" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
ahogy én olvasgattam kaliforniai oldalakon, a Kerman = lány, Peters fiú a leggyakoribb kombó.
Van kapásból 2 olasz kertészet, akik 100 euróért (31.000 ft körül) adnak 3 lány +1 fiút csomagban,
2 éves fákat.
igaz, még rájönne a szállítás is...
Talán úgy érné meg ha 2-3 ember összeáll (én és +..?) így kb. 8.000 ft körül lenne egy fa... + szállítás? esetleg azt lehet még csinálni, h egy kertészettel (Örökzöld) kapcsolatban vagyok, akik Olaszországból is hoznak kamionnal növényeket. Oda elküldenék az előre kifizetett fákat, Olaszországon belül a szállítás ingyenes, a kamionra meg pár ezer ft-ért talán felfér...
ha kevés a hely, akkor a fiút nagy dézsában kellene tartani amíg hoz oltóágat / szempajzsnak valót.
le van írva, h a lányra rá lehet oltani / szemezni a fiút.
vagy valaki nevelgeti a fiút, ha van helye (és ő ad oltóágat.)
persze egy egész fiú fával lehet, hogy jobb lesz a termés...
mail címem itt: www.kartyanaptar.org
Az édenkert.hu így fogalmaz: "Hazánkban sajnos egyelőre nem nagyon elterjedt a pisztácia termesztése." :)
Mi az hogy "nem nagyon"? ezek szerint valaki(k)nek mégis van, de gondolom csak néhány fa,
esetleg 10-20 db...
Mi az hogy sajnos?
Fő igényei: rengeteg napsütés és meleg is, páramentes hely, homokos talaj, fagyigénye is van, de ne legyen a minimum (tartósan) -10-15 fok alatt. Öntözni nem kell. Sőt a sok eső nem jó a gyümölcsfejlődéshez (jajjj, sokszor esős nyaraink...)
Károsítói is vannak :( verticilliumos fertőzés, amely megöli a fákat kortól függetlenül.) Levéltetvek. Mókusok és madarak :)
Én nem gondolnám, hogy az ideális hely a termesztésre Magyarország lenne. :) Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet megpróbálni, illetve hogy ne lennének kisebb sikerek is akár. Az talán semmiképp nem igaz, az olvasmányok alapján, hogy a magyar (-15-ig terjedő) fagy veszélyeztetné, bár azért a fagylefolyásra figyelni kellene. Ezért nem jó talán az Alföld, (ahol viszont lenne sok napsütés és homok), de a fagy gondot jelenthet. De lehet persze ott is speciális, jó hely.
Beérés szempontjából olyan lehet, mint a dinnye. Komárom megyében gyerekkoromban mindig ültettünk dinnyét, de csak a cukordinnye érett be, a görögdinnye csak max. 80%-os siker lett (az elsőnek megnövő dinnyék értek csak be), sok volt az éretlen kis dinnye - kevés napsütés? (Vizet kapott eleget.)
Pl. a Káli-medencében, Balaton felvidéken, Balaton parti hegyeken elég sok a napsütéses óra, déli domboldal jó fagylefolyású, talaj egyes helyeken (fél méter mélyen) homokos (ld. homokbányák.) Huzatos, a párát elég jól elfújja a szél, bár (a hegyek miatt) sokszor azért van (sok) pára a levegőben.
Annyit semmiképpen nem esik ott az eső, mint pl. Vas megyében.
Balaton környéke, lásd még: mandulatermesztés.
Én hobbinak szeretnék 1-2 fát. Szép látvány a rózsaszín (v. sárga) termésburok, a fa és levele is díszítő jellegű (lásd még: naspolya, jujuba, stb.) Ha lenne pár kilóm évente (10-20 év után),
az fedezné a család "szükségleteit". Egyébkén is már mindenfélét ültettem, egyszer berobbanak a termések, és akkor már nem kell megvenni, ill. egészségesebben lehet étkezni. (Egyelőre idén még csak a cseresznye, szilva, őszibarack, nektarin, japán körte, naspolya, jujuba, egy füge és a bogyósok fognak "robbantani").
És a füge, kivi, stb. már nem újdonság... :))) -nekünk (fórumtársaknak) persze.
az egyik (oltott pisztácia fa -lányok+fiú) lelőhely:
Nem tudom, én úgy gondoltam, hogy egy kisebb koronájú kis fát küldenek, ehelyett kaptam egy suhángot 13 ezer forintért. :D Magasságra ugyan ekkora volt már tavaly tavasszal is, csak a mellékágak nőttek picit. Míg a többi pawom gyönyörűen fejlődött. Nyilván egy nagyon értékes és ritkán beszerezhető fajta, de ennyiért többet várt az ember. Vagy legalább ne írják oda hogy 2 év múlva terem. Mert ez még akkor sem fog összejönni ha a lehető legoptimálisabb körülmények között van és úgy nézzük azt a két évet ahogy te is.
Borzasztók lettek a képek amiket csináltam róla de a lényeg azért látszik:
Ha tavaly vásároltad a fát,akkor nem telt még el a két év és a várható első termés megjelenésének joslata a DM kert részéről még igaz lehet.A Prima 1216 nagyon termékeny fajta,már fiatalon hajlamos viszonylag sok gyümölcsöt megtartani,ami a fa növekedését visszafoghatja.
Ha kialakul a fa koronája és eléri a 180-200 cm. magasságot,akkor lehet számítani termésre.
Rendszeres mérsékelt öntözés és tápanyag utánpótlás mellett két év mulva már gyümölcsnek is örülhetsz nem csak a virágoknak.
Csak nem dmkertes? Az nálam is virágzik, igaz 1 méteres, tavaly vettem, van kb 2 darab 15 centis mellékága az 1 méteres "törzs" végén és ennyi az egész növény. 10 rügyből 9 virágrügy, 1 hajtás...sokra megyek vele. :) Vagy hormonozták, vagy direkt termővesszőt oltották rá, passz, mindenesetre a "2. év múlva terem"-től messze áll, helytállóbb lett volna a 2 év múlva tele lesz virágrüggyel, a kb 10 levéllel rendelkező növény, ami kb 5 év múlva fog teremni, dehát ez túl hosszú és nem túl jó marketing szempontból. Ez van. :) Viva la capitalism!
Boltbsn egy 100db-ot tartalmazo kis zacsi 990 Ft. 100,v 150g-os asszem. Mindig megtapizom, de erre viszont sajnalok ennyi penzt (tizezerer viszont siman megveszek egy nalunk is termo uj gyumolcsot) :))
Hát nem teljesen jordániai a klímánk, de sivatagot tudunk csinálni az biztos. Ha meg nem terem, akkor beduin kávémozsár döngölőt még mindig lehet majd vagy 500-600 éves korában csinálni a fájából.
Kivi is régen vmi ilyesmi kuriózum volt:) Igazi déligyümölcs:D
A pisztáciánál a termésminőség ami még aggaszthat, a klíma okés nálunk, a fény az ami kevesebb, így tényleg a napfényes 2100-2200 órás Dél-Alföldi régióban lenne érdemes a termés szempontjából, de azért kell kísérletezni, hátha nem lesz olyan rossz más tájakon sem.
Igen, csak ha már virágzik akkor derül ki. Elvileg jó körülmények között 6-7 év után már virágozhat magról, oltva persze hamarabb. Igen a fiú csak beporoz. 1 fiú jópár lányhoz is elég.
Én is próbálkoztam vele 15 éve. Mármint magot vetni, jó sok csemetét el is adtam anno. A magról kelt pisztáciák jórészt 90% feletti arányban lányok lesznek, fiú van kevés.
Nézd ha pl. Kabul és környékén lehet termeszteni, akkor nálunk sem lehetetlen, főleg homokos nem magas talajvizes területeken.
Nincs sztem, ez a rövid válaszom. A Füvészkertbe vettek fiút, lányt is, de több tönkrement már, ill. első évben a fiún volt talán virág, de nagyon senki sem fáradozott, hogy porozzon. Azóta is üvegházban telelnek, így most már nem is láttam rajta virágot. Termés sem volt még mióta pár éve ott vannak sztem.
A pisztáciának kell a fagyhatás a megfelelő virágzáshoz, meg is van adva hogy mennyi óra.
Ezért írtam hogy talán sikerül összehoznunk egy randit, ami érdekes újdonság lehet hazánkban.
Mindenkinék csak virágzik, de megfelelő beporzás hiányában teremni nem termett még.
Tehát úgy gondolom érdemes lesz majd termeszteni, ez saját gondolatom persze.
Sajnos a szaporítással még nem vagyok jó úton, biztos van titka, lehet hogy az időpont, de nekem eddig még nem sikerült meggyőzően szaporítani:)
A régi oldalhajtások eleve eltávolítandók. Az újak közül a legnyúlánkabbakat kell meghagyni (tövenként egyet, legfeljebb biztonságilag kettőt). Amennyire a képekről érzékelhető, az elsőnél a tulipánok jobb felső sarkánál lévőt, a másodiknál a görbület előttit.
Örülök, hogy engem megelőzve is kaptál már lényegében helyes választ, bizonyítva, hogy egyre többen értik a kivi kinevelésének módját. Nagyon helyes, hogy a visszametszéssel megvártad a kihajtást. Ilyenkor látható, melyik hajtás akar "befejezett", illetve "befejezetlen" lenni. Az utóbbiak fognak égig nőni.
