“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Abszolút Igazságnak erről nincs ismerete, csak a saját agyszüleményét szajkózza, hogy apa nélkül bűnöző lesz a gyerek. Nekem más statisztikáim vannak, de sajnos azt nem oszthatom meg. Annyit elárulhatok, hogy a rács mögött ülő férfiak 98%-ának volt apja vagy nevelőapja, mégis arra kérdésre, hogy válasszon egy személyt, akiben 100%-ig megbízik, kivétel nélkül - gondolkodás nélkül - mind az anyját, a feleségét vagy az élettársát/barátnőjét jelölte meg.
Este részegen bezuhan anyuci a szombat esti betevővel, kánonban hánynak egyet, aztán némi "kinn a bárány benn a farkam" (még jó, ha nem a gyerek előtt) oszt annyi!
Bocsi, de te most tévedésben vagy, a nők nem azért visítanak, mert nem hajtod le a vécédeszkát, hanem azért mert nem hajtod fel brunyálás előtt. Érted, ugye? :)
A legrosszabb ilyenkor, hogy az anya egy személyben próbál mindkét szülő nevében helyt állni (apád helyett apád leszek).
Mert így nemcsak a férfi viselkedésmintákat sem tanulja meg a gyerek, de a nőit sem fogja tudni az anyuka átadni, hiszen nem fog következetesen homogén mintát mutatni.
Ismerem ezt a statot, a másik topikban rendszeresen utaltak rá, csakhogy szerintem (ahogy te is említetted) ott egy csomó egyéb tényező is közrejátszik (pl. volt-e az anyának barátja- az egyedülálló címkét sokszor nem a valódi egyedülélőkre alkalmazzák-, volt-e egyéb mentális problémája az anyának, ivott, drogozott-e, nem csúszott-e le anyagilag, a gyerek dacból nem utasított-e el mindenkit, aki próbált hozzá közelebb kerülni- végső soron ez is közrejátszhat a gyerek bűnözővé válásához, és kimutatható összefüggés a lecsúszás és a válás (egyedül maradás) között, de én akkor is nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen nyílt ok-okozati összefüggés legyen a két dolog között. Gondolod, hogy ennyien maradnának hosszú távon egyedül? Nem lenne a környezetben más férfi, aki mintául szolgálhatna? Mert ha nincs apa, akkor valaki mást fog a gyerek példaképnek választani (mert az anyukáknak tényleg más a szerepük, az anyukák jelentik a kötődést, az apukák meg az elismerést, akiknek meg akarunk felelni).
A lombikbébis anyuka is találna sztem új párt (vagy többet, egymás után), nem feltétlenül nő fel apa nélkül az a gyerek, akinek elváltak a szülei vagy megszületésekor egyedül élt az anyja.
