Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Sziasztok! Érdekelne hogy a magoncok amiket egy-két száz forintért árulnak, azok mekkorák? Egy-két héten belül akarnék venni és ültetni egyet. Szerintetek ha most kiültetem mikorra szemezhető? (jó lenne még idén nyáron)
Tudom hogy szétszednek a rendelésekkel, de majd tudnál küldeni a nyáron szemes vesszőt ebből a rejtélyes fajtából? :) Ja és ha már írok akkor hozzád írom a bugyuta kérdésemet: A Myrabelle de Nancy az a mirabolán?
A Myrabelle de Nancy rezisztens, meg tolerans is, úgy mint a Kirke is vagy a Monfort is stb. Ezek a vélemények mind tapasztalati munkák helyi eredményeit tükrözik. Rezisztens, mert a vírus alacsony koncentrációt mutat a növényben. Toleráns, mert a megfigyelő a növényen kevés és enyhe vírustünetet lát. Leegyszerűsítve ennyit jelent a két kifejezés. lsd.:'SHARKA DISEASE IN BULGARIA: PAST, PRESENT AND FUTURE' című pdf-ben /Aztán sikerült Monfort-ot szerezned?/
'A Kirke szilva valóban érdekel' Én meg valóban tudok neked oltóvesszőt küldeni, mivel ezt kaptam. A vastagságuk 3-4 mm. A Csarli1-től származó Ishtara alanyon honosítom meg őket /chip szemzés, hasítékoltás../. Próbálom termőfán is, hogy mielőbb megkóstolhassam. Ez a lehetőséged megvan akkor most neked is:) Küldj egy pósta címet e-mailben. A 'kompenzáció' a siker öröme:)
Rátaláltál, én is így gondoltam. Egyébként keletről jött minden sz@r a hideg az Or..szok, és ami legnagyobb probléma a Tuleu Gras is (erre nem mint gyümölcsre gondoltam).
Kutakodásaim során azt olvastam, hogy a Myrabelle de Nancy szóba sem áll a sarka vírussal. A sógórom fia vett egy fát. Arról kaptam oltóágat sajnos még a hűtőszekrényben van. A brobléma az, hogy a névjegykártyáját eldobta. Így nem tudom (még nem termett), hogy az alapfajta, vagy esetleg a javított nagyobb termésű fajta. Az övé az idén már teremni fog, ha esetleg érdekel benneteket oltág.
Köszönöm válaszaitokat. Nem vagyok türelmetlen az oltóvessző jövőre is jó lesz. Előjegyzem a naptárban.
Én inkább kérdezni szoktam, mint kísérleletezni mert így hatvanon felül az ember már kevésnek érzi az erre szánható ídőt. A Kirke szilva valóban érdekel, hadd növekedjen, majd esetleg szemzésre (a Kirke kedvéért ezt is megtanulnám) vagy jövőre oltóággal. A Tuleu Gras nálam érzelmi okokból (tudod hol nemesítették) soha nem rúghat labdába, mégha arany szilvát teremne akkor sem.
qergerg köszönöm az oltóágat majd akkor jövő tavasszal visszatérünk rá, a "csoda ringlóval" egyetemben.
Nem is tudom, hogyan kompenzáljam majd kedvességetek.
'jó ízú, évente legalább közepesen terem ....... gyümölcse nem károsodik.'
Egyszerűen próbálj ki néhány toleránsabbnak leírt, neked tetsző fajtát. Úgy is a helyi viszonyok döntik el, hogy nálad egyáltalában megjelenik-e a vírus. A PPV-vel kapcsolatban a dolog úgy áll össze, hogy a fertőzés után, hiába 'csak' a levele fertőződött meg a szilvafának, a fa kevesebb virágrügyet / gyümölcsöt nevel. Károsodik a fotoszintézis, az asszimiláció és ez óhatatlanul a gyümölcs értékvesztéséhez vezet. Helyileg teljesen más eredmények jönnek ki: 'SHARKA DISEASE IN BULGARIA: PAST, PRESENT AND FUTURE' című pdf - ben a 33. oldalon olvasható Plovdiv-ban a PPV-tesztje néhány szilvának pl a Katinka 87,5%-ban, Elena 57,1%-ban lettek gyümölcsfertőzöttek, pedig a németek ezeket a fajtákat gyümölcsükre nézve toleránsnak mondják.
A fenti pdf. pl. a legtoleránsabbak közé sorolja a Tuleu gras-t, /az ízét általában nagyon jónak írják/, és a neked tetsző Kirke-t is /ennek ízét több hivatkozás 'minden más szilvafajtát túllépő'-ként' dícséri/, ha kéred, oltóvesszőt is tudok egy keveset küldeni, de a Kirke egy kicsit vékony..... még én sem oltottam belőle.
Én már nem is merek szólni. Csak annyit modjatok, hogy mégis melyik szilvát ajánljátok, ami jó ízú, évente legalább közepesen terem, ha nem is öli meg a sharka vírust de lagalább toleráns vele szemben, és a gyümölcse nem károsodik.
Kezdő lévén levonom a gyakorlati következtetést: a vírussal együtt kell "élni".Gondolom,hogy a prevenció a megoldás a kórokozó kordában tartásában. Az idei évben fokozottan fogok figyelni a tünetek megjelenésére mert eddig hallottam hogy van de nem ismertem a tüneteket.
Én is csak kipróbálni akarok, elég sok fajtát, Mirobalán és Isthara alanyon, kombifa módszerrel, így mégsem lesznek túl sokan. Elsősorban az ízük, konzisztenciájuk érdekel. Az ellenállóságuk, az meg úgyis kiderül.
A Docera alanyokról a létezésükön kívül, én sem tudok sokat. A Michael Neumüller /a Baya Marisa vérbélű alma nemesítője/ kisérletezik velük. Az alábbi pdf-ben a 32. oldaltól van némi utalás rájuk képekkel: Pflaumen und Zwetschen: Neue Ziele in der Resistenzzüchtung /pdf/
Köszönöm megpróbálok majd odafigyelni az új fáimra. A virusos fámat kivágtam és a kemencémben elégettem. Remélem többet nem lessz kedve a kertembe jönni.
Az a gond, hogy lazán kezelik a rezisztencia szót. Ill. a napokban olvastam valahol a PPV-vel kapcsolatban, hogy van vertikális, van horizontális, van minőségi, mennyiségi és még fel volt sorolva sokféle rezisztencia.
Ezideig csak a Jojóról tudjuk, hogy nem hatol be a vírus a növénybe, mert ahogy hozzáér, azonnal demarkálódik és kilöki magából. A többi szilvafajtát mind meg lehet fertőzni.
Lepoticám már van termő /igaz teleoltogattam,mert egyrészt nekem nem igazán jött be,másrészt meg szilvából úgy szeretnék több fajtát,hogy ne legyen sok fa belőle /,Elenát 1 éve ültettem...egyebek mellett.
Lehet,hogy Wagenheimem is lesz....az egy éve ültetett Kioto kajszim ilyen alanyon volt,de kinyiffant /a szlovákok is lusták rendesen alávágni az oltványoknak.../,viszont megpiszkálva az alanyt úgy néztem még él.Visszavágtam,lekentem,átültetem...aztán ha akar kihajt.
Az Ishtarákat é is elhasználtam,tavaly amit lehetett beszemeztem,most meg beoltottam.
Vannak Weiva alanyaim is,ezek közül csak párat oltottam be,mert nemigen tudtak tavaly fejlődni /nagyon aszályos év volt,öntözni meg a hegyen nincs lehetőségem/
Azt azért hozzátenném,hogy azért is van meg sztem az összhang,mert a különbözőségünket nem próbáljuk ráerőltetni a másikra és nem kritizáljuk a másik "elvont" ötleteteit...mi nem csak szakkönyvekből kertészkedünk,ezen kívül nincs nyomás rajtunk,mert nem ebből élünk...tehát bármilyen elvontnak tűnő dolgot kipróbálhatunk /na jó a Reusch fával azért nem próbálkoznék..../.
Természetesen a "trojkával" nem azt akartam hangsúlyozni,hogy ez egy zárt társaság,inkább azt,hogy ...örülök,hogy a mai lepusztult,elértéktelenedő,erőszakos stb világban normális kis/nagy/ közösséget tudunk alkotni,az ország különböző tájaról.Ez jó,nagyon jó.
Mivel a Sharka vírusfertőzés elkerülésére jobbára egymásnak ellentmondó kutatási teszteredményeket találok és ezek is általában hozzáteszik, hogy a környzeti tényezők is befolyásolják az egyes szilvafajták fertőzéssel /PPV/ szembeni ellenállásának eredményességét.... Nem maradt más hátra, mint saját környezetben kipróbálni a különböző fajtákat. Létesítek egy saját kis szilvatesz-kertet. A tavalyi, a Csarli1 által hozott, Isthara alanyok egy részét, hamarosan beoltom. Tesztelem Mirobalan alanyon is az egyes fajták viselkedését, és lesznek kombi-fák is. Több szerzőtől összeolvasva, a PPV rezisztenciára, kipróbálásra nekem alkalmas fajták: az Opal, a Stanley, a Wangenheim, a Bühler Zwetsche /ezekből az ősszel próbálok beszerezni/, Tuleu gras, Valjevka, Kirke, Elena, Csacsanszka Lepotica, 'Nagy szemű szilva'/a Rumanyitól/, Jefferson, az Ageni /ez utóbbiból még várom az oltóágat/, és ami még összejön. Ízvilágukra nézve a leírások néhányat ezek közül kiemelnek.
A Gabrovska szilváról azt írják a ' SHARKA DISEASE IN BULGARIA: PAST, PRESENT AND FUTURE' című pdf-ben hogy valóban különbözik a PPV-re való reakciója: fogékony ugyan a szilvahimlő vírusra, de a betegségre a gyümölcsön gyengébb tünetekkel reagál, kissebb a termésvesztesége, lassúbb a fertőzés terjedése. Hátránya, hogy önmeddő.
Ezideig a 'Jojo' az egyetlen immun szilvafajta. A Palesits Zsolt elmondása szerint, a Jojo immunításának az alapja, a vírussal szembeni hyperszenzibilitás. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ahol a vírus a levelet éri, ott a levél körülhatárolódik, megbarnul, a levélszövet elhal, kipottyanik a nekrotikus rész, lyukacsos lesz a levél. A Jojo illatos, jó ízű, ikresedő fajta. Hátránya: az atkásodás.
Szilvahimlővirusra /hyperszenzibilis módon/ rezisztens alanyok már vannak: a Docera 5, 6, 9 stb
