! Akit Krisztusnak/felkentnek nevezünk, az már halott.
Pál valóban profitálhatott egyfajta lelkiállapot-változásból, amelyről úgy ír, hogy megkapta a Fiú kinyilatkoztatását (Gal 1,16), Itt konkrétan a Fiúról van szó, közvetlenül a Fiúról, akinek a nevét senki sem tudja, és akit csak valakiként említenek, mégpedig Isten Fiaként. Nem az ő Krisztusa, tehát nem Isten Krisztusa, nem Jézus, nem Jézus Krisztus, hanem a Fiú. Így ismerkedünk meg vele. Ő a Fiú. Isten maga adja a Fiút a halálba. De miért van erre szükség? Miért kell Istennek halálra adnia a Fiát, miért nem bízta ezt Isten az emberekre? Mert a Fiú ebben az elbeszélésben nem valóságos (hús-vér) személy, hanem az emberekhez hasonló állapotú/formájú szellemi entitás (Róma 8:3; Fil2:6-8). Hogyan fogadhatja el valaki a fiú vérét, ha nincs neki?
A fiúság a páli evangélium szíve. Pál ezt szeretné közvetíteni közönségének. De ide, ehhez a „hithez” nem lehet eljutni, csak „hittel”. Pál evangéliumában „Isten megigazulása (fiúvá tétele) hitből hitbe nyilvánul meg”. Nem csak „hitből”, hanem „hitből hitbe”. Nem, egyik nem létezik a másik nélkül. A "hithez" (fiúsághoz) csak és kizárólag a "hiten" keresztül juthatsz el. Krisztus/Felkent hitből. Amíg nincs hit Krisztusban/Felkentben, nem lehet hit a Fiúságban sem.
"a legfurcsább az egészben, hogy megszavazták kedvenc írásokra a Szent isteni szónak, igének, így az írás vált egyedüli márcánek és még merték kijelenteni, hogy isteneiké a dicsőség, amiket össze tákoltak mások hitetésére.....!"
Ó! Ezt nagyon egyszerű kimagyarázni.
Az emberek írogattak eretnek hülyeségeket meg írogattak Istentől ihletett igazságokat. És aztán az egyházatyák Isten Szent Lelkének a vezetésével képesek voltak megkülönböztetni a valódi Istentől való írásokat az eretnekségektől. Az utóbbiakat tűzre vetették, meg kiátkozták a használóikat, az előbbieket pedig a Szent Kánonban rögzítették.
Ha hívő vagy, nyugodtan hiheted, hogy Isten vezette az igazhitű földi képviselői kezét, amikor kézfeltartással szavazni kellet egy írásról, hogy az szent vagy eretnekség.
a legfurcsább az egészben, hogy megszavazták kedvenc írásokra a Szent isteni szónak, igének, így az írás vált egyedüli márcánek és még merték kijelenteni, hogy isteneiké a dicsőség, amiket össze tákoltak mások hitetésére.....!
"Én úgy tudom semmiféle eredeti evanélista írás Jézus korából, Jlézusról nincs, vagyis i. u. 40.ig, amit meg utána írtak valakik, azok szájhagyományokból merítették...."
Én úgy értettem az "eredetit", hogy amikor az adott szöveget a szerzője vagy összeszerkesztője először leírta, akkor használt görög nyelvet.
A hithű teológia és a hittanoktatás kivételével mindenki tisztában van azzal, hogy az evangéliumokat nem a feltételezett apostolok írták, hanem noname korakeresztény gyülekezeti tagok. A megírt gyűjteményekre később lett ráaggatva a címkézés, hogy ez "Márk szerinti" az meg "Júdás szerinti". Még később pedig ezeket a ráaggatott címkéket kezdték úgy érteni a hívők és az egyházatyák, hogy az adott személy írta az adott szöveget, mivel akkorra több évtized meg évszázad távolából feledésbe merültek az evangéliumok megszületésének a körülményei.
"Érdekesség Pál sok írása hamarabb látott napvilágot, mint bármelyik evangélium..."
Persze, mert korábban lett megírva. És azt hiszem eredetileg görögül.
Maga Tarsusi Saul egy-egy másolatot megtarthatott és összegyűjthette a levelezését, és később ebből a gyűjteményből másolhattak a különféle gyülekezetek saját példányokat. Ennek ellenére idővel szétzilálódott a levelezés, és Szinópei Markiónnak köszönhetjük, hogy annyi fennmaradt, amennyi az Újszövetségbe belekerült. A 2. század elején megszállott gyűjtője volt Saul leveleinek.
"az hogy volt görög ószövetség fordítás, lényegében az olvasta aki tudta, de a jeruzsálemi zsidók nem görög fordítást olvasták, el sem fogadták igazából..."
Pontosan!
Írtam volt: éppen a korakeresztény gyülekezetek hívőire volt jellemző, hogy ők a Septuagintát használták. Szerintem amúgy erős túlzás a Jeruzsálemi zsidó-kereszténység mozgalmáról beszélni. Az induláskor kétközpontú volt a keresztény szekta: Jeruzsálem és Antiókhia, viszont erősen gyanítom, hogy a Jeruzsálemi szekta is jórészt ott élő nemzsidókból szerveződött. A hithű zsidóknak volt kettő-három eltérően fundamentalista irányzat Mózest követni, és ők a héber szent szövegeket használták. A nemzsidók viszont a közös nyelven írt Septuagintára tudtak csak támaszkodni.
A jeruzsálemi templom lerombolására vonatkozó prófétikus elemek pedig a teljesülésük után kerültek a szövegbe, ez igaz. De mondjuk néhány évvel Márk írása után, mondjuk kru. 130ban:-)
"Én úgy tudom semmiféle eredeti evanélista írás Jézus korából, Jlézusról nincs, vagyis i. u. 40.ig, amit meg utána írtak valakik, azok szájhagyományokból merítették....
Érdekesség Pál sok írása hamarabb látott napvilágot, mint bármelyik evangélium..."
Tulajdonképpen igazad van. A Márk evangéliuma kru. kb 90-110 körül jelent meg, és az sem Jézusról beszél, hanem a Fiúról és a Krisztusról/felkentről. Amit Pálról írtál, abban igazad van, előbb jelentek meg a levelei mint a Márk evamgéliuma. Márk azért írta meg az evangját, hogy védje Pált.
Én úgy tudom semmiféle eredeti evanélista írás Jézus korából, Jlézusról nincs, vagyis i. u. 40.ig, amit meg utána írtak valakik, azok szájhagyományokból merítették....
Érdekesség Pál sok írása hamarabb látott napvilágot, mint bármelyik evangélium...
Jélzus nem beszélt görögül szerintem, még az is kétséges, hogy létezett e...
a diaszpora zsidóság nem Jeruzsálemben volt... akkoriban...
az hogy volt görög ószövetség fordítás, lényegében az olvasta aki tudta, de a jeruzsálemi zsidók nem görög fordítást olvasták, el sem fogadták igazából...
