Nekem is így van a fekete rizling, csak picit magasabban (kb 50 cm) van a kordon és 4-5 termőalap van, mivel a fürtök elég kicsik. Így is átlag 1-1.5 kg a terhelés. Az utóbbi 2 évben extra lombozatot hagytam, mert kell a vessző szaporítani. Hiába a kevesebb terhelés, az önárnyékolás miatt 1-2 fokkal alacsonyabb a cukor. Ha sikerül végre elég szaporító anyagot előállítani, akkor több zöldmunkát kap és remélem picit magasabb cukorral tudom szedni.
olyan 1-1,5 kg lett tőkénként. hagyom érvényesülni a kadarka brutális növekedési erélyét, azaz felviszem a hajtásokat 2m -re, igy nem kell fürtöt ritkítani és mivel fiatal ültetvény, szeretném ha elébb jól megerősödnének a tőkék. tavaly szeptember végén 17.5 mustfokkal szedtem le .
a kadarkát milyen művelési módban tartod? a metszése külön érdekelne.
Mikor nálunk még szinte csak az volt (40 éve) bakművelésben voltak, a kordonon viszont nem igazán muzsikáltak jól. A meglévő tőkéim is az ősi tőkék sorba húzott maradványai de már alig van pár darab. Próbálom menteni őket.
Én az oltványaimat akkor szoktam kibontani, amikor már tartósan nincs fagy. Tavaly február közepe-vége volt ez az idő. Ezt követte egy réz-kén lemosó permetezés az időjárás függvényében, majd amikor már elég jó volt az idő, a szőlők elkezdtek hajtani. Semmi megsülés száradás és egyéb nem volt. Ellenben egy korábbi évben nem takartam ki egy oltványt sem, gondolva majd előtörnek, mert hát én is szőlőszűz voltam és a könyvek ezt javasolták. A 29 oltványból csak azért maradt meg 3 mert hanyagul csirkéztem és az időjárás lemosta a csirkét. Ezek után a saját tapasztalatomban bízok nem abban amit leírnak.
Arra számíthasz, ha kitakarsz egy szűz hajtást ,ami hófehér zsenge a nap úv sugaraitól megég és vissza szárad, úgyhogy csak óvatosan, erre jó egy borús esős májusi hét,vagy macerálni ,vagyis lassan centinként nyitni. Nem egyszerű,de a sietős gyors megerőszakolással visszavonhatatlan károkat okozhatsz.
Ti tudjátok milyen a gyógymetszés? Ha jól értettem, 1 éves vesszőt kell hagyni, 2 szemre, ez idáig rendben, de a vessző fölötti részt le kell vágni? Öreg tőkék, pár évig nem voltak gondozva.
Ha idén sikerül rendberaknom a kékfrankost jövőre vinnék vesszőt a tiedből ha megengeded. Nálam sajnos nagyon megfogyatkozott a kadarkák száma pedig sokkal többre tartom kékfrankosnál.
Értelek. Sajnos betonnal nincs tapasztalatom, de olyat láttam, hogy az egy lyukasnál a lyuk merőleges a sorra, így az oszlop két oldalán máris rögzíthető a befűzőszál...
mivel az eddigi ültetvényen nem voltak párban a huzalok, most ezt akarom megoldani.
csak egy-egy lyuk van az oszlopokon, adott magasságban.
nomármost, gondoltam a tavaly ültetett szőlőnél okosabb leszek és eleve páros lyukak kialakítását kérem.
de most meg az merül fel, hogy a trapéz keskenyebbik oldalán, a 8 cm -esen nehéz akár a 4 cm-t is elérni a huzalpárok közt.
szóval igen, bővíteni szeretném a huzalok közti távolságot, mivel így (gondolom, hallottam) jóval szellősebb lombfal, illetve könnyebb befűzés alakítható ki.
Az acél oszlopaim 4-5cmsek, azzal is már szűk egy kicsit szerintem. Én akácnál C alakú összefogó műanyagot használok. középen, az már egész jól összehúzza a rendszert.
Ez egy érdekes kérdéskör. Eleink vegyes ültetést használtak, tudták (mert a tudást megörökölték), hogy mely fajtákat érdemes együtt ültetni, hogy a kívánt eredményt érjék el. A filoxéravészig nem is igen volt jellemző a fajtatiszta tábla. Nem tudom biztosra, mert nincs pontos infóm, de akkor valószínűleg (mert azon szőlők még főleg késői érésűek voltak), egyben szüreteltek.
Sajnos ez a tudás elveszett, a világ és a szőlőművelés átalakult, csak az maradt meg belőle hogy sok fajtát összeültetnek, egyben leszedik, aztán majd lesz valami (és sajnos volt szerencsém ízlelni ezeket a vegyes borokat...). Egy kicsit volt nekem is ilyen régi vegyes szőlőm. Kezelhetetlen a növényvédelme, mert egyik már mondjuk aug. végén érik, másik meg csak októberben, de egymás mellé volt ültetve, szüret előtt meg nem permetezünk már, de ilyen éréssel akkor most mikor és mit is fújjak? ;-)
Ha az ember tudja, mit ültessen egymás mellé, - de szigorúan külön sorba - és mikor szüretelje, akár külön, akár egyben is lehet erjeszteni. Sok, különböző időben érő, különböző fajtát nem érdemes eltenni, főleg kis területen, mint a tied. Ha mindegyik fajtából van 1-200 liternyid, akkor már esetleg érdekes lehet, de még akkor is jobban jár az ember, ha külön erjeszti, és később, kísérletezve csinál belőle cuvéet. Ha van kedved és időd (10-15 év), válogass ki 5-10 fajtát, 20-30 tőt mindegyikből, külön-külön készíts bort, kóstold, házasítsd, biztos, hogy fogsz találni kedvedre valót. De szerintem vannak olyan fajták, amik magukban is jót adnak. Ha most a régieket nézzük, az olaszrizling egy jó fajta, megfelelő terheléssel minden évben beérik, bár a sava hajlamos melegebb években elmenni, furmint megtartja a savát, tehát pl. jól lehet őket házasítani (Pálffy: Riválisok jó példa, szerintem fantasztikus tétel volt), de magukban is nagyon jó fajta.
Egyébként elég nagy a magyar fajtaválaszték, ezek mindegyike működik az ország egész területén (ahol a szőlőnek jó), nyugodtan elvonatkoztathatsz a helyben termelt fajtáktól, lehet, hogy amikor telepítették, csak éppen az volt a tsz-es telepítésben, és pont kimaradt pár ;-)
Hajdú Edit könyvei (albumai) elég sok magyar fajtát leírnak részletesen, érdemes végigolvasni, borelemzést is adnak.
Előkerestem jegyzetem, másfél éve ittam 1x, félszáraz, izében én ananászt véltem felfedezni, illatát nem tudtam akkor meghatározni (de biztos hogy tetszett, különben nem lenne azóta nekem is), de egy borkóstolás többedik bora volt, fesztivál, szóval nem a leülős, 5-10 bort kóstolok hosszan móka...
