Hát azért most igy összefoglalva NAGYON szép a Duna tv-től, hogy igy felkarolt minket :
- Csengetett, Mylord ?
- Tom, Dick és Harriet
- Waczak Szálló
- Hallo, hallo - amiről már sok jót hallottam, de még egy fél képkockát se láttam, ugyhogy várom a holnapot.. :)
Ugyanazok csinaltak, akik a Csengetett Mylordot, marmint az iro, rendezo. A szereplok masok, es a vilaghaboru idejen jatszodik egy nemet egszallas alatt levo francia kisvarosban, ahol a foszereplo Rene kocsmaros kulonbozo kalandokba keveredik. Fontos szerepet jatszik egy festmeny is a Bukott Madonna nagy didikkel cimu. Es nagyon jo. Mar csak 1-t kell aludni.
Persze, hogy láttam már Monty Phytont!!! Nem kis részben erre alapoztam a véleményemet. Ott aztán ezer színben tündököl a zsigeri és testi humor. (Ez kisebb képzavar volt.)
A Mylord nagyon decens hozzájuk képest. Na jó, nem kunszt! Hozzájuk képest bárki decens.
Es megcsak nem is a Meaning of Life-fele "Mr. Creosote explodes" jelenetre gondolok, hanem mondjuk arra, amikor Graham Chapman nyilt szinen hany, amikor a pap fogdossa a nok csocseit, amikor megeszik a foszereplo anyjanak a hullajat, es meg sorolhatnam.
Pedig rajuk senki nem mondana, hogy angoltalan lenne a humoruk. Annyi igaz viszont, hogy anakronisztikus kisse, hiszen a 20-as evekben nem volt divat az ilyenfajta humor. De a film nem a 20-as evekben keszult, es lehet azon vitatkozni, hogy a humor vajon mely korbol kell taplalkozzon, vagyis egy 20-as evekbeli settinget mutassunk be korabeli humorral, vagy pont az a jo, ha az akkori helyzeteket mai humorral talaljuk? Jo kerdes, valaki valaszolja meg :)
"- És minden reggel arra ébredek, hogy a monoklis arca ott lesz mellettem a párnán.
- Dehát nem viselek reggel az ágyban monoklit.
- Nem baj, majd a kedvemért megteszi."
csütörtök estétől indul a Halló Halló. Amit tudok felveszek, de - ahogy magamat ismerem - 1-2 rész tuti kimarad. Nem szervezünk videokört, hogy az összes rész meglegyen?
És nem is említettük még Agatha sirámait drága férje szerinte túl gyakori és heves közeledéseit illetően. És volt ott egy kis sejtelmes jelenet is, amikor minderről mi nézők is megbizonyosodhattunk. (Amikor Agatha hazatér "beteg barátnője ápolásából", és Ralph türelmetlenül és gyanakodva fogadja a hitvesi ágyban.)
- Egyszercsak... mászom fel a cselédlépcsőn. A szívem dobog. És aztán... belököm az ajtót. És csodálatos...! Mosószappanszag fogad! Olcsó parfümmel keveredve. Aztán a durva lepedők, és a vászon hálóingek érzése...
Szerintem az angol humortól nem idegen a testiség, majd a következő részben, amikor Agatha James-re kacsingat:
Ralph: És ne felejtsd el megmutatni a szobát, ahol aludni fog!
Agatha: Természetesen, drágám!
:)
A végén Agathának szerintem Metcalf imponált, lehet, hogy erre volt kihegyezve a dolog, csak nem lehetett érteni... Tényleg, itt nem lehet szó fordítói tévedésről?
Elnézést az okvetetlenkedésért, azért ez a vegetatív, zsigeri, testi, és nem is tudom még milyen jellzőkkel illethető humor, nem áll olyan nagyon távol az angoloktól. Ha belegondoltok iszonyú gázos szövegeket, és időnként jeleneteket nyomnak ebben a témában. Gyakorlatilag a rosszullét kerülgette az embert a mostani részben is, ahogy Rose előadta, milyen jó is lesz neki, ha Teddy feleségeként minden reggel jó férje cvikkeres arca ott lesz majd mellette a párnán. Jézus!!!!!
Nekem is Sir Ralph tetszett most a legjobban, amikor a Rollsban ültek és végig a megjegyzéseivel inzultálta Meldrumot (nagyon úrvezető vagy, Meldrum, tudod-e? tu--dod--e ?), és Agathához hasonlóan nekem is imponált, amikor puskát ragadott és utánalőtt Metcalfe-nak.
Nagyon jó a magyar hangja, és sajnálom nagyon, hogy állítólag elhunyt a szinkronszínész...:-((
Jó angolokhoz nem illően elszabadult néha a testiség a Gretna Green-részben. Lásd George és Agatha párbeszédét a színházi páholyban, (egy 80 tagú zenekarral a háttérben... és most éppen egy gyors rész következik...), és Stokes tett egy durva utalást arra, hogy Miss Poppy már nem szűz (megmenteni a halálnál is rosszabb sorstól... ami már néhányszor bekövetkezett...).
