"A szén eléggé természeti erőforrás. És többet használtak fel, mint amennyit a Föld nevű bolygó újjá tudott teremteni, de ma már nem kell annyi."
A szénkitermelés üteme egyre növekszik. Szerinted mivel mennek az erőművek?
"Igen, ezt már gyakran hallottuk, de hol van itt a pazarlás? Hiszen mindent sokkal gazdaságosabban hasznosítanak, mint korábban."
Persze, a szeméttelepek meg poénból vannak.
"Szerintem az volt a pazarlás, amikor egész nyáron két tehénnel kellett vacakolni és senkinek nem jutott tej, mert csak gürizni kellett és szart pucolni, de minden termék megfizetethetlen volt. Értelmetlen volt az egész."
Akkoriban nem kellett terméket venni, mert önellátók voltak az emberek.
"Állítólagos harmóniában kezdünk el élni a természettel, de a sirály nem örömében fog repkedni, ha nem guberálhat a szemétben."
És ez kit érdekel? A sirálynak nem kellene guberálni, nekünk nem kellene szemetet termelni. Nehogy azon filózzunk már hogy milyen rosszul jár a természet, ha visszaáll a természetes rend...
Az hogy a nyugat megél az értékteremtés nélküli pénzteremtésből (=pénzügy, kereskedelem, szolgáltatás) az csak úgy lehetséges, hogy a többi világrészt kizsákmányolja.
>a fogyasztás folyamatos növekedésének az elve ami nem jó. Hiába vagyunk 2x olyan hatékonyak, ha 10x annyit fogyasztunk, holnap meg 16x ennyit szeretnék.
Hiába jó, vagy nem jó, már a Hansa is így működött. Hiába nem jó, a lübeckieknek valahogy mégis jó volt már akkor is, meg ma is.
>Meg rengeteg szemetet termelnek. (Szemét=olyan dolog, amire nincsen szükség) Egyre gyorsabban avulnak el az eszközök, amiket aztán kidobsz
Ha megnézzük a MÁV járműállományát, akkor nem ezt látjuk. 100 évvel ezelőtt egy 46 éves mozdonynak esélye sem lett volna, hogy fővonalon járjon. Ma pedig egy 46 éves tipus a MÁV standard mozdonya.
Az a fő baj, hogy eleve a pénzügyi rendszer exponenciális növekedést vár el hogy össze ne omoljon (hitelek - kamatok - GDP növekedés... ) míg a termelés jó esetben lineárisan nő.
Igen, ezt már gyakran hallottuk, de hol van itt a pazarlás? Hiszen mindent sokkal gazdaságosabban hasznosítanak, mint korábban.
Meg rengeteg szemetet termelnek. (Szemét=olyan dolog, amire nincsen szükség) Egyre gyorsabban avulnak el az eszközök, amiket aztán kidobsz. Újabb és újabb eddig nem létező igényeket teremtenek meg... ez a pazarlás.
Szóval lehet hogy régen (és itt nem 50-60 évvel ezelőttre gondolok, hanem régebbre) jobban el voltak az emberek a két tehénnel meg a kis földjükkel, mint most az Audival meg a nagy villával, állandóan az órát lesve.
A fogyaszt(tat)ói társadalom elve, a fogyasztás folyamatos növekedésének az elve ami nem jó. Hiába vagyunk 2x olyan hatékonyak, ha 10x annyit fogyasztunk, holnap meg 16x ennyit szeretnék.
A szén eléggé természeti erőforrás. És többet használtak fel, mint amennyit a Föld nevű bolygó újjá tudott teremteni, de ma már nem kell annyi.
>Ilyen szempontból 8 zsákrakodó munkás jobb, mint egy daru meg egy teherautó.
Ilyen szempontból biztos. Csak ugye van emberi erőforrás is és az még fontosabb is, mint a természeti. Egyébként ha mindent beleszámítanánk egyáltalán nem biztos, hogy a daru meg a teherautó a szennyezőbb.
>Ja, csak ez a világ önmagát éli fel. Pazarló. Hitelből pazarolja el az unokák jövőjét. Ahhoz, hogy ezt tartsuk kéne még 5-7 db Föld, egyenlőre, de ha tovább fejlődünk, akkor még több....
Igen, ezt már gyakran hallottuk, de hol van itt a pazarlás? Hiszen mindent sokkal gazdaságosabban hasznosítanak, mint korábban. Szerintem az volt a pazarlás, amikor egész nyáron két tehénnel kellett vacakolni és senkinek nem jutott tej, mert csak gürizni kellett és szart pucolni, de minden termék megfizetethetlen volt. Értelmetlen volt az egész.
>A megoldás ott van, ha a mai technikai fejlettséget ötvözzük a múltbéli közösségi, természettel harmóniában élő szemlélettel
Ez kicsit olyan, mint a mellékvonalak rekultivációja. Valamikor volt egyfajta környezet, de valakik kitalálták, hogy mellékvonalat kell építeni. Megépült - lepusztult, de közben a növenyek, állatok hozzászoktak, hogy van egy hely, ahol kicsit más a hőmérsékelt, időnként zaj van, de egyébként nem jár arra senki. Most pedig az egészet fel akarják forgatni ismét.
Állítólagos harmóniában kezdünk el élni a természettel, de a sirály nem örömében fog repkedni, ha nem guberálhat a szemétben. Hozzászokott, hogy szemét=kaja, na az nem lesz vissza kellene menni a tóra, de ott már van hattyú, ami korábban nem volt, viszont nagy és agresszív.
A jövőnek építés: valóban van aki egóból tesz ilyet, pl. 4-es metró. De, nem csak ez létezik...
"akkor már megelégszünk a közvetlenül előttünk lévő feladat megoldásával, álmodozás helyett." Ebben tökéletesen igazad van. Mindig arra kell tekinteni, ami előttünk van, azonban kell cél is, amihez viszont nem szabad ragaszkodni. Ha ez a kettő eggyé válik (az út és a cél), akkor az az egy, a megvilágosodás, a mennyország, stb. de az már egy másik világ.. :)
Fogalmi probléma van, egész mást értünk erőforrás alatt. Itt a természeti erőforrásra gondolok, amiből ma többet használunk el, mint amit a Föld nevű bolygó újra tud teremteni. Egyrészt. Ilyen szempontból 8 zsákrakodó munkás jobb, mint egy daru meg egy teherautó.
"Egyszerűen a világ lett más és a szállítás alkalmazkodott hozzá." Ja, csak ez a világ önmagát éli fel. Pazarló. Hitelből pazarolja el az unokák jövőjét. Ahhoz, hogy ezt tartsuk kéne még 5-7 db Föld, egyenlőre, de ha tovább fejlődünk, akkor még több....
A megoldás ott van, ha a mai technikai fejlettséget ötvözzük a múltbéli közösségi, természettel harmóniában élő szemlélettel és ez lesz a XXI. százdé. Amiről beszélsz, az a múlt, a XX. sz. személete.
Hasonlókra gondoltam. De ez egyben azt is jelenti, hogy egy ilyen (regionális) szemlélet a közlekedésben ugyanezt a szemléletet követeli egyéb (pénzügyi, stb.) területeken is.
1. A központi adók - helyi adók struktúra módosítása a helyi adók irányába. 2. Egy bizonyos dologban elmaradottabb régió más dologban jobban domboríthat, és üzletelhet ezzel a más dologgal a másik régióval. 3. Ha egy régiónak nincs semmi felmutatható értéke, akkor sajnos bajban van. 4. A 3. pontban említett régiót el lehet kezdeni kívülről segíteni-támogatni, csakhogy minden ilyen segítés-támogatás a korrupció egyik legígéretesebb melegágya. Emellett is van azonban esély arra, hogy az adott régió a támogatás hatására talpraáll és versenyképessé válik. Tehát nem elvetendő a támogatás, de lássuk be, hogy állati könnyű félrecsúszni az ilyesmivel.
>Nem, a falusi közösség egy önnfentartó, természettel harmóniában élő forma volt több ezer éven keresztül.
Igen, így is lehet mondani. Egyébként ma is van hasonló, minden vasútmániásnak ajánlott megnézni, de remélem nem ez a jövő.
>Mert drága, mert sok erőforrást használ el.
Ha egy rendszerben van szerepe valaminek, ami drága és sok erőforrást használ fel, akkor megmaradhat, amíg a körülmények nem változnak meg. 100 éve a vasút is drága volt és sok erőforrást használt fel. Símán volt olyan vasút, ahol a teherszállítás harmada a sajátcélú szénszállítás volt. Kismillió ember vacakolt a mozdonyokkal feltölteni, befűteni, tisztítani, javítani, mind nagyon drága volt és sok erőforrást használt fel. De a kocsik sem voltak sokkal jobbak. Képzelheted, hogy a gázvilágítással, meg a kályhafűtéssel mennyit kellett dolgozni, mennyi anyag és ember kellett hozzá. A teherszálítás meg úgy nézett ki, hogy százszor átrakott ezernyi széteső csetreszt kellett szállítani, a konténerhez képest gyufásskatulya nagyságú dobozokban, ládákban, zsákokban. A célállomáson vagononként 8 ember pakolt kis 100 kilós bizbaszokat át a lovaskocsikra, amiket 3 ló húzott. Ez volt az igazán pazarló, szerencsére ennek vége, de több, mint 100 évig így működött többnyire. Aztán amikor megváltoztak a körülmények, egyszerűbben, olcsóbban jobban kellett megoldani, akkor megoldották. De nem a szén fogyott el, mint jósolták és ezért kellett változtatni. Egyszerűen a világ lett más és a szállítás alkalmazkodott hozzá.
Azonban, akkor és ott a teljes falut megkérdezték.
Itt most szerintem ne bonyolódjunk bele egyén-közösség fejtegetésekbe, mert nagyon OFF irányba visz (pedig érdekes), elégedjünk meg annyival, hogy igen, meg lehet kérdezni, viszont jól feltett kérdés esetén a válaszok nagyja a kívánt irányba mutat. És egy kisebb közösség esetében is van korrupció, vannak "furcsa" esetek, viszont abban kétségkívül igazad van, hogy a kisebb közösség tagjai egy-egy döntést, amely kvázi közöttük született, jobban elfogadnak. Épp ezért van értelme a helyi közösségi közlekedési formákról ott a helyszínen dönteni, és ott finanszírozni.
Pedig, nagy dolgot mindig a jövőnek építünk.
Ilyet akkor teszünk, amikor exhibicionista hajlamok hajtanak bennünket. Persze akkor sem a jövőnek építünk, csak szeretünk tetszelegni a jövőépítő szerepében, legfeljebb nem ismerjük be még magunknak sem. Ha viszont kinőttük exhibicionizmusunkat, vagy az "élet" kiverte belőlünk, akkor már megelégszünk a közvetlenül előttünk lévő feladat megoldásával, álmodozás helyett.
"Az annál régebbi korra gondolok és azért elsősorban a faluközösségekre (lásd: pl a székely falvak rendtartás), mert itt a személyes kapcsolatok miatt a korrupció és az egó kevésbé tudott érvényesülni."
Na igen, meg hazudni sem volt olyan egyszerű meg az "azt mondom ,amit hallani akarnak" elv sem. Bp-n sőt egy nagyobb kisvárosban is megoldható, h egy lakossági fórumon ezt mondom a másikon pár nap múlva meg a szöges ellentétét, egy faluban ahol majdnem mindenki mindenkit ismer ez már nem működik, mert biztosan lesz a gyűlésen olyan, aki az előzőn is volt és ő felteheti a kínos kérdést, h de hát Pistám, tegnap még mást mondtál.
Manapság meg az egyszemélyes felelősség elve dívik, itt pedig az a gond, h sosincs meg az az egy és emiatt van ez a következmény nélküli ország. A 2006-os aug 20-ai vihar után kiderült, h ez nem működőképes dolog sokan hibáztak de nem tudtak senkit elővenni, mert azt az egy felelőst keresték pedig nem egy volt hanem több tucat.
Ha pedig mégis megvan akkor sem jár rosszul lásd pl. Princz Gábor meg a Tocsik ügy meg a többi. Közösen nyúlnak le akár milliárdokat vagy 10 milliárdokat egy elviszi a balhét ül pár évet aztán kijön és a lopott pénzből vígan éli világát.
Melyikőtök nem vállalna be 2-3 év börtönt néhány 100 milliókért? Munkával szinte kizárt, h ennyit megkeresel, még jól fizetőkkel is nehéz. Egy ksi extra részedésért szokott akadni vki aki elviszi a balhét kap érte 4-5 évet ha jól viselkedik odabent akár már 2-3 év után kijöhet. Vagy akár korábban.
Épp arról van szó, hogy ezeket az alternatívákat soha senki nem vizsgálta érdemben. Ha fel kellet mutatni valami ilyet, akkor a költségét úgy kalkulálták, hogy az véletlen se érje meg. Emlékszem olyan - nemrég kilépett olvtárs tollából - variációra, ami a mellékvonali kérdést úgy kezelte, hogy, jó, első lépésként átépítjük 100km/h sebességre a vonalat, mert ez az EU szabvány és a lónak meg négy lába van. Ja, az drága, akkor nem éri meg.
Tehát, az általad feltett kérdés is csak konkrét példák esetén, valós felmérés után lenne értelmezhető...
"Amikor azt mondja a faluközösség, hogy "a falu döntött", akkor nem a falu döntött (az alapítókat már nem lehet megkérdezni), hanem egy csoport, és a csoporton belül is a vezető személyiségű emberek, akik a döntésüket valamilyen érdek mentén hozták meg."
Azonban, akkor és ott a teljes falut megkérdezték. A közösség volt idősebb a fánál és nem a közösséget alapító emberek. És, pont ez az, ami hiányzik, nincs közösség, nincs döntési rutin, felelősségfelvállalás, csak x-elés 4 évente, de pénzről akkor sem dönt senki.
"A mai korok ugyanúgy a felelősség elkenéséről és a képviseleti elv széltében-hosszában való alkalmazásáról szólnak, mint a régi korok."
Az annál régebbi korra gondolok és azért elsősorban a faluközösségekre (lásd: pl a székely falvak rendtartás), mert itt a személyes kapcsolatok miatt a korrupció és az egó kevésbé tudott érvényesülni.
"az építtető párás szemekkel gondolt az unokáira." Pedig, nagy dolgot mindig a jövőnek építünk. Ilyen a gyümölcsfát ültető idős ember metafórája. A természettel akkor vagyunk harmóniában, ha közben az unokákra is gondolunk. Ha az építettő nem a jövőnek építette, hát, istenem, úgy sikerült, hogy megmaradt és most is értéket képvisel - vagy nem. Megérdemli, hogy tisztelettel, érdemben bánjanak vele. Ha megszűnik, tisztességgel szűnjön meg.
Aha. Értem. Akkor a nyárlőrinci utasok között szórólapot osztogassunk, hogy azért lassú a vonat, és azért nem lehet rugalmasabban alkalmazkodó menetrendet csinálni, mert Siófokon 42 éve nem újították fel a vasúti pályát?
Rbatka a Kecskemét-Lakitelek vonalról írt. Te ezt válaszoltad rá: "Én csak a kecskeméti szakaszát láttam, de az sem normális. Nagy terület közepén megy a Bz, mellette a kisvasút végállomása, ..."
Szerintem menj vissza mégegyszer és nézz körül jobban :D
"a faluközösség ugyanaz volt, mint ma a mellékvonal. Egy semmiből semmibe vezető valami, ami még lassú is volt."
Nem minden mellékvonal vezet a semmiből a semmibe. Kecskemét-Lakitelek-Tkécske-Szolnok. (Kmét-Kkfháza)-Szentes-Orosháza-(Békéscsaba-Gyula). További találatok a Tippek új viszonylatokra topikban találhatók.
Az pedig, hogy lassú, az nem ok, hanem következmény. Orvosolható. Mint a kihűlt víz a kádban, az olvtárs hasonlatával élve.
"Ma hasonló mennyiségű ember, árú elszállítása nem biztos, hogy menne egy mellékvonalon."
Ez is csak egy állapot, egy szégyenletes állapot. Nem ok, hanem következmény.
NE ÉRTS FÉLRE, NEM TARTOK MINDEN VASÚTVONALAT ÉLETKÉPESNEK ÉS MEGTARTANDÓNAK. De amelyek életképesek, azokat fejleszteni kell. És sok mellékvonal életképes(sé tehető ha akarjuk).
"Egy jó helyijáratos ráhordó rendszer, a 20 megállójában ugyanebben a faluban nem versenyképes az 5 helyen megálló busszal, ha a vonat pontos és kényelmes és jó helyre megy."
