“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Szinte biztos vagyok benne, hha nem volt segítsége / alkalmazottja, akkor, mivel a gyerekeket nem vitték el intézménybe, vagy nem napi 8-10 órára vitték intézménybe (bölcsőde, óvoda, iskola) akkor a gyerekek lehettek nagyon keményen befogva. Vagy volt vmi bolti alkalmazott, segéd, és/vagy mosónő, vagy vmiféle szolgálólány.
Szerencsére jórészt a katonák a mai napig ffiak, meg a politikusok zöme is:-), he nem így lenne, már a nukleáris telet próbálná túlélni a párezer megmaradt ember:-))).
Nünüke88 nagyon értelmes nikk, jó meglátásokkal, csak szólok, hogy a trollkodást - amit néha én is szívesen űzök - nem kedveli, nála a komoly beszéd, szó szerint a téma komoly körbejárását jelenti.
Ha ffiak főznek , akkor mindenki részfeladazot végez. Tehát egyféle étel készül, mondjuk marhapörkölt, egy rakja a tüzet, egy darabolja a húst, a másik a zöldséget pucolja, a bort kostolgatja, stb.
A nők ezt ugy adják elő, hogy készül három külön fogás:-), amit külön külö n kreálnak, de általában még külön is veszik hozza az alapanyagokat.
Ha van munkamegosztás, az nem praktikus elven, hanem klikkesedéssel, valamilyen más érdek mentén történik.
Nagyanyám az 1910-es években egyedül vezetett saját élelmiszer/háztartási boltot, a nagyapám vasutas volt, 3 gyerek mellett, majd jött a negyedik is! Ő szerezte be az árult, ő volt az eladó is!
Nincs meg , de mintha olvastam volna . Feljebb való években én mindent olvastam (sporton kívül) ami nyomtatva volt , de mára már felejtek . Néha még a címe se jut eszembe , nemhogy az írója . :-)
Mindig is dolgoztak a nép egyszerú lányai asszonyai a családjuk mellett.
Inkább a lányok, mint az asszonyok. Az asszonyok akkor tudtak elmenni, ha már volt a családban nagyobbacska gyerek, akire rá tudták bízni a kisebbeket. Vagy vmilyen nőrokon, aki otthon volt az övéivel, vagy együtt lakott a nagycsalád. Tehát mindig volt segítség. Ezen felül közösen mostak pl, a házépítés is inkább kalákában zajlott, volt közösségi munkamegosztás is. Egyedül képtelenek lettek volna mindezt véghez vinni.
A hármas kötés miatt mindenképpen egyezségre kellene jutniuk. Ha a pasi otthon csak cirkuszt lát, hamar meglép. Vagy odacsap az ostorral. Egyik sem játszik, ugyanis a falloszért verseny van!
Beszélsz megint félre. A nők dolgoztak mindig. Igen nehéz fizikai munkákban. A földeken, a bányákban, a manufaktúrákban és szolgálóként a gazdagoknál. Mindig is dolgoztak a nép egyszerú lányai asszonyai a családjuk mellett. Te a nagypolgári uriasszonyokról beszélsz. Azok nem dolgoztak. A modern kapitalizmus kialakulásának a következménye, hogy a nőket, a gyrekeket a gyárakba terelte. Mert a tőkéseknek a férfiaknál olcsóbb precizebb rabszolgamunkás kellett. Választójogot azért kaptak, mert meg akarta a nőket is adóztatni az állam. A feminizmusnak az köszönhető, hogy a nők iskolázottak lettek és a gyerekeket nem dolgoztatták rabszolgaként.
Az efféle női allűröket is remekül lerendeznék egymással a feleségtársak. A ffiakat nem terhelnék ilyesmikkel bigámia esetén. A ffi csak a kész, leszervezett cuccba ülne bele. A kaját csak meg kéne ennie, nem még ki is találnia, h mi legyen. Pl. Mert az asszonyok meg tudnák ezt egymással dumálni.
Próbálj annyit gürizni egy hónapig, mint egy átlagos, dolgozó, családos nő. Egyből nem lenne akkora a szád! Ja, a szarkeveréshez idő kell Ami nem sok van a nőknek. Szart leginkább az egész világon a férfiak kevernek. Nemcsak otthon,
